Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-29 / 297. szám

Művészeti magazin □Hétfői <* Harminc éue: állami! Szerelem, amit akkor halálosnak kívtak Gordon Zsuzsa, meg Pécs, meg a Nagy Lajos Gimnázium Ne szépítsük a dolgot: megőrültek érte a pécsi fi­úk. Ö volt o fekete csoda, színházi nyelven a „drámai szende", férfinyelven az „is­teni nő”. Szombaton este szálait meg újro a pécsi rá­dióban az Úri muri Roziká­jának szövegével, harminc év után, szakasztott ugyan­olyan bájjal. És egyáltalán; a pesti Radnóti Színpadon a Gordon Zsuzsa szempár ragyogása eltörli az időt. Rozika... 1949-ben... Ok­tóber 28-án . . . Tegnap har­minc éve . . . Premier volt. Jó, persze, sok nagy nevet olvastak akkor a pécsiek a színlapokon, legalábbis mos­tanra már naggyá lett ne- ‘ veket: Bessenyei Ferencet, Tomanek Nándort, Máté Er­zsit, Kálmán Györgyöt, az aranyos emlékű Gombaszö­gi Fridát. De hadd válasz­szák o sok közül mégis a legszebbet: Gordon Zsuzsát. Szóval tegnap volt harminc éve: — Jött a közönség, csak jött, és előbb így hittük: ez csupán a premiernek szól. De utána is mindig zsúfolt ház előtt játszottunk. Most, harminc elszaladt esztendő után úgy érzem, sehol sincs olyan közönség, mint az egy­kori pécsi. Nem, ez nem a pályakezdő évek hamvas em­léke. Sem Pesten, sem az or­szágban, sem Európában nincs már olyan közönség. Valami baj van... — Harminc évre visszafelé is hasonlítva, — mi lehet ez a baj? — A színház új utakat ke­res, és még nem találta meg. Akkor, negyvenkilenc­ben tisztán tudtuk, mit aka­runk, mi a színház elfoga­dott nyelve, mi a közönség gondolkodásrendszere. Ma ez sokkal bonyolultabb lett, a közönség életritmusa gyor­sabb, a művészeti kínálat nagyobb, sokfélébb, az át­lagember gyorsabban és másféle jelzésekből is ért... De tudja, azért micsoda öröm volt, amikor a Nagy Lajos Gimnáziumból bete­lefonáltak, hogy a több sze­reposztású Úri murit akkor nézik meg, ha Rozika Gor­don Zsuzsa. Azóta nekem olyan szép város az a Pécs.. . Meg Szendrő Jós­ka igazgatósága ... — Végül is mi a titka a régi Szendrő Józsefnek, mi­ért istenitik cT színészek, akik pedig mindig és mindenütt szintén „hivatalból" igazga­tóellenesek? — Ez tényleg megfogal- mazhatatlan, vagyis — titok. Az embersége, a humora, a színháztudása és színház- szeretéte. Ahogy büntetni tudott, hát az a csoda! Én egyszer valami bohó szerel­mi bánatban, amit akkor halálosnak hívtak, otthagy­tam este az előadás végét. Egy havi fizetésem elvonásá­val büntetett. A legsúlyosabb színházi büntetés egy sze­gény pályakezdőnek ... De két hónap múlva, amikor egy szerepben jó volt a premierem, két havi fizetés lett a jutalom. Szendrő József az államo­sított Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt és Gordon Zsuzsa az államosított intéz­mény első premierjének női főszereplője, az Úri muri Ro­zikája. — Mekkora távolságra fu­tott ez a Rozika-szerep har­minc év alatt? — Semekkorára. Itt van. Most van. Él. A színházban a múlt is jelen időben van. Tegnap este harminc éve... Ki emlékszik rá? — Minden­ki, aki látta azt az előadás- sorozatot. Hol vagytok ti régi játékok? — Itt vannak, bennünk. Csak a régi ját­szótársak integetnek egy messzi álommezőről. Földessy Dénes Véletlenül lett színész Tarján Györgyi - Kaposvárott A film után a színpad Krimifilmek fesztiválja Leg job b: a Kedves szomszéd? Barácius Zoltán, az egyik legna­gyobb jugoszláviai magyar színmú- vész alakítja ödipuszt, SzophokTész: Antigoné című drámájában. A művet a Szabadkai Népszínház Magyar Ta­gozatának vendégjátékaképpen no­vember 11-én este 7 órakor mutatják be Pécsett, Szabó István rendezésé­ben. * Pécsi művészházaspár: Kovács Dia­na iparművész és Bizse János festő­művész közös tárlata látható a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. * Múlt századi történet címmel for­gat filmet Horváth Ádám a Magyar Televízióban. A darab egyik fősze­repét Győri Emil játssza. * Wongel doktor — így hívják most a pécsi színházi élet nagy szerepét és nagy eseményét. De hadd mond­ja el ezt Dávid Kiss Ferenc: — Ibsen: A terger asszonya című — És hol volt a legjobb? — Itt — De hiszen még csak pár hónapja van a társulatnál I — Akkor is. Jó a közérzetem. Úgy dolgozom, ahogy szeretek: olyan rendezőkkel, olyan közös­ségben és olyan színházban, amilyent elképzeltem. Nekem arra van szükségem, hogy jó ott­honra találjak, hogy ami ben­nem van, az kifejlődjön. — Hogyan került a színészi pályára? — Véletlenül. Dzsessztansza­kot végeztem. Kazán István fel­kért a Muzsikus Péter című gyerekopera főszerepére. Köz­ben felvetődött, hogy felvételiz­nem kellene a színművészetire. Többen is lökdöstek, és hosszas vívódás után végül is ráálltam. Énekesnek készültem, és aggasz­tott, hogy mi lesz ezzel az el­képzelésemmel. Az egész egyéb, ként fantasztikus volt. Mert egy­szer csak azt mondták, hogy szí­nészi tehetségem van. Én nem készültem erre, és az egész olyan hirtelen ért, olyan hihe­tetlen volt. Egyszerű gyerek vol­tam. Éltem, és eszembe sem ju­tott, hogy színész legyek. — És az énekesi pályára ké­szült? — Arra sem. Be akartam járni a világot, és szerintem erre ez volt a mód. ösztönzést az adott, hogy mondták: van tehetségem a dzsesszhez, Fejvételiztem, és mindjárt a másodévet kezdtem. Nagyon jó muzsikusokkal ját­szottam: Énekeltem Zalaeger­szegen is az Arany Bárányban, meg Kanizsán is egy-egy hóna. pót. Sok mindent csináltam már életemben. Voltam segédmun. kás, pénztáros, dolgoztam téesz- ben ... Ja, és majdnem elfelej­tettem: a dzsessztanszakkal párhuzamosan felvettek az ár- tistaképző iskolába is táncos­nak. Két hónapig csináltam is, de amikor leültem a zongorá­hoz, remegett a kezem, ezért abbahagytam. Azt hiszem, hogy ezek a kitérők csak hasznára válnak a színészetnek. — A sok munkához jó álló- képesség kell. Hogy bírja? — Tulajdonképpen lusta va­gyok. _ ? — Mindig mindent szépen sorjában csináltam, és csinálok. — Nem félti a népszerűsé­gét? Hogy beleveszik a „vidék, be"? — Ha csak azért vagyok nép­szerű, mert valami miatt felkap­tak, akkor ez törvényszerűen nem lehet tartós. Ha azonban jó színész leszek, és szerencsém lesz, akkor — úgy érzem — a népszerűségem is megmarad. Csapó Ida drámáját szombaton, 27-én est* mu­tattuk volna be, a férfi főszerepben Sinka Károllyal, a Temesvári Magyar Színház színész-igazgatójával. Admi­nisztratív okok miatt azonban neki vissza kellett mennie Temesvárra, így a bemutatót elhalasztották és november 9-ig nekem kell megbir­kóznom Wangel doktor nagy szere­pével. Amikor elolvastam a darabot, a televízióban most sorozatban vetí­tett Bergmann-film, a „jelenetek egy házasságból" jutott eszembe. Hiszen A tenger asszonya is a házasélet sokféleségét, feszüléseit boncolja. Máskülönben minden beugrás élet­veszély a színész számára. De ak­kor 1—2 nap alatt egy előadást kell megmenteni. Nekem most mégis van két hetem, persze szemben a kollé­gák 5 hetes előnyével, hogy Gyön- gyössy Kati partnereként — ő játssza a feleséget — megbirkózzam a szereppel, melynek nagyságát, le­hetőségeit most igen nagynak ér­zem. (Képünkön: Dávid Kiss Ferenc). * ismét Vadnai. Az utóbbi évtizedek egyik feledhetetlen magyar humoris­tájának, Vadnai Lászlónak a mű­veiből mutat be ma este 19 órakor összeállítást a KPVDSZ Irodalmi Színpada a József utcai KPVDSZ Művelődési Központban. A celluloidszalag a legnem­zetközibb nyelven beszél, külö­nösen mióta a szövegszinkront is kitalálták. Érdemes tehát né­ha kitekinteni, hogy mi újság o világ filméletében, s hírt hozni arról is: hogyan fogadják a r.ogyvilágban az új magyar al­kotásokat? ♦ Az egyik legérdekesebb tör­ténet: az amerikoi Manson In­ternational filmforgalmazó vál­lalat Sextett című művében a ma 70 éves Mae West játssza a főszerepet. Ez a szexfilmek történetének új pikantériája. A másik érdekesség: Alain Cava­lier francia rendező új műve. Saját álmából jött ötlet alap­ján tíz nop múlva már forgatta a művet. Mindössze három em­berrel dolgozott és 7 nap múlva már el is készült. Ebből a pá­rizsi Cinema nevű filmszaklap azt a következtetést vonja le, hogy az ilyen forgatási módszer­rel sokkal eredetibb a film ha­tása. Alain Cavalier például fő­szereplőjének az arcát soha­sem mutatja, hogy ezzel is sze­mélytelenné tegye a történetet, vagyis általánosítson. Úgy tűnik azonban — szemben a párizsi lap véleményével — hogy ez a módszer o művészeti hatáslé­lektant alapjaiban támadja meg. ♦ Megrendezték a franciaorszá­gi Royonban a krimifilmek fesz­tiválját. A résztvevő 15 műből a legjobbnak az Agatha tűnt, majd Jeremy Paul Kogan: The Big Fix című filmje következett. Antonioni pedig — négy évi szü­net után — ismét forgat, még­hozzá oz olasz televízió ré­szére. Jeon Cocteau: -A két­fejű sas című drámáját viszi filmvászonra. Érdekesség: maga a híres sztár. Jeon Marais 1948- ban már megfilmesítette ezt o Cocteau-drámát. A mostani vál­tozat női főszereplője — termé­szetesen! — Monica Vitti. Az Egyesült Államokban Oscar-dí- jat kapott a Modern Művészet Múzeumának Filmfőosztályo, amely 1935-ben Rockefeller alapítványként született és 8000 filmjével minden filmművészeti korszak, minden ország képvi­seli. A főosztálynak 1939 óta saját mozija van, ahol folya­matosan vetítenek régi filme­ket. ■ A világ legnagyobb filmarchivmiia ■ Londonban „legvágták“ a Magyar rapszódiát ■ Hetvenéves szexfilmföszereplő S o mi hírűnk a nagyvilág­ban? — A londoni Sight and Sound-ban azt írja David Ro­binson — aki egyébként a leg­utóbbi pécsi filmszemlén itt járt! — hogy az elmúlt esztendő legmeglepőbb, legkiemelkedőbb magyar filmje o Kedves szom­széd. Okos, ironikus, szellemes és eredeti műnek tartja, mely „világoson bizonyítja, hogy Kézdi Kovács Zsolt az egyik leg­tehetségesebb magyar filmren­dező”. Az egyik legjobb alko­tásnak véli még az Angi Verát, mint az ember korrumpálásá­ról szóló politikai horrort. Érde­kesnek és értékesnek tartja Da­vid Robinson, hogy Dárday Ist­ván kezdeményezésére amatőr színészekkel kísérletezik a ma­gyar filmgyártás. Ennek egyik nagy eredményét Tarr Béla: Családi tűzfészek című alkotá­sában látja. ♦ Ugyanebben az angol lap­ban viszont Penelope Houston „levágja" oz új Jancsó-filmet, a Magyar rapszódiát. Azt írja róla, hogy „A teljes hatás szá­momra egyfajta szinte dermesz. tő egyhangúság, mintha három órán keresztül ülnénk egy las­san csöpögő csap alatt.” Jancsó filmje a legköltségesebb ma­gyar film, amely Magyarorszá­gon valaha is készült — folytat­ja Penelope Houston —, de ki­fejezheti-e a mondanivalót Jelenet a Kedves szomszédból: amint egy kedves szomszéd ép­pen átnéz a falon. ilyen hosszan elbeszélve a lát­ványosság, a maga egyszerű­sítésével, rítusaival, tisztán for­mai és ismétlődő elemeivel a nem-magyar közönség számá­ra? — Kétséges! — fejezi be kri­tikáját Pénelopé Houston. Nem biztos, hogy egyedül áll véle­ményével. Két évvel ezelőtt végezvén a főiskolával egy interjúben öröm­mel nyilatkozott arról, hogy ré­szese lehet egy Magyarországon új kezdeményezésnek: az övé az egyik filmgyári színészi stá­tus. És már akkor megemlítette: el tudná képzelni vidéken is. Hogy a kettőnek mi köze egy­máshoz? Nos, Tarján Györgyi pontot tett a sok sikert és nép­szerűséget hozó filmgyóri mun­ka végére, s az idei évadtól a kaposvári színházhoz szerződött. — Eredetileg úgy volt, hogy a filmgyár kiad Kaposvárra egy évre — mondja —, de aztán évad előtt kiderült, hogy még­sem. Nekem döntenem kellett, és én Kaposvárt választottam. Egy kezdő színésznek borzasztó nagy szüksége van a színpadra. Filmen is csak úgy tudok jó len. ni, ha színpadon is jó vagyok. — Nehéz volt választani? — Nagyon. Szerettek a film. gyárban, és tulajdonképpen ott rengeteg lehetősége van egy színésznek. De úgy éreztem ide kell jönni Kaposvárra: dolgozni, tájolni kell, egyszerűen itt kell élni. Voltam már Cannes-ban, Moszkvában filmfesztiválokon, az elmúlt években számtalan filmben, tv-játékban játszottam, de úgy gondolom, itt is jól gaz. dálkodnak majd a tehetségem­mel. Egyébként játszottam már korábban is színpadon, mégpe­dig elég jelentős szerepekben. Szerepeltem a Madáchban, a Várszínházban, a Gyermekszín­házban ... (Földessy) A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ MAGASNYOMASÚ OLAJKAZAN FŰTŐT HÓK—12/12 TÍPUSÚ KAZÁNHOZ, VÍZLÁGYÍTÓ KEZELŐT (VEGYIPARI SZAKMUNKÁS KÉPESÍTÉSSEL), OLAJTÁROLÓ ÉS LEFEJTŐ KEZELŐT (VEGYIPARI SZAKMUNKÁS KÉPESÍTÉSSEL). JELENTKEZÉS: PÉCS, SZANTÓ-KOVACS JANOS U. 1 A. MUNKAERÖ-GAZDÁLKODAS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom