Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-29 / 297. szám

lobban jár a tulajdonos, többet kap a vendég Vendég­szobáit magasabb áron „Magánszállodák” a turizmus szolgálatában Egy évtized alatt a turista- forgalom háromszorosára emel­kedett, ugyanakkor mindössze harminc százalékkal nőtt a szál­lodai ágyak száma hazánkban. Ha csak ezt az egy tényt néz­zük, már így is érzékelhető, hogy a vendéglátást tekintve gondjaink ugyancsak megsoka­sodtak. A helyzeten némiképp enyhít ugyan az IBUSZ, illetve az idegenforgalmi hivatalok ál­tal működtetett fizetővendég­szolgálat, megoldást azonban mégsem jelent. Úgy tűnik vi­szont, hogy januártól a vendég­szobák árainak felemelése pezs- dítőleg hat majd a „maszek szállodaipar" bővítésére. Ezt várja az új rendelkezéstől dr. Gyökössy Gyula, a Belkereske­delmi Minisztérium szállodai és szálláshely szervezési osztályá­nak vezetője is, akivel a hazai fizetővendéq-szol gálát gondjai­ról és jövőjéről beszélgettünk. — Országosan jelenleg száz- huszonhatezer ággyal számo­lunk — ebből szezonban So­mogy megyére négy és fél ezer, Baranyára ezerszáz, Tolna me­gyére pedig alig kétszáz ven­dégszoba ■jut, amiket az ide­genforgalmi hivatalok működ­tetnek —, ennek több mint fele fizetővendéglátói szervezésben működik. Az 1990-ig kidolgo­zott idegenforgalmi fejlesztési koncepció szerint négyszázezer­re növeljük országosan a szál­lodai és fizetővendéglátói ágyak számát: ebből kétszáz- nyolcvanezer lesz várhatóan a fizetővendéglátó hely. — Elegendő biztosítéknak látszik-e a szobaáremelés, a férőhelyek számának növelésé­re? — Véleményünk szerint igen. De mielőtt erre részletesen ki­térnék, hadd utaljak az elmúlt esztendőkre. A hetvenes évek elején huszonöt százalékkal nőtt a fizetővendéglátásba be­vont szobák száma, az utóbbi időben alig tíz százalékkal. Mindez azzal is összefüggött, hogy nyolc éve változatlanok voltak a szobák árai, ugyan­akkor a bérbeadók költségei emelkedtek: így legutóbb a fű­tés, a világítás, a mosatási dí­jak. Eddig maximált árakat al­kalmaztunk, januártól szabad­árasak lesznek a szobák és a hivatalok szervezői a bérbeadó­val közösen készítik el az új osztályba sorolást, a kialakított árképzési elvek alapján. A to­vábbiakban ezt évente megis­mételjük. Az alapár átlagosan harminc százalékkal haladja majd meg a korábbit, ami a különböző plusz szolgáltatások­tól függően emelkedik. így en­nék számít többek között a konyha-, a hűtőszekrény-, a rádió-, televízió-, telefon-, va­saló-, mosógép-, centrifuga­használat. — A szervezők a közelmúlt­ban kezdték meg a felmérést, az új osztályba sorolást. Ám a hivatalokkal szerződést kötő la­kástulajdonosok joggal vetik föl, hogy még nem ismertek az új adózással kapcsolatos ren­delkezések. — Az új adózási rend sávos jellegű lesz, amely érdekelté teszi a bérbeadót az egész év­re szóló szerződéskötésre. A Pénzügyminisztériummal közö­sen most dolgozzuk ki az új adózási rendet, de annyit már­is elmondhatok, hogy kedve­zőbb lesz, mint az eddig ér­vényben lévő, tehát ezzel is ösztönözni kívánjuk majd a la­kástulajdonosokat a szervezett fizetővendéglátásba való be­kapcsolódásra. Az eddigi ren­delkezések szerint csak első- és másodosztályú besorolásra volt lehetőség. A továbbiakban, mi­vel az úgynevezett falusi turiz­mus egyre kedveltebbé válik, mód nyílik falun is szobák ki­adására, amelyek harmadosz­tályú besorolást kapnak. — Az utóbbi években igen elterjedt a vendégszobák feke­tén történő kiadása. Miképpen kívánják ezt a tendenciát visz- szaszorítani? — A tanácsoknak ebben igen komoly szerepe van. A jövőben a tanácsok és a kereskedelmi felügyelőségek rendszeresen ellenőrzik majd a feketén mű­ködő magánszállodákat. Már csak azért is lényeges ez, mert a negyvennyolcmillió vendégéj­szakából legalább huszonöt- millióra tehető azoknak a szá­ma, akik nem szervezett kere­tek között veszik igénybe a szo­bákat. A szobakiadást mi is en­gedélyhez kötjük majd, mint azt bárhol a világon teszik. Tehát ez azt jelenti, hogy az illetékes tanácson kell bejelenteni, ha valaki vendégnek szánja kiadni egy vagy több szobáját. Célunk az, hogy a fizetővendéglátásból résztváHalók száma jelentősen növekedjen. Ezért az érdekelt­séget oly módon is növelni kí­vánjuk, hogy aki szobát ad ki szervezett formában, annak be­rendezéséhez előnyösebb kere­tek között kapjon hosszabb le­járatú kölcsönt,-vagy ha valaki már eleve olyan célzattal kér építési engedélyt, hogy házá­nak egy vagy két szobáját ki­adja, akkor ezt a kölcsön el­bírálásánál is méltányolják. Mindezek egyelőre tervek, de bízunk abban, hogy hamarosan reálisan elérhetővé válnak. Salamon Gyula Mexikói vegyeszöldség Zalaegerszegről A Magyar Hűtőipari Vál­lalat Zalaegerszegi Gyára néhány hete ezzel az új­donsággal lepte meg a mélyKCtött árut kedvelőket. Kísérleti jelleggel 400 grammos csomagolásban vegyeszöldséget gyártanak mexikói módra, ami vegyes­saláta alapanyagként, de vegyesfőzelékek készítésé­hez is felhasználható. A mexikói módra készült ve­gyeszöldségben legna­gyobbrészt a csemege mor­zsolt kukorica képviseli. Egy dobozban ez 40 száza­lékot tesz ki. Ezenkívül 20 százalékban zöldborsó, 20 százalékban sárgarépakoc­ka, 15 százalékban zöld­bob, valamint öt százalék­ban paradicsompaprika­kocka szerepel. A vegyes- zöldséq mexikói nyádra egyelőre kisebb mennyiség­ben kerül a budapesti bol­tokba, de amennyiben megkedvelik a vásárlók, úgy a zalaegerszegiek töb­bet qyártanak. Már az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is el­ismerést váltott ki a Ma- qyar Hűtőioari Vállalat za- laeq érszegi avárában ké­szült új termék, a mélyhű­tött. morzsolt csemegekuko­rica. Ebből a BNV-nagydíjas termékből eddiq mintegy 3,5 vagont hoztok forga­lomba a belföldi piacon. 1980-ban az idei mennyiség többszöröse kerül a bol­tokba. Pécsi kísérletek a Carriettával Újabb hadüzenet a fogszuvasodásnak Nem csodaszer, de hatásos készítmény Csodaszerként emlegették a szóbeszéd szárnyán terjedő hí­rek a Cariettát. Akinek valaha is fájt a foga — és milyen ke­vesen vannak e táborba nem tartozók! — vagy szuvasodás­nak indult rágószerve az elke­rülhetetlen fogorvosi beavatko­zás árnyékát vetítette elő, en­nek hallatán fellélegzett: meg­szűnik a félelem. A Carietta új magyar szaba­dalom, dr. Scheibl József, csá­szártöltési főorvos megfigyelései és kísérletei alapján vívta ki a szakma és a fogfájós emberek figyelmét. Sőt, mindemellett a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat szakembereinek érdeklődését is. A KHV hajlan­dó a gyártásra, de annak meg. kezdése előtt többféle kérdést kell tisztázni. Elsősorban azt, hogy milyen mértékben, s milyen alkalmazás mellett fejti ki a Carietta, fogszuvasodást gátló hatását? Mit tud? Az országban több intézmény, közöttük a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Fogászati Klinikája is részt vállalt az ezzel kapcso­latos kísérletekből. A kutatás Juhász, ampullákkal Harmincöt hektáron termeli az amerikai eredetű Cooker fajta dohányt a Somogy megyei görgetegi termelőszövetkezet A gaz­daság saját mesterséges száritójában helyezi el a zöld leveleket, s szárítja addig, amig az értékes termény szinte aranysárga lesz, A legjobb minőségűeket ezután exportra szállítják. A kampósbot, a csizma, a vállon lógó bőrtorisznya, az éles napfényben keskeny réssé szűkülő ^szem — mindez stim­mel. De a kvarcóra, a piros számlapjával, a felvillanó szá­mokkal I Meg a tarisznyából előkerülő ampullák és az öb­lös fecskendő! Már sehogy sem illik o juhászról tartott el­képzeléseim közé. Azon még túltettem magam, Homorúd mellett, a lapos Mohácsi-sziget kombájn-kopasztotta kukorica­földjén, hogy egy 28 éves fia­talember ballagott a nyáj nyo­mában. Rendben van, ez a szakma nem haldoklik. •minek ide négy szamár? — Egy kanca, egy csődör, meg a két csikója — mondja Molnár Albert. — Ha ezek nem lennének, több bajom lenne a nyájjal. Ha elindul­nak, elindul mögöttük a több száz birka is, tudják a szama­rak, merre lehet menni. Ha éjszakára valahol letelepe­dünk, a nyáj akkor is a nagy- fülűek közelében marad. Oko­sak a szamarak, szerintem nem áll a mondás: buta mint a szamár! Bebizonyítja. Előreballag, kö­zelebb a nyájhoz, kutyája tett­re készen serénykedik a nyo­mában, azután a napsütötte kukoricatarlón hirtelen meg­áll, jobb kezében magasra emeli — ahogy ő mondja — a gamósbotot — és a szama­rak fordulnak! — Hót a kutya? Mire kell megtanítani? — Ugatni, fordítani, meg arra, hogy a dűlőkben a szé­len menjen a nyáj, nehogy be­menjenek a kárba a birkák... A juhásznak sok a gondja, dolga. Könnyen megbeteged­nek az állatok, például az áp­rilisi hajnalok „mérges har­matjától". Vagy ha sok elhul­lott kukoricát esznek. Akkor a juhásznak figyelnie kell. Min­den birkáját külön-külön isme­ri, a járásukról meg tudja különböztetni egyiket a másik­en - tói. Ha pedig valamelyiknek nem jól áll a füle, könnyen előkerül a tarisznyából a fecs­kendő. Vidám, határozott fiatalem­ber ez a juhász. Édesanyja mondta róla: már 14 éves ko­rában állandóan a birkák kö­rül téblábolt. Elment a „ju­hászképző" iskolába is, három éven keresztül tanulta az idős juhászoktól a mesterség titkait. — A birka a leg hasznosab­ban tartható állat. Igénytelen, szinte a semmiből csinál pénzt. Ez a levágott kukorica­torzsa ugyan mire lenne jó? Beszántják. A birka elél rajta, népgazdasági szinten is hasz­not hoz, hiszen ugyancsak jó piaca van a báránynak ... Csak azt nem értem, ezért a hulladékért itt — mutat körbe a gamósbottal —, miért kér a tsz birkánként 35 forintot? Ballagunk a nyáj nyomában. Szóba kerül a pénz, szépen meg lehet élni a juhászaiból. Házra gyűjt, külön szeretne élni a szüleitől. Elvált ember, sok éjszakát töltött az ellő birkák mellett, nem nézte ezt jó szemmel a felesége. Csak­hogy az állatokkal állandóan törődni kell. Az éppen csak­hogy megszületett bárányt mindjárt oda kell rakni az anyjához, szopjon minél előbb, mert így lesz igazán egészsé­ges, szép jószág. S minthogy a birkák rendszerint éjjel elle­nék, hát hogy mehetett volha haza a juhász? — A nyáj mellett maradok. Hogy ezen a vidéken-e, azt nem tudom. Szeretnék egy jó legelőt, Baranyánál talán nem messzebb, ahol dombok van­nak, szép zöld völgyek. Eső, szél, hó... Meg lehet azt szokni. Én már a birkáimat is a rideg tartásnak megfelelően kereszteztem. Ha olyan az idő, hát alkalmazkodunk hoz­Véget ér a letarolt kukorica- tábla. A szamarak fordulnak, a nyáj engedelmesen tülekedik utánuk. A szép októberben szerencse minden ilyen nap. Áll a juhász a napfényben, látom, megint magasban a gamósbot. Talán valamelyik buta birka „belement a kár­ba.. .” Mészáros Attila céljáról, irányáról és eddigi eredményeiről ezeket mondta dr. Szabó Imre, professzor, a klinika igazgatója: — Két dolgot eleve tisztáz­nunk kell. Az egyik, hogy szó sincs csodaszerről, hanem egy jó elképzelés nyomán kidolgo­zott szabadalomról. A másik, hogy nem minősül gyógyszernek. A Carietta olyan készítmény, amely biológiai úton előzi meg, illetve qátolja a fogszuvasodást Klinikánkon ennek hatásmecha. nizmusát vizsgáljuk, vagyis mi­lyen mennyiségben. ■ milyen al­kalmazás mellett, mennyi ideig fejti ki hatását — Mit tud ez a készítmény, azaz, hogyan védi a fogakat? — Tudvalevő, hogy még a leggondosabb mechanikai fog­tisztítás után is jócskán marad­nak a szájüregben olyan bakté­riumok, amelyek a szénhidrátok elbontásával savas erjedést idéznek elő, ezzel károsítva a fogzománcot. A Carietta alap­anyaga egy közönséges sör­élesztő gomba, a saceharomyces cerevisiae. Ez alkoholos erjedést vált ki, amely a fogak számára már ártalmatlan. Eredmények — Van-e már a vizsgálatok­nak pozitív vagy negativ ered. menye? — A szegedi kollegák azt vizsgálták, hogy valóban jelent­kezik-e számottevő, szuvasodást gátló hatás? Náluk is, akárcsak Pécsett egyértelműen pozitív az eredmény. Ugyanakkor néhány probléma is felvetődik: ez a gombafajta színtenyészetben igen érzékeny. .Optimális körül­mények között 9 hónapig él, nedvesség hatására azonban felére, akár negyedére csökken az élettartama. A másik problé­ma az, hogy nem marad meg a száiüregben, tehát oda nem te. lepíthető. 15—30 perc elteltével már nem tud hatást kifejteni. Ilyen körülmények között az lát­szik célszerűnek, ha minden ét­kezés után vagy közben ezt is a szájba juttatjuk. Ezért a leg­jobbak azok a profilaktikumok, amelyek automatizálhatok, vagy. is alkalmazásukra nem kell kü­lön odafigyelni. 'Ilyen például a fluor bejuttatása a szerve­zetbe. Mindent összevetve azonban hatásos, jó készít­ménynek tartom, aláhúzva azt, hogy ez sem helyettesítheti a rendszeres, mechanikus fog­tisztítást. Mi lesz a sorsa? — Végül is mi lesz a sorsa a Cariettának? — A kísérletek minden bi­zonnyal ebben az évben befe­jeződnek. A KHV az eredmények ismeretében dönt majd a gyár­tás módjáról, kezdésének idő­pontjáról. Kurucz Gyula Osztrákok Baranyában Az Osztrák—Magyar Baráti Társaság és az IBUSZ szervezé­sében negyventagú osztrák csoport töltötte a hét végét Ba. ranyában abból a célból, hogy tanulmányozzák az itt élő német nemzetiség életét, a hazai nem­zetiségpolitikát Ellátogattak Mecseknádasdra, Ófalura, meg­tekintették a tájházakat és a helybéli iskolások német nyelvű műsorát. A magyarországi utat a bécsi Collegium Hungaricum- ban tartott előadás előzte meg és a Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt központi lap­jának a megyénket bemutató cikke. Dr. Takács József, az IBUSZ igazgatója elmondotta, hogy a jövőben rendszeressé kívánják tenni az ehhez hason­ló, Baranyát bemutató utakat az osztrák csoportok számára. Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom