Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-28 / 296. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. OKTÓBER 28. jövőre újabb utcák kerülnek sorra Közmíírekonstrukció Pécs belvárosában A közműproblémákat évtizedekre kell rendezni A Salloi utcában — a Jókai tér és a Váradi Antal utca között — befejeződött a gázvezeték felújítása. Sorrendben a harmadik munka, < amelynek során hosszában feltúrták az utcát. És egy még hátravan. Ha minden jól megy, november második felében hozzákezd a DÉLV1ÉP a csapadékcsatorna építéséhez úgy, hogy 1980 közepéig el is készüljön vele. Feltúrásról persze nincs szó, legalábbis abban az értelemben nem, amit e szó eredetileg jelent. Tervszerű és összehangolt munka ez, mégha nem is úgy, ahogy szeretnénk. A közműrekonstrukció egyes szakaszai meglehetősen távol kerültek egymástól, ez pedig óhatatlanul a tervszerűtlenség érzetét kelti az emberben, aki az egyik munka kezdetére már rég elfeledi o másik befejezését. A Saliai utcában a Vízmű parádés gyorsasággal elvégezte két évvel ezelőtt a maga munkáit, s tetejébe a pincék tömedékelése, megerősítése is megtörtént. A megtorpanást a gázvezeték • felújításának a tervezése / jelentette. Egy tavaly májusi tárgyalás után 1979 második felére ígérhettük e munka elvégzését. És íme, ez így is lett. És azt tudjuk-e vajon most, 1979 utolsó negyedében, hogy egyszer majd „feltúrják" a Kossuth Lajos utcát is. Van már öt esztendeje is annak, hogy lélegzetvisszafojtva figyeltük — főleg azért, mert első ízben lehettünk ilyesminek a szemtanúi Pécsett —, milyen gyorsan kúszik végig az utca testébe vájt árokban az új vízvezeték. Utána ugyanígy tapsolhattunk a gázvezetéknek is. Minden olyan szép volt akkor.. . Meg is írtuk, hogy ez meg az van még vissza, aztán ilyen meg olyan szép sétálóutca lesz a Kossuth Lajos utcából. És azóta még mindig csak lesz. Akkoribon mindenki úgy hitte, hogy a szennyvízcsatornával nem kell csinálni semmit, de aztán az IBAK csatornavizsgáló teleyízió mást mondott. És várni kell még a csapadék- csatornával is. Ilyenkor fel-felemlegetjük azt a bizonyos közműkoordinációt. A választ kénytelen-kelletlen elfogadjuk: oly sok közreműködő van, hogy a legjobb igyekezet mellett is becsúszhat valahol egy kis hiba, és okkor- jön a dominó-elv: minden felborul. Lehetne-e a belvárosban gyorsabban? Erről beszélgettünk Lukáts Endrével, a városi építési osztály főelőadójával. A Ivov-kertvárosi közműalagút mintájára vajon nem le'het- ne-e? .. . Nem! A legkisebb akadály, hogy a belvárosi utcákra merőleges pincék nehezítenék a munkát. De a szűk utcákban nem lehet az alagút építése mellett egy másik, élő rendszernek is jelen lennie. Mert — az eddigi gyakorlat is ez — a régi vezetékrendszernek élnie kell mindaddig, amíg az új el 'nem készül, a lakosság nem maradhat egy pillanatig sem ellátatlanul. Világos: a közműalagút-rendszer csak szűz területen épülhet. Illetve . . . Tudjuk, hogy a belvárosban éppen most épül egy közműalagút a Széchenyi tér alatt a környező pincék bekapcsolásával, de csak a távfűtővezeték befogadására. De épül egy mély vezetésű csapadékcsatorna is a belvárosban, a Perczel utca és a Déryné utca között mintegy 9 méter mélységben. Vajon ilyen mélyre nem lehetne levinni az alagutat? Nem! A gravitációs rendszereket csak bonyolult és költséges átemelő berendezésekkel üzemeltethetnék, ezért ez sem megy. De van még egy ok, ami minden okoskodást kizár: a gázvezeték csak igen szigorú — és emiatt költséges — rendszabályok árán kerülhetne be az alagútba. Marád tehát az egymásutániság az egyes közművek közötti rövidebb-hosszobb szünetekkel. A „rövidébb” mindenképpen indokolt: kell a lakóknak any- nyi lélegzetvételnyi idő, hogy bizonyos dolgokat (tüzelőszállítás, költözés stb.) elintézhessenek. A „hosszabbról" pedig már szóltunk. De tegyük még hozzá: nagyon gyakran tervezési problémák „segítik” a munkák elhúzódását, amiben megoldást hozhat, ha a Déldunántúli Tervező Vállalatnak adhatja át a város e munkák tervezését. A csapadékvízelvezető-rend- szer kiépítése a pinceprogram keretében folyik, a Széchenyi tértől nyugatra levő terület ma lényegesen jobban áll, mint a keleti, ahol a mély vezetésű csatorna elkészülte után lehet a rendszer kialakítására gondolni. Úgy szeretnék," ha a következő tervidőszak végére ez megtörténne. Sokkal közelebbi azonban az 1980-as esztendő, amikor újabb belvárosi utcákat vesznek munkába, pl. a Déryné utca, a Munkácsy Mihály utca, a Jókai utca, a Kisfaludy utca, Kis és Nagy Flórián utca, Líceum utoa, Megye utca stb. Jó lesz már előre felkészülni a várható és hosszan tartó közlekedési nehézségekre. Ez bizony megértést kíván mindenkitől, mert sok választási lehetőség nincs. Vagy közlekedünk zavartalanul és hagyjuk teljesen tönkremenni a közműveket, vagy vállaljuk a hosz- szabb-rövidebb ideig tartó kényelmetlenséget annak tudatában, hogy ezen az áron évtizedekre rendeződik Pécs belvárosában minden közműprobléma. És most egy pillanatra térjünk vissza a Saliai utcába. Megírtuk, hogy a közműmunkák befejezése után sétálóutcává fejlesztik díszburkolattal, utcabútorokkal, új rendszerű közvilágítással. De milyen legyen pl. a díszburkolat? A Beruházási Vállalat a közeljövőben néhány négyzetméteres mintadarabokat készíttet, hogy a pécsiek segíthessenek a választásban. Hársfai István m .. | n ji mm [' „ 1 mm . .... ,1*5 \M'Hi i , immmm xxj, f|| IfcjL 4P&ÍÜ __ plomaual falun A dobszai orvosnő Minden percben készenlétben kell állni Dobsza. Baranyai mértékben közepes nagyságú község a 6-os út mellett. Kis túlzással azt lehetne mondani: pár lépésnyire a megyehatártól. A közforgalomban lévő térképeken még nem található, csak Kisdobsza és Nagydobsza,^ Nemrég e kettő egyesüléséből született Dobsza. A körzeti orvos kerülete iga. zodik a közigazgatási egység területéhez: Dobszán és a környékbeli községekben körülbelül 1800 ember egészségügyi ellátásának egyszemélyi felelő, se dr. Bleyer Erzsébet. Ezen a délelőttön sok volt a beteg, a rendelés elhúzódott. 11 óra is elmúlt, amikor az asszisztensnő már csak engem talál a váróban. — Nemrég jöttem vissza szabadságról — magyarázza dr. Bleyer Erzsébet, miközben átmegyünk a rendelőbe nyíló lakásába —, ilyenkor sok a beteg. Akinek nem volt sürgős baja, megvárta a szabadságom végét. — Alighanem ez a bizalom jele — kockáztatom meg. — Én is így érzem, s örülök neki — mondja mosolyogva Bleyer doktornő. — Az utcán nem tudok úgy végigmenni, hogy ne állítanának meg két- szer-háromszor egy kis beszélgetésre. Igaz, én is ismerem a körzetemhez tartozó emberek túlnyomó többségét. Nemcsak egészségügyi problémáikkal keresik meg az emberek, hanem családi gondokkal is, vagy éppen gyermeknevelési tanácsokért. Égy falun élő orvosnak nemcsak szűkén vett orvosi feladatai vannak, hanem a hivatásából fakadó közéleti szerepe is. o A szoba, ahová beszélgetni betelepedünk tágas, kényelmes, modern, jó ízléssel berendezett. Amikor a jegyzettömbömet kinyitom, Bleyer doktornő egy pillanatnyi türelmet kérve, kisiet a szobából. S valóban nem sok időt hagy, hogy a rend kedvéért, emlékeztetőül néhány adatot, amit már eddig tudok róla, feljegyezzek: 29 éves, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1974. október 14-én, s a következő napon lépett munkaviszonyba Dobszán, férje a termelőszövetkezet gépműhelyének vezetője, két gyermeke van, a 9 éves Zoltán és a 6 éves Orsolya. Fehér orvosi köpeny nélkül jön vissza, s házi készítésű gyümölcsszörppel kínál. — Nagy a kertünk, sok a gyümölcs, a zöldségtermesztéssel is megpróbálkoztunk — mondja kommentárként a gyümölcsszörphöz. — Tudom, arra gondol, valószínűleg falusi lány voltam, de téved. Igazi pécsi tüke vagyok, s a férjem is városi, Pápán született. Diákszerelem volt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Mindjárt: egyetemi éveim kezdetén összeházasodtunk. Egy kis 27 négyzetméteres garzonlakásban laktak, ő tanult, a férje dolgozott, bár ő is tovább akart tanulni, de meghozta érte ezt az áldozatot. Egyetemi évei alatt született két gyermekük. Nem kellett évet ismételnie, sőt egyetlen vizsgát sem mulasztott miatta. S eközben a férje két évig.katona volt, de szülői segítséggel átvészelték ezt az időszakot is. — Nem voltak könnyű évek — sóhajt elmerengve, »majd gyorsan hozzáteszi: — itt Dob. szán fordult a kocka, most én húzok egy kicsit jobban a családért és a férjem tanul. Levelező tagozaton végzi a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészeti szakát. — Hogyan kerültek Dobszára? — Már az egyetemen megkedveltem az olyan munkát, amely az orvostól átlagon felüli kézügyességet kíván, mint a sebészet, vagy a nőgyógyászat. Sajnos ilyen munkakörben nem találtam állást, sőt Pécsett csak olyan munkalehetőség kínálkozott, amely éjszakai ügyelettel járt együtt. Ezt nem vállalhattam a gyerekek miatt. A lehetőségek szűkültek, s mivel eredetileg sem idegenkedtem attól, hogy falun legyek orvos, ilyen helyet kerestünk. Egyetlen vágyam volt csak: Baranyában maradni. Akkoriban három helyet hirdettek a megyéből. Mindhármat megtézték: Dobsza volt a legszimpatikusabb. o Milyen előnyökkel, s milyen hátrányokkal jár az ön számára a falusi munkahely, a falusi élet? A kérdésen kissé eltöpreng, majd mosolyba áttűnő fintorral kezdi: — Nagyon régen nem gondolkodtam ezen, s most furcsa, hogy milyen kevés hátrányt találok. Hátrány talán, hogy távol élünk a várostól-... A falusi orvosnak a nap 24 órájának minden percében készenlétben kell lennie. Ha három óránál hosszabb ideig eltávozik c szolgálati helyéről, ezt csak főorvosi engedéllyel teheti, s csak akkor, ha egy közeli kollégája hajlandó helyettesíteni. Igazából ez utóbbi köny- nyen megoldható, a körzetek összetartanak. Az sem túlságosan ritka, hogy a vasárnapi ebéd főzése közben hívják el az orvost beteghez. — A falusi orvos eléggé önmagára van utalva . .. — Ezt én mór az előnyök közé sorolom, hiszen így a munka rendkívül sokrétű és izgalmas. Itt megvalósíthattam eredeti elképzelésemet, s hasznát veszem a kézügyességemnek: egy kicsit sebész is vagyok, egy kicsit nőgyógyász is, sőt fogat is húztam már. Előny, ha úgy tetszik, a magasabb fizetés, a szolgálati lakás, amihez a városban nem egyhamar jutottam volna, a nagy kert, ahol a gye. rekek rendkívül egészséges körülmények között nevelkedhetnek. Baráti társaság is akad, környékbeli kollégáink, férjem munkatársai, szomszédok, régi diáktársak, akikkel kölcsönösen meglátogatjuk egymást. Nagy halom fényképet vesz el: lehet vagy kétszáz gyermekfotó. — A legkedvesebb pácienseim. Azóta születtek, amióta én vagyok itt az orvos. Sikerül elérnem, hogy félelem nélkül jönnek hozzám az orvosi rendelőbe. o A gyógyító munka mellett közéleti szerepet is vállalt. Már egyetemista korában tagja volt a megyei KlSZ-bizottság- nak. Itt Dobszán lett párttag, 1974-ben. Tagja a Hazafias Népfront’ megyei elnökségének, részt vett a legutóbbi népfront- kongresszuson is. (A férje, Illés János, az MHSZ dobszai lövészklubját vezeti, a legutóbbi országos versenyen mind csapatban, mind egyéniben érmeket szereztek — említette büszkén Bleyer doktornő.) Gyakran eljárnak a helyi KISZ-szervezet rendezvényeire, — Amióta egészségügyi felvilágosító előadásokat tartok nekik, elfogadták, hogy, bár orvos vagyok, én is a ki- szes korosztály fiataljai közé tartozom. — Szerintem — mondja búcsúzóul dr. Bleyer Erzsébet — nincs hálásabb feladat, mint falusi orvosnak lenni. Az orvos olyan funkciót tölt be a falu életében, amire nagyon sokan odafigyelnek. Úgy kell élnie, hogy életének minden területéről bármikor nyugodtan számot tudjon adni. Dunai Imre
