Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-28 / 296. szám

2 Dunántúlt napló 1979. október 28., vasárnap Az orvos és a társadalom A magyar szociológusok első vándorgyűlésének zárónapján — tegnap délelőtt Pécsett, a POTE tantermében — az orvos és a társadalom témakör került napirendre, s az első fordulóban a résztvevők erről éppen az orvosoktól kaptak felvilágositást. Ugyanis az ELTE BTK Szociológiai Tanszéke által végzett rétegvizsgálat kérdőíveit az orvosok töltötték ki, tehát önmagukról vallottak. Több játékot, romantikát Szót kérnek a gyerekek Úttörifparlamenti tudósítás Komlóról fl Könyv és ifjúsál vetélkedő városi döntője Az elmúlt hetekben jelent meg a könyvesboltok polcain és rekordgyorsasággal el is fo­gyott Robert Merle regénye: a Védett férfiak. A Könyv és ifjú. ság vetélkedő városi döntőjének tegnapi első fordulójában e könyv ismeretével már egy pon. tot lehetett szerezni. Ez a frisseség jellemezte nem­csak a kérdések összeállítását, hanem a vetélkedőt is, a két gyakorlott játékvezető: Gombár János és Hídvégi József jóvol­tából. Rákos János, a KISZ vá­rosi bizottságának első titkára, a könyves erőpróba tegnapi zsürielnöke, megnyitójában ar. ról szólt, hogy a játék nem el­sősorban lexikális tudást kér számon, hanem olvasási kész­ségre, tájékozottságra, a köny­vek közötti eligazodásra épül. Ennek megfelelően az ötfős csa­patok bármilyen segédkönyvet forgathattak menet közben — ha volt rá idejük. Tíz selejtező forduló előzte meg a tegnapi döntőt, melyben a 12 legjobb csapat mérte ősz. sze erejét. Érdemes felsorolni a csapatokat, pontosabban a munkahelyek, iskolák nevét, amelyekből kikerültek: Mecha. nikai Laboratórium, BÉV-köz- pont, PÉTÁV, BÉV—II. számú befejező üzem, gyógyszertári központ, Tégla- és Cserépipari Vállalat, POTE elméleti bioké­mia, POTE VI. évfolyam, Koma. rov Gimnázium, Leöwey Gimná. zium. Nagy Lajos Gimnázium, Baranya megyei Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat. A városi döntő programja a késő esti órákban ért véget. Két csapat jutott a megyei döntőbe, s a vetélkedő befeje. ző szakaszát a jövő év január­ja és áprilisa között a rádió is közvetíti majd. • • Ötéves a dráva- szabolcsi híd A drávaszabolcsi híd avatá­sának és a két kishatár menti terület, Siklós és Donji Mihoj- lác baráti kapcsolatfelvételének ötödik évfordulójára emlékeztek Siklóson. Az ünnep alkalmából tegnap ötvenfős munkás-pa­raszt, politikai, társadalmi kül­döttség érkezett Donji Mihoj- lácból Mirko Dimitrijevics, a Ju. goszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége helyi szervezeté­nek titkára vezetésével. A vá­rosi tanács termében dr. Létai János vb-titkár köszöntötte a vendégeket, majd Szarka Ár­pád, a városi tanács elnöke rövid tájékoztatóban Siklós vá. ros és járás helyzetét ismertet­te. A jugoszláv küldöttség meg­látogatta a siklósi Kesztyűgyá­rat és. a Vízmüvet, este a Kl- SZÖV-együttes műsorát nézték meg. takarmányozás gazdasági gondjairól, a mellékter­mékek hasznosításának lehető­ségeiről tartottak országos be­számolót és gyakorlati bemuta­tót Mázaszászváron, melynek házigazdája az egyházaskozári Haladás Mgtsz volt, de a ren­dezésben részt vettek a Keszt­helyi ATE, a MÉM Gödöllői Mű­szaki Intézete, és a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya. Miért vált időszerűvé egy ilyen bemutató? Ez Koós Lász­lónak, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága osztályvezetőjé­nek megnyitó beszédéből tűnik ki legvilágosabban. Elmondta, hogy az utóbbi években dina­mikusan nő az állatállomány, ugyanakkor a takarmánygazdál­kodás és felhasználás színvona­la nem elegendő. A gyepterüle­tek hozama igen alacsony, és a jelentős tápértékét képviselő Néhány érdekesebb megál­lapítást érdemes erről az ülés­szakról — melyen Huszár Ti­bor, az ELTE említett tanszé­kének vezetője elnökölt — köz­kinccsé tenni. Ezek szerint or- vosajnk elégedetlenek a ren- delők-intézetek műszerezett­ségével, a szakmai megbecsü­léssel, a tudományos ambí­ciók kielégítésének lehetőségé­vel és — a személyzeti ellá­tottsággal. Érdekes kérdés to­vábbá az orvosok társas­kapcsolatainak alakulása, a fel­mérésből következően az or­vosbarátok 90 százaléka az értelmiségi rétegből kerül ki, s a döntő többség — 48 száza­lék — ugyancsak orvos. Ez és természetesen további követ­keztetések azt jelentik és jel­zik; az orvostársadalom a leg­zártabb az értelmiségi rétegen belül is. S végezetül: az orvos legszívesebben mérnök vagy pedagógus barátot választ. A szociológiai tanszék mun­katársainak — Solymosi Zsu­zsa, Kérész Gyufáné és Bánla- ky Pál — előadása után az egészségügyi szervezők szak­mai mobilitásáról beszélt Tóth Ildikó (Orvostovábbképző In­tézet), megjegyezve: a szerve­ző munkát végző, gyógyítástól elszakadt orvosok mind a saját megítélésük, mind a „gyógyí­tó” munkát végző orvosok vé­leménye szerint a hierarchiá­ban alacsonyabb szinten van­nak. Az előadások sorában az or­vostudományi kutatásaink né­hány szociológiai kérdése ke­rült terítékre — Szántó Lajos, MTA Tudományszervezési Cso­port és Gál György, Egész­ségügyi Minisztérium —, majd az orvos—beteg kapcsolat szo­ciológiai alapkérdéseiről! szólt Buda Béla (OTSI). Végül pé­csi előadó zárta a vándorgyű­lés érdemi részét: Csoport­terápia és önismeret címmel Ozsváth Károly (POTE) tartott előadást. A vitában többen felszólal­tak, közülük is hadd emeljük ki Levendel László — Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet — néhány megjegyzé­sét a hazai egészségügyet il­letően. Levendel László hang­súlyozta, hogy igazán jó fel­tételek között találkozhatott itt Pécsett a szociológia és a medicina, de úgy véli, hogy az egészségügy kardinális kérdé­seiről nem esett még szó. (Egy melléktermékek nagy része még elvész az állattartás számára, mert elégetik, beszántják, vagyis hasznosítatlanul hagyják a gaz­daságok. Az egyházaskozári tsz-nek a takarmányozás és a mellékter­mék-feldolgozás területén elért eredménye jó például szolgál. Dr. Vass János, a tsz elnöke elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz legjövedelmezőbb ágazata a szarvasmarha-ágazat lett. A melléktermék-felhaszná­lás — amelyek közül legérté­kesebb a kukoricaszár és a szál. ma — mint takarmány, fontos szerepet kapott a gazdaságban, eredményeként egy liter tej ön­közbevető megjegyzés, az el­nöklő Huszár Tibor megjegy­zése idekívánkozik: nem is es­hetett, hiszen nem egészség- ügyi, hanem szociológiai ván­dorgyűlés volt.) Eszerint gond­jaink legfőbb 4 pontban fog­lalhatók össze: 1. Az egész­ségügy össztársadalmi integ­rációja hiányzik, elszigetelő­dött az egészségügyi vezetés;- s lassan már nem egészség- ügyi, hanem betegügyi mi­nisztériumról beszélhetünk. 2. A medicina szomatikus beállított­ságú, ez pedig kevés. Pszicho­szomatikus szemléletre van szükség. 3. A népegészségügyi koncepció háttérbe szorult, a prevenciót csak deklaráljuk, de nem végezzük. 4. Az egész­ségügy struktúrájával is baj van: az „alapellátás” nem al­kalmas feladatai ellátására, s emiatt kórház—klinika centri­kussá vált egészségügyünk. A vándorgyűlés zárszavát Szecskő Tamás, a Magyar Szo­ciológiai Társaság alelnöketar­totta, kiemelve: egy párbeszéd elkezdődött a szociológusok és orvosok között, s remélhetőleg ennek folytatása is lesz. (Hadd jegyezze meg az újságíró: ta­lán arra is jó volt ez a három nap, hogy az orvosok baráti köre — mérnök, pedagógus stb. ;— szociológusokkal is bő­vüljön.) Az iróniát félretéve, hadd fejezze be tudósítását Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének véleményével, me­lyet lapunknak adott. —• Úgy vélem — mondotta Szalai Sándor —, hogy ez a vándorgyűlés egy nagy felada­tot teljesített s nagyobb siker­rel, mint azt vártam, s újabb feladatokat állított elénk, mint azt Aczél György elvtárs is megfogalmazta. A «szociológu. soknak még többet kell foglal­kozniuk az általuk feltárt gon­dok társadalmi megoldhatósá­gának kérdéseivel. Másrészt folytatnunk kell a megkezdett munkát — amit az egészség­üggyel kezdtünk — más, köz­érdekű területeken, mint pél­dául az oktatás kérdéseivel, a jogi-igazgatási kérdésekkel . .. Ugyanakkor a szakmák közötti együttműködést is erősítenünk költsége 4,29 forint, ebből ta­karmányköltség 2,85 forint volt. A sok értékes szakmai hozzá­szólásból csak egy-két érdekes gondolatot emelnék ki. A ka­posvári Állattenyésztési Főiskola igazgatója kihangsúlyozta, hogy el kellene már szakadni a szűk ágazati szemlélettől, az ' állat- tenyésztést is komplex módon kellene szemlélni. Az állatte­nyésztőnek ugyanolyan munka- területének kell tekinteni a ku­korica. és gyepterületeket, mint az istállót. Nem képzelhető el magyar állattenyésztés úgy, hogy a mezőgazdaságban keletkező, nagymennyiségű értékes mellék- terméket a gazdaságok elégetik. Meg kell találni felhasználásá. kell, hiszen komplex a korunk is, összes problémájávol. Ügy vélem, hogy első vándorgyűlé­sünk Pécsett igazi otthont ka­pott, s végezetül, de nem utol­sósorban szeretném megkö­szönni ezt is házigazdáinknak. Nagyszámú érdeklődő jelen­létében nyílt meg tegnap dél­előtt az. ófalui német tájház­ban a Janus Pannonius Mú­zeum faesrtergályos és székes mesterséget bemutató állandó kiállítása. A megnyitón ott volt Boci József, a megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizott­ság titkára és Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese. A nemzetiségi politikánk újabb jelentős alko­tása az ófalui tájház, amely a környéken élő németség min­dennapjaiba, gazdálkodásá­ba, kismesterségeibe enged bepillantást. Abba a környe­zetbe, melyet 20—30 éve is lát­hattunk még, melyben sokan a gyermekkorukat töltötték. Ma­ga a horgas rendszerű, zsúp­tetős ház azt a formát őrzi, amely jellemző volt a XVIII. században idetelepült német­ségre. A helyreállítás szépsé­ge, gondossága az Országos nak a leggazdaságosabb mód­ját. Dr. Duduk Vendel, a Keszt­helyi ATE docense beszámolt a holland és belga tapasztalatok, ról, a tyúk-alomtrágya takar­mányként! hasznosításáról, to­vábbá a nedves kukoricaszem károsodás nélküli tárolásának új módjairól. Harsárryi Lehel, a KSZKV igazgatója többek között a mezőgazdasági gépek jobb kihasználásáról beszélt. Érde­kes fejtegetése, hogy míg a gaz. dóságban van állattenyésztő szakember, növénytermesztő szakember addig takarmányter. mesztő szakember nincs. Ezen a téren is előre kellene lépni. S. Zs. Parlament: jól ismert . foga­lom a gyerekek előtt is, hiszen számtalanszor láthatták a te­levízióban, fényképen, néhá­nyon a valóságban is az Or­szágházat, ahol a felnőttek ta­nácskoznak, döntenek az or­szág jövőjéről. Nem ismeret­len fogalom azért sem, mert ma már a gyerekeknek is van parlamentjük, hiszen a nopok­Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetőségét dicséri, mig a berendezés megszervezése és kivitelezése a Janűs Panno­nius Múzeum néprajzi osztó-, lyának munkatársa, Lantosné Imre Mária nevéhez fűződik. Az ófalusiak úgy mondták, régen a falu szégyene volt a málladozó, vénséges ház, amely most a helység legfőbb látvá­nyossága, dísze lett. A hagyo­mányos módon berendezett la­kószoba, a szabadtűzhelyés konyha, a kocsiszín, az istálló mind azt a beosztást, azt az elrendezést tükrözi, ami az ófalui és a környéken élt' né­metségre jellemző volt. Dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója, aki az állandó kiállítást megnyi­totta, emlékeztetett a múltra, melynek őrzője a tájház. 1742 —51 között érkeztek német la­kosok először erre a tájra, mely a török pusztítása után teljesen elnéptelenedett. A te­rületet lakatlan pusztának ne­vezik a feljegyzések, az 1700- as évek második felében vi­szont már arról adnak hírt, hogy Ófalu szorgalmas lakói felvirágoztatták a pusztaságot. A múlt század közepén már jelentős baranyai falut fonott kosorairól ismerték a megyei vásárokon. 1848-ban két fiatal nemzetőr áldozza életét ebből a községből a forradalom és a szabadságharc katonájaként. A paraszti kismesterségek, gyékény-, szalma-, kosár- és kukoricaháncs-fonás főleg e században lendült fel, amikor' a szűk földek már nehezen tudták eltartani a lakosságot. Az 1930-as években szinte min­den ófalui házban volt faesz­terga, melyen rokkát, bölcsőt, ágyat, fogast, törülközőtartókat készítettek. Híresek voltak szé­keseik is, akik az 1940-es évekig háton szállították szé­keiket a szomszédos falvakba. A kiállítás hű képet ad ezekről a mesterségekről, melyek ma is élnek a faluban. Gállos Orsolya ban Komlón ülésező úttörő­parlament sorrendben immár a negyedik Baranya megyében. Péntek délutántól vasárnap délutánig 162 úttörő tanács­kozik itt az őket érintő leg­fontosabb kérdésről: hogyan tovább a következő évek út­törőmozgalmában. Vér László megyei úttörőelnök a pénteki nyitó plenáris ülésen gyakor­lott parlamentezőknek nevezte a küldötteket, akik a korábbi kisebb szintű tanácskozásokon már képviselték társaik érde­keit, véleményét, javaslatát A küldöttek ezt az előlegezett értékelést a parlament eddigi tevékenysége során messzeme- nőleg igazolták: felelősséggel szóltak a témákhoz, találó s bizony nem egyszer a felnőtt úttörővezetőket bíráló észrevé­teleket tettek, hasznos ötlete­ket vetettek fel. Mindez persze nem megy vita nélkül, de egy­ben valamennyi küldött véle­ménye megegyezik: játékos, izgalmas, romantikus progra­mokból szeretnének az eddigi­nél jóvgj többet az úttörőmoz­galom ban. A felnőtteknél szokásos, hogy ha egy parlament új ösz- szetételben ül össze, a parla­menti tudósítónak érdemes né­hány statisztikai adatot is is­mertetni írásban. A mostani megyei úttörőparlament képvi­selőinek háromnegyede vala­milyen úttörő-kitüntetés birto­kosa, s a többségük két-hó rom tisztséget is visel a saját úttö­rőcsapatában. Érdekes a ne­mek megoszlása is; hiszen két­szer annyi kislány vesz részt az úttörőparlamenten, mint fiú. Talán nem véletlen, hogy a megye úttörő ifivezetői köré­ben is hasonló az arány. Ezt ugyan nemigen tették szóvá a gyerekek a parlamenten, de azt már igen, hogy kevés az ifivezetők száma. Erről a kér­désről egy kis szemrehányó, aggódó dalocska is született: „Hol vagytok, ifivezetők?” Tegnap a parlamenti aka­dályversennyel voltak elfoglal­va a küldöttek. Ez a verseny nem órkon-bokron, hegyen­völgyön keresztül folyt, hanem különböző témakörök között. A parlament hat csoportra oszlott, s körforgásszerűen va­lamennyi csoport megvitatta az akadályhelyet jelentő hat té­mát a parlamenten jelen levő és az egyes témák szakértői­nek számító felnőttek előtt, sőt velük együtt. Az első állo­máshely témája a közművelő­dés volt, CT másodikon a társa­dalmi munkákkal, a környezet megismerésével foglalkoztak, a harmadikon az úttörőközössé­gek külső kapcsolatai volt a vita témája, a negyediken a csapatok, rajok, őrsök élete, az ötödiken a természetjárás, sport és a játék, a hatodik állomáson pedig a KlSZ-tag- ságra való felkészülés, a KISZ- szervezetekkel való kapcsolat Késő délután komlói úttörő- csapotok látták vendégül a parlament küldötteit. Este a1 Zrínyi filmszínházban a |£ÍSZ Baranya megyei Bizottsága adott ajándékműsort oz úttö­rőknek. A műsoros estet Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze rendezte, s részt vettek benne a színház fiatal művészei, a Pécsett tanuló külföldi diákok amatőr együt­tesei, a Pécsi Balett, a duna- szekcsői táncegyüttes, Csizma- dia Sándor, Sólyom Kati és a Szélkiáltó együttes, a komlói Spirituálé-együttes és a Kun Béla Gimnázium kórusa és még sokan mások. A fellépő művészek a körülbelül 10 000 forintnyi tiszteletdíjat egy bara­nyai gyermekotthonnak ajánlot­ták fel. D. I. Takarmányozási és melléktermék-hasznosítási országos bemutató Sürgős tennivalók a gazdaságokban Kozma Ferenc • Helyi kismesterségek a német tálkáiban Nagy számú közönsége volt az ófalui tájház tegnapi megnyitó ünnepségének — Szokolai felv. — Szalai Sándor akadémikus: „Pécs kiváló házigazda volt..." Állandó kiállítás Ofalun

Next

/
Oldalképek
Tartalom