Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-27 / 295. szám

Kádár lános fogadta a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt küldöttségét Kádár János, oz MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székhá­zában fogadta a Nyugat-berli­ni Szocialista Egységpárt kül­döttségét, amely Horst Schmitt- nek, a párt elnökének vezeté­sével tartózkodik hazánkban. Elvtársi, baráti légkörben vé­leménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, (Közlemény az 5. ol­dalon.) Folytatódott a szociológusok I. vándorgyűlése Egészség és társadalom Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 293. szám 1979. október 27., szombat Ara: 1,20 Ft Újabb oktatási létesítmény Illés István, az MSZMP Szigetvári járási Bizottsága első titkára fel. avatja az új iskolát Fotó: Proksza László Új iskolát avattak Bicsérden A vándorgyűlésen felszólalt Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Segített a társadalmi összefogás Élénk érdeklődés kíséri a Magyar Szociológiai Társaság I. vándorgyűlését, amelynek második napi ülésén részt vett Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára is. A háromnapos vándorgyűlés összesen négy munkaülésen tárgyalja az egészség és tár­sadalom témakörét. Tegnap délelőtt 10 órakor Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyet­tes a „Betegség, gyógyítás és egészségügyi kultúra” címet viselő munkaülést nyitotta meg. Technikailag a résztvevőknek könnyű dolguk van, hiszen az előadások szövegét jó előre nyomtatásban a résztvevők ren­delkezésére bocsátották, s így az előadók az üléseken csak előadásaik főbb téziseit, kuta­tási eredményeiket foglalják össze röviden, bizonyos ma­gyarázatokat adva. így a vitá­ra több idő áll rendelkezésre. A nap első előadása az in­farktusos megbetegedések tár­sadalmi hátterét adta (Hoff­mann Artúr, Országos Kar­diológiai Intézet), kiemelve: nemcsak a férfiak körében, hanem az utóbbi időben a nők körében is gyakori halálozási okként jelentkezik. A második előadás — Czeizel Endre, Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet, Humángenetikai Labora­tórium — a korai életszakasz­ban kialakuló fejlődési ártal- mok társadalmi és közegész­ségügyi jelentőségéről .szólt. Ehhez egy adat: az elijyjlt 20 esztendőben 440 százalékkal emelkedett az értelmi fogyaté­kos gyermekek száma Magyar- országon. Az előadásokat követő vitá­ban elsőként Aczél György szó­lalt fel, köszöntve a vándor- gyűlés szervezőit, résztvevőit. — Pártunk és kormányunk rendkívül fontosnak tartja ezt az értekezletet, bizonyos szem­pontból az első ilyen jellegűt, amely a témán túl azt mutatja mindannyiunknak, hogyan tud együtt dolgozni o tudomány a társadalmi gyakorlattal. Ismer­ve az előadásokat, úgy vélem döntően erről van szó. Az egészségügy és a társa­dalom kapcsolatát taglaló vándorgyűlésről a következő­ket mondotta: — Érdemes elgondolni, hogy vajon milyen lehetett volna egy ilyen értekezlet mondjuk 50 év­vel ezelőtt. A dolog természe­ténél fogva az értekezlet arról szólt volna, hogy kevés a táp­lálék, meg kellene oldani, hogy az embereknek fedél legyen a fejük fölött, legyen megfe­lelő ruhájuk, s ezen felül az akkori népbetegségek, a tu­berkulózis került volna napi­rendre. S azt hiszem, hogy egyetlenegy előadás nem han­gozhatott volna el 5 maiak közül se ötven éve, se negy­ven éve, de azt is merem mon­dani, hogy bizonyos értelem­ben akár 10 évvel ezelőtt sem. Én nem tartom véletlen­nek, hogy ez éppen ebben az időszakban jöhetett létre. Leg­feljebb az a kérdés, hogy ho­gyan tovább? Éppen ezért el­ső számú kérdésem: mit és mi­lyen módon lehet e három nap során elhangzottakból majd a gyakorlatban haszno­sítani? — A másik, ami felmerül az emberben, hogy ha mondjuk 20 év múlva összejön egy ha­sonló értekezlet, vajön mi lesz a témája? Azt hiszem, hogy ugyanolyan feszítő gondok lesznek — tételezzük fel, hogy az infarktusok száma csökken, a neurózisok száma is —, de meg vagyok győződve arról, hogy ma nem tudotton a tár­sadalom előtt másfajta kínzó feszültségek lesznek, s ez — úqy vélem — a normális fej­lődés a mi társadalmunkban. Ez nem azt jelenti, hogy a mos­tani gondjaink nem gyötrelme- sek, csak tudni kell, hogy fe­szültségmentes társadalom so­hasem lesz. Ezt követően Aczél György az egészségügy és a társada­lom kapcsolatai megközelíté­sének néhány kérdéséről szólt, utalva orra, hogy több szem­pontot figyelembe véve kelle­ne a szakma gyakorlóinak a különféle társadalmi gondjaink okait kutatni, s az eredmé­nyetek ?! jobban orientálni az érdekelteket. A szociológusok­tól továbbá azt kell kérni, hogy még többet foglalkozzanak a gondok társadalmi megoldha­tóságának kérdéseivel. Befejezésül a következőket mondotta: — A felszabadulást követő időszakban elvettük az embe­rektől a létbizonytalanságot, a gyötrelmes gondokat. És most egyszerre az emberek érzelmi világa kinyílt, lett hnérzetüfc, egyszóval olyan emberi gyötrel­mekre ébredtek fel, amiről az­előtt álmodozni sem mertek. Er­re gondolt talán Marx, amikor azt mondotta, hogy a szocializ­mussal el fog kezdődni az em­beriség igazi történelme. Föl­ébred olyan igényekkel, amelyről azelőtt nem számolhatott a pár- választásban, pályaválasztás, ban, az élet minden területén. Visszaigazolást kap arról, hogy értelmesen él, mind több ké­pességét bontakoztathatja ki, mind több emberhez méltó gondja van — tehát nemcsak az, hogy ehess, ihass, ölelhess. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott o Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója alkalmá­ból adományozandó kitünteté­sekről, majd bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben dön­tött. A holland külügyminiszter pénteki programja Pénteken a Külügyminiszté­rium épületében befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és a hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Christoph A. van der Klaauw holland kül­ügyminiszter tárgyalásai. A holland diplomácia veze­tője délután vendéglátója, Púja Frigyes társaságában a Duna-kanyarba látogatott. Christoph A. van der Klaauw pénteki programján részt vett Bebrits Anna, hazánk hágai, illetve Johan Beelaerts van Blokland, a Holland Királyság budapesti nagykövete is. Iskolaavató ünnepségre gyűl­tek össze tegnap délelőtt Bi­csérden pedagógusok, tanulók, szülők és meghívott vendégek, akik között ott volt Krasznai Antal, a HNF megyei titkára, dr. Véghelyi József, a Kulturá­lis Minisztérium osztályvezető­je, Piti Zoltán, a Baronya me­gyei Tanács tervosztályának ve­zetője, Lantos József, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályvezető-helyettese, Nagy­váradi János, a Szigetvári já­rási Hivatal vezetője, valamint a megye és a község állami, társadalmi és gazdasági szer­veinek vezetői, országgyűlési képviselők. A megjelenteket Németh István, a Bicsérdi Ál­talános Iskola igazgatója, or­szággyűlési képviselő ' köszön­tötte, majd beszélt azokról a törekvésekről, melyeknek ered­ményeként felépült a község új általános iskolája. Az intéz­ményt Illés István, oz MSZMP Szigetvári járási Bizottságának első titkára adta ót a község lakóinak. 1974 januárjában láttak hoz­zá a tervezéshez, hatmillió fo­rinttal járult az építkezéshez a Baranya megyei Tanács, egy- egy millióval a helyi termelő- szövetkezet és a közös községi tanács, és ötmillió forinttal az Országos Tervhivatal. Nem ke­vés utánajárással sikerült vég­re előteremteni azt az össze­get, tizennégymillió forintot, melyből végül nyolctantermes, napköziotthonos iskolát építet­tek fel Bicsérden. A KPM me­gyei igazgatósága gépekkel segített az alapárak kiásásá­ban, a Kertészeti és Parképítő Vállalat szocialista brigádja rendezte társadalmi munkában az épület környékét. Sokat se­gítettek a szállításban, takarí­tásban a tanulók szülei. A kor­szerű iskolabútorokkal beren­dezett, központi fűtéses tanter­meket november első hetében vehetik végleg birtokukba a bi­csérdi, zóki, bodai és aranyos- gadányi gyerekek. G. O. flzOBT nyilatkozata Hozónk lakosságának legkü­lönbözőbb rétegei a napokban lezajlott konferenciák, gyűlé­sek és fórumok alkalmával is­mét kifejezésre juttatták azon szilárd meggyőződésüket, hogy erősíteni kell a nemzetközi bé­kemozgalom összefogását a po. litikai enyhülés eddig elért ered­ményeinek megszilárdítása és kctonai enyhüléssel történő ki­egészítése érdekében — álla­pította meg az Országos Béke­tanács az ENSZ leszerelési hét alkalmából pénteken kiadott nyilatkozatában. A magyar közvélemény — a Szovjetunió, a szocialista közös, ség és a magyar kormány kitar­tó béketörekvéseit támogatva — egységesen követeli a tömeg- pusztító fegyverek minden faj­tájának betiltását. Síkraszáll azért, hogy haladéktalanul ves­senek véget mindazon próbál­kozásoknak, amelyek a neutron­fegyver, a Pershing II. elneve­zésű rakéták, valamint a szár­nyasrakéták Nyugat-Európában történő elhelyezésének tervére vonatkoznak. A magyar közvélemény azt várja, hogy az amerikai szená­tus ratifikálja a már megkötött SALT II. szerződést és kifejezi azon várakozását is, hogy a NATO-hatalmak konkrét lesze­relési, haderőcsökkentési és fegyverzetkorlátozási intézkedé. sekkel válaszoljanak a Szovjet­unió elhatározására, miszerint egyoldalúan csökkenti Közép- Európában állomásozó haderői­nek létszámát és fegyverzetét. (Folytatás a 2. oldalon) Komlón a megyei úttörőparlamentet Szabó Lilla mohácsi úttörő nyitotta meg, (Tudósítás a 2. oldalon.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom