Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-25 / 293. szám
1979. október 25., csütörtök Dunántúlt napló 3 Kivitelezők a munka szépségéről Együttműködés a határőrökkel Megújul a műemlék épület ... 1 •- rí jP-v # ♦ i £ Munkásőr-bemutatő Vas megyében Naptárt meghazudtoló nyári meleg október közepén. Félmeztelenre vetkőzve dolgozik az állványon, mégis dől róla a verejték. Aprólékos mozdulatokkal simítja vakoló kanállal a falra felvitt friss habarcsot. Kissé hátralép, a szemüvege mögött ősz. szehúzott szemekkel nézegeti a párkány hajlatait, majd előkerül a simítóléc és vigyázva formázza az éleket és görbületeket. — Már csak itt az alsó szin. ten tudok dolgozni, feljebb szé. dűlök. Mióta cukros lettem, azóta van ez így — mondja Viz- ner István, a Műemlékvédelmi Felügyelőség egyik építőbrigádjának kőművese. — Bizony az idő eljárt... 1945-ben szabadultam, aztán egészen két •évvel ezelőttig maszek voltam. Leadtam az ipart. Sok volt az adó, aztán télen, mikor nem volt munka, akkor is fizetni kellett, március 15. volt a határidő. Itt könnyebb, nem nekem kell anyag után szaladgálni reggeltől estig. Nyolc óra munkaidő és kész. Meg szép is ez a munka. Sok éves kőműves tapasztalatom mellett is újat kellett tanulni. A díszes párkányok más fogásokat igényelnek. Ezeket az épületeket nem lehet akárhogyan megcsinálni. Ide lelkiismeretesség és nagy szakértelem kell. Ez az egyszerű falazásnál többet jelent Pécsett most egyre-másra szépülnek a belváros épületei, bontakoznak ki a műemlék, vagy műemlék jellegű épületek értékei. Amikor lebontanak egy. egy állványzatot, rácsodálkozunk a szépre, és ilyenkor valahogy nem gondolunk az emberekre, azokra, akiknek a keze munkáját dicséri. A Kulich Gyula utcai Kisegítő és Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon 1883-ban épült épületének tatarozását az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pécsi építésvezetőségének Fischer István által ve. zetett brigádja végzi. Egy éve dolgoznak itt, eddig belső hely. reálIítást végeztek, most érkeztek a munka látványos szakaszához, a külső homlokzatot restaurálják. — Az idén be kellene fejezni a Hunyadi úti részt, jól lenne ha sikerülne, mert 20 ezer forintos prémiumot tűztek ki erre a munkára — mondja a brigádvezető. — Mi dolgoztunk a Vasarely Múzeumon is, legutóbb pedig a Dischka Győző utcában, egy régi lakóépületet, a Nevelők Házát és a málomi templomot állítottuk helyre. Mi, akik régebben itt dolgozunk, már ismerjük különböző építészeti stílusok jegyeit, észrevesz- szük, ha valami eredeti, vagy hamisítvány. Mikor a Vasarely Múzeumot építettük, műemléktörténeti ismertetést tartottak nekünk, vetítéssel egybekötve. Jó lenne ezt több alkalommal megismételni, így többet megtudnánk arról az épületről, amin éppen dolgozunk. Neumann Károly a brigádta. gok közül a legrégebben dolgozik a vállalatnál, 20 éve. A kőműves mesterséget az apjától tanulta, a családjában akkor mindenki kőműves volt. Csó. nyoszrón lakik, hetente csak kétszer megy haza. A többi na. pokon bent marad Pécsen negyedmagával, egy bérelt lakásban. Vékony, szikár ember. — Félek a téltől — mondja, — nem szeretek bent dolgozni, mert legtöbbször hideg, huzatos helyen vagyunk. Érzem már a csontjaimban, a derekamban. Meg ezekben a régi épületekben bent legtöbbször vésni, falazni kell. Ezt szeretem, itt kinn, a homlokzatot szépíteni. Falazni mindenki tud, aki kicsit is megtanulta a kő- művességet. Ehhez azonban érzék kell. Nem is tudja minden, ki csinálni. Nagyon sokan elmennek, egy-egy hónap után feladják, nincs mindenkinek türelme az aprólékos munkához. Ide figyelem, pontosság és nagy szakmai tudás kell. — Nem mer akárki idejönni dolgozni — veszi át a szót a brigádvezető-helyettes, Csen. dics András. — Egy fiatal szak. munkás hiába végezte el a legjobb eredménnyel az iskolát, ha ide kerül, olyan mintha semmit sem tanult volna. Itt nem elég a malteroskanál és simító. Más eszközökkel kell dolgozni, pontos méréseket végez, ni és sok finom kézimunkát. Talán ezért van, hogy itt egymás közt szinte nincs is szóváltás, italozás is ritka. Nagyon jó a munkalégkör és a munka- fegyelem is. Én egy éve dolgozom itt, s úgy érzem hazatalál, tam ... Sarok Zsuzsa Megkezdődött all. tribológiai konferencia Évente két és fél milliárd forint megtakarítás lenne elérhető a tribológia (súrlódástudomány) eredményeinek gyakorlati alkalmazásával a népgozdaság különböző ágazataiban, ennek lehetőségeiről kezdődött szerdán háromnapos tudományos tanácskozás Budopesten, a technika házában a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében. A tanácskozáson azokról a technológiai kérdésekről lesz szó, amelyékkel a gépeknél a súrlódással járó energiaveszteséget, kopást csökkenteni lehet. Ehhez, amint a több mint horminc előadásból is kiderül, megfelelő kenőanyagok és kenési technika szükséges. A konferenciát, amelyen tíz ország szakemberei vesznek részt, Gábor András kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta meg. Példamutatás a munkában és a szolgálatban Vas megye látta vendégül az október 18—19-i sajtóbemutató vendégeit, akik a Munkásőrség Országos és Vas megyei Parancsnoksága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a BM Határőrség Országos Pa- iancsnoksága meghívására gyűltek össze, hogy tájékoztatást kapjanak a vasi munkásőrök és határőrök együttműködéséről. A tájékoztatón Nagy György, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese kiemelte: a munkásőrök párt- megbízatása nemcsak a munkásőri feladatok ellátására terjed ki, példát kell mutatniuk a napi gazdasági építőmunkában is. A munkásőrök háromnegyed része fizikai állományú dolgozó és 80 százaléka tagja vagy vezetője a munkahelyi szocialista brigádnak. Készülnek hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára és az MSZMP XII. kongresszusára, vállalásaikat a munkahelyükön teszik és teljesítik. Kiemelte a Mecseki Szénbányák munkásőreit: Vertike Istvánt, Benke Lászlót, Reinhardt Sándort. Elmondotta, hogy az állomány 80 százaléka párttag, sokan a munkásőrök között lesznek párttagok, hogy korszerű fegyverzettel és felszereléssel látták el az egységeket, hogy példamutató helytállást tanúsítanak a termelő- munkában, a képzésben és a szolgálatban. A foglalkozások többségét munkaidőn kívül tartják, hogy minél rövidebb időre vonják ki a munkásőröket a naoi munkából. Rácz János, a Vas megyei pártbizottság titkára ismertette a megye gozdasági, politikai, földrajzi, gazdasági, kulturális és szociális helyzetét, majd Takács József megyei munkásőr parancsnok a helyi sajátosságokról szólt: az állomány 3 százaléka nő, negyven százaléka politikai iskolai végzettségű. A Szentgotthárdi Kaszagyárban, a körmendi járást bemutató tájékoztatót követően, a 77 éves üzem megtekintése következett. Kaszával és sarlóval kezdték, ezek a termékek ma is itt készülnek, de a Rába gyáregységeként már korszerű baromfitartó és aprómagvető gépek is szép számmal hagyják el a gyárat, melyben a dolgozók egyharmada munkásőr. Az összes termelésüknek már csak a 17 százaléka a hagyományos termék: a farkaskalapács, a körhagyó sajtó jól megfér a legmodernebb IWK, Krupp és DIGÉP gépóriásokkal. Az egyik vezető így jellemezte a technológiát: „a kőkorszaki géptől az atomkorig nálunk minden megtalálható”. Az ezerhétszázas évek közepén épült barokk templomhoz épült kastélyban Vörös István alapítótag, egységparancsnok kalauzolt végig a munkásőrök körletében. Az őrség hangulatos dorr*-'* bök és erdők közé ékelt falucskáin át visz az utunk a „főváros”, öriszentpéten felé. (Megállunk és megcsodáljuk a zsúptetős, fagerenda vázra tapasztott falú házikókat, a fa fészert, az emeletes gabonatárolót, a kástut. Ezt oz eredeti skanzent Pityeszer-nek hívják. 1977-től vették múzeumi kezelésbe. Már csak egyetlen idői férfi lakja.) Az őriszentpéteri kultúrház- bon dr. Ábel László vezérőrnagy, a BM Határőrség politikai csoportfőnöke tájékoztatta a sajtóbemutotó résztvevőit a határőrök életéről és a határőr —munkásőr fegyverbarátságról, az államhatár védelméről, hisz a cél közös: Magyarország ne legyen átjáróház senki számára. Az összefogott erővel végzett, összehangolt munka jut kifejezésre mindennap, a munkásőr akkor is segíti a határőrök tevékenységét, ha éppere nincs egyenruhában. Ezt az elfogások egész sora is tanúsítja. 94 esetben alkoholos állapot Több a közúti baleset Sok balesetet okoznak a fegyelmezetlen gyalogosok Idén szeptember 30-ig Baranya megyében — előzetes értékelés alapján — 642 sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Ez 3,4 százalékkal több mint az előző év hasonló időszakában. A statisztikából szemlélve kiderül, hogy a halálos balesetek száma megegyezik a tavalyival: az utakon idén is 46-an szenvedtek halált okozó sérülést. A súlyos kimenetelű esetek 1,2 százalékkal csökkentek, 251-ről 248-ra.A könnyű sérüléssel végződő balesetek 7,4 százalékkal, 324-ről 348-ra emelkedték. Pécsett kevesebb közúti baleset történt, mint tavaly hasonló időszakban, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy Komló város és járás területén nőtt a halálos 'balesetek száma, igaz a közigazgatási területek is változtak. A közlekedési balesetek leggyakoribb okozója a selbes ség nem megfelelő alkalmazása. Ennek két összetevője van: a sebesség abszolút túllépése, vagyis a gyorshajtás, valamint a relatív túllépés: nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség megválasztása és a sebességkorlátozások be nem tartása. Gyakran történik baleset az elsőbbség meg nem adásából és a gyalogosok szabálysértő magatartásából. A legtöbb gyalogosbaleset Pécsett, Komlón és Mohácson történt. Az okok között szerepel az álló járművék között való áthaladás, a takart helyzetből történő kilépés, a gyalogátkelőhelyen féktávolságon belüli lelépés, szaladgálás oz utakon. A járművek farolásából, felborulásából eredő balesetek nagy részét a sebesség helytelen megválasztása, a gumik állapota befolyásolta. Ez elsősorban az évszakváltozásoknál fordul elő. Az alkoholtól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma 23,7 százalékkal emelkedett. Idén januártól szeptemberig 94 közlekedési balesetnél mutattak ki az alkoholt, a tavalyi 76-tol szemben. Elgondolkoztató arányok: minden második halálos, minden ötödik súlyos és minden hetedik könnyű kimenetelű balesetnél az alkohol is közrejátszott. A balesetek nagy részét közepes és súlyos fokú alkoholbefolyásoltságnál követték el. Nagyon sok baleset történt tavaly a 6-os számú főútvonalon. A 6-os teljes hosz- szán 368 közlekedési baleset volt, ebből Pécsett 83, míg 'Baranyában 79. Idén is ha. sonlóak az arányok. A balesetek zöme a nyári hónapokra esik, ha crobon- tásban nézzük, akkor az derül ki, hogy a legtöbb 17 óra körül történt. A gyalogosok közül az iskoláskorúak a részesei a legtöbb balesetnek. A gyalogosbalesetek nagy része a tömegközlekedési eszközök megállóinál fordul elő. Gépjárművezetőknél a legtöbb balesetet a 25 és 30 év közöttiek követték el. Halogy határában az almáséi erdőt megszállták a „diver- zánsok”. A környéket lezárták, álcaruhában futva, kúszva, figyelve nyomulnak előre a kutató csapot tagjai oz erdő felé a vizes fűben. A jól működő hírláncon sorra érkeznek ti jelentések, távolról fegyverropogás, torkolattüzek. Az erdőből kitörő „ellenséget” végüt tűzharcban semmisítik meg a munkósőrök. A sótonyi elektromos lőtéren — három éve készült társadalmi munkábon — a bemutató lövészetet végrehajtó raj előtt sorra tűnnek fel a célok: felderítő csoport, előremozgó csoport, géppubkás és több más alak. A lőtávolság 2—300 méter, a kiparciózott lőszer mellett az idő is komoly tényező, de a feladat legfőbb szempontja, hogy eltalálják valamennyi célalokot. Fegyelmezetten, jól célozva hajtják végre a munkásőrök ezt is. Murányi László
