Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-03 / 271. szám

© Dunántúlt napló 1979. október 3., szerda Jogi tanácsadó I Takács M. kertjének egy résiét a szomszéd elvette. Kérdése: Birtokvédelme ügyé­ben hova fordulhat, miként kell eljárnia? A Polgári Törvénykönyv 191. §-ának rendelkezése szerint, akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, o szakigazgatási szervtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A szakigazgatási szerv a ké­relem tárgyában harminc na­pon belül köteles határozni! A szakigazgatási szerv az eredeti birtokállapotot helyre­állítja, és a birtoksértőt e ma­gatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki bir­tokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a szakigazgatási szerv a hasz­nok, károk és költségeit kérdé­sében is. A Polgári Törvénykönyv ren­delkezése értelmében a szak- igazgatási szerv határozata el­len államigazgatási úton jog­orvoslatnak helye nincs; a bir­toklás kérdésében hozott hatá­rozatot HÁROM napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a szakigazga­tási szerv határozatát sérelmes­nek tartja, a határozat kézbe­sítésétől számított tizenöt na­pon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváloztatását. A birtokos az eredeti birtok­állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíró­ságtól kérheti. A birtokos köz­vetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a bir­tokláshoz való jogosultság is vitás. B. L.-né lakását az épület fel­újításakor átalakították. Lak­bére lényegesen több lesz. Kérdése: a kis nyugdíjból hogy fizeti az új, magasabb lakbért? Lehet-e valamilyen kedvezményt kérni? Igen, lehet! A 23/1972. (XII. 20.) ÉVM. sz. rendelet 1. §-a szerint, ha a bérlő korábbi la­kására fennállott lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat alapján szűnt meg, vagy a nyugdíjas bérlő állami lakása átalakítás vagy korszerűsítés következtében magasabb kom­fortfokozatú lett és emiatt lak­bére növekedett, a bérbeadó a megállapított lakbérből az alábbi (1)—(4) pontok szerint engedményt adhat. (1) A lakbérből — a bérlő kérésére, a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete alapján — akkor adható engedmény, ha a következő feltételek EGYÜT­TESEN fennállnak: a) a bérlő nyugdíjas, illető­leg rendszeres ellátásban ré­szesülő csökkent munkaképes­ségű vagy keresőképtelen és a lakásbérleti jogviszony keletke­zésekor is nyugdíjas volt, to­vábbá b) a bérlő korábbi lakása szükséglakás, illetőleg komfort nélküli vagy félkomfortos volt és a lakbér a bérlő korábbi lakásának lakbérénél maga­sabb. (2) Az engedmény legfel­jebb a lakbér és a bérlő ko­rábbi lakása lakbérének a kü­lönbözeié erejéig terjedhet. (3) A bérlő lakásigénye mér­tékének alsó határát megha­ladó lakószobák alapterületére eső lakbérhányad után enged­mény nem adható. A lakás­igény alsó határának megálla­pításánál a bérlővel együtt la­kó valamennyi személyt — az albérlők és az ágybérlők kivé­telével — figyelembe kell ven­ni. (4) A lakbérből nem adható engedmény, ha a) a bérlő a korábbi lakása helyett saját kérelmére kapott magasabb komfortfokozatú la­kást, illetőleg b) a bérlőval olyan kereső lakik a lakásban, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult. A szerkesztőség postájából S W Irt-e regényt Móricz Zsigmond a Donátusban? A Dunántúli Napló augusztus 12-i számában Csuti János ér­dekes riportot írt egy gazdag pécsi szájhagyományról, hogy a 30-as években Móricz Zsig- mondnak a ..Hódosi villában" háza volt és ott regényt írt. 1943-ban (Pécsre jövetelemkor) magam is hallottam, hogy a Donátus felé vivő úton Móricz Zsigmond lakott és regényt írt. •Csuti János riportjában megszó­laltatta a vélhető kortársakat, így a 82 éves Johan Viktort és másokat, a villa mostani tulaj­donosát, Majorlaki József mér­nököt is. A mostani tulajdonos kivételével a „legenda” való­ságát bizonygatták. Móricz Zsigmondhoz (és leá­nyához, Virághoz is) 1933 óta Már több ízben akartam az alábbi témában tollat fogni, de mindig bíztam abban, hogy az illetékesek intézkedni fognak. Ugyanis a kóbor kutyákról van szó. Sajnálom ezeket az állato­kat, ahogy a kukás edények környékén szimatolnak, kapa­rásznak ennivaló után, de még jobban sajnálom azokat az ap­róságokat, akik visítozva szalad­nak menedéket keresve, ha meglátják ezeket a nem éppen szelíd külsejű állatokat. Gyermekeimet hetek óta tart­ja rettegésben egy barna boxer és egy nagy szürke farkaskutya. Külön izgalom reggelenként, hogy ott áll-e a lépcsőhöz előtt vagy sem. Eljutunk-e simán a két percre lévő bölcsődéig és óvodáig, vagy a két kisebbet ölbe fogva, a nagyobbik pedig Véleményem szerint mindig hatásos volt, ha valamit a nyil­vánosság elé tárt az újság. Eb­ben a reményben írom levele­met, bár lehet, hogy már meg­előztek, mert nagyon csodál­koznék azon, ha senkinek sem tűnt volna fel az állomással szemben lévő „Étterem”. A neve étterem, de a szó szoros értel­mében, jó népies kifejezéssel, kocsma! Mégpedig a javából. Munkába menet naponta előtte kell elmennem. Sajnos, öt éve kell látnom ezt a város­képet rontó, sötét foltot. Egy romos épület nem lenne ilyen lehangoló látvány, mint ez. A verekedések szinte napirenden vannak. Az emberek körbe áll­ják a verekedőket, még soha Az „Egy áramütés margójá­ra" című cikkhez szeretnék hozzászólni. Az Enyezd utca 22-ben la­kom, a baleset a loggiám alatt történt. Sajnos vagy sze­rencse, nem vettem észre a történteket, pedig otthon tar­tózkodtam. A cikk olvasása közben felháborodásom ha­tártalan méreteket öltött, ugyanis o DÉDÁSZ-nak tudnia kellett az ajtó hiányáról. Még májusban telefonon bejelen­tettem a hibafelvevő számon, ahol bejelentésemet egy női hang vette fel. Ezt követően — mivel nem intézkedtek — A nagyüzemi évelő pillangós terü­leteken — Dunaszekcső, Boly, Lip- pó, Drávaszabolcs, Kémes 15—20 km- es körzetében — a mezei pocok el­len az ősz folyamán Redentin 75 szerrel védekezni kell. A kisüzemekben, főleg a gyümöl­csösökben, és füves területeken az Arvalin alkalmazása javasolt. Árvá­imból 2—3 szemet kell a járatba helyezni úgy, hogy a baromfi és a fácán ne tudja kiszedni. Az új telepítésű gyümölcsösökben a kis fák környékét ássuk fel, mert a gyommentes, művelt területeken a pocok nem telepszik meg huzamo­sabb ideig. személyes barátság fűz, szom­bathelyi szerepeltetésével. A jubileum alkalmából többször írtam Móricz-emlékeimről. A felmerült vita kapcsán levelet írtam Móricz Virágnak Leány­faluba. íme a hiteles válasz: „Kedves Barátom, köszönöm levelét — (a Sajtófigyelő jó­voltából) szép cikkeit, és örül­tem nekik. Mosolyogva olvastam a Do­nátus legendáját és mindjárt meg is írtam Csuti Jánosnak, hogy ez a ház valóban Miklós bátyámé volt, és apám szinte biztos, hogy sohasem járt ben­loholva, bőgve jön utánam. Két gyereket még valahogy a karomba veszek, de a harmadi­kat igazán nem tudom. Kérem, hogy szíveskedjenek intézkedni, mielőtt a sok ijedség (egyéb egészségügyi ártalmakról nem is beszélve) komolyabb prob­lémát nem okoz a gyerekeknek. Szóval nem mai témáról van szó, körülbelül április óta — kisebb-nagyobb megszakítások­kal — kóborolnak a környékün­kön a kutyák. Néha 5—6 is fut­kos az utcán falkákban. Nehéz megmagyarázni a 2—3 éves gyereknek, hogy az a szegény jószág, bár éhes, nem őt akar­ja felfalni, csak egy kis kenye­ret vagy ételmaradékot keres. Sürgős intézkedést kérünk. Presser Gabriella nem láttam békítő szándékút, sőt, mintha élveznék a vereke­dést, tetszik az ingyen cirkusz. Hát el lehet ezt nézni egy ilyen közkedvelt városban, mint a miénk? Ilyen forgalmas he­lyen, ahol az idegent ilyen lát­vány fogadja, mert a vonatról leszállva, buszra várva kényte­len látni. Az első benyomás mindenesetre nem szívderítő. A Baranya bisztrót annak idején bezárták, mert nem fe­lelt meg a követelményeknek. Ha felfigyelne a hatóság erre a szem előtt lévő, a követelmé­nyeknek még inkább nem meg­felelő étteremre, biztos tenne valamit. Mátrai Zsoltné nálam sokkal befolyásosabb ismerősömtől kértem segítsé­get, aki ugyancsak kétszer szólt a hibabejelentőnek, hogy tegyenek valamit. Ismét nem történt semmi. Tehát a nyilat­kozatnak az a része, mely szerint „Tíznaponta, kéthetente a rendszeres javítási ciklus­ban ezeket is befedjük ideig­lenesen, illetve, ahol lehet, ott pótoljuk” — nem felel meg a valóságnak. Hónapokig a bejelentés után sem ideigle­nesen, sem véglegesen nem fedték be, nem is áram- talanították. Balázs Mihályné Az alma- és körtefákat gyümölcs­szedés után a jövő évi varasodás csökkentése végett rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldatával aján­latos permetezni. A gyökérzöldséget száraz, melegebb napokon szedjük fel és csak az egészséges, ép gyökeret, gumót tá­roljuk. Az étkezésre szánt száraz­babot hűvös helyen tároljuk, mert a babzsizsik a melegebb helyiségek­ben annyira elszaporodhat, hogy a bab étkezésre nem használható. A gladiolus hagymákat és dália­töveket tárolás előtt válogassuk át és Orthociddal szórjuk be. Dr. Frank József ne. De azért a legendának iga­za van, Miklós hasonlított báty­jára, kívül-belül, mozgásában, modorában, fehér hajával. Szí­vesen emlékszem a szigligeti együttlétre. Feleségével együtt szeretettel üdvözli: Móricz Vi­rág.” Az „írás" legendáját azon­ban át is valósította, hogy Mó­ricz Miklós maga is író volt, sok írása közül legérdekesebb „Móricz Zsigmond indulása" cí­mű irodalomtörténeti tanulmá­nya. Bárdosi Németh János ftz illetékes „A dohányzás ártalmáról“ A Dunántúli Napló augusz­tus 19-i számában a fenti cím­mel megjelent cikk többek kö­zött azt írja, hogy „Évente 26,5 milliárd cigarettát füstölnek el honi dohányosaink, ennek fo­rintértéke megközelíti a 200 milliárd forintot. Hihetetlenül nagy összeg ez — írja tovább a cikk —, mintegy 350 ezer la­kás értéke, csaknem egy ötéves tervidőszak lakástermése.” Valóban hihetetlen, s nem is helytálló, már ami az elfüstölt cigaretták forintértékét illeti. Ahhoz, hogy ez a 200 milliár­dos szóm igaz legyen, kb. *7,50 —8 forintba kellene kerülni egy darab cigarettának, szemben azzal, hogy az 1978. évi átla­gos fogyasztói érték 1 db ciga­rettára vonatkoztatva 27,22 fil­lér. A magyar dohányipar által gyártott és értékesített cigaret­ta darabszáma 25,6 milliárd, ennek forintértéke közel 7 mil­liárd forint. Ez az 1978, évi fo­gyasztói ár alapján van kiszá­mítva. Az azóta bekövetkezett árrendezés hatásaként sem ha­ladja meg a 10 milliárd forin­tot. Ehhez jön — mint érték — a kereskedelemben forgalma­zott egyéb külföldi cigaretta, mellyel együtt lesz a cigaret­tafogyasztás 26,5 milliárd da­rab. A leírtakból kitűnik, hogy a cikkben említett 200 milliárd forintérték megtévesztő, s va­lótlan. Tatár Sándor. a Dohányipari Vállalatok Trösztjének gazdasági igazgatója „Várócsarnokot a 30-as busz végállomására!“ A 30-as autóbusz-végállomá­son levő elhasznált autóbusz- váró selejtezésére, elbontásá­ra a városi tanács írásos meg­keresése alapján intézkedett vállalatunk. Az autóbuszvárót még a jogelőd Pécsi Közleke­dési Vállalat építette. A Vo­lán 12. sz. Vállalat beruházási terveiben nem szerepel Pécs város területén az autóbusz- megállókban, az elhasználódott váróházak pótlására, sem új várók létesítésére pénzügyi fe­dezet. így a kért igények kielé­gítésére vállalatunknak lehető­sége nincs. Kiss József igazgatóhelyettes--------------------------------------*-—--------———— K óbor kutyákról...---------------------- » ----------------------­Kocsma, verekedésekkel----------------------- * ----------­N em intézkedtek Növényvédelem Az alapvető cél most Komló vízellátása Mértéktartást! Az orfűi tórendszer Kovácsszénája melletti taván bekövet­kezett halpusztulás újból felkavarta az érzelmeket, éles meg­fogalmazások hangzottak el, amelyek túl messzire vezettek. Úgy véljük, ebben a kérdésben mérvadó a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság álláspontja is. Kérdéseinkre Hernády Alajos igazgató válaszol. — Egyetért azzal, hogy a tavak halálra vannak Ítélve? — Nem, de miután keve­sebb a friss víz utánpótlás, lényegesen körültekintőbb tevékenységet kell folytatni a tavak mellett. — Azt mondják, kataszt­rofálisan csökkent a tava­kon átáramló vízmennyiség. — Az orfűi tavak vízpót­lása tulajdonképpen egy olyan forrásvízből történik, amit időközben Komló irá­nyában ivóvíz céljából el kellett vinni. Komlón jelen­leg is vízhiány van, 1500 köbméter naponta. A Vízfő forrás vize nélkül Komló víz­ellátása katasztrofális lenne. A város térségében to­vábbi kútfúrással gazdasá­gosan vizet nyerni nem le­het. Radikális megoldás kell, vagyis Komlót rákap­csolni o nagy pécs—mohá­csi rendszerre, üszögpusztá­tól Komlóig vezetéket kell építeni, ami a VI. ötéves tervben meg is történik. En­nek a vezetéknek a bekerü­lési költsége a mai becslé­sek szerint 400—500 millió forint. Egyéb megoldás nincs. Orfű alapvetően üdülési és pihenési célokat szolgál. De ezeket a célokat, amíg Komló vízellátása meg nem oldódik, alá kellett rendelni egy alapvető célnak, az ivó­víz céljának. Ez nem lehe­tetlenülést jelent, csak bizo­nyos időszakos korlátozást az orfűi tavak vonatkozásá­ban. — Mit ért bizonyos korlá­tozáson? — Lehet horgászni, pusz­tán arra kell ügyelni, hogy ezekbe a tavakba csak na­gyon óvatosan szabad több­let tápanyagot bejuttatni. És csak annak mértékéig, amíg a vizsgálatok eredménye alapján meg lehet engedni. Mindezen túli tevékenységet le kell állítani. — A horgászok növeke­dést és szaporulatot akar­nak . .. — Tudomásul kell venni, hogy ilyen feltételek között levő tavakban nem lehet intenzív jellegű halgazdálko­dást folytatni. A MOHOSZ a vizek járulékos halasítá- si hasznosítását hajtja vég­re és ez általában nem mehet túl azok természetes eltartó képességén. — Mondhatjuk azt, hogy Orfű esetében túlfeszítették a húrt? — A MOHOSZ nagy mennyiségben juttatta be a műtrágyát a tavakba, sőt konkrétan a kovácsszénájai tó esetében a mostani hal- pusztulás során bevallottan két teherautónyi ocsút is beleborítottak a vízbe. A víz fokozatosan erősen eutróffá vált. Ez annyit jelent, a táp­anyag annyira feldúsult a vízben, hogy robbanásszerű biológiai vegetáció indult meg. Na most, ha az algák nagy tömegben jelennek meg, amit a halak már feldolgozni nem tudnak, el­kezd rohadni a víz. Kö­vetkezménye az oxigénhi­ány, a kénhidrogénképző- dés, és az oxigénigényes halak elpusztulnak. — Algásodást a szenny­víz is okoz ... — A szennyvízelvezetést megindítottuk. A hálózat egy jelentős része megépült. A szennyvíztisztító közvetlen be­fejezés előtt áll. Körülbe­lül egy éven belül a szenny­vízelvezetés rendben lesr. — Azt állítják, önök túl korán hagyták ott a terüle­tet. — Ezzel kapcsolatban két dolgot kell tudni. A Vízügyi Igazgatóság csak akkor avatkozik be,, ha tőle segít­séget kérnek és a segítség mértéke csak addig terjed­het ki, amíg a közvetlen ve­szélyt el nem hárította. An­nak a védekezési appará­tusnak, amely o helyszínre kiszállt, a napi költsége 15—20 000 forint. Ezt vala­kinek ki kell fizetnie. De azt a formaságot is be kell tar­tani, hogy a MOHOSZ oz Idegenforgalmi Hivatal ke­zelésében levő tavaknál a saját szakállára nem csinál­hat semmit. A VIZIG-et kihívták, meg­állapítottuk, hogy az oxigén­telítettség nulla, tehát a ha­lak elpusztulnak. Azonnal elindítottunk egy védekezési akciót: megállítottuk a szén­hidrogén-képződést, és leve­gőztetéssel többletoxigént vittünk be a tóba. Ezzel el­értük azt, hogy 10 százalék fölé emeltük az oxigén mennyiségét. Miután a direkt rákérde­zésünkre, hogy most foly­tassuk, vagy ne folytassuk, és kinek a költségére hogy csináljuk, nem volt konkrét válasz, hanem egymásra mutogattak, o VÍZIG azon a címen, hogy nincs meg a költségviselő, a közvetlen ve­szély meg el van hárítva, a nagy költségigénylő appará­tust a helyszínről levonultat­ta. Mi kérdeztünk rá az Idegenforgalmi Hivatalra, hogy most mi legyen. Más­fél napot tanakodtak a MO- HOSZ-szal, míg végül meg­jelentek o megrendeléssel. Tehá' az, hogy korábban eljöttünk, arról szó sincs. Mert hát bennünk is van némi lelkiismeret, és mi nem ránézésre mondjuk, hogy le lehet vonulni, hanem a mé­rések alapján. — ön időszakos korláto­zásról szólt. — Ez előreláthatólag ma­ximum három évig tart. — Az intenzív halgazdál­kodás feltételei nem teremt- hetők meg? — Az intenzív halgazda­ságoknak megfelelő leve- gőztetési berendezéseik van­nak és a tavakat időnként leeresztik, hogy a fenéküle­dék oxidálódni tudjon. Ez­zel a távok állapota fel­újul. Ezt itt megtenni nem lehet, a gyors feltöltést nem tudjuk megoldani, ehhez nincs elég vizünk. Az egy­szeri leeresztésnek az lenne a következménye, hogy két évig nem töltődne fel a tó. — összegezhetjük-e a ta­nulságot azzal, hogy min­denkinek, aki Orfűn érde­kelt, akkor teszünk jó szol­gálatot, ha nemcsak a le­hetőségekre mutatunk rá, hanem őszintén azok korlá­táira is? — Az egész kérdésnek a reális és helyes megítélésé­ben egyetlen dolgot kell ko­molyan vennie mindenkinek — mivel az orfűi tavak, úgy, ahogy vannak, itt von­nak tele gonddal, tele problémával —, ha ebből békésen ki akarunk kerülni, a jelenlegi erőforrások mel­lett, csak egyet lehet tenni: mindenkinek a hasznosítók közül mértéktartással kell lenni. Ezeknek a tavaknak több funkciójuk van, és egyik funkciót sem lehet ügyes­kedéssel vagy rámenősség- gel a másik elé helyezni. Tudomásul kell venni, hogy Komló vízellátása mellett sportolási, üdülési és hor­gászati célokat szolgálnak. Valamint o legalsó, a ko­vácsszénájai tó egyúttal az orfűi tisztított szennyvíznek befogadója is kell hogy le­gyen, mert másutt nem le­het a szennyvizet elvezetni. Ezeket a funkciókat szé­pen össze kellene hangolni, a különféle érdekelteknek bé­kés egységre kellene jutni. És főleg azt kéne megérte­ni, hogy egy rókáról általá­ban csak egy bőrt lehet lehúzni. Báling József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom