Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-23 / 291. szám

ötletből ifalötääg Kinek az asztala ? A tanácson az ügyfelek előtt váratlanul becsukták az ajtót. A kint várakozók tanácstalanul néztek egymásra: vajon mi tör­ténhetett? Senki nem mozdult a helyéről. Várakoztak türelme­sen. Az iroda ajtaján változat­lanul ott hirdette a tábla: fél­fogadási idő 8—2-ig. Majd félóra telt el, mire új­ra kinyílt az ajtó. „Sajnos, a kolléga nem érzi jól magát" — közölte a várakozókkal egy fia­talember. Ma már nincs fél­fogadás, jöjjenek holnapi” A várakozók közül a legbátrabb megjegyezte: „Kérem én sza­badságot vettem ki a mai nap­ra, hogy az ügyemet végre el­intézhessem, holnap nem jöhe­tek újra. Talán On is segíthet­ne ..." „Az On ügye kérem nem az én asztalom." Más. Külkereskedelmi válla­lat Az export-bonyolító osztály egyik előadója szabadságra ment^ Hiába érdeklődött két héten át a vállalattal kapcso­latban álló gyár kereskedelmi főosztályvezetője: megköttetett - e a szerződés a külföldi part­nerrel vagy sem, válaszul min­den alkalommal csak annyit ka­pott: az illetékes előadó sza­badságon van, a szóban forgó szerződés lebonyolítása az ő feladata, nem intézkedhet he­lyette érdemben más. Hiába hi­vatkozott a gyár megbízottja a termelés akadályoztatására, sőt végül a népgazdaság érde­kére is, a válasz nem változott: várjanak türelemmel, amig sza­badságáról visszaérkezik az, akinek ez az asztala ... Megint más. Az üzem egyik legjobbjának tartott esztergá­lyosa egymás után rontotta el a gépbe fogott munkadarabo­kat A szomszédos gépek mel­lett dolgozók értetlenül bámul tck rá, időnként egymásra néz. tek, megvonták a vállukat, az zal ki-ki végezte a maga dol­gát. A műszak végén a mű­vezető ráförmedt az esztergá­lyosra: „megőrült szaki! Más­kor két hónap alatt nem esi nál annyi selejtet, mint ma, egyetlen nap alatti" Az esz tergályos szégyenében úgy he­begett, mint a csínyen ért gye­rek: „a feleségemet az éjszaka kórházba vitték, s még hajnal­ban is eszméletlen volt...” Szónoki a kérdés, mégis fel teszem: az emberség, a figyel­messég, a bajba jutott ember kisegítése vajon kinek az asz­tala? Kinek az asztala, amikor egy kis közösség tudja, hogy a munkatársuk felesége hal­doklik, már nincs segítség és a kolléga mégis ott ül nap mint nap az Íróasztala mellett, ve­zet, irányit, törődik másokkal, csap éppen vele nem törődik senki? Kinek az asztala? Fogas kér dés. Papíron minden elmondott példának van felelőse. A min dennapi élet gyakorlata azon­ban nem ezt igazolja. Ember­ségből. felelősségérzetből, köte lességtudásból a hétköznapokon gyakran kapunk elégtelen ősz tályzatot. Közömbösek vagyunk. Nem érdekel a más munkája, a más élete. Már ami a gon­dokat illeti. Az örömökre még csak-csak odafigyelünk. Példa rá a névnapok, születésnapok, s más hasonló alkalmak hiva­tali-üzemi kollektiv ünneplése. Prukner Pál Baranya élelmiszer­gazdasága bemutatkozik A bólyi kiállítás standja Eszéken Tegnap bólyi nap vnlt az eszéki kiállításén A magyar—jugoszláv határ menti élelmiszergazdasági kap­csolatokban kitüntető szerepe van a Bólyi Mezőgazdosági Kombinátnak. A bólyiakat gyü­mölcsöző és egyre bővülő szak­mai együttműködés fűzi égybe többek között a Dárda-Belje Mezőgazdasági Ipari Kombinát­tal, s ezek után oz sem vélet­len, hogy az Eszéken rendezett baranyai mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás alkal­mából, a két ország élelmezés- ügyi vezetői között létrejött tár­gyalások egyik színhelye omúlt hét végén éppen az országos hírű mezőgozdasági kombinát volt. Az Eszéken zailó baranyai mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállításon tegnap bólyi nap volt. A gazdaság szakmai napjára meghívta jugoszláviai mezőgazdasági és kereskedelmi partnereit, az említett kombiná­tok, az Aqroslavonija és <rz Eszéki Kereskedelmi Kamara képviselőit. A városi filmklub­ban délután két órakor dr. Kis- jokab Lajos, a kombinát iqaz- no*óia tartott tájékoztatót a bólyi gazdasóaról. a határ menti együttműködés eredmé­nyeiről. ért követően levetítették a kombinátot bemutató filmet, majd az eszéki Partizán bzóvet. ség székhazában, a baranyai termékbemutató színhelyén a résztvevők megtekintették a ki­állítást, benne a bólyiak bemu­tatóját. Az eseményekről teanoo dét- i"án telefonon érdeklődtünk és kértünk táiékoztotást; a Jugoszláv partnerek tisz­teletére rendezett fogadás­ról és a- azt követő tár­gyalásokról dr. Gáspár Lászlót, n kombinát főosztói wezetőjét kértük o telefonhoz. A találko­zón többek között n kutievóiak- kol értékelték az idei eavüttmű- ködés eredményeit, táravaltak a iövő évi szakmai kaocsola- tok oroaramiáról. A kutievóiok a 'róia és g bab vetőmaa után a borsó vetőmag szaoorítása, termesztése és konzervinari fel­dolgozása iránt érdeklődtek. A beließt; a hólvi vetőmagüzem iránt tanúsítottak különös ér­deklődést, szakembert szeret­nének küldeni Bolyba a vető­mag-gazdálkodás tanulmányo­zására. További kérésük, tanul­mányozhassák Baranyában a szalma és a kukoricaszár la- karmánvDogácsázásának tech­nológiáját. A bólviak ezenkívül tárgyalásokat folytattak más jugoszláviai mezőgazdasági üzemekkel is. JU Vasárnap sok látogatója volt a bemutatónak — telefonálta tegnap Asztalos Ferenc, a ren­dező Mecsek-Tourist eszéki ki­állítási igazgatója. Tetszett” a kiállítás, és sokon érdeklődtek, hol lehet ezekből az élelmisze­rekből vásárolni. Ma „szója-nap" lesz Eszé­ken, o magyar és jugoszláv partnerek a szójatermesztésben létrejött együttműködés ered­ményeit és jövőjét tárgyalják meg. Miklósvári Zoltán Elutazott hazánkból Andrej Kirilenko és kísérete Vasórnop elutazott Bu­dapestről Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, oki a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására tartóz­kodott hazánkban. Kísére­tében volt Valentyin Make- jev, az SZKP KB tagja, a Moszkvai városi Pártbizott­ság másodtitkára és Jev- genyij Razumov, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának tagja, a KB párt- szervezési osztályának he­lyettes vezetője. Andrej Kirilenko és kísé­rete búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megje­lent Németh Károly, oz MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baranyai Tibor és Berecz János, a , Központi Bizottság osztály- | vezetői. Jelen volt Vlagyi­mir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Hazánkat elhagyva a repülőgép fedélzetéről Andrej Kirilenko táviratot küldött Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titká­rának és Németh Károly- nak, amelyben további si­kereket kíván a magyar kommunistáknak, a ma­gyar népnek a fejlett szo­cialista társadalom felépí­tése érdekében végzett munkájukhoz. Maavarorszáqi látogatá­sa befejeztével vasárnap délután visszaérkezett Moszkvába Andrej Kirilen­ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának taaia, a Köz- oonti Bizottság titkára és kísérete. „Doboz-asztal” a Carbonból Több célt szolgálhat, kis helyen elfér, hat személy étkezését biztosítja Bútorbemutatókon, kiállításo­kon valahogy mindig hiányér­zetem volt, ha az étkezőbúto­rokat nézegettem. Kezdetben voltak a kecskelábú, fényezett felületű, egy-két hónapi hasz­nálat után lötyögő, billegő asz­talok, amik semmire sem vol­tak jók, csak arra, hogy útban legyenek. Úgy öt-hat évvel ez­előtt rukkoltak ki bútorgyá­raink igen szép, esztétikus asz­talokkal — hozzá mindig négy székkel —, ám ezek mérete még egy négytagú, szűk csa­ládi körben lezajló étkezéshez sem nyújt kényelmet. Az utóbbi években aztán már megjelentek csodaszép, nagy­méretű, hat- vagy nyolcszemé­lyes, natúr vagy pácolt, ruszti­kus, parasztstílű vagy barokk étkező asztalcsodák, s boldo­gok, akiknek pénzük van rá és' főleg helyük a lakásban, aho­vá ezek be is fémek. Am a mai fiatalok többsé­ge lakótelepen lakik. Kislaká­sokban. És se ilyen, se olyan asztalt nem, vagy csak bajosan tudnak elhelyezni. Barátaikat pedig ők is szeretnék vendégül látni, s a vendéglátás szertar­Pincelátogatás Villányban Erb János felvétele tásához tartozó módon valami­vel megkínálni és lehetőleg úgy, hogy ne az ölükben vagy fél kézzel kelljen egyensúlyozni a tányért, és ők is szeretnék a családi ünnepeket széppé, igazán ünnepivé tenni. Nos, ezt a problémát meg­oldhatja a komlói Carbon Vál­lalatnak egy új ötlete, mely úgy érzem, ebben a témában telitalálat. Olyan asztal gyár­tását kezdték meg, mely ösz- szecsukva egy 18 centiméter vastagságú és 78 centiméter hosszú dobozhoz hasonlít. Kis helyen elfér, akár a beépített szekrényben el lehet dugni, vagy előszobafal elé helyezve, rakodópolcként használni. Ki­nyitva pedig hat személy ké­nyelmes étkezését biztosítja. A gyár mérnöke látott vala­hol hasonlót. Ennek alapján születtek meg a rajzok, a ter­vek, elkészült a mintadarab —■ amit a tervezők doboz-asztal­nak neveztek el —, s a pécsi vásáron bemutattak. A siker a várakozást is felülmúlta. Már ott nagymennyiségű rendelést vettek fel belőle, s most az el­múlt héten kezdték meg a so­rozatgyártását. S ha netán va­lamelyik székgyár gyártana hozzá praktikusan összecsuk­ható székeket is, akkor a hét­végi ebédek, vacsorák kis la­kásokban is meghitt családi eseménnyé válhatnak. Bár nem ehhez a témához tartozik, de érdemes megemlí­teni a Carbonnak egy más­fajta igényt kielégítő ülőgar­nitúráját, amit szintén a vasá­ron mutattak be. Az Attila fan­tázianevű bútor a most divatos rusztikus vonalat követi. A tölgyfából készült faragott, esz­tergált lábú ülőbútorok és hozzátartozó asztal magas esz­tétikai igénnyel készült. Azon­ban mégsem gyártják. A min­tadarab azóta is egyedül poro­sodik, a kereskedelem nem ren­delt belőle — mondván, nincs rá igény. S. Zs. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XXXVI. évfolyam, 291. szám 1979. október 23., kedd Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom