Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-21 / 289. szám
1979. OKTÓBER 21. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Amerikai fejőgép a bólyi kombinátban A főszerepben az automatika November elején indul a próbaüzem Közelebb kerül Pécs Budapesthez? Lehet-e csökkenteni a vnnatnk menetidejét? Ma/d a villamosítás? Új utakon a burgonyatermesztés A burgonyatárolónál osztályozzák a beérkezett termést Szokolai felv. — Nagy termőképességű fajták,kifogástalan minőség A jövő a feldolgozott burgonyáé Vonaton Budapestre jutni meglehetősen sokáig tart. Legrövidebb idő alatt a Mecsek Expressz „röpít” fővárosunkba, de ez is eltart 3 óra 20 percig. Gyorsvonatokon még négy óránál is tovább tart az út, a személyvonatokról nem is szólva. Messze van Pécs Budapesttől, legalábbis vasúton. Utazás közben sokszor felmerül a kérdés, vajon miért nem lehet csökkenteni a menetidőt? A Pécs—Godisa vonalszakaszon több mint egy évtizede folynak a vasútfelújítási munkák, szinte nap mint nap után kapunk híreket, hogy átadták, bekötötték ezt és ezt a részt. A menetidők azonban nem csökkentek . . . Pápa Jenővel, a MÁV Pécsi Igazgatóságának forgalmi osztályvezetőjével arra kerestünk választ, hogy a jövőben közelebb kerül-e Pécs Budapesthez? A menetrend, a menetidő, a vonatsűrüség függ az évenként megtartott utasfelmérések eredményétől, a mozdonyok képességétől, a vasúti pálya műszaki állapotától, az állomási biztosító berendezéseik korszerűségétől, valamint a nagyállomások vonatfogadó és indító kapacitásától. A Mecsek Expressz idén júliusban 18 342 utast vitt Budapestre, a vonatkihasználás 76,5 százalékos volt. Gyakran előfordul, hogy hétvégeken olyan zsúfoltak ezek a vonatok, hogy egy jobb állóhelyért is kisebb közelharcot kell vívni. A Mecsek általában 10 kocsival közlekedik, s csak akkor akasztanak rá még két kocsit, amikor különösen nagy forgalomra számítanak. így általában hétvégeken is 12 kocsit húz a mozdony, de ennél többet műszaki okok miatt nem lehet rákapcsolni. Vonat délelőtt és délután A felmérések azt mutatják, hogy a reggeli 5 óra 55 perces indulással az utasok többsége egyetért, hisz a 3,20 órás menettartamot figyelembe véve a Mecsek időben ér Budapestre. Azt azonban már sokan kifogásolják, hogy miért indul olyan későn vissza? Akik egy napra utaznak a fővárosba, dolguk végeztével csak kószálnak az utcákon. Mint Pápa Jenő elmondta, az alapvető ok az, hogy a Déli-pályaudvar csak ötpercenként képes vonatot indítani és fogadni, s a Mecsek Expressz 18.30 órás indulását megelőzően már valameny- nyi időpont foglalt, úgy hogy ezen nagymértékben nem tudnak változtatni. De, a jövő évi menetrend-tervezetben egy olyan elképzelés szerepel, nely szerint 15.40 órakor egy gyorsvonatot indítanak Budapestről, ami 19.25 órakor ér Pécsre. Ugyancsak szerepel a tervben egy délelőtti gyorsvonat indítása Pécsről Budapestre. Vajon a menetidőben történik-e az előbbihez hasonló pozitív változás? A jelenleg rendelkezésre álló mozdonyok 100 kilométeres óránkénti végsebességre képesek. A szerelvények hossza is meghatározza, hogy mikor tud a vonat ezzel a maximális sebességgel haladni, de ebben a kérdésben döntő fontosságú a vasúti pályának a műszaki állapota. Befejeződik a pályafelújítás A nagy vasúti rekonstrukció Pécs és Godisa között 1969- ben kezdődött, s a munkát tulajdonképpen a szükségszerűség és a vasútközlekedés gazdaságossági mutatói indokolták. Ha ezt akkor nem kezdik el, ma már nem lehetne azokon a pályákon vonatokat közlekedtetni. Mintegy 50 kilométernyi pályát újítottak fel ezen a szakaszon, s csak a pályaépítés 1,1 milliárd forintba került. Mint említettük, a Mecsek Expressz menetideje 3 óra 20 perc. Azért ennyi, mert Aba- liget és Bükkösd, valamint Si- montornya és Keszőhideg'kút- Gyönk között még tart a pályafelújítás összesen négy kilométer hosszúságban. Itt 20 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A nagy rekonstrukció megkezdése előtt a Mecsek menetideje 3 óra volt, igaz akkor nem állt meg Szentlőrincen. A tervek szerint 1980. június elsejétől, tehát az új menetrendben a menetidő már 3,05 óra lesz, mert addigra teljesen befejeződik Pécs és Godisa között a pályafelújítás, 1980-ban azonban még tart Sárbogárd állomás általános átépítése, valamint folytatják a Sárbogárd és Dombóvár közötti vasúti pálya rekonstrukcióját. Ezek befejezése után, várhatóan 1983-ban a menetidő három óra körül lesz, sőt lehet, hogy valamivel kevesebb-is. Az új menetrendben a 13.05 órakor Pécsről és Budapestről induló gyorsvonatok menetideje is csökken tíz perccel. Érdemes megemlíteni, hogy a pályát már úgy építették, hogy a tervekben szereplő villamosítást is figyelembe vették. Automaták a vasútvonalon A pécs—budapesti vasútvonalon Pusztaszabolcs és Sárbogárd között INTEGRA DO- MlNO-rendszerű automatikus biztosítóberendezéseket helyeztek üzembe, melyek feladata a biztonságosabb és gyorsabb vasútközlekedés biztosítása. Idén ezek kiépítését Dombóvár és Pécs között is folytatják. Mindent egybevetve vonaton valamivel közelebb kerül Pécs Budapesthez, de a menetidő nagyobb mérvű csökkenésével csak akkor számolhatunk, ha az egész vonalat villamosítják. Erre pedig csak jó néhány év múl- ^ kerül sor. Roszprim Nándor Gyerekkorom piacára emlékezem, mikor mindenki a dá- vodi gülbabát vagy a kisvárdai rózsaburgonyát kereste. De bármennyire is voltak szépek, jó ízűek, és csodálatosan tiszták (!), sajnos ezek ma már Magyarországon erősen leromlottak. Jobb minőségű fajtákat kellett meghonosítani és új technológiát kialakítani. Nos, a Szentlőrinci Állami Gazdaság magára vállalta a kísérletező szerepét, mégpedig olyan területen, ahol a burgonyatermelésnek nem voltak tradíciói. A nagyüzemszerű termelést 1972-ben kezdték, és a náluk kikísérletezett és bevált fajták és intenzív technológia alapján a Solánum burgonya- termesztő-rendszer gesztora lettek. Ma már 450 hektáron 350 —380 mázsás termésátlagot érnek el, ami jóval az országos — 130—150 mázsás — sőt a Solánum-rendszeren belüli 220 —240 mázsás átlag felett áll. Ismeretes, hogy az új módszer és az új nagy termőképességű fajták elterjedésével, az utóbbi két-három évben az ország burgonyából már önellátó lett, sőt az elmúlt évben már jelentős felesleggel rendelkeztünk. A keresleti piacot a kínálati helyzet váltotta fel, így a piacképes termék előállításának legfontosabb kritériuma a .kifogástalan minőség. Sajnos, a gépi műveletek során a gumókon ütődések, zúzódá- sok keletkeznek, melyek helyén ezek megfeketednek, megszürkülnek. Ennek kiküszöbölésére, vagy legalábbis csökkentésére különböző megoldásokat próbáltak ki, és erről szeptember végén bemutatót tartottak a burgonyatermesztéssel foglalkozó szakemberek számára a Szentlőrinci Állami Gazdaságban. Már a fajta kiválasztásánál, a trágyázásnál, a talaj összetételénél, az érési időszak alatti megfelelő öntözésnél nagyrészt éldől a minőség. Ennek megőrzésére pedig a betakarításnál kell ügyelni. A bemutatón is bebizonyosodott, hogy nagyon sok múlik a gépkezelő gondosságán, továbbá a rostaláncok gyorsaságán és a betakarítógépeken végzett apróbb módosításokon, melyek a gumók ütődését, esését jelentősen csökkentik. Az idei termés a gazdaságban a kedvezőtlen időjárás ellenére 350 mázsa hektáronként, amely bár elmaradt a várt eredménytől, igen jónak mondható. Várható tehát, hogy a jövőben kifogástalan minőségű burgonyával örvendeztet meg bennünket a gazdaság. Azonban nemcsak ezzel. Két évvel ezelőtt vásároltak egy csomaNyugatnémet szerelők irányi, tásával amerikai DEC—BOU— MATIC fejőgép szerelése folyik Idamajorban. A beruházó, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói is kiveszik részüket a munkából, hogy november első napjaiban a megye legkorszerűbb fejőházában indulhasson c próbaüzem. A Bólyi Mezőgazdasági Kom. binát tíz évre szóló fejlesztési tervet dolgozott ki a szarvasmarha-tenyésztésben. Részint intenzív tejelőállomány kialakítását tűzték célul — 1972 óta folynak keresztezések — másfelől egy új tehenészeti telep építését határozták el. goló gépsort, amelyen perforált műanyag tasakokban 2,5 kg súlyú burgonyát csomagolnak, szigorúan fajtánként, amit — mármint a fajta nevét —a tasalkokon fel is tüntetnek. Az elmúlt évben Baranya nem igényelt belőle, idén azonban már nagyobb tétel szállítására történt megállapodás. Hogy miért jó ez nekünk, fogyasztóknak? Nos, eddig a raktárakba ömlesztve érkező különböző fajtájú burgonyát ömlesztve forgalmazták, így o különböző főzési tulajdonságú típusok keveredtek egymással, ez a felhasználásnál sokszor okozott problémát. A következő tervezett lépés az lesz, hogy a fajták megnevezésén kívül azt is feltüntetik, hogy milyen felhasználási módnak felel meg leginkább. A gumó alakban történő tárolás során nagy mennyiség tönkremegy, amit meg lehetne menteni, ha burgonyapehely- ként, tésztaalapanyagként, vagy egyéb módon feldolgoznák. Most folynak tárgyalások egy burgonyapehely-üzem létesítéséről (Vajszlón épülne). Népgazdasági érdek lenne, hogy a nálunk szokásos hosz- szú átfutási idő — tervtárgyalásoktól a kivitelezésig — most gyorsított eljárással lerövidüljön. S. Zs. 1977 augusztusában Idamajorban 1248 férőhelyes AGRO- KOMPLEX rendszerű telep épí. tését kezdték meg. Eredetileg ALFA LAVAL fejőberendezést terveztek a fejőházba, de a MÉM és az ÁGOK a bólyi kom. binátot jelölte ki egy új típusú, a Michigani Állami Egyetem által kifejlesztett fejőgép kipróbálására. Nagyhozamú Holstein Fríz tehenek fejésére konstruálták a berendezést, amelyet a DEC International szállított Ma. gyarországra. Mit tud a DEC—BOU—MA- TIC? Újszerűsége már az állásoknál szembetűnő, hiszen poli- gon rendszerű. Az állásokat, szám szerint huszonnégyet, a sokszög kerületén hozták létre, így a fejőállásokban tartózkodó állatok felügyeletét mindössze egy ember elvégezheti. Más, emberi beavatkozásra szinte nincs is szükség, mert minden automatikus. Attól kezdődően automaták irányítják az állató, kát, hogy elindulnak a fejőház felé. Speciális fesztávolságú úton haladnak előre. Elektromos, úgynevezett zsúfoló kapuk ösztökélik mozgásra a szarvas- marhákat, ezzel elkerülhető, hogy károsító, tejcsökkenéstoko. zó stresszhatás érje az állatokat a fejőházig. Irányítottan jutnak el a fejőállásig, majd mun3\ kába lép a nagy teljesítményű vákuumszivattyú. . Számos tejleadást hátráltató tényezőt kiküszöböltek az amerikaiak. Sajátos, tőgykímélő fejőgumikat terveztek, a fejőgép. be épített automata viszont megakadályozza a vakfejést s ezzel együtt a tőgygyulladás bekövetkezését. Fejés befejeztével automata emeli le a fejőgépet s az állat irányított úton visszamehet saját istállójába. Ez a 24 állásos fejőház óránként minimum 113, maximum 161 te. hén fejését képes elvégezni. Kitűnik az elmondottakból, csupán azonos tejtermelésre képes állatokat fejhetnek az ida- majori fejőházban. A DEC International rendelkezik olyan kompjuterrel, amely kétezer tehenet képes figyelni s azokról napra kész adatokat adni. Kompjuter vásárlásról azonban még nem született végleges döntés, A lefejt tej nagy keresztmetszetű csöveken, három, egyenként nyolcezer liter tej befoga. dósára alkalmas tárolóba jut, ami nemcsak lehűti, hanem elszállításig négy C°-on is tartja a tejet. A DEC—BOU—MATIC zárt rendszert biztosít s ennek eredménye, hogy a telep szinte teljesen csíramentes tejet tud adni. Korábban úgy tervezte a kombinát, hogy a tejház szomszéd, ságában polypack tasakokba tölti a tejet. Az ötlet egyelőre el van vetve, a kombinátnak mind- ezideig nem sikerült megállapodnia a Tejipari Vállalattal. Ahhoz, hogy a csíramentes idamajori tej minősége ne romoljon el, a szállításhoz a tejház hűtvetárolóihoz csatlakoztatható hűtvetároló gépkocsikra lenne szükség. * Komoly befektetést igényelt ez az igen korszerű fejő- és tejház. Az OMFB nyolcmillió, a MÉM kétmillió, míg a kombinát durván huszonkétmillió forinttal „szállt be” a beruházásba. Építését elvállalta a Baranya megyei Tanács Magas és Mélyépítő Vállalat, de a kombinát saját kivitelezésében készült el, mert nem látták biztosítva a fejőház határidőre való befeje. zését — mondta Győri József főosztályvezető. Az amerikaiak pedig az előzetes megállapodás szerinti ütemezésben küldtek szerelőket az NSZK leányvállalattól Magyarországra. Az épí. tés tehát nem csúzshatott. A szereléssel jól haladnak. Minden valószínűség szerint november elején indul a próbaüzem. Horváth Teréz