Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-19 / 287. szám

2 Dunántúlt napiö 1979. október 19., péntek Csurgai Lajos nehézipari miniszter­helyettes látogatása Baranyában Csurgói Lajos nehézipari mi­niszterhelyettes és Horváth Já­nos, a NIM pártbizottságának titkára tegnap Baranya megyé­be látogatott. A megyei párt­bizottságon dr. Nagy Józseffel, az MSZMP KB tagjával, a Ba­ranya megyei Pártbizottság el­ső titkárával egyeztették a me­gye és a nehézipari ágazat egyes időszerű felodatait. Ezt követően a Pécsi Ipari Szövetkezetek pártbizottságát keresték fel, ahol a pártbizott­ság titkárától tájékoztatást kaptak a testület gazdaság- politikai feladatairól, o város szövetkezeti iparának tevé­kenységéről. Egyeztetésre ke­rült a város szövetkezeti ipará­nak a nehézipar területén adó­dó fejlesztési lehetősége is. Kiemelt helyen szerepelt az állami nagyipar által nem gyártott, de a hazai kereske­delemben tartósan hiánycik­ként jelentkező műanyagipari termékek és alkatrészek szö­vetkezeti termeltetése. Délután a nehézipari ágazat legnagyobb szövetkezetében, a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezet­ben tettek munkalátogatást, ahol Haász József, a KISZÖV elnöke és a szövetkezet vezetői- fogadták a vendégeket. A szö­vetkezet munkájának áttekinté­se mellett elsősorban a most épülő, 130 millió forint értékű új központi telephely gazdasá­gos kihasználásának értékelé­sére, valamint az újabb áru­termelési lehetőségek egyezte­tésére került sor. Soós Attila, a szövetkezet elnöke többek között javasolta az Agrokémiai Szövetkezet és a Nehézvegy- ipari Kutató Intézet társulásos alapon történő együttműködé­sét, valamint egy helyi kísérleti üzem létesítését. Ennek meg­valósítása lehetővé tenné a szövetkezet vagv más nehéz­vegyipari iparvállalatok által kifejlesztett készítmények kísér­leti és üzemi qyártása mellett egyes növényvédőszerek tőkés importjának kiváltását is. Éljünk a le­hetőségekkel (Folytatás az 1. oldalról) — Szélesítsük ki az együtt­működést. Keveset tettünk, hogy közösen termeljünk. közösen beruházzunk. Ezekben a kér­désekben nagyobb erőfeszíté­seket kell tenni. Mi a magunk részéről azon leszünk, hogy ezek a kapcsolatok minél na­gyobb mértékben kiszélesedje­nek. Az együttműködés lehetősé­geire rámutat o ma nyíló kiál­lítás. A megszépített, renovált Partizán téren a PPS épületé­ben (nem messze Eszék bejá­rati hídjától, jobbra) 28 bara­nyai mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzem mutatja be ter­mékeit és termelési eljárásait. A mogyar termelési rendszerek­kel kapcsolatban máris a kér­dések egész sorát tették fel az újságírók. A kiállítás ideje alatt a jövő héten szakmai napok keretében baranyai szakemberek tartanak előadásokat a haltermelési és a szójatermelési rendszerről, va­lamint a meliorációról. A mezőgazdasági miniszte­rek határ menti találkozójára ma kora délelőtt várják Eszékre dr. Romány Pál magyar, Milován Zidar jugoszláv és dr. Mariján Sztrbasics horvát minisztert. A kállítós ma délelőtt 11 óra­kor nyílik. Báling József Fiataloknak a fiatalokról Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Változások a mezőgazdasági üzemek vagyonbiztosításában S zinte hihetetlennek tűnik, de igaz: az elmúlt három esztendőben ráfizetett az Állami Biztosító a mezőgaz­dasági biztosításokra. 1976-tól a növénybiztosítás, az elmúlt évtől pedig már az állatbiztosítás módozatai is veszteségessé váltak az AB számára. A befizetett tízmilliárd forintos biztosítási dij ellenében tizenhárommilliárd forin­tot fizettek ki a mezőgazdasági üzemek részére térítési díj­ként. Az idei esztendő ugyan kedvezőbben alakult a me­zőgazdasági károkat tekintve, ennek ellenére az 1979-es év sem enyhíti a biztosító veszteségeit. Éppen ezért, az AB 1980. január elsejétől megváltoztatja a mezőgazdasági üze­mek biztosítási konstrukcióját Tegnap délelőtt erről tartot­tak tájékoztatót Budapesten, az Állami Biztosítónál: a beveze­tendő biztosítási díj változá­sokról Tar Jenő vezérigazgató­helyettes tájékoztatta a sajtó képviselőit, aki többek között a következőket mondotta: — Általános az a nézet — vagy legalábbis gyakori —, hogy okkor tartják az üzemek a biztosítást a maguk számára kifizetődőnek, ha a befizetett díj legalábbis megközelítően még az adott évben kártalaní­tás formájában visszatérül. Eb­ből a szemléletből fokadóan egyrészt hozom- és egységár­emelési igénnyel léptek fel, ugyanakkor voltak olyan pró­bálkozások is, hogy a károk mértékének megállapításánál minél magasabb szint elérésé­re törekedtek. Előfordult, hogy a biztosított hozam gyokorlo- tilag rekordhozamnak volt te­kinthető. Példaként említhető, hogy a téli fogy. kipállás- és homokverés kockázatának har­minc százolékban történő kár­térítése a reális veszteségnél nagyobb mértékű volt. Vagy: az elmúlt három évben a víz­károk kilencvenhárom százalé­kát hét megye üzemeinek fi­zettük ki. Ezek jelentős része ugyanazokat a gazdaságokat érintette. Véleményünk szerint ezáltal a biztosítás dotáció- jellegű térítéshez vezet. A mezőgazdasági nagyüzemi vagyonbiztosítás díj — kár- egyensúlyánok megteremtése érdekében — továbbra is az üzemek igényeit, a költségve­tés tehermentesítését tartva szem előtt — az Állami Bizto­sító 1980. január 1-től térítési rendszerében néhány módosí­tást hajt végre. A növénybiz­tosítást tekintve a téli fagy, a kipállás, a homokverés kocká­zatánál a biztosítási összeg ko­rábbi 30 százalékos térítését 20 százalékra mérséklik. A sző­lő, gyümölcs tavaszi fagykoc­kázat kártalanításánál 20 szá­zalékos önrészesedést olkal­Vasárnap, a sportcsarnokban: Fodrászok, kozmetikusok versenye Már-már szólásmondásnak hangzik a mese: a fodrászver­seny aranykezű mestere egy hihetetlenül 'bonyolult női fri­zurát - gyűrűk, hullámok, ka­csák, füstfény, lakk - így „tett” a zsűri osztóiéra: egyszerű dél­utáni frizura, mosogatáshoz ... Nos, nyilván némi túlzásokat rejt magában ez a mese, any- nyi azonban tény, 'hogy a kí­vülállóknak - tehát nem a női nemnek — nagy-nagy meglepe­tést okoz egy-egy fodrászver­seny. De talán még a höl­gyekben is feltámadnak a vá. gyakozáson túl egyéb érzések. Hogy milyen feladatokkal kell majd megbirkózniuk az in­dulóknak a Pécsi Kupa és a Baranya-bajnokság fodrász- és kozmetikai versenyen, vasárnap délelőtt kiderül a sportcsarnok­ban. A hetedik alkolommol megrendezésre kerülő vetélke­dő időpontja egybeesik az állami fodrászat megalakulásá­nak 30. évfordulójával. Markos György, a Pécsi Szolqáltató- ipori Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese a rendezők nevé­ben mondotta, hogy a nagy­szabású országos verseny első­sorban a tapasztalatcserét, a jó munkamódszerek kölcsönös átvételét segíti. De nemcsak ennyiről von szó: abban már közvetlenebbül érdekelt a nagyközönség, hogy a célok között a kulturáltabb kiszolgá­lás megteremtése is szerepel. A vállalat és a Baranya me­gyei Fodrászipori Szövetkezet versenyzőin kívül az ország majdnem minden részéből ér­keznek versenyzők, összesen 134en. Eqy-egy ilyen rendez­vény azonban nézőket is vonz. Őket pedig a meghívott nagy nevek, híres mesterek: a zsű­rizés és az eredményhirdetés között a revüfésülés és a koz­metikai kikészítés maqyar és vidékbainokoi, élversenyzők mutatják be tudásukat. A vasárnap délelőtt 10 óra­kor kezdődő versenyre nagy­számú nézőt várnak. Idézzük a részletes proaramból az első néhány pontot: felvonulás, női aálafrizura-lerakás, kozmetikai naopali kikészítés, majd ennek zsűrizése, női gálafrizuro-fésü- lés. . . És íav tovább, eqészen este fél 8 óráig, az eredmény- hirdetésig. — MA — Másodfokon a Merkur-ügy A pécsi Merkur-ügy tárgya­lását tegnap megkezdte a Ka­posvári Megyei Bíróság dr. Mózes Gábor vezette büntető- fellebviteli tanácsa. Mint isme­retes, elfogultsági bejelentések miatt került a vesztegetési ügy Kaposvárra, ahol májusbon ho­zott elsőfokú ítéletet a dr. If- kovics-tanócs. Az ítélet kihirdetése után mind az ügyész, mind pedig a vádlottak és védőik fellebbe­zést jelentettek be. A tegnapi tárgyaláson elhangzottak a perbeszédek és a védelem újabb bizonyítási indítványokat is előterjesztett. A jogerős íté­let kihirdetésére október 26- án, pénteken délelőtt 10 ára­kor kerül majd sor Kaposvá­ron. maznak. A szabadáras növé­nyeknél a mindenkori utolsó három év értékesítési átlagá­nak szintjét fogadják el a biz­tosítható egységár alsó határa­ként az alulbiztosítás elkerülé­se végett. Biztosítási hozam­ként a tárgyévet megelőző há­rom év ténylegesen betakarí­tott termésének átlagmennyi- ségét veszik figyelembe. Káro­sodás esetén a betakarított ter­més a kockázati kárként térí­tett mennyiség 80 százalékával növelhető. Átlagosan 10 szá­zalékkal emelik a tenyészállat- és a lóbiztosítás díját. A nö­vendék- és hízóállatbiztosítást tekintve az eddigi három díj­osztály helyett — a tartásviszo­nyokat jobban figyelembe vé­ve - négy díjosztályt vezetnek be, a díjtételek között na- qyobb lesz a differenciálás. S. Gy. Magyar—lengyel barátsági napok Lefigyel vendéget fogadtak tegnap délelőtt a Hazdfias Népfront Baranya megyei Bi­zottságán. A magyar—lengyel barátsági napok keretében Jan Likowski, a Lengyel Kultúra he­lyettes igazgatója, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara ma­gyarországi képviselője látoga­tott Baranyába. A rendezvény- sorozat két napja alatt Pécsen kívül ellátogat Komlóra, Mo­hácsra és Siklósra is. Jan Likowski kérdésünkre el­mondta, hogy korábban már két ízben is járt Pécsett. Is­meri városunk színházi életét, pezsgő kultúráját. Elsősorban azonban Pécsnek a gazdasági Múzeumot avattak Vajszlón Kodolányi Dános emlékére P ■' .''#K fM i/Äjjy •lÄfr W‘ Tüskés Tibor ünnepi beszédét mondja Pécsvárad—Vajszló—Pécs há­romszögében, „szellemi szülő­földjén" formálódott, gazdago­dott egy fiatalember jelleme, tapasztalata, életszemlélete — Kodolányi Jánosé, kinek nyolc­vanadik születésnapját ünne­pelhettük volna idén, s kinek halála tizedik évfordulóján em­lékmúzeum avatásával is emlé­kezett a kortársak és utódok népes serege tegnap Vajszlón. Kodolányi János (született 1899-ben, meghalt 1969-ben) a Nyugat utáni nemzedék kiemel­kedő tagja, a huszadik századi magyar irodalom jelentős alko­tója 1903-tól 1921-ig élt Bara­nyában, s később is gyakran visszajárt az Ormánságba és Pécsre. Noha fiatalon került el e tájékról, a gyerekkori élmé­nyek, a baranyai táj és az or­mánsági emberek gyakran visz- szatérnek műveiben. A pécsvá- radi gyerekkor után költözött szüleivel Vajszlóra, édesapja ugyanis erdőfőtanácsos volt itt. A Kossuth Lajos utca 8. szá­mú ház volt valaha a Kodolá­nyi család lakása, itt volt édes­apjának erdészeti hivatala is. Az egykori lakóház, udvarán a nagy fenyőkkel adott otthont — Bezerédy Győző és Nagy József rendezésében, a Baranya me­gyei Tanács, a Siklósi Járási Hivatal és Vajszlói községi Ta­nács támogatósával — a Kodo­lányi emlékmúzeumnak. Több százan gyűltek össze 11 órára, amikor a siklósi II. sz. általános iskola kamorakórusa Csuka Lászlóné vezetésével ormánsági népdalok éneklésébe kezdett. Ezután Markó Ferenc, a Pécsi Amatőr Színpad tagja olvasott fel egy részletet a Süllyedő vi­lágból, majd Tüskés Tibor író, az emlékezetes Kodolányi-mo- nográfia szerzője mondott meg­nyitó beszédet. Az ünnepségen megjelentek a megye, a siklósi járás és a vajszlói párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek képvi­selői, köztük Takács Gyula,, a megyei tanács elnökhelyettese és Kosztán Erzsébet, az MSZMP siklósi városi-járási Bizottságá­nak titkára is. Ott volt a Kodo­lányi család több tagja, így fia és leánya is. A Kodolányi emlékmúzeum anyaga bemutatja az író életét és irodalmi munkásságát do­kumentáló iratokat, tárgyakat és könyveket, írókhoz fűződő barátságának, kapcsolatainak megannyi eredeti és hasonmás emlékét. Az emlékmúzeum he­lyet adott egy századeleji er­dészeti hivatalnak, valamint or­mánsági néprajzi tárgyaknak. A kiállítás további része „Or­mánság aj irodalomban” cím­mel bemutatja ennek a föld­rajzi és etnikai tájegységnek sajátos világát, s azon írók mű­veit, akik az Ormánságról írtak: Baksay Sándor, Bodonyi Nán­dor, Kiss Géza, Lukácsy Imre, Buday Dezső, Fülep Lajos, lly- lyés Gyula, Móricz Zsigmond és Veres Péter köteteit. b. I. életünkben betöltött szerepévei van tisztában, s ez a téma an­nál is inkább érdekli, mert mint újságíró — korábban ez volt a foglalkozása — a ma­gyar Világgazdaság című lap lengyel megfelelőjének volt a munkatársa. — Holnap délelőtt szaba­dabb programja lesz Likowski elvtársnak. Mire kiváncsi, mit néz meg elsősorban Pécsett? — A régi, öreg várost. Igaz, nem kell messze mennem a Széchenyi tértől. Idejövet is láthattam: szép, műemlékek­ben gazdag ez a környék is. — Két előadást is tart majd, egyet a fiataloknak a KISZ Ve­zetőképző Iskolán, a lengyel gazdasági életről. — Nálunk a gazdasági élet­nek két alappillére van: az alapanyag és az ember. Eket- lőtől függ minden. És ide tar­tozik oz is, hogy minél fiata­labb az ember, annál nehe­zebben törődik bele a régibe, annál szenvedélyesebben kutat az új megoldások után. Ha ez a jelenség gyakori, akkor gyor­sabban érhetünk el eredmé­nyeket. Lengyelországban is cél, hogy a gazdaságot a fia­tal menedzserekre olapítsuk, s éhhez jó úton vagyunk. Az utóbbi 10 évben 3,6 millió, 18—23 év közötti fiatal került a termelésbe, ami azt eredmé­nyezte, hogy a foglalkoztatot­taknak közel egybanmada 28 éves kora alatt van. — A lengyel fiataloknak mi­lyen gondokkal kell megbir­kózniuk? — Hasonlóakkal, mintamilye­nekkel a magyar fiatalságnak is. A legnagyobb gondunk: a lakásprobléma. Lengyelország­ban nincsenek meg azok a szociális kedvezmények, ame­lyeket a családot alapító ma­gyar fiatalok élvezhetnek. En­nek ellenére sok nálunk a kis­gyerek. Magam is négyszeres nagyapa vagyok ... A magyar—lengyel barátsági napok keretében Jan Likowski tegnap a KISZ Vezetőképző fiataljaival találkozott, majd Siklóson tartott előadást a len­gyel népgazdaság helyzetéről, jövőjéről. Ma délután Komlón találkozik a híres lengyel ka­tona, Walter tábornak nevét viselő szocialista brigád tagjai­val. Délután Mohácson tart előadást, itt megnyitja a len­gyel gyermekrajz-kiállítást is, majd ismét Komlóra utazik, ahol a brigád tagjai családi estre várják vendégüket, aki egyébként személyesen ismerte Walter tábornokot. — ma — Kitüntetés életmentésért Lang József hivatalsegéd, szentlászlói lakost Életmentő Emlékéremmel tüntették ki. Előzmény: Ez év július 28-án Horváth Gyula pécsi lakost sú­lyos autóbaleset érte. Gépko­csija Szentlászlón az árokba csúszott, majd egy hídnak üt­között, s a jármű kigyulladt Vezetője a biztonsági övét nem tudta kikapcsolni, ennek következtében életveszélyes helyzetbe került. Lang József, a község hivatalsegédje az égő gépkocsihoz rohant, a biz­tonsági övét elvágta, s Hor­váth Gyulát kimentette. Bátor tettéért Életmentő Emlékérem kiüntetésben részesült. Az el­ismerést tegnap Pécsett Hor­váth Lajos, Baranya megye Ta­nácsának elnöke adta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom