Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-18 / 286. szám

a Dunántúlt napló 1979. október 18., csütörtök Tévéműsor készül a Mecsek Aruház előtt Koncert a téren Szombaton, vasárnap és hétfőn, azaz október 20., 21., és 22-én Újmecsekal- ján, a Mecsek Áruház előtti téren rögzíti új, ze­nés műsorát a Magyar Te­levízió Körzeti Stúdiója. A Koncert a téren c. mű­sor a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat koncert-fú- vószenekarának közremű­ködésével készül, Apáthy Árpád vezényletével. A ki­tűnő minőségű hangfelvé­telek már korábban elké­szültek a Magyar Rádió stúdióiban, most az úgy­nevezett play-back techni­kával a képsorokat rögzí­tik a meglévő hang fölé. Egyszerre négy kamera fog dolgozni, s a két közvetítő- kocsiból előbb a Misina- tetőre, majd onnan a Pé­csi Stúdióba lövik mikro- láncon a képek felbontott jeleit. Ez lesz az első al­kalom, hogy nem Buda­pestre, hanem a Pécsi Stúdióba lövik a rögzíten­dő jeleket a mikrohullá­mok egy felvételi helyszín­ről. A műsor készítői várják az érdeklődőket, hisz a ze­nés produkcióba a közön­ségnek is szerepet szán­nak. A téren lakókat pe­dig arra kérik, hogy o fel­vételek ideje alatt lehető­leg tartózkodjanak az er­kélyeken, vagy az ablakok­ban, mert o koncertműsor ürügyén a modern város­rész hangulatos terét és lakóit is szeretnék meg­mutatni. A műsorban Kodály Zol­tán, Ránky György, Far­kas Antal, Hollós Lajos és Lendvai Kamilló művei hangzanak el az áruház erkélyén és eíőterében, a könyvesbolt előtti szökőkút környékén, a szemközti parkban és a gyermekját­szótéren. A szórakoztatónak ígér­kező műsort Kovács Árpád szerkesztő, Háda Sándor operatőr és Bükkösdi László rendező irányításá­val rögzítik elektronikus képszalagra. B. D. Magyar-jugoszláv közlekedési tárgyalások Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter szerdán há­romnapos hivatalos, baráti láto­gatását befejezve, hazaérkezett Jugoszláviából, A miniszter vendéglátójával, Ante Zelics szövetségi közleke­dési és hírközlési miniszterrel áttekintette a két országot érin­tő, időszerű közlekedési kérdé­seket, tárgyalt a határ- átkelőhelyek fejlesztésének ösz- szehangolásáról. A megbeszélé­seken foglalkoztak azzal is, ho­gyan fokozható a jugoszláv ten­geri kikötőkön keresztül a ma­gyar áruforgalom. Pullai Árpád — aki tárgyalt a Horvát és a Szlovén Szocialis­ta Köztársaság vezetőivel is —1 látogatást tett Rijekában, Ko- perban és Ljubljanában. Bárdos Lajos köszöntése Bárdos Lajos születésének 80. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendeztek szerda este a Zeneakadémia nagyter­mében. A bensőséges hangú ünnep­ségen Makiári József, a Zene- akadémia tanára köszöntötte a sokoldalú művészt, aki zeneszer­zőként, karmesterként és pe­dagógusként is kiemelkedő tag­ja a magyar és nemzetközi ze­nei életnek. A Kossuth-díjas zeneszerző több kiváló művét szólaltatták meg a hangversenyen. Keresik, de nincs Hová lett a burgonya- pelyhes kenyér? Várják a lengyel szállítmányt A burgonyás kenyér jött, lá­tott és győzött. Tavcly október­ben hagyta el az első a kemen­céket, mi fogyasztók hamar megszerettük és örömmel vettük kézbe az új, választékbővítés cí­mén kihozott kenyeret, örömünk csak augusztus elejéig tartott, mert a burgonyás kenyér eltűnt a boltokból. Hiába is keres­sük, mindenütt „nincs” a vá­lasz. Miért tűnt el, és hová lett? A válasz egyszerű: elfogyott a nyersanyag. Áprilisban ér­kezett az utolsó burgonyape- hely-szállítmóny Lengyelország­ból. És azóta? A FÜSZÉRT-nek jelezték, hogy nemsokára ismét érkezik. A Pécsi Sütőipari Vállalat termelési osztályvezetője Varjas Tibor adatokkal bizonyítja a gyors sikert. — A Temető utcai üzemünk­ben kezdtük a gyártást, napi 26 mázsát tudtunk sütni. Elein­te csak a szaküzleteink és a nagy ABC-áruházak kapták, egyre többet kértek. Úgy dön­töttünk, hogy az összes kenyér, termelésünk 10 százalékánál nem sütünk többet, mert csak választékbővítés végett dobtuk piacra. Március végén már a kenyérgyár látta el vele a vá­rost április elejétől már min­den kisbolt is kapott belőle, ha kért, így a napi termelésünk el. érte a 36 mázsát. Ez a mennyi­ség július közepére 22 mázsá­ra esett vissza, majd a július végi áremelések nyomán — a korábbi 6 forintos kenyerünk 8 forintba került — még tovább csappant a kereslet. Augusztus 7-én, az utolsó sütéskor mind­össze 10 mázsa 30 kiló burgo- nyapelyhes kenyér hagyta el a kenyérgyárat. — Ha megérkezik a lengyel burgonyapehely, ismét gyártják? — Feltétlenül, mert keresik. A Baranya mecjyei Sütőipari Vállalat igazgatója Stréb Já­nos is hasonló véleményen van: — A siklósi, mohácsi, sziget, vári, pécsváradi és szentlőrinci üzemeinkben kezdtük meg a burgonyás kenyér sütését, vevő­ink hamar megkedvelték, na­ponta 8—10 mázsa is elkelt be. lőle. Az alapanyagunk július végére, illetve Szentlőrincen augusztus közepére elfogyott, azóta mi sem tudunk ilyet süt­ni. Várjuk a lengyel szállít­mányt, hogy visszanyerhessük a burgonyás kenyeret kedvelő fo­gyasztóinkat. A FŰSZERT osztályvezetője, Markó Józsefné: — Jelezték, hogy nemsokára 100 mázsa burgonyapelyhet kapunk. Ez a mennyiség néhány hónapra megoldja a gondokat. Hogy legközelebb mikor és mennyit kapunk, azt nem tud­juk. Murányi László Pénteken helyezik üzembe w Uj telefonközpont Szekszárdon Megváltoznak a számok Nogy sürgés-forgás lesz pén­tek délután a szekszárdi pos­tán. Befejeződik — legalábbis átmenetileg — a több éves mun­ka, s az új, kékre zománcozott lemezburkolatú műszoki épület­ben bekapcsolják a telefonköz­pontot. Az átkapcsolást négy órakor kezdik, s ötkor már va­lamennyi szekszárdi telefont az új berendezésen keresztül kötik össze egymással. Nyugdíjba vo­nul a negyvenes évek elején fel­szerelt gép matuzsálem, s az öreq Rotáry berendezés helyett sokkal fürgébb* Crossbar-rend­szerű berendezés kapcsolja a vonalakat. A megyeszékhely lakóinak ez azt jelenti elsősorban, hogy fél­órás, órás várakozások helyett végre normális feltételek mel­lett tudnak telefonálni. S őzt is, hogy o bekapcsolt 1230 már telefonnal rendelkező mellett a közel ennyi várakozó is kap né­hány hónapon belül telefont. A másik változás, hogy a központ már kapcsolódik az országos távhívó hálózathoz, s így pél­dául Pécsről is közvetlen lehet tárcsázni a szekszárdi előfizető­ket. Foglaltak sem lesznek a két megyeszékhely között a vonolak, van belőlük elég, íqy valóban gyorsan és könnyen lehet a vá­rosok közt telefonösszeköttetést létesíteni. A régi szekszárdi számokat azonban nem érdemes innen tárcsázni, mert azok csak ma délutánig érvényesek, s az új központ üzembeállításával vala­mennyi megváltozik. Az új hívó­számokat Pécsett a 09-től, vagy­is a tudakozótól lehet megkér­dezni. A szekszárdit követően, né- hánv hét múlva Pakson is át­adják az új telefonközpontot. A januárban várossá avatott tele­pülésen lévő berendezés kap­csolja majd a paksiakon kívül a nagydorogi, bikacsi, györkö- nyi, s a Kaidacson, Pusztahen- csen és Sárszentlőrincen lévő előfizetőket is. Itt is új, ötjeqyű számok lesznek, amik elé táv­híváskor a 75-öt kell tárcsázni. A két város úi telefonközpont­jainak átadásával korántsem fejeződik be a távbeszélő-háló­zat korszerűsítése. Az év végén, vagy a jövő év elején újabb kétezerrel bővítik a szekszárdi ma átadandó négyezres köz­pontot, s ekkor ismét változnak o telefon számok. A végleges és remélhetően már sok évig vál­tozatlan hívószámokat a négy meaye, Baranya, Somogy, Tolna és Zala valamennyi telefonszá- mót tartalmazó telefonkönyvben lehet majd megtalálni, a posta ígérete szerint jövő tavasszal. Szepesi László Pernyehabarcs-bemutató Az erőművek mellékterméke a pernye, egyre inkább foglal­koztatja az építész szakembere­ket, hol és mennyire lehet fel­használni vakoló és falazó ha­barcsként, útépítési adalék­anyagként. A jelszó az energia­takarékosság jegyében szüle­tett: cementkiváltás. Kérdés, mennyit lehet vele megtakarí­tani a cementből, hogy a külső­belső habarcs minden minőségi követelménynek megfeleljen. A PIK pécsi Légszeszgyár ut­cai telephelyén tegnap mutatta be az ÉVM, az EMI, oz ÉTI és az építőipari vállalatok szakem­bereinek a meglévő betonköz­pont gépeiből kialakított ha­barcsláncát, megválaszolva a kérdést, hogy lehet a pernyeha­barcsot gépesítve keverni, szál­lítani és a helyszínen gépsorral felhasználni. Az eddigi eredmények bizta­tóak. Ha továbbra is kedvezőek a szakvélemények, akkor a PIK néhány év múlva a transzport pernyehabarcs előállítására sza­kosodik. Szliven megyei mezőgazdasági szakemberek Baranyában A MAE Baranya megyei Szervezetének vendégeként Ni­kola j Nikolovnak, a Szliven megyei pártbizottság titkárának vezetésével, október 16-án öt­tagú bolgár mezőgazdasági szakember-delegáció érkezett Pécsre. A vendégeket kedden dr. Álló Miklós, a MAE me­gyei titkára fogadta. Az első napon a bolgár mezőgazdasá- gi szakemberek a pécsi Új Élet Tsz-be látogattak el, ahol meg­tekintették a kukorica-betaka­rítást, a tsz baromfitelepét és fürjteiepét. Szerdán Czégény József, a megyei pártbizottság titkára, a MAE elnöke tájé­koztatta a vendégeket Bara­nya mezőgazdaságáról. Majd a küldöttség tagjai a Pécsi Állami Gazdaságba látogat­tak, ahol Cser László igazgató kalauzolásával üzemlátogatást tettek. Megtekintették az álla­mi gazdaságban folyó komplex kukorica-betakarítást és igen elismerően szóltak a látottak­ról. Délután a gazdaság szi­lágypusztai Holstein-friz tehén­állományát, a csokoládépusztai szakosított sertéstelepet nézték meg, és lovasbemutatón vettek részt. Ma — csütörtökön — a Szli­ven megyei küldöttek a mohá­csi-szigeti Dunavölgye Tsz-be látogatnak, ahol a nagyüzemi kertészetet és a vízrendezést tonulmányozzák. Pénteken dél­után Harkányban megkoszo­rúzzák a bolgár hősök sírem­lékét, majd a siklósi Magyar- Bolgár Testvériség Termelőszö­vetkezetben a nagyüzemi sző­lőbetakarítás és borfeldolgo­zás tanulmányozásával fejezik be boranyai útjukat. Szomba­ton utaznak vissza Budapestre. Schwerini vendégek a Vasas Ipari Szövetkezetben A Pécsi Vasas Ipari Szövet­kezet meghívására Krötzner Siegfried párttitkárhelyettes ve­zetésével a schwerini Mű- anyaggépgyártó Vállalat négyr tagú delegációja tartózkodik Pécsett. A vendégeket, akiket elkísértek a szövetkezet veze­tői, élükön Török László elnök­kel és Dudás Istvánná párt- titkárral, tegnap a pórtszék- házban fogadta Lukács János, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára. A schweri- ni vállalatot kétéves kapcsolat fűzi egybe a pécsi szövetkezet­tel. Az együttműködés most to­vább terebélyesedik: munka- verseny-szerződést kötnek. A szerződés aláírására a szövet­kezet szocialista brigádvezetői­nek jelenlétében ma kerül sor a pécsi Technika Házában. A művészeti szövetségek tevékenységéről Dinamikus fejlődés A művészeti élet dinamikusan fejlődik Pécsett, sajátos arcula­tot adva ezzel a városnak — foglalta össze a területi művé­szeti szövetség tájékoztatója nyomán fakadt vitát Komlódi Józsefné bizottsági elnök Pécs város Tanácsa művelődésügyi bizottsága tegnapi ülésén, ör­vendetes az is, hogy erősödött a területi szervezetek, illetve a hozzájuk tartozó művészek kö­zött o közművelődési szemlélet. A művelődésügyi bizottság elé a Pécs városi Tanács műve­SxóWn^ek nélkül. Néprajzi emlékülés a Bartók Klubban Megkoszorúzták Berze Nagy János emléktábláját — Minden ünneplés nélkül, a szóvirágok mellőzésével, ta­nácskozni ültünk össze Berze Nagy János és Vikár Béla élet­művének tudományos kérdései­ről. így leszünk a leghívebbek a két nagy néprajztudós emlé­kéhez, akik korukat messze megelőzve utat mutattak az et. nográfiában, s olyan tanítvá­nyokat neveltek, mint Kodály Zoltán és Bartók Béla. Dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus szavaival összhang­ban minden különösebb külső­ség nélkül koszorúzták meg tegnap délután Berze Nagy János emléktábláját a Janus Pannonius utcai gimnáziumi épület falán. A pécsi kulturá­lis élet neves képviselői jelen­létében Brandtstötter György, a megyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője, dr. Andrásfalvy Bertalan, a mú­zeum néprajzi osztályának ve­zetője, a Magyar Néprajzi Tár­saság főtitkára és Bánó István budapesti főiskolai tanár, Ber­ze Nagy János népmesegyűj­téseinek egyik folytatója he­lyezett el koszorút az emlék­táblán. Az autók forgatagában lezajlott néhány perces ünnep­ségen ott > volt ifj. dr. Berze Nagy János, a kiváló néprajz- tudós fia is, aki áldozatos munkával gondozza édesapja hagyatékát. A koszorúzás után a TIT Bar­tók Klubjában megkezdő­dött a kétnapos tudományos emlékülés, amelynek első ré­szében, tegnop este, Berze Nagy János néprajzi gyűjtő­munkájával kapcsolatban hangzottak el előadások. Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem docense a történeti magyar mesekutatás kérdéseit fejtegette, Bánó Ist­ván pedig Berze Nagy élet­pályájáról és népmesekutatá­sának állomásairól, publikációs tevékenységéről beszélt. Ko­vács Ágnes tudományos fő- munkatárs Berze Nagy János népmesetípusokról szóló mun­káját ismertette, s a készülő magyar népmesekatalógusról számolt be. Fülöp Lajos főis­kolai docens A népnyelvkutató Berze Nagy János, HoppáJ Mi­hály tudományos főmunkatárs pedig „Az égigérő fa gyöke­rei” címmel tartott előadást. A tudományos emlékülést Berze Nagy János születésének 100. és Vikár Béla születésé­nek 120. évfordulója tiszteleté­re a Magyar Néprajzi Társa­ság, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Janus Pannonius Múzeum ren­dezte. Ma délelőtt 9 órakor Vikár Bélának a Mátyás király u. 15. sz. ház falán elhelyezett em­léktáblájának megkoszorúzásá­val folytatódik a program. Fél tízkor a Bartók Klubban újabb előadások kezdődnek, amelyek ezúttal a Kalevala magyarra fordítójának munkásságához kapcsolódnak. Katona Imre Vikár népköltési gyűjtéséről, Gergely Pál Vikár Béla kézira­tos hagyatékáról tart referátu­mot. Olsvai Imre Berze Nagy és Vikár népzenekutatói tevé­kenységét elemzi, Mándoki László pedig Találós kérdések Berze Nagy János és Vikár Bé­la gyűjtőmunkájában címmel tart előadást. Együd Árpád ka­posvári néprajzkutató Vikár Béla életművének méltatása kapcsán a somogyi népkölté­szet gyűjtésének kérdéseiről leszól. H. J. lődésügyi osztálya készített je­lentést, összegezve és kiegészít­ve az egyes szövetségektől ka­pott tájékoztatókat. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövet­sége dél-dunántúli területi szer­vezetét Rétfalvi Sándor; a Ma­gyar írók Szövetsége dél-dunán­túli csoportját Berták László; a Magyar Építőművészek Szövet­sége dél-dunántúli csoportját Kisteleki István; a Magyar Ze­neművészek Szövetsége dél­dunántúli csoportját pedig An­tal György képviselte, s egészí­tette ki a művelődésügyi osztály jelentését. Az egyes művészeti ágakat érintő kérdések mellett szép számmal fogalmazódtak meg eredmények és közös gondok is. Ilyen például a fiatal művészek tudatos letelepítésének esetle­gessége, oz alkotómunka tárgyi- anyagi feltételeinek gyakran szűkös volta, vagy a már régóta áhított művészetek háza létre­hozásának szükségessége. A bizottság munkájában részt vett Antal Gyula, az MSZMP városi bizottságának osztályve­zetője is. Hasznosnak minősí­tette a tanácskozást. Érződött ugyanis benne az a felelősség- tudat és tenniakarás, ami méltó a területi művészeti szövetsé­gekhez Pécs város művészeti, közművelődési arculatának for­málásában. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom