Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-17 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló 'VA XXXVI. évfolyam, 285. szám 'rJ» S* I 1 1979. október 17., szerda f'-j W Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja Parlamenti tanácskozás Prágában A Varsói Szerződés tagállamai képviselőinek konzultatív találkozója Apró Antal felszólalása A Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek konzultatív találkozója kedden délelőtt megkezdődött a prágai Cernin-palotában, a csehszlovák külügyminisztérium székházában. A találkozón részt vevő magyar küldöttséget Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, a szovjetet pedig Alekszej Sityikov, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és Vitalij Ruben, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke vezeti, s a többi tagállam delegációjának élén is az ország parlamentjének elnöke áll. Megfigyelőként jelen vannak Kuba, Laosz és Mongólia parlamenti küldöttségének tagjai. A tanácskozást Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke nyitotta meg. Hangoztatta: a szocialista közösség országainak parlamentjei egész belső és nemzetközi tevékenységüket alárendelik országaik és az emberiség békeakaratának. — Meggyőződésem, hogy a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésének megvitatása során mi, ezen a találkozón is méltó figyelmet fordítunk azokra a javaslatokra, amelyeket Brezsnyev elvtárs fejtett ki Berlinben. Választóink érdekeinek megfelelően támogatjuk e javaslatokat, felhívjuk fontosságukra a burzsoá parlamentekben és különösen a NATO-parlamentekben lévő kollégáink figyelmét, felszólítva őket, hogy az emberiség sorsáért, békés jövőjéért való felelősség tudatában járjanak el. Alois Indra végül felolvasta Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének a találkozó résztvevőihez intézett üdvözlő üzenetét. Ezután Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, Vladimir Bonev, a bolgár nemzetgyűlés elnöke, Stanislaw Gucwa, a lengyel szejm mar- sallja (parlamenti elnök) és Apró Antal szólalt fel. Apró Antal felszólalása bevezetőjében kijelentette: — Az élet igazolta, hogy konzultatív találkozóink, amelyek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1976-os, bukaresti ülésének határozata alapján kerülnek sorra, hasznosak, s jól szolgálják közös céljaink megvalósítását. — A mostani tanácskozásunk feladata — folytatta —, hogy összegezzük a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek legutóbbi, 1977. július 5—ágán Lenin- grádban megtartoflOkonzultatív találkozója óta eltelt időszakban végzett tevékenységünket, és véleményt cseréljünk a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, arról, hogy a magunk sajátos eszközeivel hogyan járulhatunk hozzá a nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítéséhez, az államok közötti bizalom erősítéséhez, a béke és biztonság megszilárdításához. Az országgyűlés elnöke a főbb nemzetközi kérdésekre vonatkozó magyar álláspontot ismertetve többek között kifejtette: — Megelégedéssel és örömmel állapíthatjuk meg, bogy a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta a nemzetközi életben jelentős kedvező változások mentek végbe: gyarapodtak a záróokmányt aláíró államok kapcsolatai, erősödött a bizalom a különböző társadalmi berendezkedésű országok között. — Uovanakkor a világ békeszerető erői aggodalommal tekintenek a nemzetközi élet olyan fejleményeire, amelyek komolyan veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Mindenekelőtt azokról a törekvésekről van szó, hogy néhány nyugat-európai ország területén új típusú amerikai középhatósugarú nukleáris rakétafegyvereket helyezzenek el. Ezeknek a terveknek megvalósítása megbontaná az európai erőegyensúlyt, fokozná a fegyverkezési versenyt, kiélezné a helyzetet Európában, és nagymértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. — A Varsói Szerződés tagállamainak jószándékát, oz európai biztonság megszilárdítására irányuló készséget bizonyítják azok a katonai eny(Folytatás az 5. oldalon) Szovjet-szíriai tárgyalások A szovjet sajtó és a közvélemény érdeklődésének közepette folytatódtak kedden Moszkvában a szovjet-szíriai tárgyalások. A lopok, a rádió és a televízió részletesen ismertették Haféz Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkára és az általa vezetett magos rangú Szíriái párt- és kormányküldöttség hétfői érkezését, a szinpompás és meleg fogadtatást. A szíriai küldöttséget —amelynek tagjai között van Abdel Halim Kbaddam miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter és Musztafa Tiossz hadügyminiszter is — röviddel érkezésük utón a szovjet házigazdák vacsorán látták vendégül. Szovjet részről Koszigin miniszterelnök, Gromiko külügyminiszter, Usztyinov honvédelmi miniszter, Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Tyihonov miniszterelnök-helyettes és más személyiségek voltak jelen. Pohárköszöntőjében Koszigin miniszterelnök és Asszad elnök egyaránt hangsúlyozta a két ország kapcsolatainak kedvező olakulását, és mindketten kifejtették kormányuk álláspontját a közel-keleti rendezésről. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy a Camp David-i kü- lönolku megkötése — s Asszad legutóbbi moszkvai látogatása — óta sajnálatos módon semmiféle kedvező változás nem történt. Mindamellett a Szovjetunió továbbra is mindent elkövet a tartós, átfogó és igazságos rendezésért. Kedden a Kremlben befejeződtek a szovjet—szírioi tárgyalások. A keddi tanácskozáson a tárgyalófelek megvitatták a szovjet-szíriái kapcsolatok kérdéseit, a két ország közti, minden területre kiterjedő együttműködés fejlődését célzó konkrét lépéseket. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy szükség von minden kormány aktív erőfeszítéseire a nemzetközi enyhülési folyamat tartóssá tételének biztosítására. A tárgyalófelek megállapították, hogy Hafez Asszad moszkvai látogatása és tárgyalásai újabb nagy lépést jelentenek a Szovjetunió és a Szíriai Arab Köztársaság közti együttműködés és megértés fejíődéxe terén. Asszad őszinte köszönetét fejezte ki a szovjet vezetőknek a közel-keleti kérdésben képviselt következetes elvi álláspontért, és az arab népek igazságos harcához nyújtott támogatásért. A tárgyolásokat meleg, baráti légkör jellemezte. n KGST VB 92. ülése Moszkvában Moszkvában kedden megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 92. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kormányok elnök- helyettesei vesznek részt: Bulgária részéről K. Zarev, Csehszlovákia részéről R. Rohlicek, Kuba részéről F. Bravo, Lengyelország -^részéről K. Secomski, Magyarország részéről Marjai József, Mongólia részéről M. Peldzse, az NDK részéről G. Weiss, Románia -ré- széről P. Niculescu, a Szovjetunió részéről K. Katusev, Vietnam részéről Huynh Tan Phat. Az ülésen részt vesz Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jugoszlávia állandó képviselője o KGST-nél. Részt vesz a munkában Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. Az ülésen a KGST 33. ülésszokán megjelölt feladatokból származó teendőket tárgyalják meg, így a többi között a gépipari és a rádióelektronikai együttműködés fejlesztését, a tipizált alkatrészek gyár tását. Púja Frigyes Lisszabonban Mqrio de Lourdes Pin- tasilgo portugál miniszter- elnök kedden délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Lisszabonban tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert. A találkozón jelen volt Gazdik Ede, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete. A magyar külügyminiszter a miniszterelnökségen tett látogatása előtt Joaquim Silva Lourenco portugál mezőgazdasági és halászati miniszterrel folytatott megbeszélést. Ki tudják elégíteni az igényeket a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat pécsi I, sz. telepén, ahol jelenleg 2600 tonna szén, 1400 tonna brikett és 800 tonna tűzifa áll a vásárlók rendelkezésére. Őszi betakarítais Munkában a kukoricakombájn a szalántai Hunyadi Tsz földjén Fotó: Proksza László A szarvasmarhaprogram végreliajtásáról Vágómarha-termelésünk döntő' hányada magyartarka 22000-rel nőtt az országos tehénállomány (Munkatársunk telefonjelentése) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatónak ugyan a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtásáról szóló ismertető volt a központi témája, ám érthető, hogy a sajtó munkatársait először a legidőszerűbb dolgokról tájékoztatták, s csak ezt követően kért szót Németh Lajos, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség vezetője, aki a kormányhatározat eddigi végrehajtásáról adott számot. A tájékoztató részletes áttekintést adott az 1972-ben, majd rá négy évre megerősített és újrafogalmazott programról, mely fő irányként a belföldi tejfogyasztási igények kielégítését, valamint a marhahústermelés növelését — nem hagyva figyelmen kívül az exportlehetőségeinket — tűzte kj célul. Annok idején alapvető feladatként fogalmazódott meg a tehénállomány növelése, a tej- és hústermelés fokozása, a tej- és húshasznosítású fajták szétválasztása, a termelés, felvásárlás, feldolgozás és értékesítés összhangjának megteremtése. A szarvasmarha-tenyésztés 1973 és 1974 első felében az elképzeléseknek megfelelően alakult Nőtt a tehénállomány, ugyanakkor 1974 második felétől — főként a közös piaci diszkrimináció miatt — váqómarha-értékesítési gondok jelentkeztek, ami kedvezőtlenül hatott a közös és háztáji gazdaságok tenyésztői munkájára: egyszóval visszaesett a termelői kedv, mert nem a tervék szerint alakult a jövedelmezőség. Mindez azt eredményezte, hogy visszaesett a tejfelvásárlás és az állomány is. Végül is a kialakult kedvezőtlen helyzet arra késztette a kormányt, hogy kialakítsa a szarvasmarha-tenyésztés hosz- szú távú programját. A kormányhatározat hatására 1977-ben 15 000-rel, tavaly pedig 7000-rel emelkedett országosan a tehénállomány. Mindezt nagyban segítette a tenyészüsző-behozatal, valamint az intervenciós telepekről kikerülő vemhesüsző-állo- mány. Kedvezően alakult a tejtermelés és -felvásárlás is. Továbbá három év alatt 2443 literről 3187 literre nőtt országosan az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés: a 30,5 százalékos növekedési ütem a környező országok eredményeit tekintve is figyelemre méltó. A tejtermelés szakosított irányú fejlesztése új helyzetet teremtett a vágómarha-termelésben is. Ma már a marhahúselőállítás bázisát több típus képezi: így o tisztavérű ma- gyartarka-tenyészetek, a keresztezés stádiumában lévő állományok, a magas tejtermelést biztosító friz jellegű tehenészetek, valamint a húshasznú állományok. A fajtaösszetételből következik, hogy az elmúlt évben vágómarha-termelésünk döntő hányada mOgyar- tarkából származott. A szarvasmarha-állomány takarmányellátásában az elmúlt két esztendőben javulás következett be. Csökkent az egy liter tejre jutó abrakfelhasználás, továbbá hasonló eredményekről számolhatunk tje a marhahizlalásnál felhasznált abkrakmennyiséget tekintve is. Végezetül megjegyzendő: a tej áremelése, a többletértékesítési prémium ugyan kedve- zőleg hatott a tejtermelésre és -felvásárlásra, ám mindez nem segítette elő kellően a húsirányú szakosodást. A takarmány- gazdálkodás fejlesztését tekintve, megfogalmazott cél volt a szálas- és tömegtakarmóny betakarító gépek számának növelése. Sajnos, a gyártókapacitás hiánya miatt ezen a területen még mindig jelentős az elmaradás. Salamon Gyula
