Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-13 / 281. szám

6 Dunántúli napló 1979. október 13., szombat Bolgár fiatalok Tömegsport-aranyjelvény nélkül A bolgár DKMSZ, mely a magyar KISZ-nek felel meg, a fiatal kommunisták érdekvédelmi szervezete Ifjúsági szervezet, illetve kerületi, városi megyei il­letékes bizottság az or­szág giinden területén mű­ködik. Ezek égisze alatt jöttek létre az ifjúsági há­zak, melyekben a bolgár fiatalok a kulturált kikap­csolódásnak számos válto­zatát megtalálhatják. Ezek a kedvezmények, lehető­ségek persze nemcsak a szervezet tagjaira vonat­koznak, hanem a kívülál­lók is bármikor beléphet­nek egy ilyen klubba. Itt azután van amatőr szín­játszókör, filmklub, ama­tőrfilmesek, grafikusok cso­portja, turista-, természet­járó szakosztály- Emellett filmvetítések, versmondó vagy művészeti előadóes­tek, vagy éppen kerekasz- tal-beszélgetések közül le­het válogatni. Minden évben megren­dezik a vörös pipacs fesz­tivált. Ez politikai, szolida­ritási nagygyűlés, amelyre az ország minden részéből és külföldről is számos fia­tal érkezik. A világ min­den tájáról meghívott mű­vészek — polbeat éneke­sek — lépnek fel ilyenkor. Egy ilyen fesztiváljukon részt vett a világszerte is­mert Deen Read is. Ennek a seregszemlének nagy si­kere van a fiatalság köré­ben. Az ifjúsági klubokban nem árusítanak szeszt, még sört sem. Csak az üdítők között lehet válo­gatni, igaz, hogy ezekből tízféle is kapható. Nagyon sok a szépen berendezett, - ízléses presszó, zenés étte­rem. Az ilyen táncos he­lyeken nagyon gyakorta rendeznek bálokat, rendez­vényeket, melyeket tombo­lahúzással, szellemi totók­kal kötnek össze, s külön­böző versenyek, vetélkedők is szerepelnek a közkedvelt báli mulatságok ,,étlap­ján”. Elképzelhetetlen, hogy egy táncos helyen egy lány miatt kitörne a vere- kedés. A bolgárok véle­ménye szerint megismer­kedni különben sefti csakz tánc közben lehet. Nem kell feltétlenül étterem, vagy presszó hozzá, hogy ketten egymásra találja­nak. Persze, partnert ke­resni másutt is lehet. Szak­körökben, utazás, kirán­dulás, nyaralás alatt. Bul­gáriában például nagyon sok olyan barlangász­csoport működik, persze hivatásos vezetőkkel, ame­lyekben majdnem a fele tagságot a nők alkotják. Húsztól—ötven évesig, minden korosztályban. A sportokból is kiveszik a ré­szüket a fiatal lányok. Bár náluk nincs aranyjelvé­nyes-akció, de számos ve­télkedő, ügyességi verseny viszont valósággal népi mé­reteket ölt és sokkal ré­gebbi hagyományai van­nak, mint a magyar tö­megsport-mozgalomnak. Még a belvárosokban, a kőrengeteg között is talá­lunk parkokat, kocogó-futó pályákat. Ha csak egy be­toncsík van a játszótér kö­rül, az is alkalmas hely ar­ra, hogy fusson vagy ke­rekezzen rajt, aki q(<ar. Hargitai Szántó György Pedagógus? Propagandista? Mindkettő! Harc a lógások ellen Dr. Holtai Dénes 100 hiányzásmentes nap Cl Iveztük az előadásait. A legbonyolultabb témákról is szi- nesen, sok-sok példával fűszerezve beszélt, az összefüg­géseket, az ok és okozati tényezőket olyan természetességgel tárta elénk, hogy már az óráin nemcsak értettük, tudtuk is, amire meg akart minket tanítani Biztos szaktudásával, vidám természetével olyan légkört teremtett, hogy nemcsak hallgatói, de cselekvő részesei is lettünk előadásainak. Ha azt mondom, hogy vérbe­li propagandista, félő, nem adom vissza őt pontosan, mert dr. Koltai Dénes az, és mégis több annál. Fiatalember, 32 éves. Most kezdte meg az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságán a hetedik tanévet — a katedrán. A pártiskolón a pedagógiai módszertani csoport vezetője. Szobájában a könyvespolcon könyvek élére állítva és fektet­ve — ez utóbbiakra mondja: — Még olvasatlanok. Kevés az időm, nagy a lemaradásom, igyekszem bepótolni — csak mi­re utolérem magam, máris újabb könyvek várnak. — Sokak számára szokatlan témájú két dolgozattal hívtad lel magadra addig a szakma­beliek figyelmét. — így is lehet mondani. Az elsőt, még főiskolás koromban tudományos diákköri tagként „követtem el". A pedagógusje­löltek I. országos szakmai kon­ferenciájára a KISZ-szervezet nevelő tevékenységét dolgoztam fel benne. A második, a kisdok­tori . disszertációm ' a politikai felnőtt nevelés pedagógiai problémáit elemezte. Elkapja a hév. Szenvedéllyel beszél a propagandamunkáról, annak pedagógiai, pszicholó­giai és módszertani kérdéseiről; o pedagógusról és propagan­distáról, akinek légkört kell maga körül teremtenie, ha kiálj valahová, akkor az egész sze­mélyiségével hasson. Ezt meg is kell tanulni, mert sok tanulás­sal és gyakorlássol elsajátítha­tó a technikája, hiszen úgy kell a politikát közvetítenie, hogy az beépüljön a hallgató személyi­ségébe. Tudatosan keli oktatni: mit. miért és hogyan? Fölöslegesnek tűnő kérdé­semre, hogy mi izgotja, sorolja: — Hogyan alakulnak ki és szerveződnek a politikai meg­győződések, ennek miként lehet megismerni és mérni a termé­szetrajzát. A személyiség struk­túrájában hol, és hogyan szer­veződik az," amit meggyőződés­nek tartunk. Hiszen politikai meggyőződés segíti át konflik­tushelyzetén az egyént, és ez teszi döntéseit társadalmi irá­nyultságúvá. A meggyőződés mérhető a politikai tettekben, a hétköznapi cselekvésben, de kellene valamilyen újfajta „mé­rőeszköz" a feltárásához. Kandi­dátusi disszertációmban maid ezt szeretném feldolgozni. — Tanítasz és tanulsz, tanulva tanítasz. Pedagógusnak készül­tél? — Szüleim pedagógusok, o családban 17-en vagyunk azok, a hajlamot biztosan tőlük örö­költem. De, hogy végül magam is azzá váltam, őzt egy-két nagy tanáregyéniségnek köszönhe­tem, akik életre szóló élménnyel és tudásszomjjal indítottak út­nak az általánosban, a gépipa­liban, a tanárképző főiskolán és az egyetemen. Hangsúlyo­zom egyéniségek, mert a vér­beli pedagógus az az. Eredeti­leg — édesapám halála után — Egy ötlet a Leöwey Gimnáziumból díszműkovács szerettem volna lenni, de . . . dolgoztam tech­nikusként, majd földrojz—rajz szakon végeztem a tanárképzőn, voltam népművelő a Mecseki Szénbányáknál, közben „kiszez- tem”. Mindenütt más és más ragadt rám: a gépipariból a reális szemléletet, a főiskoláról a pedagógiai-pszichológiai ala­pot hoztam, otthonról meg azt hogy ezt nem is lehet másként, csak szívvel csinálni. — Mit -tanítasz? — Itt, a pártiskolán pedagó­giát és pszichológiát, művelő­déspolitikát, a vezetés pedagó­giai, pszichológiai, szociológiai problémáit, a tanárképzőn a felnőttnevelés pedagógiai-pszi- -ehológiai kérdéseit oktatom. — lut másra is időd? — Beosztással. Tagja vagyok a megyei pártbizottság közvé­leménykutató csoportjának, a KISZ „polképzési” munkabizott­ságának, ha hívnak előadáso­kat tartok ifjúsági klubokban és nyári vezetőképző táborokban. Két kislányom és a faipari bar­kácsolás a legjobb pihentetőm. A kérdés, hogy pedagógus vagy propagandista-e, úgy ér­zem, egyfajta válasszal dönthe­tő csak el: mindkettő. És egyé­niség. Murányi László Amikor az ember már „vé­nülő” fejjel, közeledve a har­minchoz, visszagondol az ifjú­ságára. arra a néhány rövid évre, amely a gyermekkor és a felnőttkor között annyi kedves, s utólag megszépült viszontag­sággal telt el, a legtöbb emlék a gimnázium iskolapadjaiból bújik elő. Közös diákcsínyek szerepelnek legfontosabb, leg­izgalmasabb témaként az érett­ségi találkozókon: a tanárok ellen elkövetett tréfák, a nagy­szerűen sikerült lógások a ma­tekdolgozatokról. S ilyenkor a vén diákok felsóhajtanak: bez­zeg a mai diákok megtagadnak minden szép hagyományt, nincs bennük kalandos szellem, öt­letesség, bátorság I Persze ez így nem igaz. A mai diákok igenis ápolják a hagyományokat, különösen a lógások terén értek el figye­lemre méltó „eredményeket". Másról sem hallani középisko­lai tanároktól, mint azt, hogy mennyire meglazult a tanulmá­nyi fegyelem, mennyi a lógás az iskolában. Pedig lehet-e egy diáknak fontosabb felada­ta, hasznosabb elfoglaltsága, mint a tanulás? Az utóbbi években a KISZ is erőteljesen, szorgalmazza az iskolai tanulmányi mozgalmat. A balatonfenyvesi nyári vezető­képző táborban a középiskolás alapszervezeti titkárok felkészí­tésekor egyik központi téma éppen a tanulmányi mozgalom értékelése volt azzal a tanul­sággal zárulva, hogy még na­gyon sok a tennivaló. Új, ér­dekes ötletről csak a Leöwey Klára Gimnázium tanulóitól hallottunk, amit a többiek va­lahogy így jegyeztek fel ma­guknak, ha dgyáltalán felje­gyezték: 100 hiányzásmentes nap — egy nap igazgatói szü­net kirándulásra. — Valójában mit is jelent ez az akció? — A száz hiányzásmentes tanításért való „harc" iskolánk tanulmányi versenymozgalmá- r.ak egyik része — meséli dr. Szolcsányi Jánosné KISZ­tanácsadó tanár. — Három éve indítottuk el egyik osztá­lyunk kezdeményezésére. Az a közösség, amelyik a 192 tani tási napból legalább 100 hiányzásmenteset tud felmutat­ni, egy nap igazgatói szünetet kap. Ez a mozgalom meglepő­en jól összetartja az osztály- közösségeket, s hatékony esz­köz a lógások ellen. A gyere­kek egymás között könnyen rá jönnek, mennyire volt komoly indoka egy hiányzásnak, egy szülői elkérésnek, vagy éppen a túlságosan is jószívű orvosi igazolással fedezett dolgozat előtti könnyű betegségnek. Ilyenkor az osztáfytársak bírá­lata nem marad , el, és ez egy jó közösségben nagy fegyelme­ző erő. Persze a valós indokú hiányzásokat is be kell számí­tani az értékelésnél, így az az osztály, amelyik előkelő helyen akar végezni a versenyben, szigorúan „gazdálkodik” a ló­gásokkal. A három" év tapasz­talata azt mutatja, hogy nem könnyű teljesíteni a 100 hiány­zásmentes napot, hiszen eddig csak két osztálynak sikerült. Így a siker még értékesebb. En­nek a mozgalomnak azonban olyan haszna is van, hogy az utóbbi három évben, ha nem is 'óriási mértékben, de csökkent a hiányzások száma. Az elmúlt tanévben a mos­tani III. E. osztály teljesítette a 100 hiányzásmentes napot. — Ebben a tanévben is meg­próbáljuk teljesíteni a 100 hiányzásmentes napot — mond­ja Halászi Nóra osztálytitkár. — Igaz, az első hónap elég gyászosan sikerült — mutat begipszelt lábára. — Én is hat napot hiányoztam egy kis szü­reti baleset miatt. — S mit szóltak a hiányzá­sához az osztálytársai? — Nevetve mondták, hogy így aligha fogunk idén is győz­ni. Persze csak tréfáltak, hiszen ez nem lógás volt, s 'mi csak a lógásért teszünk szemrehá­nyást, akkor is baráti alapon, hogy veszekedés, gyűlölködés ne legyen belőle D. I. Ifjúság­mozgalmi pályázat A KISZ _ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének Or­szágos Tanácsa 1979-ben ötödik al­kalommal hirdette meg a KISZ-ta- gok, illetve a fiatalok nevelésével hivatásszerűen foglalkozó vagy társa­dalmi megbízatásként a fiatalok kö­rében tevékenykedő 35 év alatti sze­mélyek vagy alkotó csoportok szá­mára az ifjúságmozgalmi pályázatot. Pályázni lehet a KISZ életét, an­nak bármely területét bemutató mű­vekkel. Megjelölt témák: 1. Forradalmi feladatunk és törté­nelmi felelősségünk a fejlett szo­cialista társadalom építése. * 2. Gyermekek nemzetközi éve. 3. A párttal, a néppel egy az utunk. 4. Közösség és művelődés. 5. Edzett ifjúságért. A pályaművek terjedelme legfel­jebb 20 gépelt oldal vagy maximum 30 percnyi hanganyag vagy diaporá- ma műsor lehet. A művek elbírálása három kate­góriában történik: 1. KiSZ-aktivisták, KISZ-tag ok alkotásai. 2. Egyetemi, főiskolai hallgatók, közép- és felső­oktatásé intézmények fiatal oktatói és tudományos munkakörben dolgozó fiatalok, illetve a fiatalok nevelésé­vel hivatásszerűen foglalkozók vagy társadalmi megbízatással a fiatalok körében tevékenykedők munkái; 3. A KISZ függetlenített apparátusában dolgozó munkatársak pályamunkáh Az első és második kategóriába tartozó anyagokat a KISZ megyei bi­zottságaihoz, a harmadik kategóriá­ba tartozókat pedig a KISZ KB poli­tikai képzési osztályára kell bekül­deni. Valamennyi pályamű beérke­zési határideje: 1979. november 30. A pályázat jeligés, a jeligét és a kategória megjelölését a borítékon és a pályamű címoldalán kell feltün­tetni. Ezzel együtt kell beküldeni egy zárt, kisalakű borítékot, amelyen a fentiek ismét szerepelnek. A boríték­ban pedig a szerző nevét, címét, munkahelyét és beosztását tartalma­zó írást kell elhelyezni. A KISZ KB a beérkezett pályáza­tokból az első 10 művet jutalmazza. Csoportonként az első díj 5000 fo­rint. Disto láncverseny Baranyában Háromezren nézték meg az elődöntőket Travolta külföldön már el is vesztette vonzerejét, de neve nálunk még lázba hozza a fia­talokat. Hallhattuk hangját, ol­vashattunk szédületes karrierjéről, de .mozgását, táncát még nem láthattuk. Ennek ellenére kicsit fogalommá vált a „disco-világ- ban" és a „travoltás” hajvise­let, öltözék sok magyar fiú szí­vét is meghódította. És bizo­nyára felmerült néhányukban, hogy ők is tudnak úgy táncolni, mint a nagy Travolta, Amint egyszer az Ifjúsági Magazinban olvashattuk is, Budapesten egy disco táncversenyen a szakmai zsűri rá is bukkant egy hason­ló mozgású figurára, aki külön­ben még sohasem látto az ex- bálványt. Ezekben a hetekben a pécsi, baranyai fiatalok is belekóstol­hattak a disco táncversenyek ízébe. A hét elődöntőből és egy döntőből álló táncverseny fő­szervezője, Király László pécsi Az egyik elődöntő forró pillanatai a műszaki főiskolán disc-jockey. De segített a szer­vezésben az Ifjúsági Ház, a KISZ városi és megyei Bizott­sága és a Centrum Áruház dí­jakat ajánlott fel a győztesek­nek, a megyei v^ndéglátóipari vállalat ingyen adta „kölcsön" Szigetváron az Oroszlán étter­met, Pécsen a Szliven étterem helyiségét. A táncverseny fő székhelye mégis a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola kollé­giuma. A főiskola szintén hoz- zájárul a díjakhoz. A hivatalos közlendők után nézzük, hogyan fest egy ilyen táncverseny. Három ismert slá­gert konferál be egymás után a lemezlovas és a versenybe be­nevezett párok legjobb tudá­suk, ötleteik, fantáziájuk szerint végigtáncolják a számokat. Ver­senyző bárki lehetett, még szó­lóban is elfogadták a jelent­kezést. A legnagyobb sikert pél­dául két fiú aratta, akik ritmu. sós, egyéni mozgásukkal, lépé­seikkel elnyerték a kritikusan fi­gyelő nézősereg tetszését. Sok­féle tánc sejlett fel az elődön­tőkön. Klasszikus tánclépések keveredtek a bump és a hustle figuráival. Ezt azoktól tudom, akik értenek a modern táncok­hoz. Mindenesetre azt én is megállapítottam, hogy a régi discós-mozgások, helyben rázás, egy ide, kettő oda, már nem tartoznak a legmenőbb formák közé. A zsűri meglehetősen vegyes volt. Balett szakembertől kezd­ve a „társadalmi zsűritagokig”, -akiket a helyszínen kértek fel erre az izgalmas tisztségre. Az elődöntőkből három-három pár juthatott tovább, de az emlí­tett fiatalemberek két elődön­tőből is győztesként kerültek ki. A döntőt október 19-én, este tartják a Műszaki Főiskolán. És lehet, hogy nem "kerülnek ki „menő" táncosok, de az biz­tos, hogy sokan örültek az új­fajta szórakozási lehetőségnek. Az elődöntőket ugyanis három­ezernél többen nézték végig. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom