Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-10 / 248. szám
tehet Ht igazságot tenni? Ördögi körben a bérlők és bérbeadók Jogi szabályozás 1981-től várható Ördögi kör? Ha nem is éppen jogszerű meghatározás, de mindenképpen találó. Kivezető út pillanatnyilag nincs, legalább is az érvényben lévő rendeletek, jogszabályok alapján. Az egyetlen lehetséges megoldás az érdekelt felek korrekt megegyezése a kölcsönös érdekek alapján. A rejtélyesnek tűnő bevezető egy nagyon is hétköznapi, sajnos meglehetősen gyakori problémára utal: a magántulajdonban lévő házak bérlői, illletve tulajdonosai közötti ellentétre. Zsebbevágó kérdések ezek. Ki fizesse a lakás karbantartását, ki jár jól, ha növekszik egy lakás komfortja, mit tehet egy idős, kisnyugdíjas tulajdonos a szinte filléres lakbérek mellett? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Soltész Lászlóval, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kommunális ügyi főosztályvezetőjével. — Lehet-e igazságot tenni, egyértelműen meghatározni a bérlő és a bérbeadó között kapcsolatot, tisztázni, kinek-kinek a kötelezettségét? — Meglehet, attól tartanak, hogy anyagilag részt kell vállalniok az értéknövekedésből, akár úgy, hogy a bérlő lakbérbeszámítást követel. — Ez sem lehetetlen. A bíróság azonban olyan álláspontra helyezkedett, hogy a tanács építésügyi hatósága adjon szak- véleményt a komfortosítás észszerűségéről, megvalósíthatóságáról. Ha az elvi hozzájárulást megkapja a bérlő, elvégeztetheti a munkát, a bérbeadóval szembeni követelésével — ha akar — a bírósághoz fordulhat. Hasonló a helyzet a karbantartási igénynél: ha omlik a fal, vagy beázik a menyezet. A bérlő ilyenkor kérheti a tulajdonostól a javítást. Amennyiben elutasító választ kap, vagy határidőre nem történik intézkedés, bírósághoz fordulhat. Ilyen, kor rendszerint — ha a tulajdonos anyagi heyzete folytán nem kötelezhető a költségek vk selésére - a bérlő jogot kap a javításra, helyreállításra. A ráfordított összeg a lakbér terhére beszámítható. (Más kérdés persze, hogy a többezer forintos javítás mennyi idő alatt lakható le például 60 forintos lakbér esetében.) — Végezetül egy igen szélsőséges eset: Ha a ház leromlott állagából következően kár keletkezik a lakás berendezéseiben, ki a felelős? — Ha a bérlő nem tudott, vagy nem szerezhetett tudomást az épület ilyen rossz állapotáról, kártérítési igényét érvényesíttetheti a bérbeadóval szemben. Kurv ez Gyula Vastagon fogott a ceruza az adóhivatalban Faesztergályos a Sallai utcában Elektronika ax autókban Csak ért» kezekben csodaszer Nem zavarja a hideg, a lemerült akkumulátor, elhasznált gyújtógyertya A Bakony Művek feszültségszabályozója és gyújtóberendezése Az elektronikus gyújtóberendezés az elosztóval és a transzformátorral. A szabadalmazott feszültségszabályzó ennek a készüléknek mintegy negyedrésze, pontosan illeszkedik az eddigi Lada-relék helyére A túlzottan magas adó is csökkenti a kisiparosok számát A jó megrendelés örömöt és keresetet jelent, a bürokrácia bosszúságot — Az 1/1971-es kormányrendelet részletesen előírja a lakás használatára, karbantartására, korszerűsítésére vonatkozó szabályokat. A rendelet azonban nem tesz különbséget a bérbeadók között. Sem úgy, hogy állami, vagy magántulajdon-e a lakás, sem úgy,-hogy milyen vagyoni helyzetben vannak a magántulajdonosok. — Ez utóbbinál mi jelent problémát? — Igen sokrétű, szinte egyedi elbírálásra volna szükség. Nem sorolható ugyanabba a kategóriába egy jómódú háztulajdonos és szerény jövedelmű bérlő, vaqy csekély nyuqdíiából élő tulgjdonos és mgggs keresetű bérlő esetleges vitája. — Ha sarkítjuk a kérdést, igy is példálózhatunk: azt mondja a bérlő, hogy a tulajdonos csináltassa meg a beázó tetőt, hisz övé a ház. A tulajdonos igy rep- fikázik: az a pár forint lakbér még az adóra is épphogy elég, nincs neki többezer forintja egy tetőjavításra, netán födémcserére. Lehet itt igazságot tenni? — Az építésügyi hatóságok csak abban az esetben lépnek közbe, ha életet, egészséget, vagy közbiztonságot veszélyeztet az a bizonyos ingatlan. Ha a tulajdonos — anyagi helyzete miatt — nem kötelezhető a helyreállításra, elrendelik a kényszertatarozást. Természetesen csak akkor, ha az épület állaga ezt még lehetővé teszi. Ez a költség csak akkor térül meg az államnak, amikor a tulajdonos értékesíti a házát. Eqyéb, kibékíthetetlen viták esetén az egyedüli út, hogy a bírósághoz fordulnak. — Úgy tűnik, hogy pillanatnyilag nincs olyan anyagi, vagy jogi szabályozó, amely feloldaná, vagy jelentősen csökkenthetné ezt a feszültséget. Van-e valami remény erre a közeljövőben? — 1981-től várhatók bizonyos intézkedések, melyek jogi lehetőséget biztosítanak a bérbeadó és a bérlő közötti viszony rendezésére. • A fenti beszélgetésben is elhangzott, hogy a kibékíthetetlen viták a bíróságon folytatódnak. Szándékosan kerültem a „befejeződnek" szót, mert egy-egy ítélet korántsem jelenti az indulatok lecsillapodását. Ez nem is csoda, hiszen a bíróság nem igazságot, csupán jogot szolgáltat. — Szerencsére viszonylag ritka az efajta per — mondta dr. Storcz Béla bíró, aki a Pécsi Városi Bíróságon a lakásügyekkel kapcsolatos perek legfőbb ismerője. — Többnyire inkább egyéb ellentétek során merülnek fel a bérlő és bérbeadó közötti viták. — Hogy mégis, mi a jogi állás- foglalás a leggyakrabban előforduló eseteknél, nézzünk erre néhány példát. Mi történik, ha a bérlő nagyobb komfortfokozatot eredményező változtatást kíván elvégezni a lakásban? — Egy jelenleg folyó peres ügyünket tudnám példaként felhozni. A bérlő fürdőszobát szeretne kialakítani. A változtatáshoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges, de — esetünkben — két idős hölgy, mint tulajdonosok elzárkóznak ettől. Arra hivatkoznak, hogy az épület állaga nem alkalmas a komfortosításra. Világszerte arra törekszenek a nagy autógyárak kutatói, a töprengő-barkácsoló kedvű amatőrök, hogy minél nagyobb teljesítményt, minél megbízhatóbb, jobb menejtu- lajdonságokat varázsoljanak elő az autókból, a lehető legkisebb üzemanyag-fogyasztás mellett. A Bakony Fém- és Elektromos Készülék Művek fejlesztési osztályán eddig is figyelemre méltó eredmények születtek, s kezdenek formát ölteni jelenleg is a fenti célok érdekében. Ez év nyarán jelentek meg a hazai piacon a BTF 12 A típusú feszültségszabályzóval (ez egyébként bejelentett szabadalom), és az NK 1012-es elektronikus gyújtóberendezéssel. A fejlesztési osztály vezetője, Melles Árpád így mutatta be a két készüléket: — Az elektronikus gyújtóberendezés akkor is biztos indítást tesz lehetővé, ha lemerült az akkumulátor (még 3— 4 voltos feszültség mellett is 12 000 szikrát ad percenként), ugyanígy nem zavarja az elhasznált gyújtógyertya, vagy az igen alacsony külső hőmérséklet. A gyújtóberendezés nem érzékeny a megszakítóhézagra, a megszakító érintkezői nem égnek fel. Mindezek azt eredményezhetik, hogy jelentősen csökken a fogyasztás, a szervizmunkák során nem szükséges a gyújtás utánállításo, jobbak lesznek a gépkocsi menettulajdonságai. — Az elektronikus feszültségszabályozó segítségével növekedik az akkumulátor élettartama, mert a töltöttségi fok mindig optimális lesz. A szabályzó nem tartalmaz mozgó alkatrészt, így a meghibásodás lehetősége a minimális, ezenkívül — akárcsak a gyújtóberendezés — külső behatásra (rázás, nedvesség, por, hő stb.) érzéketlen. Mindezek hallatán az ember úgy vélné, hogy valamiféle autós csodaszer birtokába jutott. Ám csodáról szó sincs, pusztán olyan technikai megoldásról, amely értő kezekben nagy dolgokra képes. Mint a konstruktőrök is elmondták, ne várjon üzemanyag-megtakarítást az olyan vezető, aki mondjuk egy Ladával 4-es fokozatban, 50 kilométeres sebességnél teljes gázzal próbál gyorsítani. Akkor sem érhető e| jelentős változás a kocsin, ha összeégett érintkezők, rosz- szul beállított porlasztó, zárlatos gyertya mellé barkácsolja valaki az elektronikus gyújtót. Éppen ezért a gyár inkább szakemberekre bízza a beszerelést, akik egyúttal a kocsi pontos beszabályozását is elvégzik. (Budapesten, a Kertész utcában, a Bakony Művek mintaboltjában ugyan mór kaphatók ezek az alkatrészek, de beszerelésükre csak a valóbon hozzáértők vállalkozzanak!) Egyelőre Budapesten, a 3. sz., valamint a veszprémi AFIT- szervizek vállalják az említett elektronikák beszerelését, de a gyár szakemberei minden érdeklődő cég szakembereit szívesen megismertetik a szükséges tudnivalókkal. Minden bizonnyal sok érdeklődő jelentkezik a XIV-es AFIT-nál, vagy a VILLGÉP szervizénél. És nemcsak a Ladák, hanem valamennyi, négyütemű autó tulajdonosait érintheti ez. Az egyéb fejlesztésekről Ács Árpád, fejlesztési főmérnök elmondta, hogy kifejlesztették a „Bakony" gyújtógyertyák újobb, úgynevezett előfeszített változatát, amelynél már nem jelentkeznek a hőtágulás okozta problémák, továbbá foglalkoznak azzal, hogy a gyújtásnál a mechanikus szerkezeteket teljes egészében elektronikával helyettesítsék. A konstrukció tulajdonképpen készen van, csupán a drága import alkatrészek helyett kellene olcsóbbat, vagy hazait találni. K. Gy. A fa jó illata lengi be az apró műhelyt. A forgácsok fáradtan hullanak a földre, kupacba gyűlve, alig néhány méterre a télre váró vaskályhától, öreg gépek, öreg műhely. Mondják, ebben a kicsi helyiségben már 100 évvél ezelőtt is faesztergó- lyosok dolgoztak. Most Dicső lózsef, Pécs egyetlen belvárosi faesztergályosa, a Sallai utcában. — Régen — erős kezével legyint egyet hozzá — sok faesz- tergólyos dolgozott a városban... — Ezt az utcát, kérem szépen — mondja egy hordódugóért betérő vásárló.— el sem lehet képzelni a műhely nélkül. Márpedig nem volt messze ettől a Sallai utca. Már lekerült a cégtábla a szűk ajtó fölül, bent a mester ezekben a napokban hol bosszankodva, hol az eszterga kése alatt alakuló fa formáiba feledkezve, inkább csak téblábolt. Az ipar- engedélyt — annak rendje-mód- ja szerint — Dicső József leadta. Kesereg: — Szó nélkül tudomásul vették a szándékomat. Mintha minden második műhely a Sallai utcában faesztergályosé lenne... Hogyan tovább? Az iparosok — nem kivétel ez alól a mondott mester sem — az üzletből élnek. Időnként nagyon jól. Dicső József kesergésében is minden bizonnyal közre játszik üzleti kapcsolatai megszűnésének a veszélye. De láttam azt is, amikor megsímogatott egy elkészült fapoharat. Az adó miatt sértődött meg, nem először. Előfordult vele ez már Sásdon is, talpalhatott az igazáért, de a végén 20 000 forinttal kevesebbet kellett befizetnie. A fáradságot megérte, de a tüske megmaradt. Pécsett 1974-ben nyitotta meg műhelyét. Lévén jó szakember, s kevés az esztergályos, egészen komoly megrendelései is voltak: az új kaposvári ifjúsági ház berendezése, a buzsáki tájház étkezőjének elkészítése. Szép pénzt kapott érte. — Be kellett bizonyítanom — mondja —, hogy az előbb mondott munkákért kapott előleget nem 1978-ban, hanem 1979 ja-r nuárjában vettem fel. Végre megtaláltam az ezt igazoló do- kumetumot az egyik OTP-fiók- ban. A szavam nem volt elég. Igy 44 000 ezer helyett 24 000 forintot kellett befizetnem. Mégis, amikor megjött az újabb felszólítás, 46 000 megfizetésére akartak kötelezni. Leadtam az iparengedélyt... Amit a városi tanácson Utasi Eta csoportvezető — a szabályoknak megfelelően — határozatban vett tudomásul. — Földúlt volt nagyon Dicső József, amikor nálam járt. Mondtam neki, ne adja vissza az engedélyt, csak szüneteltesse. Valóban, túlzott volt a rá kivetett adó. Azóta azonban ez is rendeződött, a határozatot — az eljárás ezt teszi szükségessé — megfellebbezi, folytatja az iparát... Még egy tüske. Egyébként a KIOSZ helyi csoportjánál elmondták: a mester a saját bevallása alapján adózik. Az illetékes szervek 130 600 forint évi jövedelmet vettek figyelembe ... Tovább a számok, mígnem eljutunk a végeredményhez: ismét csak elszaladt a toll, amikor kivetették az adót. Mégpedig 20 ezer forinttal. Mindez legfeljebb Dicső Józsefnek gond — nem is kicsi —, amiért mégis szóba hozzuk, azt Utasi Etától hallottuk: — Nyilvántartást vezetünk, hogy az iparosok milyen okok miatt adják vissza engedélyüket. Bizony nemegyszer fordul elő, hogy éppen a túlzottan magas adó miatt csökken a lakossági szolgáltatásokban dolgozó mesterek száma . .. — Nem tudom — mondja a mester — kinek van ilyen tüskék mellett kedve dolgozni. Pláne utánpótlást nevelni! Mert ő megtette. Mellette dolgozik 21 éves fia, akinek kezdő szakmai tapasztalatai között nem csak az van, hogyan kell beállítani az eszterga kését, milyen a jó fa, hanem az is: néha tollvonások is jelenthetik a pallost egy amúgy is haldokló szakma nyakán. Mészáros Attila nettöi D A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet pályázatot hirdet FŐMÉRNÖKI JMÜSZÄKI VEZETŐI) MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltételek: — mérnöki vagy üzemmérnöki végzettség és legalább 5 éves gyakorlat. A pályázatokat kérjük részletes önéletrajz megírásával a szövetkezet személyzeti vezetőjének leadni vagy megküldeni. ÓIM: BONYHAD, PERCZEL M. U. 80.
