Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-02 / 240. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXVI. évfolyam, 240. szám 1979. szeptember 2., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja aknázzuk ki teljesebben, gazdaságosabban a hazai természeti forrásokat! Tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a bányászokat Borbély Sándornak, a KB titkárának beszéde a gyöngyösi bányásznapi ünnepségen A bányászat és Baranya megye haladása egy íven mozog Ezrek a fáklyás felvonuláson A HNF felhívása A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa örömmel üdvözli a községek-városok lakosságá­nak elhatározását, hogy az el­múlt hetekben felajánlásokat tettek lakóhelyük fejlesztésé­nek társadalmi támogatására, csatlakozva a vállalati és a szövetkezeti dolgozóknak az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibon­takozó munkaversenyéhez. A községek és a városok fejlesztésében és szebbétételé- ben, az életkörülményeket ja- vitó anyagi és szellemi javak gyarapításában, annak komoly értékén is túlmutató jelentő­ségű a lakosság társadalmi közreműködése. Ez tettekkel juttatja kifejezésre a lakóhely — ezen keresztül a haza — iránti szeretetet. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa helyesli e kezde­ményezést, felhívja az ország lakosságát, tanácsait és társa­dalmi szerveit, hogy csatlakoz­zanak a Bács-Kiskun, Komá­rom és Szolnok megyei telepü­lések kezdeményezéséhez, és indítsanak az ország városai­ban, községeiben település- fejlesztési társadalmi munka­mozgalmat, amely a népgaz­dasági és a helyi céloknak megfelelően segíti települé­seink fejlődését, szépítését. Működjünk közre települé­seink környezetének védelmé­ben a közintézmények és a lakóépületek rendjének és tisz­taságának megteremtésében, természeti és gazdasági érté­keink megóvásában, méltó környezeti kultúra kialakításá­ban. Mindennek érdekében tárjuk fel a helyi erőforráso­kat, törekedjünk a gazdasá­gosságra és a takarékosságra. A mozgalom toborozzon még több aktivistát ahhoz a lakó­helyfejlesztési társadalmi mun­kához, amely eddig is évről évre fejlődve jelentős eredmé­nyeket ért el. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa felkéri a társadal­mi szervek országos, területi és helyi vezetőségeit, hogy mű­ködjenek közre a mozgalom kiszélesítésében, a szervezett településfejlesztési társadalmi munka feltételeinek megterem­tésében. Felkéri a tanácsokat, az intézmények, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőit, hogy az eddigi gyakorlatot to­vábbfejlesztve, szervezéssel, szakmai és műszaki segítség­gel, anyagok, gépek és eszkö­zök biztosításával támogassák a lakosság, a vállalati és a szövetkezeti közösségek tevé­kenységét. A településfejlesztési társa­dalmi munkamozgalmat me­gyénként és országosan az 1980. év végéig elért eredmé­nyek alapján fogjuk értékelni. A legjobb eredményt elérő te­lepüléseket a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa zászló­val és oklevéllel jutalmazza. Az országos értékelés mellett a megyei és a helyi népfront- és a tanácsi szervek a maguk területén is gondoskodjanak a legjobb eredményt elérő vá­rosok, községek, közösségek és személyek tevékenységének el­ismeréséről. Biztosak vagyunk abban, hogy felhívásunkat az ország lakossága helyesléssel fogadja és közös erővel, mindnyájunk hasznára és örömére fejletteb­bé, szebbé tudjuk tenni falvain- kat, városainkat, országunkat. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA A 29. magyar bányásznap központi ünnepségét szomba­ton tortották Gyöngyösön. A (Mátra Művelődési Központ színháztermében rendezett or­szágos bányászgyülést dr. Ga- gyi PáIffy András, az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák igazgatója nyitotta meg, majd Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra mondott ünnepi beszédet. — A mai napon az ország lakosságának figyelme azok felé fordul — mondotta beve­zetőben Borbély Sándor —, akik nehéz, embert próbáló körülmények között hozzák fel a föld mélyéből a természet kincseit. Dolgozó népünk meg­különböztetett tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszönti a bányászat ágazataiban: a szénbányászatban, az érc- és ásványbónyászatban, az urán- bányászatban, az olajbányá­szatban dolgozó több mint 100 000 bányászt, mindazokat, akik a szakma munkáshagyo­mányaihoz hűen most is min­dent megtesznek azért, hogy a népgazdaság szénnel, szénhid­rogénekkel, és ércekkel való ellátását erőinkhez képest biz­tosítsák. A Központi Bizottság titkára méltatta a bányászság forra­dalmi küzdelmeit, megemléke­zett a felszabadulás utáni széncsaták hőseiről, szénbá­nyászatunk műszaki fejlődésé­ről, majd gazdaságpolitikai kérdésekről szólt. Idézte pár­tunk XI. kongresszusának ha­tározatát, amely mór 1975 ta- vcszán kimondta, hogy a je­lenlegi körülmények között fo­kozottan kell takarékoskodni a nyersanyagokkal és az ener­giahordozókkal, nagyobb gon­dot kell fordítani a hazai ter­mészeti források — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Elmondta, hogy azóta több olyan intézkedés is történt, amelyek a hazai energiahor­dozók és ásványi kincsek foko­zott hasznosítását segítik elő. — Létérdekünk — hangsúlyoz­ta —, hogy folyamatosan és töretlenül érvényesüljön a kongresszus határozata. Szólt arról a következetes tö­rekvésről, hogy az új telepíté­seknél már a bányák mérete, művelési, gépesítési módja és így a termelékenységük is kor­szerű színvonalon legyen, s ki­emelte, hogy meglévő bá­nyáinkat is ellátjuk a biztonsá­got és a teljesítményt egya­ránt fokozó berendezésekkel. — Az ásványvagyon haszno­sítás fejlesztési elképzelései szerint — mondotta a továb­biakban Borbély Sándor — to­vábbra is fenntartható a nép­gazdaság ásványi nyersanyag­szükségleteinek mintegy 50 százalékban hazai forrásból való kielégítése gazdaságos fejlesztés és reális kitermelési költségek mellett. Ezért várjuk — úgy véljük okkal és joggal — a bányászati fejlesztések tervezőitől és kivitelezőitől, hogy a növekvő beruházási ter­hek a lehető legkisebbek, a megoldások minél egyszerűb­bek, ésszerűbbek legyenek, és ugyanakkor az új objektumok minél előbb lépjenek műkö­désbe és minél gazdaságosab­ban termeljenek. Felhívta a figyelmet a bá­nyászatban alkalmazott rend­kívül nagyértékű gépek és be­rendezések jobb kihasználásá­ra, a még jobb munkaszerve­zésre és a takarékosságra. Emlékeztetett arra, hogy fej­lesztéseinknél támaszkodha­tunk — és kell is támaszkod­nunk — a baráti országok: elsősorban a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság ta­pasztalataira és fejlett bánya­gépgyártására. — A bányászok mindig be­csülettel teljesítették feladatai­kat — hangsúlyozta —, s e példás helytállást várja pártunk a jövőben is. Ezt a helytállást példázza az a sok felajánlás is, amelyet az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójá­nak tiszteletére tettek. A bá­nyászoknak tudniuk kell, hogy mindig és minden körülmények között hű társakként maguk mellett tudhatják pártunkat, kormányunkat, népünket — fe­jezte be beszédét a Központi Bizottság titkára. * Ezután dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter kitüntetése­ket adott át a bányászat élen­járó dolgozóinak. Ä bányász­gyűlés Győri Sándornak, a Mát­raaljai Szénbányák igazgató­jának zárszavával fejeződött be. Ezt követően koszorúzási ün­nepséget tartottak a bányász­hősöknek a Mátraaljai Szén­bányák központi épületének falán elhelyezett emléktáblá­jánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt koszorúját Bor­bély Sándor és Vaskó Mihály, a Heves megyei Pártbizottság első titkára helyezte el. Heves megyében tett kétna­pos látogatása során Borbély Sándor pénteken a vidék bá­nyászati létesítményeivel, a Mátra vidéki bányászok élet- körülményeivel ismerkedett. Látogatást tett Visontán a Tho- rez-bányában és a Gagarin Hőerőműnél, s Recsken meg­tekintette az ércmező feltárá­sának előkészítő munkálatait. Testvérlapjaink küldöttségei A Bányásznapi randevú eseményeire Pécsre érke­zett a Dunántúli Napló testvérlapjainak küldött­sége, a Schweriner Volks­zeitung szerkesztőségé­ből Günter Köhnke, a schwerini kiadóvállalat igazgatója, dr. Gert Ull­rich, a lap főszerkesztő­helyettese, Eszékről, a Glas Slavonije szerkesztő­ségéből Duro Sovagovic szerkesztő, Josip Katona, a lap párttitkára, a bul­gáriai Szlivenszko Delo szerkesztőségéből Szvetlo- zara Kurdova és Sztefpn Sztefanov fotóriporterek, valamint Jozip Jankov ro­vatvezető. A külföldi új­ságírókat tegnap délelőtt a szerkesztőségben fo­gadták a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat, vala­mint a Dunántúli Napló vezetői. Szénbányászok, uránbányá- nyok, aknamélyítők együtt vo­nultak Pécsett tegnap este a csertetői emlékműhöz. A fák­lyás felvonulók első sora már megérkezett, amikor még min­dig végeláthatatlan sorokban érkeztek a bányászok és hozzá­tartozóik, mintegy tízezer em­ber. Keres Emil színművész József Attila „Szocialisták" című ver­sét szavalta el, majd Keszler Fe­renc, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a vendége­ket. Ugyanő olvasta fel Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikái Bizottsága tagjának, az Elnöki Tcnács elnökének meleghangú dísztáviratát, amelyben a me­cseki bányászoknak további munkasikereket, boldog, békés életet kívánt. Részt vett az ün­nepségen dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Juhász Ádám nehézipari mi­nisztériumi államtitkár, Komár András, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyet­tese, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Neubauer József, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára, dr. Né­meth Lajos, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezetői, valamint lengyel bá­nyászküldöttség. Ezt követően Horváth La­jos, az MSZMP Baranya me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a Baranya megyei Ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet. Mélységes tiszteletét fejezte ki a bányászat nehéz hivatá­sát választó munkások iránt, majd örömmel nyugtázta, hogy ismét a korábbival azonos, fontos szerephez jutott a szén­bányászat, biztos jövő, növek­vő megbecsülés vár a bá- nyásztá rsada lomra. — Évtizedeken át a bányá­szat és Baranya haladása egy íven mozgott — mondotta Hor­váth Lajos. — Ezért is fonó­dott össze a megye gazdasági előrejutása és a bányászat sorsa. Ez az ágazat mozgató­ja és előrevivője, vagy éppen visszafogója volt a megye fej­lődésének. Még ma is a Ba­ranyában dolgozó ipari mun­kások egyharmada bányamun­kás. A megye vezetésének most már nemcsak reménye, de bi­zonyossága is, hogy még so­káig a föld mélyében húzódó ásványvagyon kitermelése a megye fejlődését meghatároz­za és serkenteni fogja. Remél­hető, hogy a mainál sokkal több szénre és uránércre lesz szükség. Az atomenergia és a szén ugyanis nem egymást kizárva, hanem mindkét bá­nyászat fejlesztését feltételez­ve él. Ezt követően a bányászat anyagi és erkölcsi megbecsülé­sének fontosságát hangsúlyoz­ta a megyei tanács elnöke, amelyet elsősorban d bánya- vállalatoknak kell biztosítaniuk, de sok teendője van ebben a' városok és a megye vezetőinek is. — Arra készülünk, azt remél­jük — mondotta —, hogy az el­következendő 5 éves tervidő­szakban is építhetünk Baranyá­ban bányászlakásokat. Végezetül Horváth Lajos ke­gyelettel emlékezett a 32 év előtti csertetői eseményekre és a tűzijátékra váró zsibongó gyermekekre mutatva jóleső ér­zéssel állapította meg, hogy ezek a gyermekek már félelem nélkül, felszabadultan, jó anya­gi körülmények között készül­hetnek az életre és állhatnak apáik helyére. Az ünnepség végén megko­szorúzták az emlékművet, majd színpompás tűzijátékkal fejező­dött be az idei központi bara­nyai bányásznapi ünnepség. L. J. Ünnepélyes katonai eskütétel volt Siklóson (Tudósítás a 2. oldalon) 4 Em lék ünnepség Csertetőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom