Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-08 / 246. szám

2 Dunántúlt napló 1979. szeptember 8., szombat Vájárvetélkedő A MÉV lesz a házigazdája az országos döntőnek Lehetőség újabb ismeretek megszerzésére Mi a demokratikus centraliz­mus? Milyen forradalmi fordu­lat történt Iránban a közelmúlt­ban? Beszéljen a vágatkeresz­teződések biztosításáról! Ezek Sziget hős védőire emlékezik Szigetvár. Emléktűz. Vízi környezet- védelem Baranyában Sikeres műsorválasztás és produkció I. díj Arezzóban A várbaráti / kör díszközgyűlése A baranyai folyók, vizek, patakok minőségéről' ülésezett a Megyei Környezet- és Termé­szetvédelmi Bizottság dr. Föld­vári János elnökletével pénte­ken a Dél-dunántúli VÍZIG szék­házában. Baranyától a Balaton déli partjáig a vízfolyások tisz­taságáért felelős VÍZIG környe­zet- és vízminőségvédelmi osz­tályának mintegy húsz szakem­bere, de ebbe a minőségellen­őrző munkába besegítenek a1 társadalmi figyelők, így a gát­őrök, horgászok és HNF-aktí- vák, mintegy ötvenen. Napjainkban is legszennye­zettebb a Pécsi-víz a megye- székhely határában, a komlói Kaszánya-patak, valamint a Kaposvártól induló Kapos-fo- lyás, nemcsak a kommunális, de az ipari szennyvizek révén is. Ezen települések térségében a szennyvíztisztító-kapacitás ugyancsak szűkös. Például a komlói tisztító a szennylének legfeljebb kétharmadát képes A Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskarának imponáló szereplése Itáliában lyen a legjobb népdalfeldol­gozást megszólaltató énekkart díjazták. A Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskarának sikeres szerep­lése, Tillai Aurél vezényletével a benevezett három kategóriá­ban elért nagyszerű ered­ménye már ismert. Mint azt a nemzetközi zsűri magyar tag­ja, Gulyás György, a debre­ceni Kodály kórus vezető kar­nagya elmondta, a női kari kategóriában kivívott I. díj azért különösen értékes, mert ebben az évben Kodály mű­vei is szerepeltek a kötelező számok között és a pécsi kó­rus hitelesen, szépen szólal­tatta meg e művet, ami biz­tosította számára a sikert. Im­ponáló volt az is, hogy Verdi művet is választottak, Verdi az olaszok szívéhez közeláll, így a műsorválasztás és a produkció találkozott a közön­ség és a zsűri tetszésével. Hasonlóan jó véleménnyel volt a pécsi kórus szereplésé­ről a zsűri olasz tagja, Ro­berto Goitre is. A sikert bizo­nyítja az is, hogy egy vidéki kórus karnagya 6 fiatal kórus­taggal nem sajnálta a fárad­ságot, és elkísérte a pécsie­ket a versenyt követően Prato- vecchioban rendezett hang­versenyére azért, hogy hiteles tolmácsolásban hallhassák az általuk is énekelt Kodály „Esti dal”-át. A verseny izgalmai után kü­lönösen felszabadultan énekelt a kórus a Petrarca színház­ban rendezett gálaesten, me­lyet az olasz televízió is köz­vetített, és ahol valóságos vi­rágeső fogadta a magyar fia­talokat, úgyhogy, amikor Bár­dos Népdalrapszódiájának éneklésére újból színpadra léptek, már minden lány ru­háján virág díszlett. A kórus tagjai számára kü­lönösen felejthetetlen élményt nyújtott, hogy a verseny utáni napokban Itália több városá­ban is énekelhettek. Firenzé­ben a dóm-téren álló nyolc­szögletű, Ghilberti bronzkapui­ról híres Battisterio nyüzsgő emberáradata pillanatok alatt elcsitulva, áhítattal hallgatta a kórus rögtönzött kis koncertjét éppúgy, mint amikor a Palaz­zo Mediciben vagy egy vapo- rettóval a Canal Grandén, ezen a kőből, márványból fa­ragott, történelmet idéző vízi­korzón megtett utazás végén a Szent Márk templomban fel­hangzott Bruckner csodálato­san szép müve ... Hasonló él­mény fogadott Vicenzában, melyről Faith Tibor azt írja útikönyvében, hogy „olyanféle búcsújáróhelye az építészettel foglalkozóknak, mint ^Veimer az irodalom és zene rajongói­nak". A város az utolsó nagy reneszánsz építész, Palladio elgondolásait tükrözi, különö­sen lenyűgöző volt a Teatro Olimpico megtekintése, mely 1580—83. között Szophoklész Oidiposzának bemutatójára ké­szült antik színház másaként. És végül néhány nagyon kellemes nap Thienében, ahonnan már az Alpok déli nyúlványai is jól látszanak, és amelynek legnevezetesebb épü­lete a Colleoni kastély. Tulaj­donosa, az idős herceg is megjelent a városka polgár- mesterével együtt a pécsi kó­rus mindkét hangversenyén a kastély parkjában, a farmer- nadrágos hercegi unoka pedig szakszerűen mutatta be a kas­tély termeit, képeit, bútorait. A pécsi kórus a helybeliek ké­résére magyar népdalokat is nekelt, melyet a thienei férfi­kar Kodály Zoltán „Fölszállott a páva" c. művének meglepő­en érett tolmácsolásával vi- /szonzott. Dallama még sokáig a fülünkben muzsikált... Dr. Nádor Tamás feldolgozni úgy, hogy az a kör­nyezetre is ártalmatlan legyen. Itt a tervek szerint 1985-ig új tisztító épül, hogy a jelenlegit felváltsa. Sok gondot okoz a vízfolyá­sok szennyezettsége, és említ­hetnénk az Almás-patakot a Szigetvári Konzervgyár közelé­ben, ahová rengeteg szennylé érkezik o gyárból. A felszíni vizek minőségétől függ a felszín -alatti vízkészletek tisztasága is. Rejtett szennyező­forrás az állattartó-telepek híg­trágya-készlete, amit vagy fel­dolgoznak az üzemek, vagy egyszerűen a földre engednek ki. Sajnos, még az utóbbi eset a gyakoribb. Mindenképpen arra van szük­ség, hogy a szennyeződéseket figyelő, ellenőrző szervek job­ban segítsék egymást, azonnal „riadóztassanak”, ha baj adó­dik. Cs. J. Utolsó simítások egy újonnan elkészült fűkaszán a Vízügyi Igaz­gatóság géptelepén Arezzói Guido hatalmas szobra fogadta a róla elneve­zett körtéren a tizenöt or­szágból érkezett kórusok tag­jait, köztük a Pécsi Tanár­képző Főiskola vegyeskarának énekeseit abban a merede­ken hegyrefutó keskeny siká­toraival, galériás középkori pa­lotáival, templomaival, me­lyek egyik Piero della Fran­cesca freskósorozatát rejti, pi­ros-barna háztetőrengetegével hamisítatlan itáliai hangulatú városkában, mely már 27. al­kalommal adott otthont az egyik legrangosabb kórusver­senynek. idén 5 kategóriában (ve­gyeskari, férfi-, női- és gyer­mekkari, valamint gregorián) mérhették össze felkészültsé­güket és tudásukat a kórusok, melyhez még egy bemutató jellegű folklór-est járult, ame­Faszobor-kompozíciók a Pécsi Galériában Frank Magda kiállítása Szobrainak egyéniségük van, nem olvadnak bele felismer­hető művészeti irányzatokba és mégis szorosan kötődnek min­denfajta művészet gyökeréhez, az ősi motívumokhoz, a nép­művészethez. Frank Magda szobrászművész Párizsban él, de kolozsvári születésű, és hosszabb ideig tartózkodott Argentínában. Kritikusai főleg az utóbbi ország, tájegység hatását érzik művein. Lezárt, magasbatörő szoborkompozíció­it a korai, Kolumbusz előtti in­dián művészethez hasonlítják. Frank Magda kiállításának tegnapi, pécsi galériabeli megnyitója után a következő­képpen vallott szobrairól, mű­vészetéről : — Aki jól ismeri a régi ma­gyar népművészetet, az szob­raimban ezt véli fölfedezni. Maradjunk például a kopjafám­nál, vagy az Archaikus emlék című szobromnál. A franciák ki­csit afrikainak tartották, mások az óceániai hatást emlegették, de az észak-amerikai művé­szet formavilágával is rokoní- tották. Ez azért lehetséges, mert egy bizonyos ponton min­den népművészetben van vala­mi közös, mintha egy helyről indultak volna. Az archaikus szobrom egyes motívumai a gyerekkori székely szőttesemet juttatja eszembe. Ám ahogy egy dallamból sem lesz me­lódia, úgy önmagában egy motívum sem hoz létre szob­rot. De a szülőföldem motívu­mai, úgy látszik, mélyen belém rögződtek, szinte öntudatlanul is felhasználom őket. Frank Magda fából készült szobrainak anyaga fenyő, vagy jóillatú palo santo fa, vagy ere­deti észak-amerikai fa. Mózsá- nyi súlyú, hatalmas kompozíció­kat is farag márványból, mész­kőből. Alkotásai ritmusosak, erőt, egyensúlyt sugároznak, ugyanakkor például a Lepkék című kompozíciója könnyed, lebegő. Különösen megragadó az észak-amerikai fenyőből fa­ragott Intimité, az érzelmek és a kifejezések szépségének öt­vözete. Szobrai Franciaország­ban köztereket, középületeket díszítenek. A szobrászművésznőt — aki három értékes faszobrot aján­dékozott Pécsnek — a Ma­gyar Nemzeti Galéria és a Ja­nus Pannonius Múzeum közö­sen hívta meg Magyarországra. Egyidejűleg a villányi szobrász­telepen is dolgozik Frank Mag­da, és elkészült művét majd a telepnek ajándékozza. A Pécsi Galériában Németh Lajos egye­temi tanár megnyitó beszédét a Janus Pannonius Múzeum igaz­gatója, Hárs Éva tolmácsolta. A Mátyás király utcai iskola tanulói zenei összeállítással köszöntötték a művésznőt. A kiállítás a hónap végéig te­kinthető meg. B. A. a kérdések tegnap hangzottak el a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat vájárvetélkedőjének dön­tőjén, ahol politikai és szakmai elméleti felkészültségükről ad­tak számot a résztvevők. Már hagyomány a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál, hogy minden évben megrendezik a fiatal vájárok versenyét. Ezút­tal 12. alkalommal került sor* a vetélkedőre, melyre a vállalat li-es, lll-as és IV-es üzeméből 146 ifjú vájár jelentkezett. Az előselejtezők és selejtezők után a legjobb 18 fiatal került a vállalati döntőbe, ahol a gya­korlati verseny során — melyre csütörtökön került sor a válla­lat 11-es üzemében — termelő- munkát végeztek a fiatalok, mi­közben a szakemberekből álló zsűri értékelte a teljesítményü­ket. A gyakorlati versenyhez hasonlóan az elméleti rész is komoly feladatot jelentett a résztvevőknek, ahol a vájármun­kával, a KISZ-élettel, az ifjúsá­gi törvénnyel, a munkaverseny szabályzattal, a kollektív szer­ződéssel, a napi politikával foglalkozó kérdésekre kellett válaszolniuk. A vetélkedő egyik szünetében beszélgettem három fiatallal a versenyről, helyezési reményeikről. — A qyakorlati rész nehéz volt nekem. Nagyon meredek fejtésben kellett dolgoznunk és olyan tárnok voltak, melyeket nálunk a IV-es üzemben nem használunk. Nem jól szerepel­tem, de talán most az elméle­tin jobban megy. — Van valamilyen haszna, hogy részt vesz a vájárvetélke­dőn? — Feltétlenül. Új technológiá­val ismerkedtem meg, ezentúl pedig egyszerűen rákényszerül ez ember, hogy könyveket for­gasson — mondja Kozma János. Deák László 1967 óta dolgo­zik o MÉV-nél, má,- nyolcadik alkalommal indult vájárvetélke­dőn, országos döntőn második volt. — Azért veszek részt, mert sa­ját magamnak is megmutatha­tom, hogy mire vagyok képes. Nagyon hasznos dolognak tar­tom. — Milyen helyezésre számit? — Szeretnék az első hat kö­zött végezni. Hagenthurn József panaszko­dik: — Nem jött ki a lépés. Új technológiával álltam szemben, ami számomra ismeretlen volt. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy elindultam, hisz sok hasznos ismerethez jutottam. Talán maid legközelebb... A MÉV vájárvetélkedőiének döntőjét Kovács István (lll-as üzem) nyerte. A második Deák László (IV-es), míg a harmadik Kalina János (IV-es) lett. Ők hárman képviselik a vállalatot az országos vájárvetélkedőn, melynek házigazdája október 5—6. között a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat lesz. R. N. A legtisztább: Balatonföldvár A magyar tenger déli partján meghirdetett Tiszta, virágos Bala­tonért verseny első helyezettje az idén * Balatonföldvár. A minden esz­tendőben sorra kerülő versenyt ér­tékelve a Hazafias Népfront Somogy megyei Környezetvédeljni Bizottsága megállapította: a parti települések tisztaságában, rendezettségében a tavalyi évhez képest Örvendetes a fej­lődés. Balatonföldvár a tisztaság­ban, parkosításban, fásításban, vi- rágosításban, a gyepes területek, zöldfelületek karbantartásában ki­emelkedett a többi települések kö­zül. Jutalma tízezer forint. A\ máso­dik díjat Siófok, a harmadikat pe­dig Balatonberény kapta. JElmélef és gyakorlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom