Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-07 / 245. szám

1979. szeptember 7., péntek Dunántúli napló 5 KÖZL.EIUIEIUY Helmut Schmidtnek, az NSZK kancellárjának hivatalos magyarországi látogatásáról NAGYVILÁGBAN Az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletének szünetében az elnöklő Fidel Castro Asszad szíriai elnökkel beszélget Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancel­lárja 1979. szeptember 4-6. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársa­ságban. Kádár János és Helmut Schmidt átfogó véleménycse­rét folytatott a két ország kap­csolatairól, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás keretében Helmut Schmidt szövetségi kancellár megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével. A szövetségi kancellárt fo­gadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. A megbeszélések szívélyes légkörben és a kölcsönös meg­becsülés szellemében folytak. A felek megelégedéssel üd­vözölték a két ország kapcso­latainak jelentős fejlődését, amely az* utóbbi években — különösen Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa tag­jának a Németországi Szövet­ségi Köztársaságban 1977-ben tett látogatása óta — minden területen végbement. Megál­lapították, hogy ez a fejlődés teljes összhangban van az 1977. július 6-i közös nyilat­kozat céljaival, amely tovább­ra is a két ország hosszútávú együttműködésének irányadó dokumentuma marad. A felek hangsúlyozták a két ország vezető államféfiai ta­lálkozóinak jelentőségét és megerősítették azt a szándé­kukat, hogy a jövőben is foly­tatják a magasszintű politikai véleménycserét. Odvözölték a két ország törvényhozó testü­letéi között létrejött kapcso­latfelvételt és annak tervezett folytatását. Méltatták a kor­mánytagok gyakoribb találko­zóinak hasznosságát, helyesel­ték a magyar külkereskedelmi miniszter és a szövetségi gaz­dasági miniszter ez év végére előirányzott találkozóját. Meg­állapodtak, hogy a külügymi­niszterek évenként konzultál­nak egymással. Elégedetten állapították meg, hogy az ifjúsági csere, a szak- szervezetek, sportszervezetek, szakmai szövetségek, más szervezetek és egyesületek együttműködése, valamint a turizmus és a két ország ál­lampolgárainak közvetlen kap­csolatai az 1977. július 6-i kö­zös nyilatkozat céljaival össz­hangban fejlődtek. Megerősí­tették azt a szándékukat, hogy ezt- a fejlődést a jövő­ben is elősegítik. Különösen támogatják az utasforgalom további könnyítése tehetősé­geinek folyamatos vizsgálatát. A felek ismételten hangsú­lyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kü­lönös jelentőséget tulajdoníta­nak. Nagyra értékelték az ezen a téren elért pozitív eredményeket: az árucsere bővülését, a sikeres megvaló­sítás stádiumában levő új ko­operációs szerződések számá­nak jelentős emelkedését, a harmadik piaci együttműködés fokozására irányuló törekvése­ket. Ezzel összefüggésben méltatták a kormányközi gaz­dasági vegyesbizottság ered­ményes tevékenységét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttmű­ködés gyorsabb ütemű fejlesz­tésének elősegítése érdeké­ben támogatják a kiegyensú­lyozott árucserét és struktúrá­jának javítását, a termelési együttműködési formák kiala­kítását. valamint a két ország vállalatai közötti kapcsolatok szélesítését, beleértve a köze­pes és kisüzemeket is. Meg­állapodtak, hogy a gazdasági vegyesbizottság a következő, 1980 tavaszán tartandó ülés­szakán megvizsgálja, milyen intézkedések szükségesek és lehetségesek az említett cé­lok eléréséhez. A felek kifejezték érdekelt­ségüket a gazdasági együtt­működés feltételeinek további javításában, és elhatározták, hogy a kormányközi vegyesbi­zottság keretében rendszeres információcserét folytatnak a két ország népgazdaságának fejlődési tendenciájáról. Egyet­értettek abban, hogy a jöve­delmek, hozadékok és vagyo­nok kettős adóztatásának el­kerüléséről 1977. július 18-án kötött egyezmény javítja a két ország vállalatai együttműkö­désének feltételeit, üdvözölték, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara és a német gazdaság keleti bizottsága a 'köveljövő- ben együttműködési megálla­podást köt. A felek újólag megerősítet­ték, hogy elő kívánják segíte­ni a tudományos és műszaki együttműködést, s az a szán­dékuk, hogy amint lehet, meg­felelő egyezményeket és meg­állapodásokat is kötnek. Hangsúlyozták a kulturális együttműködés jelentőségét a két ország kapcsolatainak hosszútávú fejlesztésében és azt a közös szándékukat, hogy fokozzák a kulturális cserét az 1977. július 6-i kulturális egyezmény alapján. Elhatároz­ták, hogy a kulturális megál­lapodásban előirányzott ve­gyesbizottságot 1980 elején összehívják abból a célból, hogy megvizsgálja a kulturá­lis csere továbbfejlesztésének lehetőségeit és közös elkép­zeléseket dolgozzon ki. Méltat­ták az egymás országában már megvalósult vagy terve­zett reprezentatív kulturális rendezvényeket, mint értékes hozzájárulást a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, üd­vözölték, hogy 1980 januárjá­ban Budapesten sor kerül a Németországi Szövetségi Köz­társaság kulturális hetére. A felek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német- országi Szövetségi Köztársaság egyezményei és megállapodá­sai elősegítik a kapcsolatok erőteljesebb fejlesztését. Elha­tározták, hogy megvizsgálják a szerződéses alapok további kiépítésének lehetőségeit azo­kon a szakterületeken, ame­lyeken ez célszerűnek tűnik. Támogatják a szakértői kon­zultációk folytatását konzuli kérdésekről abból a célból, hogy tovább javítsák a gya­korlati együttműködést ezen a téren. A nemzetközi kérdések meg­vitatása során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár különös fi­gyelmet szentelt az enyhülés, a leszerelés, a fegyverzetkor­látozás. a béke és biztonság kérdéseinek. Kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a bé­kés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának nincs ésszerű alternatívája. Ez alka­lommal is méltatták a Szov­jetunió, a Lengyel Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Német- országi Szövetségi Köztársa­ság szerződéseit, valamint a Német Demokrátikus Köztár­saság és a Németországi Szö­vetségi Köztársaság alapszer­ződését, amelyek megkötése jelentősen hozzájárult az eu­rópai enyhüléshez. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az 1971. szeptember 3-i négyol­dalú megállapodás szigorú betartása és teljes alkalma­zása a tartós európai enyhü­lés, és az érintett államok kap­csolatai javításának jelentős feltétele marad. Újólag hangsúlyozták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nyának jelentőségét. Méltatták a helsinki ajánlások megvaló­sításában már elért pozitív eredményeket. Kifejezték szilárd eltökéltségüket, hogy — az eny­hülés és az államok együttmű­ködése érdekében, valamennyi érintett ország és az emberek javára - a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a záróokmány teljes megvalósítá­sáért. Mindkét fél nagy jelentősé­get tulajdonított az 1980-ra eiő- iiónyzott madridi találkozónak. Kifejezték eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak e találkozó alapos előkészítéséhez és sike­réhez. Megállapodtak, hogy folytatják erről a kétoldalú kon­zultációkat. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a biztonság katonai vetü- letei vizsgálatának különös je­lentősége van. Síkraszálltak a kölcsönös bizalmat erősítő és a katonai összeütközés veszélyeit csökkentő konkrét intézkedések továbbfejlesztéséért. Támogat­ták az ezen intézkedésekkel összefüggő kérdések elmélyült vizsgálatát. A világbéke megőrzése és megszilárdítása szempontjából nagy fontosságúnak tartották a fegyverkezési verseny megszün­tetését, a leszerelésre és a fegy­verzet korlátozására irányuló konkrét intézkedéseket. üdvözölték a stratégiai táma­dó fegyverek korlátozásáról szó­ló második szovjet—amerikai szerződés előírását. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy ez a szerződés, miután életbe lép, pozitív hatással lesz általában az enyhülés folyama­tára és különösen a leszerelés­ről és a fegyverzet korlátozásá­ról folyó nemzetközi tárgyalá­sokra. üdvözölték, hogy a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült Államok kifejezte készségét a SALT-tárgyalások folytatására. A felek hangsúlyozták, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről és az ezzel össze­függő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások nagy jelentő­ségűek a béke és a biztonság erősítése szempontjából. Rémé? lik, hogy ezeken a tárgyaláso­kon mielőbb eredmény születik. A felek kinyilvánították kész­ségüket azon lépések támoga­tására, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség közötti megállapodás megkötésére irányulnak. Felfo­gásuk szerint egy ilyen megál­lapodás hozzájárulna az euró­pai gazdasági együttműködés feilődéséhez és megfelelne a helsinki záróokmány céljainak. Hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok­nak az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök olopján, oz ál­lamok ioaos érdekeinek figye­lembevételével kell fejlődniök. Megerősítették, hogy ezen az alapon kell elősegíteni a fej­lődő országok részvételének ki- szélesítését a nemzetközi gaz­dasági együttműködésben. Ki­nyilvánították szándékukat, hogy lehetőségükhöz képest, hozzájárulnak a fejlődő orszá­gok gazdasági és társadalmi haladásához. A felek megtárgyalták a kö­zel-keleti helyzetet és hangoz­tatták azon véleményüket, hogy a térség tartós és igazságos békéjének megteremtéséhez át­fogó rendezésre van szükség valamennyi érdekelt fél részvé. telével. A rendezésnek a Biz­tonsági Tanács ismert határoza­tain kell alapulnia. A felek hangsúlyozták a palesztin nép törvényes jogai és a térség min­den egyes állama — beleértve Izraelt — azon joga elismeré­sének jelentőségét, hogy elis­mert és biztos határokon belül éljen. Véleménycserét folytattak az afrikai helyzetről. Meggyőződé­sük szerint a kontinens államai­nak és népeinek lehetőséget kell kapniok arra, hogy külső beavatkozástól mentesen, saját akaratuk szerint alakítsák éle­tüket és fejlődésüket. Síkra­szálltak Namíbia és Zimbabwe népei önrendelkezési jogának Gyenes András fogadta Franc Popitot Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta Franc Po­pitot, a JKSZ KB elnökségének tagját, a Szlovén Kommunisták Szövetségének KB elnökét. A ba­ráti légkörben lezajlott talál­kozón — amelyen részt vett Horváth Miklós, a Vas megyei Pártbizottság első titkára — tájékoztatták egymást a Ma­gyar Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságban folyó szo­cialista építőmunka időszerű kérdéseiről, és áttekintették ha­zánk és Szlovénia kapcsolatai­nak fejlődését. A találkozón jelen volt dr. Vitomir Gasparo- vics, Jugoszlávia budapesti nagykövete. 4- ANKARA: Bemard Ro­gers tábornok, a NATO euró­pai haderőinek főparancsnoka kétnapos udvariassági látoga­tásra Ankarába érkezett. Előző­leg Izmirben meglátogatta a NATO dél-európai erőinek fő­hadiszállását, majd Isztambul­ban találkozottFahri Korutürk köztársasági elnökkel. 4- PÁRIZS: Dr. Bényi József, a Magyar Népköztársaság párizsi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete csütörtökön átadta megbízólevelét Valéry Giscard d’Estaingnek, a Fran­cia Köztársaság elnökének. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter is. A megbízó- levél átadása után Valéry Giscard d’Estaing hivatalos kihallgatáson fogadta dr. Bényi Józsefet. és függetlenségének érvényesí­téséért. A felek megelégedéssel nyi. latkoztak arról a barátságos légkörről és kölcsönös megér­tésről, amely megbeszéléseiket jellemezte. A Németországi Szövetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárjának a Magyar Népköztársaságban tett látoga­tását úgy értékelték, hogy az további jelentős lépés a két or­szág együttműködése fejleszté­sének útján. Kifejezték meg­győződésüket, hogy államaik és népeik jo viszonya Európa és a világ békéjének, biztonságának erősítését szolgálja. Helmut Schmidt, a Németor­szági Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, hogy tegyen hivatalos látogatást a Németor­szági Szövetségi Köztársaság­ban. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. 4- TOKIÓ: Ku Mu kínai mi­niszterelnök-helyettes csütörtö­kön befejezte a japán veze­tőkkel folytatott tárgyalásait, amelynek során 5 milliárd dol­lárt meghaladó hitelt kért Pe­king korszerűsítési programjá­hoz. Kína szeretné kieszközöl­ni, hogy a kölcsönt a lehető legelőnyösebb feltételekkel, a japán állami külgazdasági együttműködési alaptól kap­hassa. 4- WASHINGTON: Az ame­rikai légitársaságok azonnali hatállyal 9 és fél százalékkal emelhetik belföldi tarifáikat — jelentette be a szövetségi légügyi igazgatóság (FAA). Az áremelést a drágább üzem­anyaggal és a megnövekedett üzemeltetési költségekkel in­dokolták. 4 SALISBURY: A rhodesia— zimbabwei hadsereg főparancs­noksága csütörtökön közle­ményt adott ki a szerdán reggel Mozambik ellen indított támadásról. A közlemény sze­rint a támadás során „jelen­tős számú" gerillát és mozam­biki katonát öltek meg. Rho­desia ezzel lényegében elis­merte a szomszédos ország el­leni újabb agresszió tényét. 4- MONROVIA: Andrew Young, az Egyesült Államok le­mondásra kényszerült ENSZ nagykövete csütörtökön keres­kedelmi küldöttség élén Libé­ria fővárosába, Monroviába érkezett. Az amerikai delegá­ciót a monroviai repülőtéren Siafa Sherman ügyvezető kül­ügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. 4 SZÓFIA: Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, csütörtökön reggel elutazott Bulgáriából. Chandrát, aki a bolgár országos békebizottság meghívására tartózkodott Szó­fiában, szerdán fogadta Tó­dor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, aki átnyújtotta a Béke-világ­tanács elnökének a Georgi Dimitrov Érdemrendet. Nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) sokrétűbbé válnak. Egymással folytatott külkereskedelmünk az elmúlt 20 évben mintegy tízsze­resére, tavaly már több mint 190 millió rubelre nőtt. A szónok részletesen «méltat­ta a gazdasági együttműködés eddigi eredményeit, majd rá­mutatott: — Nagy biztonságot és erőt jelent mindnyájunk számára, hogy tudjuk: nem vagyunk ma­gunkra hagyva harcunkban. Tudjuk, hogy a szocialista or­szágok egysége, összehangolt nemzetközi fellépése a béke és a nemzetközi biztonság legdön­tőbb tényezője. Európában há­rom és fél évtizede a béke ural­kodik, s ez ennek a közös harc­nak a legértékesebb eredmé­nye. A szovjet békediplomácia indította el, a szocialista kö­zösség ereje táplálja az eny­hülés világméretű kibontakozá­sát. Végezetül Huszár István őszinte szívből köszöntötte a Bolgár Népköztársaság vala­mennyi dolgozóját, a testvéri Bolgár Kommunista Pártot, az ünneplő bolgár népet. — Kíván­juk, hogy hazájukban sikeresen munkálkodjanak tovább a szo­cializmus építésén, szolgálva saját és az egész világ boldo­gulásának tisztes céljait — mon­dotta. A nagy tapssal fogadott be­széd után Vladimir Videnov emelkedett szólásra: — 1944. szeptember 9-én a bolgár nép a Bolgár Kommu­nista Párt vezetésével, a Haza­fias Front zászlaja alá tömö­rülve, a jzovjet hadsereg döntő segítségével elsöpörte a fasisz­ta diktatúrát, és utat nyitott a szocializmus felépítésére. Ez lett a szocialista időszámítás kezdete, a bolgár történelem leghatalmasabb vízválasztója, a legnagyobb nap a bolgár em­berek életében. Ezt követően a bolgár nagy­követ szólt a szocializmus épí­tésében elért eredményekről. Egyebek között rámutatott: a mai Bulgária a létező szocia­lizmus egyik példája.. Fejlett ipari-agrár ország, amely te­kintélyes ipari és műszaki-tudo- mányos háttérrel, eszközökkel, korszerű, gépesített szocialista mezőgazdasággal rendelkezik. Erőnket növeli, hogy a' szo­cialista társadalom építésének útján a bolgár néD együtt, vállvetve halad a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország népeivel. Vladimir Videnov külön is ér­tékelte a bolgár és magyar kapcsolatokat: — Ma nemcsak történelmi kapcsolataink fűznek össze minket, hanem a marxizmus—le- ninizmus, a szocialista interna­cionalizmus nagyszerű eszméi, a Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal való barátságunk, összeköt bennün­ket a béke és a társadalmi ha­ladás nagyszerű ügye — hang­súlyozta. A két nép barátságát éltető nagy taps'után a KISZ Központi Művészegyüttese adott műsort, majd az Internacionálé hang­jaival véget ért az ünnepi ese­mény. Hatalmas károkat okoz az Egyesült Államokban is a pusztító erejű David-humkán

Next

/
Oldalképek
Tartalom