Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-07 / 245. szám

1979. szeptember 7., péntek Dunánt últ napló 3 MOFfl: több figyelemmel ■ Kelendőek a qyär termékei, tovább növelhető az export ■ Cél: a minőség állandó javítása Ki, hol, hogyan...? f3.f Takarékoskodjunk az elektromos energiával n Mohácsi Farostlemezgyár ezer fős kollektívájából 140-en kommunisták. Igen jó ez az arány, közli Steindl László, a párvezetőség ritkára, miközben két dossziét tesz az asztalra. Az egyik dosz- sziéban a pórtvezetőség által megfogalmazott évi cselekvési program, a másikban a féléves — időarányos értékelés, A száraznak tűnő számsorok egyértelműen bizonyítják: a gyár jól áll. Kemény farostle­mezből — úgynevezett alaple­mez — 93 000 köbméter legyár­tása az éves terv, a félév alatt 46 300 köbméter készült el. Lak­kozott lemezből 3 600 000 négy­zetméter, laminált farostból 1 800 000 négyzetméter az 1979-es program: a félévig 1 900 000, illetve 943 000 négy­zetméter került ki az üzemek­ből. Tegyük mindehhez hozzá: úgy néz ki, hogy az idén jó pia­ci viszonyok várják a gyár ter­mékeit. Itthon is, külföldön is. Jellemző: már az első félévben többet szállítottak nyugatra — olasz, és kis részben NSZK part­nereknek — mint azt az egész esztendőre tervezték, s a prog­nózis: az export, kedvező fel­tételek mellett, tovább nőhet. ♦ A tavalyi „bessz" már nem érződik, és jó lenne a tervet tetemesen megfejelni. — Ehhez azonban — vázolja a helyzetet Steindl László -, több fa kell az Erdőgazdaság­tól, több műgyantára van szük­ség, több adalékanyagra, egyébre. S főleg energiára. S ez utóbbi hiányzik legjobban. A gyár kollektívájának, s ezen belül a kommunistáknak az idei legfontosabb feladata az energiával való takarékosko­dás. Szénből is, villamos áram­ból is kontingens alapján gaz­dálkodnak, s a kontingenst a tavalyi második félév energia- fogyasztása alapján állapítot­ták meg. De tavaly a második félévben az üzemek közül egy állt, nem fogyasztott semmit, mivel a farost nem kellett. .. Mit lehet tenni? Két alterna­tíva közül választhatnak. Vagy a főhatóságok módosítják a kontingenst, s akkor a nap­jainkban kiterebélyesedő kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny többlettermeléshez is vezethet. A másik: fokozott energiatakarékossággal juthat­nak minimális többlettermelés­hez. Még főhatósági döntés nincs, tehát nyilvánvaló: a párt- szervezet, a kommunisták a ta­karékosságot is szorgalmazzák Mi múlik ebből az embere­ken? Forgács István, az .alapüzem gépsorvezetője, az alapítás óta a farostlemezgyárban dolgozik. — Voltunk már többször is nehéz helyzetben — mondja —, de most különösen élesen je­lentkeznek a takarékossági fel­adatok. A gépek üresjáratát nulTára kellene leszorítani, s ebben a gépeken dolgozóknál a döntés, a cselekvés lehetősé­ge. Bizonyos leállások előtt a kazánházat jó előre értesíteni kell, hogy a gáztermelést visz- szafogja, s ne kelljen a sza­badba engedni ... ♦ Füredi Béláné, a felületkezelő üzem gépkezelője, a gyári pórt­vezetőség tagja: — Oda kell figyelni, jobban, mint eddig. S menni fog. Mondják: felsorolni is nehéz, hogy mennyi speciális területen jelentkezhet a takarékosság. Ki-ki az adott munkaterületen, ki-ki az adott technológiai pon­toknál tudná csak megmondani. Ezért a leglényegesebb kong­resszusi felajánlás jelen pilla­natban : a cselekvési programra építve, műhelyekre, emberekre lebontani az „energiamentés'’ lehetőségeit. Steindl László: — Hadd illusztráljam egy pél­dával. Otthon az ember, ha ki­megy a fürdőszobából, lekap­csolja a villanyt, ha kiszáll a kocsiból, leállítja' a motort . . . Ez a vérünkben van, ott keli hogy legyen, A munkahely ugyanezt kívánja. Ne járjon feleslegesen a gép, ne ber­regjen a gépkocsi motorja. — S itt a párttagok köteles­sége is — teszi hozzá Füredi Béláné. — Itt dől el, hogy akár személyes példamutatással, ckár tekintéllyel tudnak-e hat­ni munkatársaikra, az adott közösségekre. S ez a legna­gyobb feladat ma: megéreztet­ni mindenkivel, hogy takaré­koskodni csak közösen lehet. Hiába takarít meg valaki né­hány száz forintot, ha a másik kiengedi az ablakon ... Az idén bizonyos hatások miatt — drágult a dekorpapir, a vágástéri hulladék, a mű­gyanta — a gyártási költségek is nőttek. A kieső forintokat is be kell hozni valahol. Csak egy példa, ami az első félév sikerét bizonyítja. Tavaly fél évig 442 ezer forintot fizettek ki a kocsiállások miatt, s 134 ezret az uszály-rakodások elhú­zódása miatt. Az idén 129 ezer­re csökkent a vonatpénz, 10 ezerre az uszálypénz. És csak: jobban kellett megszervezni a rakodást. ♦ Sok minden nem a dolgozó­tól függ. Akadozik az anyagel­látás, a gépéből hiányzik egy alkatrész, s az ácsorgás éppen a munkakedvét, azt az erkölcsi pluszt öli meg, amire holnap is, holnap után is szükség volna. A Mohácsi Farostlemezgyár pártvezetősége az idén egy ki­adványt indított, egy úgyneve­zett gazdaságpolitikai tájékoz­tatót. Ezt minden kommunista megkapja: a vezetőségi tagok, a műhelyek bizalmijai, jut be­lőle a KISZ és a szakszervezeti vezetőknek is. E kiadványban vázolják az elkövetkező időszak gazdasági feladatait, beszámol­nak a párt-, a szakszervezet és a KISZ negyedévi tevékenységé­ről. A következő számban fel­tehetően az energiatakarékos­sági intézkedések, a termelés minőségének és hatékonyságá­nak érdekében tett intézkedé­sek, a gépekhez nyugatról, dol­lárért érkező alkatrészekkel va­ló okos gazdálkodás szerepel majd elsősorban. S mindezek nyomán az eredmények szám­bavétele. Mert lesznek eredmé­nyek. Hacsak ... — A hazai piac az éves ter­vünkben előírt teljes mennyisé­get átveszi — mondja, mintegy magyarázatképpen a pártveze­tőség titkára. — Exportra csak a többletből juthat — jutna . . • De a takaró rövid, még a ter­vezett mennyiség legyártásához is komoly alkatrész- és energia­takarékossággal juthatunk. Most úgy néz ki: vennének az olaszok. De lesz-e mit? Kozma Ferenc Egyre gyakrabban hangzó­nak a kérések, felszólítások: „Takarékoskodjunk az energiá­val!" Rendeletek, utasítások jönnek ki nap mint nop e té­makörben, amelyek ésszerű megszorításokat tartalmaznak. S aki ezekre se hallgat, az a saját pénztárcáján érzi: a sür­gető figyelmeztetés rá is vo­natkozik. Csökkentsük az áramfelhasz­nálást! — De ki, hol, hogyan? Háztartások Borkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmér­nöke válaszol: — Szó esett, hogyan lehet csökkenteni a közvilágítás és a háztartási nagyfogyasztók elektromos energiaigényét. De vajon a háztartásokban a vi­lágítással és egyéb elektromos készülékkel mi a helyzet? Túl egyszerűnek hangzik a tanács: ne kapcsoljanak be egyszerre mindent. Ahogy szinte észre se veszik, ha be­kapcsolják a villanyt, úgy ezt a mozdulatot a lekapcsolás érdekében is érdemes begya­korolni— ha épp nincs szük­ség az otthoni fényárra. A kávéfőzők, egyéb elektro­mos háztartási készülékek ese­tében a jövőf a kis okos au- tomatikák sora jelenti, amikor a készülék elvégezte feladatát, ezek kikapcsolják oz áramot. Az igazi lakósfogyosztói po­csékolás az otthoni világítás­sal történik. Egy 1973-as fel­mérés hazánkban több mint 3 millió lakással számolt. Viszont ezeknek mindössze 1—2 szá­zalékában volt korszerűnek mondható a világítás. A több­ség ma is a gazdaságtalan izzólámpát használja. A taka­rékosság talán előtérbe állítja a sokkal gazdaságosabb, na­gyobb fényteljesítményű fény­csöves megvilágítást. Amíg c villanykörte egyet­len előnye az olcsósága, a többi mind hátrányául róható fel: rövid, átlagosan 1000 órás élettartam, a felvett energia 8 százalékát alakítja át fénnyé, a többi hőenergiává alakul, stb. A fénycső — bár még idegenkedünk tőle és többszö­röse az izzó áránál — a vil­lamosenergia 30 százalékát alakítja át fénnyé, kevesebb áramfelvétellel is jobb a fény­hasznosítása. Élettartama át­lagosan 6000 üzemóra, ami a kapcsolások számától és ax egy bekapcsolásra jutó átla­gos üzemórától függően lehet 4500, de akár 8000 üzemóra is. Tény: a fénycső olyan he­lyiségben a leggazdaságo­sabb, ahol rendszeresen tar­tózkodunk. Egyéb előnyei is- vannak az izzóval szemben. Egy 40 wattos izzót összeha­sonlítva a 40 wattos fénycső­vel: a kisugárzott fényáram az előbbinél 440, a fénycsőnél 3200 lumen, fényhasznosítás, terén oz izzólámpa 11,0, míg tr fénycső 64,0 lumen/watt telje­sítmény értékű. Előnyei ellenére a fénycső mégis mostohagyerek a ház­tartásokban, ennek sok oka közül egyik az idegenkedés o vibrálástól, meg az, hogy az izzólámpa színhőmérséklete kö­zelebb áll a természetes nap­fényhez. A legfontosabb mégis az, hogy a kereskedelemben gyér a választék a fénycsö­vekben, az armatúrákból meg szinte csak közületnek való kopható. Irodák — A lakások után az irodai megvilágításra mit tud aján­lani takarékossági szempont­ból? — Az kétségtelen, hogy dolgozni, tanulni csak jól megvilágított helyen lehet, hogy ne fáradjon a szem, ne lankadjon a figyelem. Talán érdemes összehasonlítani az irodai megvilágítások javasolt megviiágítás-erősségét hazánk­ban, mely 1925—30-ban 50— 100 lux, 1940—45-ben 100— 200, 1955—60-ban 200—400 és 1970—75-ben 400—800 lux volt. Ezt izzókkal elérni rop­pant költséges lenne oz ener­giaigény és a hőtermelés mi­att is. Számítási adatok: 600 lux izzólámpás megvilágítás felett a nagy hőtermelés miatt már klímaberendezés szüksé­ges, ami egymaga annyi elekt­romos energiát fogyaszt, mint maga a világítás. A fénycső előnyei meggyő­zőek. De a jó hatásfokú fényfor­rások, elektromos készülékek megtervezése; gyártása nem a lakosságon, hanem az iparon múlik. A leckét feladták . . . Murányi László Hálólorvos munkaszervezés Kétszeres termelékenység A Baranya megyei Vízmű Vállalat Dráva- szabolcson bebizonyította: így is lehet dolgozni! ■ ■■ ¥ ............ D ivatos, ám valójában egyre szükségszerűbb fogalom a munkaszervezés. Divatos, mert így vagy úgy, szinte minden­ki emlegeti, előhozza, elvárja — ugyanakkor vajmi keve­sen értenek hozzá. Szükségszerű, mert gazdasági helyze­tünk egyre inkább megköveteli a hatékonyabb termelést és munkaidő-kihasználást, ezt meg átgondolt, tudatos mun­kaszervezés nélkül sehogy sem lehet megvalósítani. A ha­tékony munkaszervezés viszont a minden apró részletre ki­térő hálóterv nélkül egyenesen elképzelhetetlen. Hogy mi mindenre lehet és érdemes hálótervet készíteni? Például egy község vízműhálózatának kiépítésére, ahogy azt Drávaszabolcs esetében tette a Baranya megyei Vízmű Vállalat. ———— * .........— V ölgyesi József, a vállalót építési osztályvezetője, a dráva- szabolcsi munka hálótervének szülőatyja így vázolja a CPM rendszerű hálóterv szisztémával elkészített terveket: — Lényegében tervezésprog­ramozás és egy korszerű fize­tési rendszer, az egyösszegű utalvány szerencsés ötvözete. A hálóterv alapja: az egész munkát aprólékosan szétbont­juk időre, helyszínre, anyagra, gépre és főleg munkásra. Az előkészítésre, ez előkészítőkre hárul a nagy felelősségű, ugyanakkor óramű-pontosságot megkövetelő tervezőmunka, de megéri. — Mennyiben? — A megrendelő hamarabb kapja meg a vizet és a . hagyo­mányos kivitelezésnél valami­vel oicsóbban. Ugyanis csök­kennek a rezsiköltségek, keve­sebb a gépállás és egyéb vá­rakozási idő, tudjuk tartani a határidőket. A kiviteli oldalon mégsem ez az igazi haszna a számítógépes programozásnak, melyet Pécsett az ÉGSZI-nél végeztetünk. — A felsorolt előnyök után még más is van? — Minden kivitelező vállalat legfájóbb pontja a munkafe­gyelem és a munka minősége. Az egyösszegű bérfizetés cso­dákat művel. A hálóterv nem­csak a szükséges munkák előre megtervezett idő-, rang- és fo­lyamatsorát rögzíti, hanem azt is, hogy a megadott időre és minőségben elkészült munkáért mennyit kap a kivitelező gárda. Előre tudják, hogy mikorra, mi­ért és mennyi pénz üti a mar­kukat. Ez tiszta beszéd. Az eset­leges hibát természetesen bér nélkül kötelesek kijavítani, így a minőségre is adnak — kü­lönben a pénzük bánja. A drá- vaszcbolcsi 8 millió forintos munka lett a hálóterves tan­pályánk — mi lepődtünk meg legjobban, hogy milyen jól megy. A munkafegyelem és az intenzitás legbiztosabb serken­tője ugyancsak az egyösszegű utalványozás. Most mondjam ezt, hogy a Drávaszabolcson dolgozó munkásaink átlagke­resete 7—8 ezer forint között mozgott? Az iga?, hogy ez a „kiugró" kereset veszélyezteti a vállalat évi engedélyezett bérszínvonalát. — Mit eredményezett még a hálóterv? — A vállalati munkanormók nagyobb munkaintenzitást köve­telnek, mint az országos ÉKN- normák, az egy főre jutó terme­lési érték is megduplázódott. Saját tervezőcsoportot hozunk létre és vállalati adatbankot, naprakészen megtudjuk, hogy a hálóterves beruházás hol tart, mennyi pénzt vitt el, mi van még vissza. A rendszer összehozása rengeteg és megállás nélküli tervező-, szervezőmunkát igé­nyelt. Filmfelvevővel rögzítjük a munkaterületeket, a szállítási utakat, az anyagelhelyezést, az eszközök tárolását, a tapaszta­latokat itt is hasznosítjuk. Várjuk a kis terjesítményű számitó­gépünket. — Vállalati szinten mikor vezetik be ezt az új módszert? — Nem tudom. * Völgyesi József öt éve tanulja öntevékenyen a számítógépes szervezést, első „vizsgamunkájá- val", a drávaszabolcsi kivitele­zéssel jól szerepelt: ő, a terve­zőcsoport, a kivitelező gárda, az egész vállalat, de jól jártak a drávaszabolcsiak is. A munkaszervezés alapja a feltételek megteremtése. Ezt ké­rik a munkások, ezt kívánja a vállalati és a népgazdasági ér­dek. Az előkészítés többletmun­kája megtérül, mert javul a munkafegyelem, a. termelékeny­ség, több jut a borítékba. Mindenki jól jár. Murányi László A MOFA 5-ö$ üzeme, a nyersfarostgyártó-gépsort — Szokoloi fel». —

Next

/
Oldalképek
Tartalom