Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-05 / 243. szám
1979. szeptember 5., szerda Dunántúli napló 3 UTCÁRÓL UTCflRIl 10-046 Ahogy az olvasó látja a közelmúltban az olvasó segítségét kértem: szerkesszük együtt e rovatot. A DN telefonszolgálatát ajánlottam az együttműködés eszközéül azzal, hogy mondaná el az olvasó: véleménye szerint mi rontja, illetve mi javítja Pécs városképét. Megvallom őszintén, arra számítottam, hogy ezernyi ötlettel fogják segíteni a pécsiek e rovat összeállítását. Ehelyett eléggé gyéren csordogáltak az észrevételek. Amikor az írásba foglalt ötleteket előbb csők úgy súlyra néztem, úgy véltem, hogy városunkban igen kevés bírálnivalót — de sajnos »igen kevés dicsérniva- lót is — talál az olvasó. Ami. kor aztán beléjük olvastam, azt kellett látnom, hogy azért mégis kaptam segítséget. Sajnálom azonban, hogy csak kevesen vették a fáradságot, hogy észrevételeik közlése végett feltárcsázzák a 10-046-ot. E telefonszám azonban a hétvégeken továbbra is rendelkezésre áll, az Utcáról utcára rovat szerkesztéséhez nyújtandó segítséget ezután is köszönettel várjuk. ♦ Miklósi Gyula (End rész György utco 15.) azt tette szóvá, amiről néhány hete magam is írtam e rovatban: a színház körüli állapotokat. „A lépcsők körül uralkodó piszkot, rendetlenséget évek óta nézzük — mondta. — Csinosítjuk a városunkat és ezt teljesen figyelmen kívül hagyjuk...” Egy másik — névtelen — telefonálónk tömören úgy fogalmazott, hogy ez a hely „a belváros szégyene". Azt hiszem, sejtem, miről lehet itt szó. Évek óta napirenden van a színház felújításának az ügye. Ha pedig majd felújítják — így szólhat a hivotalos vélemény — nem érdemes a környezetére most egy fillért sem költeni. Ha azt vesszük, hogy a „majd"-ra még mindig várni kell néhány évet, a „mostani" környezetrendezés nem is lenne olyan fölösleges dolog. Persze, a színház is tehetne valamit ennek érdekében ... Ugyancsak Miklósi Gyula tett megjegyzést a sétatér állapotáról, összehasonlítva a Tety- tyével, amit dicséretesen szépnek tart. Hát ez is... Nagy dolgok lesznek majd ott is, és addig... Nos igen, addig minden jócskán tönkremegy. Mert hogyjuk . .. ♦ A Kertészeti és Parképítő Vállalat hordókban rakott ki virágokat, cserjéket, kis fákat a város több pontján. Ezek ügyében ketten is telefonáltak. Simon Imre (Szilágyi Dezső u. 4.) szerint ez „nagyon szép volt, de mert senki nem öntözte, a virágok már kórók". Mező Sándor (14-652) a hordók tetszetősségét elismerve kérdezte: valóbon 6—8 ezer forintba kerültek volna darabonként? A vállalatnál megnyugtattak: a hordók ára másfél ezer forinton belül van. A kiültetett növényekről pedig: az április végén frissen ültetett virágok nogyon megsínylették a májusi kánikulát a helyrehozhatatlanul tönkrementeket pótolták. Sajnálattal említették, hogy egyik-másik cserje, fácska, annyira megtetszik egyeseknek, hogy haza is viszik: a néhány hete kiültetettekből is hiányzik már, o tettes pedig — ismeretlen. Kaptunk egy telefont telefon — pontosabban telefon- fülke — ügyben. Wolf Káz- mér (Ilona u. 18.) hívta fel a figyelmet a Széchenyi téri telefonfülkék botrányos állapotára. „Kitörve az üveg, kiszaggatva o telefonkönyv lapjai ... A posta csináljon már valamit!” „Állandóan ezt csináljuk — mondta Kőrös János, a Postaigazgatóság távközlési osztályának vezetője. — Nem nagy értékű rongálások, csak bosszantóak és mindenki rajtunk kéri számon . . . Éppen ma néztem, itt előttünk is most valamikor törték ki a fülke üvegét... Már ott tartunk, hogy telefonkönyvet sem tudunk kitenni a szétszaggatot- tak helyett, mert a régiből már nincs . . . ♦ Boros János (Hunyadi út 37.) a városfallal kapcsolatos javaslatát mondta el: „Törjék át több helyen a városfolat, hogy szellős legyen, hogy több gyalogos átjáró legyen, s hogy ezáltal emberközelbe kerüljön a város belterülete.” Az ötlet érdekes, bár nehezen megvalósítható, mert a fal megbontásában műemlék- védelmi szempontok is közrejátszanak. Ugyanis ez a fal, amíg védelmi célokat szolgált, zárt egységet alkotott, amelyen — a korabeli szokásoknak megfelelően csak négy kapu volt a négy égtáj felé. Mindazonáltal a tervezők is foglalkoznak azzal, hogy egy-két helyen — ahol ez indokolt — megnyissák a falat. A most helyreállítás alatt álló szakaszon azonban ilyesmiről szó sincs, hiszen az a hajdani püspökvár fala, s mint ilyennél, a történeti hűség sem engedheti meg a fal kibontását. ♦ Egy névtelen telefon a Szálai András út—Bajcsy-Zsilinsz- ky út sarki baromfipiacot veszi célba. Teljesen igaza van a telefonálónak, a pécsi városképnek nem valomi épületes eleme ez a baromfipiac. Még szerencse, hogy a napjai — azaz, hogy pontosak legyünk: a hónapjai — meg vannak már számlálva. Épül az új vásárcsarnok: ha min-, den .jól megy, a jövő év első negyedében meg is nyitják, s akkor a környék alkalmi árudáit fel lehet számolni. Addig el kell viselni ennek a baromfipiacnak a látványát is. Egy ingerült hongú névtelen telefonálót szó szerint idézek: „Mikor óhajtják a Kossuth Lajos utca 1. számú házat befejezni. Megáll az ember esze, hogy egy nyomorult festés hónapokig tart. Non mális építőipar két hét alatt lebontja az egészet. Botrány, amit művelnek!" Ugye egyetért velem az olvasó, ha ide írom a fentiekkel kapcsolatos első reflexiómat: csupa túlzás. Alig egy hónapja, hogy a Széchenyi téri fronton elbontották az állványt, s csak utána kezdték a munkát a Kossuth Lajos utcában. Amikor az indulatos szavakat Wunderlich Józsefnek, az Építő és Tatarozó Vállalat főmérnökének idéztem, hirtelen elállt a szava. Hallgatásán érződött, hogy nehezen tudja lenyelni azt a sértést, ami ozokat az embereket érte, akik hetek óta oly nagy gondossággal fáradoznak a belváros csinosításán. Amikor lehiggadt, elmondta, hogy a szóban forgó épületen vastag vakolatrétegeket kellett pótolni, az pedig nehezen szárad. A Stollogén festék pedig, amire tízéves garanciát vállalnak, csak tökéletesen száraz vakolaton marad meg. A festék négyzetmétere 120 forintba kerül — vállalhatják-e idő előtti tönkremenetelének kockázatát? Bizonyos vagyok ben. ne, hogy a mostani várakozás miatt háborgó olvasó lenne az első, aki amiatt szólna, hogy „most festették és tessék megnézni, már jön le a festék, Botrány, amit műveltek ..Bizony, a most kezdődött homlokzatfelújítási program végrehajtásánál számolni kell azzal, hogy néha hosszú napokig vagy hetekig egyetlen lelket sem látunk az állványokon. Gondoljunk arra ilyenkor, hogy most szárad a friss vakolat, s hogy ez a szünet azt szolgálja, hogy a felfestett színek sokáig elevenek legyenek. Hársfai István A középkori városfal környezetének rendezésével szorosan összefügg az északi érintő út építése. A tervrajz részlete a Hunyadi úti csomópontot ábrázolja. Ki, hol, hogyan...? (1.) Takarékoskodjunk az elektromos energiával ........... =^==ga== E gyre gyakrabban hangzanak a kérések, felszólítások: „Takarékoskodjunk az energiával I” Rendeletek, utasítások jönnek ki nap mint nap e témakörben, amelyek ésszerű megszorításokat tartalmaznak. S aki ezekre se hallgat, az saját pénztárcáján érzi: a sürgető figyelmeztetés rá is vonatkozik. Csökkentsük az áramfelhasználást! De ki, hol, hogyan? Féléjjeles közvilágítás Berkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnöke válaszol: Például a közvilágításban ... — Igen, át-, illetve vissza kell térnünk a féléjjeles közvilágításra. Ahol ez technikailag megoldható, ott az új rendelet 24 óra helyett már 22 órában állapítja meg a féléjjeles köz- világítás kezdési idejét. — Az utóbbi időben legtöbb helyen bekapcsolástól kikapcsolásig egyforma fényerővel világítottak. — Nem is olyan régen a közvilágítási hálózatokat még fél- éjjelesre tervezték. Tehát ahol a lámpatesten több fényforrás is üzemelt, ott megadott időben a felét kikapcsolták, de ahol csak egy égő világít, az irányfénynek megmarad. Az utóbbi évtizedben a tanácsok kérésére és véleményére ezt kihagyták. Ügy nézett ki, bőviben vagyunk az elektromos energiának, ezért a tervezésnél és a hálózatépítésnél kimaradt a vezérlőszál, a kapcsolóóra. így egyszerűbb és takarékosabb volt. Most meg mindenképpen ez a drágább, de meg kell oldani, mert tovább már nem lehet pocsékolni. A DÉDÁSZ területéhez tartozó öt megyében a közvilágítás 1978-ban 20 megawatt beépített telejsítményű volt — fele a városokban — ebből a féléjjeles közvilágítás bevezetése mintegy 10 megawattot, tehát a felét megtakaríthatja. Pécs 4,5 megawatt beépített teljesítménye akár 1,8—2 megawattal is csökkenthető. Pécsett egy év alatt a féléjjeles megvilágítással 3,7—4 millió forintot foghatna meg a tanács. A villanyszámla 12,4 százalékát. Minél több órán át világítunk takarékosan, annál kevesebb a fogyasztás, annyival kevesebb villanyszámlát fizetnek a tanácsok. — Mikorra várható a végleges áttérés? — Még pár évet igénybe vesz, mert a közvilágítási hálózatok átépítése roppant munka- és anyagigényes, súlyos milliókba kerül. Területünkön jelenleg csak Szekszárdon és Nagykanizsa 15 körzetében féléjjeles a közvilágítás. Pécsett központi kapcsolásra gyulladnak vagy_alszana'k ki a fényforrások, a többi városban és településen vagy központi kapcsolással, kapcsolóórával, vagy alkonyérzékelővel végzik a műveletet. A kapcsolóórás megoldás a legkorszerűtlenebb és legpazarlóbb, mert az órák egy idő után sietnek vagy késnek, tehát jóval előbb kapcsolnak be, vagy már a nappali fénynél kapcsolnak ki. Ezek rendszeres ellenőrzését nem győzzük. Az alkonykapcsolós megoldás azért is jó, mert az mindig a pillanatnyi külső fényviszonyokhoz alkalmazkodva kapcsol. — Tehát a féléjjeles megoldás teljes térhódítása még várat magára? — Háromlépcsős terv alapján kezdjük a megvalósítást. Városokban kapcsolóberendezéseket kell beépítenünk, illetve átalakítanunk. Kábeles hálózatokon a lámpahelyek átkötésével oldjuk meg, hogy a fényforrások felét az adott időben kapcsolhassuk. A szabadvezetékes hálózatokon szükséges a második féléjjeles kapcsolószól, míg a transzformátorokba a kapcsolóórák beépítése. De ki fizeti a költségeket? — Ezeket a beruházásokat ki fizeti? — Az újaknál nincs gond, mert azokat már így tervezzük, a rendeletek és a megrendelő tanácsok igénye alapján. Vállalatunk a fenntartási munkák keretében egy sor ilyen átalakítást elvégez, de valamennyire képtelen. A vezérlőkábel elhelyezése útbontással, árokásós- sal, tehát rengeteg élő- és gépi munkával jár. Mindez nagyon költségigényes. De hosszú távon kétségtelenül kifizetődik. Csak záiójelben: egy kilométeres kábeles közvilágítási hálózat teljes kiépítése megközelítően átlagban 1,5 millió forint. Még egy: a fogyasztás csökkentésére az is megoldás, hogy például a higanygőzlámpák helyett a korszerűbb, nagyobb hatásfokú nagynyomású nátriumlámpákat használják, melyek fele annyi elektromos energiával nagyobb fényt adnak. Ez is a jövő feladata. A reklámfények és kirakatvilágítások korlátozása is azt a célt szolgálja, hogy ésszerűen hasznosítsuk az elektromos energiát. Murányi László Agrokémiai nap Pécsett Kisebb területen több termés n z eredményes búzatermesztéshez nélkülözhetetlen a legújabb növényvédelmi és agrokémiai ismeretek elsajátítása, alkalmazása — hangsúlyozták Pécsett a Növényvédő Állomáson tegnap megtartott agrokémiai napon. Dr. Hegyi Géza agrokémiai főmérnök előadásában az idei búzatermesztéssel kapcsolatos munkálatokról szólt, s többek között arra keresett választ, hogy hogyan tehetett volna még jobb terméseredményeket elérni, illetve mit kell tenni annak érdekében, hogy az elért eredmények ne átmenetinek, véletlenszerűnek tűnjenek, hanem tartósan jellemezzék Baranyát. Ma még a gazdaságok nagy részére jellemző, hogy a területi mennyiség szemlélet uralkodik, holott kisebb földterületen is lehet többet termelni, magasabb átlaghozamot elérni. Ennek egyik titka a jó talajelőkészítés. Tavaly általános gyakorlat volt, hogy tarlóhántás után a talajelőkészítésre csak szeptemberben, októberben került sor, ugyanis a búza vetését most már évek óta október utolsó napjaiban fejezik be. Mivel az elmúlt ősz száraz volt, rögös szántást tudtak csak végezni, így nehezebb feltételekkel teljesítették mindazokat a követelményeket, amelyeket a gabona vetése megkövetel. A szakember véleménye szerint az ideális vetési-időpont a szeptember, különösen a megye északi lejtőin érdemes ezt a tanácsot megszívlelni. A műtrágyázás szükségszerűsége ma már vitathatatlan. Baranyában, más megyékhez viszonyítva gazdasági okokból a műtrágya felhasználását nem, vagy alig csökkentették. S hogy ésszerű legyen a vele való gazdálkodás, a felhasználás, az adagolás, érdemes kifogástalan gépekkel dolgozni. És itt bőven van tennivaló. Hiszen a gazdaságok gépi berendezése ebben az évben nem változott, illetve mégis egy esztendővel idősebbek lettek ezek a műtrágyaszórók, tehát fokozottabb karbantartásuk elengedhetetlen. Mert ha a gép rosszul adagol, a következő évben a kár százezres tételekben fejezhető csak ki. A megyei agrokémiai nap keretében a búza legújabb csávázási eljárásával is megismerkedhettek az érdeklődők. Magyarországon a Budapesti Vegyiműveknél dolgozták ki azt az eljárást, amikor ragasztóval viszik fel a csávázó anyagot a búza felületére, ami lehetővé teszi, hogy a mag kezelése során nem pereg le a szemről, védettséget biztosít a kezdődő csírának. Kovács János szakmérnök előadásában a Szigetvári Agrokémiai Társulásnál végzett próbák eredményeiről is beszámolt, Eszterhai Katalin Kedves ünnepség színhelye volt tegnap délután 13 árakor Komlón a Bercsényi utca 15., ahol Müller Jánosnét köszöntötték abból az alkalomból, hogy az idős asszony szeptember 5-én, vagyis ma tölti be a 100. életévét. E ritka jubileumi születésnap alkalmából elsőként a városi tanács végrehajtó bizottságának nevében Morber János tanácselnök adta át a tisztelet virágait a város százéves asszonyának. Fotó: Kóródi
