Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-05 / 243. szám
2 Dunántúlt napló 1979. szeptember 5., szerda Minőség, gazdaságosság, érdekeltség Budapesten tanácskozik Bemutatkoztak a pécsi színház új művészei Az új arcokat mindig szívesen látja a színházban is a közönség, de minél előbb meg szeretne ismerkedni velük. Ezt az alkalmat teremti meg évről évre a Pécsi Nemzeti Színház ai társulathoz újonntfn szerződött színészek bemutatkozó estjének megrendezésével. Az estre elsősorban a közönség- szervezőket várják, hiszen sokan rajtuk keresztül kapcsolódnak a színházhoz, az előadásokhoz. Munkájuk elismeréséül a legkiválóbbaknak a tegnapi gálán a színház igazgatója, Nógrádi Róbert és a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöke, Szokoia Ferenc könyv-, illetve pénzjutalmat nyújtott át. Tizenhármán részesültek az elismerésben. A színművészek bemutatkozása jól sikerült. Egy-két sanzon, dal, vers erejéig mindegyikük „kitombolhatta” magát, a számukra legkedvesebb műfajokban nyújthattak valamit a közönségnek. Az Operett Színháztól átszerződött Pusztaszeri Emilia és Bujdosó Mária közkedvelt operettdalokat énekelt, a szegedi színház volt színésznője, Raszter Ildikó egy kedves kupiét és egy Petőfi-verset adott elő. Koszta Gabriella a temesvári magyar színháztól került Szolnokra és onnan hívták át Pécsre. Vallomása szerint eddig drámai szerepei sikerültek jobban, de szívesen játszik groteszk vígjátékot vagy abszurd darabokat is. Kováts Kriszta, Frajt Edit és Bán János idén végeztek a színművészeti főiskolán, osztálytársak voltak. A lányok szép énekhangjukat mutatták be, Bán János Nagy László költeményt mondott. Ugyancsak friss diplomás a színház egyik új magánénekese, Benei Katalin, akit először a Pillangókisasz- szony című operában hallhat a nagyközönség. Gyöngyössy Katalin sajnos megbetegedett, de viszont az utolsó pillanatban megérkezett Temesvárról Sinka Károly, a magyar színház igazgatója, aki három szerepre szerződött a pécsi színházhoz. Többek között a Kamaraszínház évadnyitó darabjában, Ibsen: A tenger asz- szonya című színművében játsz- sza a főszerepet. A művészeket a színház „régi" tagjai mutatták be néhány szóval. Az estet Kovács Imre, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának szerkesztője vezette, s oki tegnap nem lehetett jelen az ismerkedési esten, szombaton meghallgathatja a Pécsi Rádióban. Megtudtuk azt is Nógrádi Róberttól, hogy a tervek szerint a színház lépcsőzetes felújítása 1981-82-ben kezdődik és Haász Miklóstól, hogy az idei évadra ötféle bérletet kínálnak a közönségnek. Csak a premier-bérletekből szűkös a kínálat, ugyanis a törzstulajdonosok évek óta kialakultak, igényt tartanak rájuk. b. a. Tűzoltás Lakásüzéreket ítéltek el Lakásüzér házaspárt ítélt el kedden a Győri Megyei Bíróság. Zsilinszky Gyuláné és férje, Zsilinszky GyQla győri lakosok gátlástalanul üzérkedtek a számukra és több kiskorú gyermeküknek 1976 elején kiutalt kétszoba-hallos, távfűtéses, összkomfortos állami lakással. Együtt, és az asszony külön is az albérlők egész sorának adták ki a lakás kis- és nagyszobáját, vagy az egész lakást. A megengedettnél sokkal magasabb albérleti dijat előre kérték. Volt eset, hogy kétévi, megemelt albérleti dijat is kifizettettek egyszerre. Két év alatt több mint százezer forintot vettek fel a hiszékeny albérlőktől, amiből 74 ezer forint volt a jogtalan haszon. A bíróság az üzérkedő család kiskorú gyermekeire tekintettel a szokásosnál enyhébb büntetést szabott ki. Zsilinszky Gyulánénak azonban igy is ülnie kell tiz hónapot. A férj 8 hónapi szabadságvesztését próbaidőre felfüggesztették. Ezen kívül 39 ezer forint elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére kötelezték őket. Az ítélet jogerős. Korszerű haboltó a Pécsi Bőrgyárban Tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Az első 15 éves lakásépítési terv során, 1961 és 1975 között több mint egymillió lakás épült fel. E terv megvalósulásával lényegesen javult az ország lakáshelyzete. A lakáshiány további nagymértékű csökkentése, a lakásállomány színvonalának alapvető javítása az 1990-ig tartó második 15 éves lakásépítési program feladata — állapította meg egyebek között az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága, amely Gyarmati János elnökletével értékelte a második 15 éves lakásépítési program 130 településén végzett területkiválasztási javaslatokat keddi ülésén. A második 15 éves lakás- építési program műszaki-gazdasági megalapozöttságának biztosítása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium széleskörű feltáró, előkészítő munkát végzett, amely a lakáspolitikai és műszaki fejlesztés, az ipari felkészülés, a típustervezés és szó• mos egyéb kérdés vizsgálato mellett kiterjedt a városépítési előkészítés munkáira, s ennek során 130 kiemelt településben a lakásépítési területek kiválasztására. A 130 település tervanyaga kereken 300 ezer lakás megszűnésével számol. Az előitányzat nemcsak a lakásépítés miatti szükséges bontás, hanem a városrendezés és a régi épületek fokozódó természetes avulása miatt megszűnő lakásokat is figyelembe veszi. A feladat nagyságát jól érzékelteti néhány tájékoztató adat: a települések komplex fejlesztéséhez összesen mintegy 1 millió 900 ezer köbméter vízbázis-bővítésről kell gondoskodni, ez a mennyiség a meglevő kapacitás 70 százalékos növelését jelenti. A kiválasztott területeken csaknem 1100 kilométer utat s 1400 kilométer vízvezetéket, több mint ezer kilométer szennyvízcsatornát kell létesíteni. gazdaságosság és érdekeltség szemszögéből. Az EOQC, melyet 1957-ben alakítottak Párizsban, először rendezi hagyományos éves konferenciáját Budapesten. Az EOQC főcélja, hogy olyan európai tudományos szervezet legyen, amely a termékek és szolgáltatások körében a minőség eredményes javítására törekszik. Magyarország 1966 óta tagja az Európai Minőségügyi Szervezetnek. Az idei nemzetközi tanácskozás fő témája a minőség—gazdaságosság érdekeltség összefüggéseinek elemzése, gyakorlati alkalmazásának a megvitatása. A konferencia mintegy 120 előadása között természetesen a minőségügy egyéb aktuális kérdései is szerepelnek. A konferenciát tegnap délelőtt dr. Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke nyitotta meg, majd dr. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Többek között elmondta, hogy minden ország arra törekszik, hogy gazdaságában társadalmi, gazdasági fejlettségének legjobban megfelelő termelési és termékszerkezetet alakítson ki. A struktúraalakítás azonban nemcsak a miből mennyit termeljünk kérdését veti fel, hanem feladja a milyet termeljünk leckéjét, a minőség kérdését is. A fokozódó belső igényeket csak úgy tudjuk kielégíteni, ha termékeink helytállnak az egyre szigorúbb követelményeket támasztó világpiacon. Ezt követően a szovjet dr. A. B. Glicsev, az EOQC elnöke üdvözölte a megjelenteket, akik között helyet foglaltak az ISO, az UNIDO, valamint a japán, amerikai, ausztrál szabványügyi szervezetek képviselői. A plenáris ülésen előadást tartott dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese a magyar- országi minőségfejlesztés helyzetéről. A plenáris ülés után a konferencia szekciókban folytatta munkáját. Az előadások között szó lesz többek között az olasz FIAT Autógyárban kialakított minőségszabályozási rendszerről, az AEG-TELEFUN- KEN adatelemzési rendszeréről. A hazai előadások közül érdemes megemlíteni a magyar építőiparban alkalmazott minőségellenőrzési rendszert bemutató előadást, a Csepel Művekben folyó minőségügyi fejlesztések helyzetét, a magyar textiliparban történő minőségügyi munkát elemző előadásokat. Érdekesnek ígérkeznek a szabványosítás szerepét, feladatát elemző előadások, amelyeket NDK-beli, francia, japán, egyiptomi előadók tartanak. A „harmadik szektor” a szolgáltatóipar minőségfejlesztési munkája is hangsúlyozottan szerepel a konferencián. E téma sokrétűségét illusztrálja, hogy e témák között szerepel pl. az utasszállító repülőgépek biztonságának, a textiltisztítás, valamint a szállodák minőségi osztályozásának kérdése is. Ezen kívül szemináriumokat is tartanak, melyeken szóba kerülnek a csomagolás, a megbízhatóság, az élelmiszertermelés és a minőségfejlesztés költségének, kiszámításának módszerei is. Az európai „minőségügyi parlament” szeptember 7-én fejezi be munkáját. Roszprim Nándor Vári Éva bemutatja a Pécsi Nemzeti Színház egyik új tagját, Bán Jánost Rapi Emília felvétele Magyarország a gazdája három napon keresztül az Európai Minőségügyi Szervezet az EOQC 23. konferenciájának. A Hilton szállóban 24 ország mintegy 800 képviselője vitatja meg a minőség kérdését a villog a kék fény Felkapom a fejem, ha bár- honnét szirénaszót hallok és mindig előtör belőlem az együttérző mondat, amit a szirénázva robogó mentőautó, rendőrkocsi vagy tűzoltóautó ismeretlen vezetőjének küldök: Pajtás, nem irigyellek. Azt tudom, hogy száguldania kell, hisz valahol pusztít a tűz, súlyos közlekedési vagy más baleset történt, talán egy ismerősöm esett össze. A gyorsaság emberélet, netán milliós értékek megmentését jelenti, ilyenkor percekben, rrfösodpercek- ben kell rrjérni az időt. Azt is tudom, hogy a vijjogó sziréna és a villogó kék fény csak rendkívüli esetben különböztethet meg járműveket a többitől. Azt is tudom, hogy az ilyen megkülönböztető jelzéssel száguldó gépkocsi vezetőjét mázsás súly- lyal nyomasztja a felelősség, amíg a helyszínre érkezik: köti a KRESZ, az élet- és vagyonbiztonság; félti, védi a saját és útitársai, de mások életét; a kocsi épségét és a forgalom résztvevőit sem veszélyeztetheti. Magam is vezetek autót, emlékszem, pánikba estem, amikor először jött velem szembe egy szirénázó mentő. Pánikba estem és ezzel — ha csak a pillanat ezredrészéig is —, bizonyára nehéz helyzetbe hoztam a gépkocsivezetőt. Mit tegyünk ilyen esetben? A mentő rohamkocsival hétfőn, a rendőrautóval tegnap fogtam ki ilyen szirénázós ro- bogást. A vezetőfülkéből figyeltem — szerencsére csak utasként — a néha vérfagyasztó jeleneteket. A „zebrán” középkorú hölgy ballagott békésen a „lemerevedett" kocsioszlopok között. Blokkolással tudtuk csak kivédeni a bajt. Érthetetlen, hiszen a gyalogos jobban hallja a vijjogást, mint a motorzajos vezetőfülkék utasai, netán a gépkocsivezető, a látását sem korlátozza semmi. A megkülönböztető jelzések adta előny a gyalogosokkal szemben is érvényes. Totolyázó autók is akadályoztak ... (A járművek elhúzódtak előlünk, voltak, akik még a járdaszegélyre is felálltak, hogy minél biztonságosabbá tegyék számunkra az utat. A többség már nemcsak együttérez, hanem segít is.) Mit teqyenek a személyautók, teherautók, buszok vezetői, a segédmotorkerékpárosok, motorkerékpárosok, ha valóban átérzik a helyzetet és segíteni akarják — segíteniük kell! — az időharc figyelmet magára felhívó résztvevőjét? A következőt: irányjelző, vagy karjelzéssel nyugtázzák, hogy „vették” a jelzést és húzódjanak félre. Ha ez valamilyen okból nem megy, akkor ott álljanak le, ahol éppen vannak. A városban közlekedő gépkocsivezetőnek percről percre információk tömeqét kell feldolgoznia. A megkülönböztető jelzést használónak méq többet és néha másodpercek, vagy ezek tört része alatt. Csak a saját fejével qondolkodva mérheti fel az előtte levő forgalmi helyzetet. Bízzuk rá, hogyan értékel, és hol, merre találja meg a biztonsáqos továbbrobogás szabad sávját. Tehát ezt bízzuk rá, hisz őt hajtja az emberéletet mentő idő, de annyit viszont mi — valamennyi közlekedő — tegyünk meg, hogy megteremtjük számukra a biztonságos választás lehetőségét. Ho vijjog a sziréna, villog a kék fény, nekik robogniuk kell. Murányi L. Ha vijjog asziréna, az Európai Minőségügyi Szervezet egy perc alatt A Pécsi Bőrgyárban dolgozó festékszóró berendezések többek között arról is nevezetesek, hogy az emlékezetes 1976-os, közel 6 millió forintos kárt okozó tűz e gépek egyikénél keletkezett. Ma már vajmi kevés nyoma van a pár évvel ezelőtti eseménynek, hacsak nem tekintjük annak azt a törekvést is, amellyel a gyárban a mindinkább megbízható tűzoltó berendezések felszerelését szorgalmazták. Ennek egyik darabját tegnap helyezték üzembe: az úgynevezett 1002-es nagy teljesítményű haboltó generátor. A korszerű berendezést a bányákban kísérletezték és próbálták ki először. A szakemberek rendkívül elégedettek a haboltóval. Egy kísérlet során egy 675 méter hosszúságú vágatot töltött meg rövid idő alatt a készülék, Tegnap szakemberek előtt is bemutatták a több sikeres próbát kiállt berendezést. Többek között tűzoltó- és munkavédelemmel foglalkozó szakember is ott volt a festékszóró gép mellett. A bekapcsolást követően 45 másodperc alatt légmentesen lezárta a gépet a nagy átmérőjű csövön ömlő könnyű hab. A berendezés két legfontosabb előnye: a tűz észlelésétől az oltás megkezdéséig nagyon rövid idő telik el, hiszen mindössze egy gombot kell megnyomni. Márpedig a tűz terjedését illetően ez a legkritikusabb időszak. A másik előny: az oltást követően nem marad vissza víz, vagyis kár nélkül lehet az Evam—B habképző anyaggal működő generátort használni. A gép teljesítménye percenként 200 köbméter hab. Az oltóanyag teljes mértékben kitölti — ha erre szükség van — azt a helyiséget, ahol a tűz keletkezett. Előny a felhasznált habképző anyag olcsósága is: kilója nem kerül 50 forintba. A tegnapi bemutató 45 másodperce alatt mintegy öt liternyi fogyott el ebből, aminek értéke így alig'több, mint 200 forint. Az a berendezés viszont, amelynek védelme érdekében felszerelték, több millió forintot ér. A Pécsi Bőrgyár tervei szerint további hét haboltó generátort szerelnek fel a festékszóró gépek védelmében. ÖTFÉLE BÉRLET
