Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-05 / 243. szám

2 Dunántúlt napló 1979. szeptember 5., szerda Minőség, gazdaságosság, érdekeltség Budapesten tanácskozik Bemutatkoztak a pécsi színház új művészei Az új arcokat mindig szíve­sen látja a színházban is a közönség, de minél előbb meg szeretne ismerkedni velük. Ezt az alkalmat teremti meg évről évre a Pécsi Nemzeti Színház ai társulathoz újonntfn szerző­dött színészek bemutatkozó estjének megrendezésével. Az estre elsősorban a közönség- szervezőket várják, hiszen so­kan rajtuk keresztül kapcsolód­nak a színházhoz, az előadá­sokhoz. Munkájuk elismeréséül a legkiválóbbaknak a tegnapi gálán a színház igazgatója, Nógrádi Róbert és a Szakszer­vezetek megyei Tanácsának elnöke, Szokoia Ferenc könyv-, illetve pénzjutalmat nyújtott át. Tizenhármán részesültek az el­ismerésben. A színművészek bemutatko­zása jól sikerült. Egy-két san­zon, dal, vers erejéig mind­egyikük „kitombolhatta” ma­gát, a számukra legkedvesebb műfajokban nyújthattak vala­mit a közönségnek. Az Ope­rett Színháztól átszerződött Pusztaszeri Emilia és Bujdosó Mária közkedvelt operettda­lokat énekelt, a szegedi szín­ház volt színésznője, Raszter Ildikó egy kedves kupiét és egy Petőfi-verset adott elő. Koszta Gabriella a temesvári magyar színháztól került Szol­nokra és onnan hívták át Pécsre. Vallomása szerint ed­dig drámai szerepei sikerültek jobban, de szívesen játszik groteszk vígjátékot vagy ab­szurd darabokat is. Kováts Kriszta, Frajt Edit és Bán Já­nos idén végeztek a színmű­vészeti főiskolán, osztálytársak voltak. A lányok szép ének­hangjukat mutatták be, Bán János Nagy László költeményt mondott. Ugyancsak friss dip­lomás a színház egyik új ma­gánénekese, Benei Katalin, akit először a Pillangókisasz- szony című operában hallhat a nagyközönség. Gyöngyössy Katalin sajnos megbetegedett, de viszont az utolsó pillanat­ban megérkezett Temesvárról Sinka Károly, a magyar szín­ház igazgatója, aki három szerepre szerződött a pécsi színházhoz. Többek között a Kamaraszínház évadnyitó da­rabjában, Ibsen: A tenger asz- szonya című színművében játsz- sza a főszerepet. A művészeket a színház „ré­gi" tagjai mutatták be né­hány szóval. Az estet Kovács Imre, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának szerkesztője vezet­te, s oki tegnap nem lehetett jelen az ismerkedési esten, szombaton meghallgathatja a Pécsi Rádióban. Megtudtuk azt is Nógrádi Róberttól, hogy a tervek szerint a színház lép­csőzetes felújítása 1981-82-ben kezdődik és Haász Miklóstól, hogy az idei évadra ötféle bérletet kínálnak a közön­ségnek. Csak a premier-bér­letekből szűkös a kínálat, ugyanis a törzstulajdonosok évek óta kialakultak, igényt tartanak rájuk. b. a. Tűzoltás Lakás­üzéreket ítéltek el Lakásüzér házaspárt ítélt el kedden a Győri Megyei Bíró­ság. Zsilinszky Gyuláné és fér­je, Zsilinszky GyQla győri lako­sok gátlástalanul üzérkedtek a számukra és több kiskorú gyer­meküknek 1976 elején kiutalt kétszoba-hallos, távfűtéses, összkomfortos állami lakással. Együtt, és az asszony külön is az albérlők egész sorának ad­ták ki a lakás kis- és nagy­szobáját, vagy az egész lakást. A megengedettnél sokkal ma­gasabb albérleti dijat előre kérték. Volt eset, hogy kétévi, megemelt albérleti dijat is ki­fizettettek egyszerre. Két év alatt több mint százezer fo­rintot vettek fel a hiszékeny al­bérlőktől, amiből 74 ezer fo­rint volt a jogtalan haszon. A bíróság az üzérkedő csa­lád kiskorú gyermekeire tekin­tettel a szokásosnál enyhébb büntetést szabott ki. Zsilinszky Gyulánénak azonban igy is ülnie kell tiz hónapot. A férj 8 hónapi szabadságvesztését pró­baidőre felfüggesztették. Ezen kívül 39 ezer forint elkobzás alá eső egyenérték megfize­tésére kötelezték őket. Az íté­let jogerős. Korszerű haboltó a Pécsi Bőrgyárban Tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Az első 15 éves lakásépítési terv során, 1961 és 1975 kö­zött több mint egymillió la­kás épült fel. E terv megvaló­sulásával lényegesen javult az ország lakáshelyzete. A lakás­hiány további nagymértékű csökkentése, a lakásállomány színvonalának alapvető javítá­sa az 1990-ig tartó második 15 éves lakásépítési program feladata — állapította meg egyebek között az országgyű­lés építési és közlekedési bi­zottsága, amely Gyarmati Já­nos elnökletével értékelte a második 15 éves lakásépítési program 130 településén vég­zett területkiválasztási javasla­tokat keddi ülésén. A második 15 éves lakás- építési program műszaki-gaz­dasági megalapozöttságának biztosítása érdekében az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium széleskörű feltáró, előkészítő munkát végzett, amely a lakáspolitikai és mű­szaki fejlesztés, az ipari felké­szülés, a típustervezés és szó­• mos egyéb kérdés vizsgálato mellett kiterjedt a városépítési előkészítés munkáira, s ennek során 130 kiemelt település­ben a lakásépítési területek ki­választására. A 130 település tervanyaga kereken 300 ezer lakás megszűnésével számol. Az előitányzat nemcsak a la­kásépítés miatti szükséges bontás, hanem a városrende­zés és a régi épületek foko­zódó természetes avulása mi­att megszűnő lakásokat is fi­gyelembe veszi. A feladat nagyságát jól érzékelteti né­hány tájékoztató adat: a te­lepülések komplex fejlesztésé­hez összesen mintegy 1 millió 900 ezer köbméter vízbázis-bő­vítésről kell gondoskodni, ez a mennyiség a meglevő kapa­citás 70 százalékos növelését jelenti. A kiválasztott területe­ken csaknem 1100 kilométer utat s 1400 kilométer vízveze­téket, több mint ezer kilomé­ter szennyvízcsatornát kell lé­tesíteni. gazdaságosság és érdekeltség szemszögéből. Az EOQC, me­lyet 1957-ben alakítottak Pá­rizsban, először rendezi ha­gyományos éves konferenciáját Budapesten. Az EOQC főcél­ja, hogy olyan európai tudo­mányos szervezet legyen, amely a termékek és szolgáltatások körében a minőség eredmé­nyes javítására törekszik. Magyarország 1966 óta tag­ja az Európai Minőségügyi Szervezetnek. Az idei nemzet­közi tanácskozás fő témája a minőség—gazdaságosság érde­keltség összefüggéseinek elem­zése, gyakorlati alkalmazásá­nak a megvitatása. A konfe­rencia mintegy 120 előadása között természetesen a minő­ségügy egyéb aktuális kérdé­sei is szerepelnek. A konferenciát tegnap dél­előtt dr. Olajos József, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal el­nöke nyitotta meg, majd dr. Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes köszöntötte a részt­vevőket. Többek között el­mondta, hogy minden ország arra törekszik, hogy gazdasá­gában társadalmi, gazdasági fejlettségének legjobban meg­felelő termelési és termékszer­kezetet alakítson ki. A struk­túraalakítás azonban nem­csak a miből mennyit termel­jünk kérdését veti fel, hanem feladja a milyet termeljünk leckéjét, a minőség kérdését is. A fokozódó belső igénye­ket csak úgy tudjuk kielégí­teni, ha termékeink helytáll­nak az egyre szigorúbb köve­telményeket támasztó világpia­con. Ezt követően a szovjet dr. A. B. Glicsev, az EOQC elnö­ke üdvözölte a megjelenteket, akik között helyet foglaltak az ISO, az UNIDO, valamint a japán, amerikai, ausztrál szab­ványügyi szervezetek képvise­lői. A plenáris ülésen elő­adást tartott dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hiva­tal elnökhelyettese a magyar- országi minőségfejlesztés hely­zetéről. A plenáris ülés után a konferencia szekciókban foly­tatta munkáját. Az előadások között szó lesz többek között az olasz FIAT Autógyárban ki­alakított minőségszabályozási rendszerről, az AEG-TELEFUN- KEN adatelemzési rendszeré­ről. A hazai előadások közül érdemes megemlíteni a ma­gyar építőiparban alkalmazott minőségellenőrzési rendszert bemutató előadást, a Csepel Művekben folyó minőségügyi fejlesztések helyzetét, a ma­gyar textiliparban történő mi­nőségügyi munkát elemző elő­adásokat. Érdekesnek ígérkez­nek a szabványosítás szerepét, feladatát elemző előadások, amelyeket NDK-beli, francia, japán, egyiptomi előadók tar­tanak. A „harmadik szektor” a szol­gáltatóipar minőségfejlesztési munkája is hangsúlyozottan szerepel a konferencián. E té­ma sokrétűségét illusztrálja, hogy e témák között szerepel pl. az utasszállító repülőgépek biztonságának, a textiltisztí­tás, valamint a szállodák mi­nőségi osztályozásának kérdé­se is. Ezen kívül szemináriu­mokat is tartanak, melyeken szóba kerülnek a csomagolás, a megbízhatóság, az élelmi­szertermelés és a minőségfej­lesztés költségének, kiszámítá­sának módszerei is. Az európai „minőségügyi parlament” szeptember 7-én fejezi be munkáját. Roszprim Nándor Vári Éva bemutatja a Pécsi Nemzeti Színház egyik új tagját, Bán Jánost Rapi Emília felvétele Magyarország a gazdája há­rom napon keresztül az Euró­pai Minőségügyi Szervezet az EOQC 23. konferenciájának. A Hilton szállóban 24 ország mintegy 800 képviselője vitat­ja meg a minőség kérdését a villog a kék fény Felkapom a fejem, ha bár- honnét szirénaszót hallok és mindig előtör belőlem az együttérző mondat, amit a szi­rénázva robogó mentőautó, rendőrkocsi vagy tűzoltóautó ismeretlen vezetőjének küldök: Pajtás, nem irigyellek. Azt tudom, hogy száguldania kell, hisz valahol pusztít a tűz, súlyos közlekedési vagy más baleset történt, talán egy isme­rősöm esett össze. A gyorsaság emberélet, netán milliós érté­kek megmentését jelenti, ilyen­kor percekben, rrfösodpercek- ben kell rrjérni az időt. Azt is tudom, hogy a vijjogó sziréna és a villogó kék fény csak rend­kívüli esetben különböztethet meg járműveket a többitől. Azt is tudom, hogy az ilyen megkü­lönböztető jelzéssel száguldó gépkocsi vezetőjét mázsás súly- lyal nyomasztja a felelősség, amíg a helyszínre érkezik: köti a KRESZ, az élet- és vagyonbiz­tonság; félti, védi a saját és útitársai, de mások életét; a kocsi épségét és a forgalom résztvevőit sem veszélyeztetheti. Magam is vezetek autót, em­lékszem, pánikba estem, ami­kor először jött velem szembe egy szirénázó mentő. Pánikba estem és ezzel — ha csak a pil­lanat ezredrészéig is —, bizo­nyára nehéz helyzetbe hoztam a gépkocsivezetőt. Mit tegyünk ilyen esetben? A mentő rohamkocsival hét­főn, a rendőrautóval tegnap fogtam ki ilyen szirénázós ro- bogást. A vezetőfülkéből fi­gyeltem — szerencsére csak utasként — a néha vérfagyasz­tó jeleneteket. A „zebrán” középkorú hölgy ballagott békésen a „lemereve­dett" kocsioszlopok között. Blokkolással tudtuk csak ki­védeni a bajt. Érthetetlen, hi­szen a gyalogos jobban hallja a vijjogást, mint a motorzajos vezetőfülkék utasai, netán a gépkocsivezető, a látását sem korlátozza semmi. A megkülön­böztető jelzések adta előny a gyalogosokkal szemben is ér­vényes. Totolyázó autók is aka­dályoztak ... (A járművek elhú­zódtak előlünk, voltak, akik még a járdaszegélyre is feláll­tak, hogy minél biztonságosab­bá tegyék számunkra az utat. A többség már nemcsak együtt­érez, hanem segít is.) Mit teqyenek a személyautók, teherautók, buszok vezetői, a segédmotorkerékpárosok, mo­torkerékpárosok, ha valóban át­érzik a helyzetet és segíteni akarják — segíteniük kell! — az időharc figyelmet magára fel­hívó résztvevőjét? A következőt: irányjelző, vagy karjelzéssel nyugtázzák, hogy „vették” a jelzést és húzódjanak félre. Ha ez valamilyen okból nem megy, akkor ott álljanak le, ahol ép­pen vannak. A városban közlekedő gép­kocsivezetőnek percről percre információk tömeqét kell feldol­goznia. A megkülönböztető jel­zést használónak méq többet és néha másodpercek, vagy ezek tört része alatt. Csak a sa­ját fejével qondolkodva mérhe­ti fel az előtte levő forgalmi helyzetet. Bízzuk rá, hogyan ér­tékel, és hol, merre találja meg a biztonsáqos továbbrobogás szabad sávját. Tehát ezt bízzuk rá, hisz őt hajtja az emberéle­tet mentő idő, de annyit viszont mi — valamennyi közlekedő — tegyünk meg, hogy megteremt­jük számukra a biztonságos vá­lasztás lehetőségét. Ho vijjog a sziréna, villog a kék fény, nekik robogniuk kell. Murányi L. Ha vijjog asziréna, az Európai Minőségügyi Szervezet egy perc alatt A Pécsi Bőrgyárban dolgozó festékszóró berendezések töb­bek között arról is nevezete­sek, hogy az emlékezetes 1976-os, közel 6 millió forintos kárt okozó tűz e gépek egyi­kénél keletkezett. Ma már vaj­mi kevés nyoma van a pár év­vel ezelőtti eseménynek, ha­csak nem tekintjük annak azt a törekvést is, amellyel a gyár­ban a mindinkább megbízható tűzoltó berendezések felszere­lését szorgalmazták. Ennek egyik darabját tegnap helyezték üzembe: az úgyne­vezett 1002-es nagy teljesítmé­nyű haboltó generátor. A kor­szerű berendezést a bányák­ban kísérletezték és próbálták ki először. A szakemberek rend­kívül elégedettek a haboltó­val. Egy kísérlet során egy 675 méter hosszúságú vágatot töltött meg rövid idő alatt a készülék, Tegnap szakemberek előtt is bemutatták a több sikeres pró­bát kiállt berendezést. Többek között tűzoltó- és munkavé­delemmel foglalkozó szakember is ott volt a festékszóró gép mellett. A bekapcsolást köve­tően 45 másodperc alatt lég­mentesen lezárta a gépet a nagy átmérőjű csövön ömlő könnyű hab. A berendezés két legfontosabb előnye: a tűz észlelésétől az oltás megkez­déséig nagyon rövid idő telik el, hiszen mindössze egy gom­bot kell megnyomni. Márpe­dig a tűz terjedését illetően ez a legkritikusabb időszak. A má­sik előny: az oltást követően nem marad vissza víz, vagyis kár nélkül lehet az Evam—B habképző anyaggal működő generátort használni. A gép teljesítménye percen­ként 200 köbméter hab. Az ol­tóanyag teljes mértékben ki­tölti — ha erre szükség van — azt a helyiséget, ahol a tűz ke­letkezett. Előny a felhasznált habképző anyag olcsósága is: kilója nem kerül 50 forintba. A tegnapi bemutató 45 másod­perce alatt mintegy öt liter­nyi fogyott el ebből, aminek értéke így alig'több, mint 200 forint. Az a berendezés vi­szont, amelynek védelme érde­kében felszerelték, több millió forintot ér. A Pécsi Bőrgyár tervei sze­rint további hét haboltó ge­nerátort szerelnek fel a fes­tékszóró gépek védelmében. ÖTFÉLE BÉRLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom