Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-30 / 268. szám
DN HÉTVÉGE 10. MAGAZIN 1979. SZEPTEMBER 30. Testvérlapjaink írják CAMBEHCKO flEAO Hatvanéves a Perla gépgyár A „Perlő” gépgyár a legelsők közé tartozik a mezőgazdasági gépgyárak közül. Ez évben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A Mihail Csitalov által alapított kis gépműhely dicsőséges utat tett meg a fejlődés tekintetében és így lett belőle korszerű szocialista üzem. Ma ez az üzem a hazai gépgyártás egyik büszkesége. dolgoznak az országos takarékossági és munkaszervezési program megvalósításáért. A vezetőség mind nagyobb feladatokat ad az ifjú dolgozóknak és szakembereknek egyaránt, hogy őket is bevonja a nagy feladatok megvalósításába és felelősségtudatukat ezzel is növelje. A gyár az Atanasz Dimitrov gépgyárral nagyon jó integrációs kapcsolatot valósított meg. Fejlődő közlekedés Több mint 311 millió pesót szánnak Kubában a közlekedés fejlesztésére az idén. Hatszáz új autóbusz jelenik meg a városi útvonalakon, a légi közlekedés pedig egy új IL—62-es és három JAK—40-es típusú repülőgépet kap. A vasúti járműpark 15 mozdonnyal és 475 vagonnal, a kereskedelmi flotta három hajóval bővül. A gépkocsiállomány 613 teherautóval egészül ki. Az országban nagy figyelmet fordítanak a vasútvonalak építésére is. Ebben az évben például 287 kilométer hosszú, gyorsvonat! közlekedésre is alkalmas fővonalat adnak át a forgalomnak. Dél-Schwerin, az újonnan épült ipari centrum. Október 7-től villamosvonal köti össze a várossal. 10 000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatnak majd itt. Köztársaságunk születésnapja előtt „Égigérő” baromfitelep Kilencszintes baromfitelep épült fel Leningrad közelében. A legújabb technikai eszközökkel felszerelt tojóház tervezett évi termelése 360 millió darab tojás. A Szovjetunióban a hatvanas évek közepétől építenek ilyen nagyméretű komplexumokat — nemcsak az európai országrészben, hanem Szibériában (például Tyumeny, a nagy olajkitermelő központ mellett) is. Jelenleg a Szovjetunióban évente csaknem annyi tojást termelnek, mint az 1961 és 1965 között eltelt öt évben, amikor a termelés 28,7 milliárd darab volt. Kerek évfordulós születésnapon más a légkör, mint egyébként. Az előkészületek korábban kezdődnek, vendégeket hívunk, s magát a lakást is alaposabban rendbetesszük. A beszélgetések mind gyakrabban a jubiláns körül forognak, emlékeket elevenítünk föl, mérleget készí. tünk és terveket kovácsolunk arról, hogyan is legyen tovább. így van ez bizonyára minden családban. Hasonlóképpen történik, ami. kor az állam, amelyben mint egy nagy családban élünk, közeledik a jubileumához. Köztársaságunk, a Német Demokratikus Köztársaság október 7-én 30 éves lesz, s minket mindany. nyiunkat már hosszú ideje ez az évforduló foqlalkoztat. Úgy mint a családban, itt is az az ember kívánsága, hogy közölje barátaival, mi az, ami annyira megindítja ezekben a napokban, és ml minden történik most. Újságunkban, a Schweriner Volkszeitungban majd mindennap a munkaverseny mottója olvasható, amely megyénkben minden kezdeményezést az évforduló előtt eqyetlen cél felé áramoltat. A mottó így szó!: „Az én garanciám a IX.-re — az én hozzájárulásom a 30.- hoz.” Az én garanciám a IX.-re — ez azt jelenti, minden dolgozó munkája révén személyesen felelősnek érzi magát, hogy a IX. pártkongresszus határozatai mindenki javára és minden egves ember hasznára megvalósuljanak. Az én hozzájárulásom a 30.-hoz — ebben az az akarat fejeződik ki, hogy köztársaságunk 30. évfordulója a német földön megvalósult szocializmus teljesítményeinek szemléjévé váljon, és ezzel internacionalista hozzájárulásunknak is eleget tegyünk, a világban erősítsük a szocializmust. Erre minket különös mértékben kötelez politikai-földrajzi fekvésünk. Hisz csak 40 km-re megyeszékhelyünktől húzódik a határ a másik német állammal, ahol a hatalmi viszonyokat az imperializmus határozza meg, ahol a régi fasiszta hagyományokból nem kevés nyílt vagy leplezett formában tovább hat, és ahol a kommunizmus-elle- nesség, az NDK elleni sajátos Kamcsatka! tarisznyarák A Ptyicsij nevű parányi sziget a Kamcsatka-félsziget partjai közelében fekszik. Az év nagy részében csaknem teljesen kihalt, csupán a meteorológusok maradnak itt a téli idényre. Nyáron azonban a kis sziget lakossága tízszeresére, tizenötszörösére növekszik: itt van a báziskikötője a „Vörös Október” kolhoz kis halász- és rákászflottájának. A hajók hajnalban kifutnak a tengerre és éjfél tájban gazdag zsákmánynyal térnek vissza.' A szakemberek szerint a világ legjobb tarisznyarákja itt, a Kamcsatka-félsziget partjai mentén található. Ezt a fajta tarisznyarákot kamcsatkai ráknak is nevezik. A szovjet kormány által foganatosított rendszabályok eredményeként ez az értékes állat számszerűen növekszik. Az egyik ilyen intézkedés volt a rákhalászat idejének korlátozása. Fontos szerepet játszott az új halászati módszer bevezetése is. A hagyományos fenékhálók helyett, amelyekbe nőstények és apró egyedek is bekerültek, ma speciális csapdákat alkalmaznak. A csapdába került, nem megfelelő méretű rákot holadéktolanul visszadobják a tengerbe. A rákokat konzervként dolgozzák fel, Schwerin központja. Jelenleg restaurálják az Övárost. revansizmusként bontakozik ki. Miközben mi állandóan a békés egymás mellett élés politikájáért fáradozunk, természetesen azt is nyíltan megmondjuk, hogy mi annak az államnak a lényege és határozottan visszautasítunk minden kísérletet, hogy beavatkozzanak belső ügyeinkbe. Különösen az utóbbi években változott meg Schwerin megye társadalmi arculata. Ez a legszembetűnőbben magán a megyeszékhelyen nyilvánul meg. Az NSZEP Vili. kongresszusa elhatározta, hogy köztársaságunk északi részének legnagyobb beruházásaként itt ipari központot létesít. Ezzel Schwerinből, amely történelmileg hercegi székhelyként alakult ki, modern nagyváros lett - egy olyan munkásosztállyal, amely korát tekintve köztársaságunkban bizonyára a legfiatalabb. Ennek ellenére már figyelemre méltóan hallatja szavát. Schwerin ben született pl. az NDK-évfordulóra való készü. lődés szocialista munkaversenyében a kezdeményezés: „Minden hónapban egy napi tervtúlteljesítés megtakarított anyagból”. Az iparral egyidőben terjeszkedett a város is. Néhány évvel ezelőtt a tv-torony még kedvelt kirándulóhelye volt a schweri- nieknek. Az óváros központjától egy óra hosszat bandukoltunk a Schwerini-tó mentén, ót a széles mezőkön a tv-toronyhoz, hogy ott egy kávét megigyunk. Ha ma a tv-toronyból a városra nézünk, az már nem a messzeségben fekszik. A nagy Dreesch modern lakóházai időközben körbevették a tv-tornyot és az új építési területre vezető villamos végállomásának lényegre mutatóan azt a nevet adták — Centrum. Schwerin sokáig olyan megye volt, amely mezőgazdaságával ugyan a köztársaság élelmiszerrel való ellátásóban fontos szerepet játszott, de más ágazatokban alig tudott valamivel hozzájárulni a nemzeti jövedelemhez. Most a schwerinieket joggal sérti, ha megyéjüket agrármegyének nevezik. Azt válaszolják; mi ipari-mezőgazdasági megye vagyunk. A régi Mecklenburgból, amelyben Schwerin megye fekszik, gyakorlatilag semmi más nem maradt még, mint a szép vidék sok tavával. De a táj is a maga teljességében szocialista hazánk jellegzetes képévé változott és soha nem ismert mértékben megyénk, az egész köztársaság dolgozóinak felüdülését szolgálja és sok barátunkét a szocialista országokból. Az egykori német birodalmi kancellár, Bismarck ennek a vidéknek az elmaradottságát így jellemezte: „Ha világunk egyszer elpusztul, akkor én Meck- lenburgba megyek, mivel Mecklenburg száz évvel később tűnik el.” Jó, ha az ember az újnak a fényében emlékezik a régire is, hogy annak nagyságát érzékeljük, amit alkottunk és még magasabb feladatokat tűzzünk magunk elé, ahogy azt a jubileum évében éppen megtesszük. Amikor köztársaságunk megalakulásának jubileumi évfordulóján, október 7-én néhány új objektumot is átadnak, akkor ezekhez a megyei kórház egy része is hozzátartozik majd. És nekem külön örömet okoz, hogy ebben az összefüggésben azt írhatom: ennek az építménynek az alapját pécsi építészek elgondolásai és tervei képezik. Dr. Gert Ullrich, a Schweriner Volkszeitung főszerkesztő-helyettese A szabadság ünnepe előtt a gyár munkásainak és szakembereinek nagyon dolgosak voltak napjaik, mert a feszített termelési program megvalósítása diktálta az iramot. De a dolgozó és irányító kollektívák az üzemben felelősséggel teljesítik árutermelési tervüket és terven felül is nyereséget biztosítanak az országnak. A gyár sokéves történetében azonban nemcsak egy-két alkalommal jegyezték fel, hogy teljesítette gazdasági tervét. A sikerek bizonyítékai annak, hogy a dolgozók és szakemberek jó munkaszervezéssel látják el feladatukat. Számos dolgozójuk példaképpen szerepel a gyár kollektívája előtt. A gyár dolgozói sikeresen GAZETAG=D zachodnia DZIENN1K POLSKIÉI ZJEDNOCZONEJ PARTl) ROBOTNK*2EJ Egy ialu, amely olyan mintha város lenne Széles utak, parkok, elegáns étterem, modern üzletek, szépen karbantartott zöldövezet. A városi jelleg szinte minden lépésnél szembeötlik, bár a község nem igyekszik a város rangot elérni. Tarnowo Podgór- neban két és félezren laknak és bizonyára sikerrel venné fel a versenyt bármely kisvárossal. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés is fejlett, többnyire szövetkezetekben dolgoznak a mezőgazdasági munkások, de igen fejlett, gépesített egyéni gazdaságokat is találhatunk itt. A község ipara már korántsem ilyen fejlett. Mindössze egy mezőgazdasági gépjavító és egy húsfeldolgozó kombinát található a faluban. A legkorszerűbb épület a kultúra és propaganda központé, melyben a könyvtáron, a kultúrházon kívül helyet kapnak a helyi párt- és tömegszervezetek képviselői és a házasságkötő terem. Kiemelkedő helyet foglal el Tarnowo Podgór- ne az egyéni építkezések kezdeményezésében is. Ebben az ötéves tervben mintegy 350 családi házat építenek itt, nem számítva a számos javító- és- szolgáltató-helyiséget. Eddig igen nehéz körülmények között dolgoztok a helyi orvosok és gyógyszerészek. A közeljövőben nyolc szakrendelőt, az orvosoknak négy szolgálati lakást építenek fel, valamint egy gyógyszertárat. Az üzlethálózat kielégíti a helyi igényeket, de ez nem jelenti azt, hogy nem szorul fejlesztésre. Mór elkezdték az új, 1300 négyzetméter alapterületű iparcikk- és élelmiszer-áruház építését. A következő ötéves tervben benzinkutat kap a község, valamint a csatorna- és vízhálózatot bővítik. Ez a község is, a poznani agglomerációhoz tartozik és mivel a Kierski tó mellett található, a jövőben egyre inkább üdülőhellyé kívánják fejleszteni.
