Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-30 / 268. szám

DN HÉTVÉGE 10. MAGAZIN 1979. SZEPTEMBER 30. Testvérlapjaink írják CAMBEHCKO flEAO Hatvanéves a Perla gépgyár A „Perlő” gépgyár a legel­sők közé tartozik a mezőgaz­dasági gépgyárak közül. Ez év­ben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A Mihail Csitalov által ala­pított kis gépműhely dicsősé­ges utat tett meg a fejlődés tekintetében és így lett belőle korszerű szocialista üzem. Ma ez az üzem a hazai gépgyár­tás egyik büszkesége. dolgoznak az országos takaré­kossági és munkaszervezési program megvalósításáért. A vezetőség mind nagyobb fel­adatokat ad az ifjú dolgozók­nak és szakembereknek egy­aránt, hogy őket is bevonja a nagy feladatok megvalósításá­ba és felelősségtudatukat ez­zel is növelje. A gyár az Atanasz Dimitrov gépgyárral nagyon jó integrációs kapcsolatot valósí­tott meg. Fejlődő közlekedés Több mint 311 millió pesót szánnak Kubában a közlekedés fejlesztésére az idén. Hatszáz új autóbusz jelenik meg a városi útvonalakon, a légi közlekedés pedig egy új IL—62-es és három JAK—40-es típusú repülőgépet kap. A vasúti járműpark 15 moz­donnyal és 475 vagonnal, a ke­reskedelmi flotta három hajóval bővül. A gépkocsiállomány 613 teherautóval egészül ki. Az országban nagy figyelmet fordítanak a vasútvonalak építé­sére is. Ebben az évben például 287 kilométer hosszú, gyorsvonat! közlekedésre is alkalmas fővona­lat adnak át a forgalomnak. Dél-Schwerin, az újonnan épült ipari centrum. Október 7-től villamosvonal köti össze a várossal. 10 000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatnak majd itt. Köztársaságunk születésnapja előtt „Égigérő” baromfitelep Kilencszintes baromfitelep épült fel Leningrad közelében. A legújabb technikai eszközök­kel felszerelt tojóház tervezett évi termelése 360 millió darab tojás. A Szovjetunióban a hatvanas évek közepétől építenek ilyen nagyméretű komplexumokat — nemcsak az európai ország­részben, hanem Szibériában (például Tyumeny, a nagy olaj­kitermelő központ mellett) is. Jelenleg a Szovjetunióban évente csaknem annyi tojást termelnek, mint az 1961 és 1965 között eltelt öt évben, amikor a termelés 28,7 milliárd darab volt. Kerek évfordulós születésna­pon más a légkör, mint egyéb­ként. Az előkészületek korábban kezdődnek, vendégeket hívunk, s magát a lakást is alaposab­ban rendbetesszük. A beszélge­tések mind gyakrabban a jubi­láns körül forognak, emlékeket elevenítünk föl, mérleget készí. tünk és terveket kovácsolunk arról, hogyan is legyen tovább. így van ez bizonyára minden családban. Hasonlóképpen történik, ami. kor az állam, amelyben mint egy nagy családban élünk, kö­zeledik a jubileumához. Köztár­saságunk, a Német Demokrati­kus Köztársaság október 7-én 30 éves lesz, s minket mindany. nyiunkat már hosszú ideje ez az évforduló foqlalkoztat. Úgy mint a családban, itt is az az ember kívánsága, hogy közölje bará­taival, mi az, ami annyira meg­indítja ezekben a napokban, és ml minden történik most. Újságunkban, a Schweriner Volkszeitungban majd minden­nap a munkaverseny mottója olvasható, amely megyénkben minden kezdeményezést az év­forduló előtt eqyetlen cél felé áramoltat. A mottó így szó!: „Az én garanciám a IX.-re — az én hozzájárulásom a 30.- hoz.” Az én garanciám a IX.-re — ez azt jelenti, minden dolgo­zó munkája révén személyesen felelősnek érzi magát, hogy a IX. pártkongresszus határozatai mindenki javára és minden egves ember hasznára megvaló­suljanak. Az én hozzájárulásom a 30.-hoz — ebben az az akarat fejeződik ki, hogy köztársasá­gunk 30. évfordulója a német földön megvalósult szocializ­mus teljesítményeinek szemléjé­vé váljon, és ezzel internaciona­lista hozzájárulásunknak is ele­get tegyünk, a világban erősít­sük a szocializmust. Erre minket különös mérték­ben kötelez politikai-földrajzi fekvésünk. Hisz csak 40 km-re megyeszékhelyünktől húzódik a határ a másik német állammal, ahol a hatalmi viszonyokat az imperializmus határozza meg, ahol a régi fasiszta hagyomá­nyokból nem kevés nyílt vagy leplezett formában tovább hat, és ahol a kommunizmus-elle- nesség, az NDK elleni sajátos Kamcsatka! tarisznyarák A Ptyicsij nevű parányi szi­get a Kamcsatka-félsziget part­jai közelében fekszik. Az év nagy részében csaknem telje­sen kihalt, csupán a meteoro­lógusok maradnak itt a téli idényre. Nyáron azonban a kis sziget lakossága tízszeresére, tizenötszörösére növekszik: itt van a báziskikötője a „Vörös Október” kolhoz kis halász- és rákászflottájának. A hajók haj­nalban kifutnak a tengerre és éjfél tájban gazdag zsákmány­nyal térnek vissza.' A szakemberek szerint a vi­lág legjobb tarisznyarákja itt, a Kamcsatka-félsziget partjai mentén található. Ezt a fajta tarisznyarákot kamcsatkai rák­nak is nevezik. A szovjet kormány által fo­ganatosított rendszabályok eredményeként ez az értékes állat számszerűen növekszik. Az egyik ilyen intézkedés volt a rákhalászat idejének korlátozá­sa. Fontos szerepet játszott az új halászati módszer bevezeté­se is. A hagyományos fenékhá­lók helyett, amelyekbe nősté­nyek és apró egyedek is beke­rültek, ma speciális csapdákat alkalmaznak. A csapdába ke­rült, nem megfelelő méretű rá­kot holadéktolanul visszadob­ják a tengerbe. A rákokat konzervként dol­gozzák fel, Schwerin központja. Jelenleg restaurálják az Övárost. revansizmusként bontakozik ki. Miközben mi állandóan a bé­kés egymás mellett élés politi­kájáért fáradozunk, természete­sen azt is nyíltan megmondjuk, hogy mi annak az államnak a lényege és határozottan vissza­utasítunk minden kísérletet, hogy beavatkozzanak belső ügyeinkbe. Különösen az utóbbi években változott meg Schwerin megye társadalmi arculata. Ez a leg­szembetűnőbben magán a me­gyeszékhelyen nyilvánul meg. Az NSZEP Vili. kongresszusa el­határozta, hogy köztársaságunk északi részének legnagyobb be­ruházásaként itt ipari központot létesít. Ezzel Schwerinből, amely történelmileg hercegi székhely­ként alakult ki, modern nagyvá­ros lett - egy olyan munkásosz­tállyal, amely korát tekintve köz­társaságunkban bizonyára a legfiatalabb. Ennek ellenére már figyelemre méltóan hallatja szavát. Schwerin ben született pl. az NDK-évfordulóra való készü. lődés szocialista munkaverse­nyében a kezdeményezés: „Min­den hónapban egy napi tervtúl­teljesítés megtakarított anyag­ból”. Az iparral egyidőben terjesz­kedett a város is. Néhány évvel ezelőtt a tv-torony még kedvelt kirándulóhelye volt a schweri- nieknek. Az óváros központjától egy óra hosszat bandukoltunk a Schwerini-tó mentén, ót a széles mezőkön a tv-toronyhoz, hogy ott egy kávét megigyunk. Ha ma a tv-toronyból a városra nézünk, az már nem a messze­ségben fekszik. A nagy Dreesch modern lakóházai időközben körbevették a tv-tornyot és az új építési területre vezető villa­mos végállomásának lényegre mutatóan azt a nevet adták — Centrum. Schwerin sokáig olyan megye volt, amely mezőgazdaságával ugyan a köztársaság élelmiszer­rel való ellátásóban fontos sze­repet játszott, de más ágazatok­ban alig tudott valamivel hoz­zájárulni a nemzeti jövedelem­hez. Most a schwerinieket jog­gal sérti, ha megyéjüket agrár­megyének nevezik. Azt válaszol­ják; mi ipari-mezőgazdasági megye vagyunk. A régi Mecklenburgból, amelyben Schwerin megye fek­szik, gyakorlatilag semmi más nem maradt még, mint a szép vidék sok tavával. De a táj is a maga teljességében szocialis­ta hazánk jellegzetes képévé változott és soha nem ismert mértékben megyénk, az egész köztársaság dolgozóinak fel­üdülését szolgálja és sok bará­tunkét a szocialista országok­ból. Az egykori német birodalmi kancellár, Bismarck ennek a vi­déknek az elmaradottságát így jellemezte: „Ha világunk egy­szer elpusztul, akkor én Meck- lenburgba megyek, mivel Meck­lenburg száz évvel később tűnik el.” Jó, ha az ember az újnak a fényében emlékezik a régire is, hogy annak nagyságát érzé­keljük, amit alkottunk és még magasabb feladatokat tűzzünk magunk elé, ahogy azt a jubi­leum évében éppen megtesszük. Amikor köztársaságunk meg­alakulásának jubileumi évfor­dulóján, október 7-én néhány új objektumot is átadnak, akkor ezekhez a megyei kórház egy része is hozzátartozik majd. És nekem külön örömet okoz, hogy ebben az összefüggésben azt írhatom: ennek az építménynek az alapját pécsi építészek el­gondolásai és tervei képezik. Dr. Gert Ullrich, a Schweriner Volkszeitung főszerkesztő-helyettese A szabadság ünnepe előtt a gyár munkásainak és szakem­bereinek nagyon dolgosak vol­tak napjaik, mert a feszített termelési program megvalósí­tása diktálta az iramot. De a dolgozó és irányító kollektívák az üzemben felelős­séggel teljesítik árutermelési tervüket és terven felül is nye­reséget biztosítanak az ország­nak. A gyár sokéves történetében azonban nemcsak egy-két al­kalommal jegyezték fel, hogy teljesítette gazdasági tervét. A sikerek bizonyítékai annak, hogy a dolgozók és szakembe­rek jó munkaszervezéssel lát­ják el feladatukat. Számos dol­gozójuk példaképpen szerepel a gyár kollektívája előtt. A gyár dolgozói sikeresen GAZETAG=D zachodnia DZIENN1K POLSKIÉI ZJEDNOCZONEJ PARTl) ROBOTNK*2EJ Egy ialu, amely olyan mintha város lenne Széles utak, parkok, elegáns étterem, modern üzletek, szé­pen karbantartott zöldövezet. A városi jelleg szinte minden lépésnél szembeötlik, bár a község nem igyekszik a város rangot elérni. Tarnowo Podgór- neban két és félezren laknak és bizonyára sikerrel venné fel a versenyt bármely kisvárossal. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés is fejlett, többnyire szövetkezetekben dolgoznak a mezőgazdasági munkások, de igen fejlett, gépesített egyéni gazdaságokat is találhatunk itt. A község ipara már korántsem ilyen fejlett. Mindössze egy me­zőgazdasági gépjavító és egy húsfeldolgozó kombinát talál­ható a faluban. A legkorszerűbb épület a kultúra és propaganda köz­ponté, melyben a könyvtáron, a kultúrházon kívül helyet kap­nak a helyi párt- és tömegszer­vezetek képviselői és a házas­ságkötő terem. Kiemelkedő he­lyet foglal el Tarnowo Podgór- ne az egyéni építkezések kez­deményezésében is. Ebben az ötéves tervben mintegy 350 családi házat építenek itt, nem számítva a számos javító- és- szolgáltató-helyiséget. Eddig igen nehéz körülmények között dolgoztok a helyi orvosok és gyógyszerészek. A közeljövőben nyolc szakrendelőt, az orvosok­nak négy szolgálati lakást épí­tenek fel, valamint egy gyógy­szertárat. Az üzlethálózat ki­elégíti a helyi igényeket, de ez nem jelenti azt, hogy nem szorul fejlesztésre. Mór elkezd­ték az új, 1300 négyzetméter alapterületű iparcikk- és élel­miszer-áruház építését. A kö­vetkező ötéves tervben ben­zinkutat kap a község, vala­mint a csatorna- és vízhálóza­tot bővítik. Ez a község is, a poznani agglomerációhoz tar­tozik és mivel a Kierski tó mel­lett található, a jövőben egyre inkább üdülőhellyé kívánják fejleszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom