Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-30 / 268. szám
DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. SZEPTEMBER 30. — Coeliakia, azaz a lisztérzékenység A kicsi nem fejlődik kellőképpen, óllandóan nyűgös, hasa felpuffad, végtagjai elvékonyodnak. A rutinvizsgálat rendszerint vitaminhiányt, vérszegénységet állapít meg, de sajnos sokszor nem erről van szó. A kisgyerek lisztérzékenységben szenved, ez okozza a tüneteket. Ezen a betegségen az orvostudomány jelenleg semmiféle gyógyszerrel nem tud segíteni. Orvosok és szülők egyet tehetnek: szigorú diétát írnak elő és tartanak be. Ez azonban nem egyszerű dolog, mert ma még hiányoznak a diéta feltételei. Nem lehet például kukoricalisztet kapni, holott ezek a gyerekek csak ilyen lisztből készült kenyeret ehetnek. Szerencsére pékek, orvosok, ápolónők összefogásával pillanatnyilag —■ ha kisipari módszerekkel is — még tudnak valamit tenni a gyerekek érdekében. De nagyon sok olyan probléma van, amihez ennél már több kellene. Ezt a többet szeretné elérni a Pannon Krónika októberi adása, amikor megismerteti a nézőkkel ezt a fontos ügyet. Helyet kapott még egy orvosi téma a krónikában: Ivovi és pécsi orvosok (a POTE Intenzív Therapiás Osztálya) együttműködése a szívsebészetben. Egészen más jellegű együttműködés az, amely Kígyós Sándor szobrászművészt és a cserkúti Mezőgép egy szocialista brigádját fűzi össze. Közösen készítenek szobrot (képünkön), s a filmben brigádtagok és művész arról beszélnek, mit adott számukra a közös munka. A Hídvégi József által szerkesztett Pannon Krónikát október 5-én 18.30-kor sugározza a televízió, az egyes programon. (Fotó: Bárány Györgyné) A. Gy. A szombati, október 6-i, este nagy művészi élménye lesz a híres Ingmar Bergman-film, a Jelenetek egy házasságból, Paula című, legújabb részének vetítése. Liv Ullmann és Erland Josephson főszereplésével, este 22 óra 20 perckor kezdődik a vetítés. Ez a nap máskülönben is sok érdekességet ígér a tévénézőknek: 20 órakor vetítik a Lépj olajra című, színes, magyarul beszélő francia—olasz filmet. (Képünkön: Liv Ullmann.) * Judith címmel jelent meg Szűcs Judit új nagylemeze. Az énekesnő lesz az október 6-i — este 21 óra 50-kor — Az egymillió fontos hangjegy főszereplője. Október első hétfőjén hangzik el ÖTTÖL-HATIG a pécsi stúdió esti hangos újságja, Kovács Imre szerkesztésében. — Folytatjuk a szocialista brigádok bemutatását — ezúttal a vasúton, valamint a nemzetközi gyermekév alkalmából indított portrésorozatot.- A hét bemutatója kapcsán két Cecília vall — ezúttal prózában — szerepéről: Labancz Borbála és Péter Gizi. Felkeressük a Pécsi Állami Gazdaság lovasiskoláját, jelentkezik az eszperantósarok és a horgászok öt perce. MITŐL ÉDESEBB A CUKOR? — kérdezi Müller István kedden elhangzó riportműsorában, melyben végigkíséri az egyik alapvető élelmiszer útját a termelőtől a fogyasztóig. Megszólalnak a mezőgazdasági üzemek cukorrépatermesztéssel foglalkozó szakemberei, a szállítók, akik a betakarítás ideje alatt éjjel-nappal viszik az alapanyagot és természetesen a feldolgozók, ahonnan a cukor a bolti polcokra, a fogyasztók elé kerül. Október a MÚZEUMI HÓNAP. Több alkalommal is jelentkezik majd ez a cím a rádióműsorban. Alkalmat ad arra, hogy kitekintést nyújtson egész Dél-Dunántúlra, megismertessen a hallgatókkal kevéssé „divatos" kiállítóhelyeket. A szombati műsorban a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum munkatársai nemcsak sokirányú és érdekes munkájukról számolnak be, hanem egy zenés irodalmi összeállítás szerkesztőiként is. A szerdai szerb-horvát nyelvű adásban a nemzetiségi óvodákról szó! Prerádovics Emi! szakfelügyelő írása. Majd Lász- tity Ljubomirral, a nemzetiségi munkabizottság elnökével hangzik el beszélgetés, melynek témája: a TIT és a nemzetiségek. Szombaton a szezon- munkásról szól Frankovics György riportja, Vass Béla pedig őszi sétára invitálja a hallgatókat a sellyei parkba. A pénteki német nyelvű Kulturális Magazinban Ravasz Jánossal, a szederkényi művelődési otthon volt igazgatójával beszélget Hetényi Árpád. Ravasz János régóta foglalkozik néprajzi kutatásokkal. Többek között ő dolgozta fel Szederkény község történetét. Ezúttal mostani kutatásairól, terveiről beszél. „Sorsok — emberek” címmel Verbőczi József nyugdíjassal beszélget a vasárnapi műsorban Wolfart János. zínhi „Nem az operett, hanem a rendezése van válságban” A Csárdáskirálynő londoni értékrendje - Kazán István a műfaj gondjairól Lapozgatom az egész földgolyón ismert kézikönyvet, a londoni kiadású The Timetables of History című történelmi időtáblázatot. Benne van az időszámítás előtt ötezer évtől 1975- ig minden jelentős művészeti, tudományos, történelmi, politikai személy és esemény, és még a mindennapoknak is szántak egy rovatot, feljegyezvén például, hogy a rómaiak mikor kezdtek szappant használni. A magyar tudományból, történelemből, művészetből benne van Kossuth, Lukács György, a mohácsi vész, 1848/49., Bartók, Kodály, Munkácsy, Jánossy professzor és még néhányon. Mindenki egyszer. De személyenként négy-hét alkalommal szerepel Kálmán Imre és Lehár Ferenc. Benne van a világszerte használt kézikönyvben, hogy a Csárdáskirálynőnek 1915-ben Bécsben volt a premierje, de még az alig ismert Giuditta című operettünk is szerepel. Hiányzik viszont Balázs Béla és Jancsó Miklós, Kandó Kálmán és Jedlik Ányos. Kultúrember számára kissé bosszantó, de ilyen egyoldalú a képünk a nagyvilágban. Tudomásul kell venni, hogy a magyar művészetből a világot főként a kellemes, szép, lírai rrruzsikájú operett hódította meg legjobban. Idehaza mégis sokan lenézik. Erről beszélgettünk most a szombati pécsi Csárdáskirálynő premier rendezőjével, Kazán Istvánnal, aki a magyar színházi élet egyik legismertebb egyénisége, számtalan beosztásban irányította már színházi világunk egy-egy alkotó műhelyét, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, most indítja a második musical szakos évfolyamot. — Azt mondják: válságban van a magyar operett — mondja. — Nem igaz. Az operettrendezés van válságban. Tizennyolc évig tanítottam a főiskolán rendezőnövendékeket, de az operett nem volt tantárgy, így aztán rendezőnövendékek nőttek fel, akik azt hiszik magukról, hogy ha a gondolati érték dolgában magasabb rendező Shakespeare műveket tudják rendezni, akkor az operettet is. Pedig nem tudnak vele mit kezdeni. Hiszen ez már az alkotás másfajta szövetét hordozza. Válságban legfeljebb a szövegkönyv miatt van és azért — utóbbi a figyelemre méltóbb — mert az ifjabb közönségréteg életritmusa, életérzése a melodikus operettmuzsika helyett inkább a ritmikus, lüktető vad popzenében talál utat magának. — A főpróba láttán ön rendkívül jól érzi a zenedramaturgiát! — Természetes, hogy a zene néha feleslegessé teszi a — nem egy operettben szürke — szöveget. Ezért hagyni kell a zenét élni. Az operett modern előadása persze okoz azért műfaji gondokat. De szerintem mégsem szabad karikírozni, elköny- nyíteni, hanem reális felfogásban, de meghagyni a saját légkörében és érvényesíteni a színpadon a legértékesebb, legmaradandóbb vonulatát: a muzsikáját Kazán István igazát támasztja alá a The Timetables of History: a magyar operett-muzsika világszerte hódít. Hasonlóan zeneközpontú az előadás karmesterének, Károly Róbertnek az előzetes nyilatkozata is: — Igényesen szeretnénk szórakoztatni. Az egyik legnagyobb operettzene-szerző, Kálmán Imre rendkívül színvonalas zenedramaturgiája erre lehetőséget ad. Ennek alapján zenekar, szólisták, kórus igényesen szólalhat meg, a színpadi helyzetek ettől maradhatnak ízlésesek, és színpad meg közönség kapcsolata ettől lehet bensőséges. A mostani Csárdáskirálynőben több kettős, sőt, hármas szereposztás is van, a nagy zenés színházaknak az előadások biztonságára törekvése jegyében, így a szombati, október 6-i premiertől januárig folyamatosan több szereplő lép be az előadásba, vagy váltja fel az addig játszó művészeket. ¥ Ahogy tetszik-másképpen A múlt hét egyik színházi riportjában már nyilatkozott Konter László rendező Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékának előkészületeiről. Ezúttal Szalay Attila műfordítót kérdeztük, aki az utóbbi két évtized német nyelvterületen bemutatott Ahogy tetszik előadásainak kritikáit fordította le a pécsi bemutató előkészületeihez, és azok tartalmát így foglalja össze: — Az „Ahogy tetszik” Shakespeare egyik legtöbbször előadott, de legnehezebben játszható műve. Szabó Lőrinc mesteri fordítása a biztosíték arra, hogy a Pécsi Nemzeti Színház október 5-i bemutatóján hiteles és irodalmilag is magasszintű szöveg hangozhassék el. így a dramaturgia és a rendezés vizsgázik majd, hogy mennyire sikerül a rendezésnek érzékeltetni a két ellentétes helyszín mondanivalóját, mennyire érzékelteti ezt a különbséget a színészek beszédmodora, mennyire harmonizál majd a díszlete mondanivalóval és mennyire sikerül megtartani a mértéket a külsőségekre csábító jelenetekben. Rosalinda mennyire tud megbirkózni hatalmas szövegével, úgy, hogy ne ez, hanem ennak mondanivalója jusson el hozzánk és hogy el tudja-e hitetni velünk is (nemcsak Or- landóval), hogy fiú — ezeket érzem húsz év sok külföldi előadásának visszhangjaiból. Végül Papp Zoltán, az előadás zeneszerzője: — Szakítani szeretnék azar- chaizmussal. A zene a mondatokból lép ki, azokat emeli meg. Ez a rész máskülönben egészen a popzene stílusáig elmegy. Muzsikám észrevétlen marad, de úgy érzem, mégsem csupán kísérőzene. Sorokban Új könyvek: Claymore, Tod: Viperák fészke. Albatrosz sorozat Defoe, Doniéi: Roxána, avagy a szerencsés kedves. Ipper Pál: Csak 18 éven ALULIAK-na k. Beszélgetések politikáról, Kampis Péter: Orr-ügy. Lord, Walter: A Titanic pusztulása, népszerű történelem sorozat, II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Negay László—Gaál Domokos: Ezer mesterség. Bölcs bagoly sorozat. Nozdnoviczky László: Televízióontennák, Potocki, Jan: Kaland a Sierra Morénában. Reid, Thomas: A fehér törzsfőnök, Delfin sorozat. Simenon, Georges: Maigret szórakozik, Szerelemről álmodozva — olasz szerelmesversek. Wellner István: Velencétől Rómáig. Zsoldos Péter: Portré négy ülésben. Ifjúsági Ház programja: Szeptember 30-án 18.00 —22.00 óráig Bőricz László disco, október 1-én 19.00 órakor Soká késett az ünnep címmel adnak szerzői estet: Tóth Erzsébet, Nagy Gáspár, Pass Lajos, Pintér Lajos és Zalán Tibor költők. Hétfőn 17.00 órakor indul a faesztergályos tanfolyam Kirschner Ferenc vezetésével, szerdán hét órakor a bridzstanfolyam dr. Szvitacs István irányításával és csütörtökön a Miniegyetem önismereti Csoportja dr. Stark András vezetésével 17.30-kor kezdi a foglalkozását. 6- án, szombaton ismét Bo- ezin disco 18.00 órától. IH Kísérleti Galériájában faesztergályos munkákból nyílt kiállítás, amely naponta megtekinthető 14.00 órától. Kátoly: Dobrica Cezarics neves horvát költő találkozik olvasóival október 3-án este 19.00 órakor Ká- tolyban. Másnap a pécsi délszláv diákotthonba látogat. Film Századunk amerikai filmjei Az új közművelődési évad kezdetén szeptemberben ismét szakkörök, tanfolyamok, klubok indulnak középiskolákban, kollégiumokban, egyetemeken, üzemekben, művelődési házak, ban. Egymás után alakulnak meg megyeszerte a filmklubok is. Újra beindul a Balázs Béla Filmklub, mely évek óta nagyon népszerű. Az elmúlt évben csak egy-egy előadása volt Pécsett, ezért sokan kívülreked- tek a nézőtérről. Idén két előadásban több mint kilencszáz érdeklődő tekintheti meg a klub egy-egy filmjét. Pécsen kívül Mohácson és Komlón is ugyanazzal a műsorral működik a klub. Az őszi évad programjában az amerikai filmgyártás századunk második felében készült alkotásaiból válogatott műveket vetítenek. Kubrick, Strick, Brooks, Averbach munkái mellett, egy angol film is sorra kerül, Kass rendezése. Tekintettel arra, hogy a filmek mindegyike archív, a filmek címeit csak a mozikban lehet közölni, s ezért a nemzetközi jogszabályok miatt ezt most nem tehetjük. Az előadások október har- madikán kezdődnek a Helyőrségi Művelődési Otthonban, este hat órakor, majd a Petőfi mozi utolsó előadásán ismétlik meg. Mindkét moziban meg. kezdték a bérletek árusítását, s a műsorról az érintett pécsi és vidéki mozik adnak további felvilágosítást. K. L. Múzeumi hónap
