Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-28 / 266. szám

2

DunQntult napló

1979. szeptember 28., péntek

Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka

A népi ellenőrzés rendszere betölti hivatásét, rászolgált a bizalomra

(Folytatás az I. oldalról)

nala és eredményessége szempontjából. A területi ellenőrzéseket is beleértve több száz vizsgálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés témaköreiben, mindenekelőtt a termelő berendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdálkodás, a külkereskedelem, a beruházási tevékenység számos területén.

— Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a lakosság anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának ellenőrzésére. A vizsgálatok e tevékenységeknek is széles körét fogták át. Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a szociális gondoskodás, a testnevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kérdésére.

— A vizsgálatokkal a jelenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a kiváltó okokat kerestük. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, amelyek a hibák megelőzését szolgálják. Úgy véljük, ez igen fontos szerepe az ellenőrzésnek, mert módot ad rá, hogy kellő időben megtegyük azokat a hatékony intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetőek a kárt okozó, súlyosabb hibák. így lehetőség nyílik arra is, hogy javaslatokkal segítsük azoknak a helyi vagy központi intézkedéseknek a kialakítását, amelyek a feltárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szolgálják. Munkánkban még inkább arra törekszünk, hogy ez az ellenőrzés a jó tapasztalatokat, az újszerű kezdeményezéseket is feltárja, segítse elterjesztésüket, az ehhez szükséges feltételek megteremtését.

— A XI. kongresszust követően a kormány átfogóbban foglalkozott az ellenőrzés fejlesztésével és újabb, magasabb követelményeket állított elénk. Fölmérve helyzetünket, fogyatékosságainkat, a többi között megállapítottuk, hogy erőinket elapróztuk, sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasznosítására, javaslataink megvalósításának figyelemmel kísérésére. A lehetségesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi munkában hasznosítható, operatív segítséget nyújtani a vezetésnek. Az utóbbi időben számos intézkedést tettünk a munka színvonalának emelésére, feltételeinek javítására, operativitásának erősítésére. Kétségtelen az előrelépés, de még kísértenek a munkában a régiekhez hasonló problémák.

— Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy horderejű kérdésekben nem lehet egyik napról a másikra változást elérni. Ezért nem mindig jogos a gyakran tapasztalható türelmetlenség. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítható akadályokat, megszüntethető hibákat is felszínre hoznak. De gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhetőnél lassabban változtatnak érdem, ben.

— Arra törekszünk, hogy munkánk tanulságainak és a szocialista országok hasonló téren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább javítsuk a népi ellenőrzés működését, alkalmas módszerekkel emeljük a vizsgálatok színvonalát. Szorosabb és eredményesebb kapcsolatokat kívánunk kiépíteni együttműködő partnereinkkel is. E törekvések jegyében elhatároztuk például — ennek módszereit már kidolgoztuk —, hogy a vizsgálatokat addig nem tekintjük befejezettnek, amíg az adott ügyben nem történnek meg a szükséges érdemi változások. E téren eredményekről is szólhatunk, de a vizsgálatok érdemi hasznosításában még nem sikerült kellő fordulatot elérni.

— Jobbon kell élnünk meglevő lehetőségeinkkel. Megfelelő előkészítéssel gyakrabban kell például tájékoztatót kérnünk, beszámoltatnunk, utó- vizsgálatokat tartanunk. Úgy látszik, eddig nem volt elegendő erőnk — vagy nem tártunk fel minden lehetőséget

— arra, hogy az indokoltnak tartott intézkedéseket számonkéréssel is elősegítsük. Ezért tovább kell keresni a továbblépést biztosító belső és külső lehetőségeket.

— A népi ellenőrzési bizottságok újjáválasztása jó alkalom lesz arra, hogy e területek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség, a szak- szerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra törekszünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervező- készséggel rendelkező vezetők és munkatársak dolgozzanak

— hangsúlyozta Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke.

A vitában felszólalt: Varga Gyula, Zala m. 1. vk., Rujsz Lászlóné, Vas m. 1.vk., Fábián Márton, Szolnok m. 8. vk., Sass Kálmán, Heves m. 4. vk., Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Tóth Géza, Szabolcs- Szatmár m, 14. vk„ Papp Gy. Lászlóné, Csongrád m. 14. vk., Angyal János, Bács-Kiskun m. 7. vk., Kasó József, Baranya m. 12. vk.

A KNEB elnökének válasza a hozzászólásokra

Mivel a népi ellenőrzésről szóló beszámoló vitájában más hozzászóló nem jelentkezett, Szakoli József államtitkár, a KNEB elnöke emelkedett szólásra:

— Nagy megnyugvást jelent számunkra, hogy a vitában elhangzott felszólalások egybeesnek azzal az alapvető értékeléssel, amelyet munkánkról készítettünk. Az észrevételeket, a kritikai megjegyzéseket, a javaslatokat számon tartjuk, és mindennapi munkánkban hasznosítani fogjuk. A javaslatok között természetesen voltak olyanok is, amelyeknek vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, ezekre később majd visszatérünk.

— Az itt elhangzott javaslatok kapcsán kiemelném, hogy teljességgel indokolt a következetesség, a határozottabb fellépés igénye. Mindjárt szeretném hozzátenni: a jövőben még jobbon kívánunk élni azokkal a jogosítványokkal, lehetőségekkel, amelyekkel már ma is rendelkezik a népi ellenőrzés. Indokoltan tették szóvá azt is, hogy legyen kevesebb központi vizsgálat, több lehetőséget biztosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Mindenesetre azért szeretném hozzátenni: nem feltétlenül szükséges, hogy a helyi vizsgálatok száma annyival növekedjék, amennyivel csökken a központi. Alapvetően ugyanis arra törekszünk, hogy kevesebb ellenőrzésünket jobban, alaposabbon végezzük, s időnk, lehetőségünk, energiánk mintegy 50 százalékát a korábbi nagy jelentőségű kérdések vizsgálatának utóellenőrzésére fordítsuk.

— A koordinációval kapcsolatos észrevételek egybeesnek a mi kritikus, önkritikus értékelésünkkel. Arra törekszünk, hogy a következő évi ellenőrzési program elkészítésénél már valamelyest előbbre lépjünk. A központi ellenőrzések jobb összehangolása egyben azt is jelenti, hogy a helyi népi ellenőrzési bizottságok jobban tervezhetik, egyeztetve szervezhetik munkájukat.

— Az országgyűlés két évvel ezelőtt alkotta meg a bejelentésekről és a panaszokról szóló törvényt. Ennek végrehajtását ellenőriztük, s megállapítottuk: az elmúlt két esztendőben lényegesen csökkent a névtelen bejelentések száma.

Nem éri el az egy százalékot. A népi ellenőrzésnél ez az arány magasabb, ami nyilván sajátos helyzetükből is adódik. Természetesen a névtelen bejelentésekre a vezetőknek oda kell figyelniük, s a megfelelő tapasztalatokat, tanulságokat — esetleg a saját munkájukra nézve is — le kell vonni. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az alapvető tendencia pozitív, csökken a névtelen bejelentések száma.

— Sok észrevétel, megjegyzés hangzott el az ellenőrzések nyomán tett javaslatok végrehajtásával kapcsolatbon. Teljes joggal kérik a nagyobb következetességet, föltétlenül javítani kell a meglévő szemléleten, hozzáálláson, hogy ezzel is jobb feltételeket teremtsünk a népi ellenőrzés javaslatainak megvalósításához. A népi ellenőrzés tevékenységében ez az egyik legfontosabb tennivaló — mondotta befejezésül Szakali József.

Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolóját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette.

Papp Lajos államtitkár:

A népi ellenőrzés vizsgálatai jól szolgálják a társadalmi érdekek

védelmét

nosságát Ezért a termelés, a gazdálkodás vagy az ellátás különböző részkérdéseinek vizsgálata mellett kívánatos növelni az egész folyamatot teljes összefüggésében elemző ellenőrzések számát.

— Régi, de változatlanul érvényes megállapítás, hogy az ellenőrzés annyit ér, amennyi hasznosul belőle. Ezen a téren is kedvező a tendencia, de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a vizsgálati megállapítások, javaslatok valóra váltása sok esetben indokolatlanul késik, elmarad, vagy helyenként csak látszat-intézkedésekben merül ki. Ezen a hibás, sőt káros gyakorlaton elsősorban maguknak az ellenőrzött, illetőleg az érdekelt felügyeleti szervek vezetőinek kell változtatniuk.

— Szoros kapcsolat alakult ki a népi ellenőrzési bizottságok és a tanácsok között. Alapja az a törvényi rendelkezés, hogy a területi bizottságokat az illetékes tanácsok választják, és kötelesek őket munkájukról, a helyi jellegű ellenőrzések tapasztalatairól beszámoltatni. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy a tanács milyen időközön, ként tűzze napirendjére a népi ellenőrzési bizottság tevékenységének értékelését, de legalább ciklusonként egyszer erre alkalmat kell találni.

— Különösen időszerű, hogy a területi bizottságok — a tanácsok felkérésére — fordítsanak nagyobb figyelmet a gazdasági, a társadalompolitikai jelentőségű határozatok helyi végrehajtásának, a lakosság ellátásának, a tanácsi intézmények ésszerű, takarékos gazdálkodásának ellenőrzésére. Minderre módot ad, hogy az utóbbi időben előnyösen változott a központi és a helyi vizsgálatok aránya, csökkent a területi népi ellenőrzési bizottságok központból előírt vizsgálatainak száma.

— Jövő évi feladatunk, hogy a bizottságok esedékes újjává- lasztásánál tovább szélesedjék a népi ellenőrzés társadalmi bázisa. Ebben a tanácsokra, mint választó testületekre fontos szerep vár. Ugyanilyen lényeges, hogy a növekvő követelményekhez igazodva, a szakmai feltételeket is tovább javítsák.

— A népi ellenőrzéstől a jövő még többet követel. A fejlett szocialista társadalom építésében további fontos szerep vár' a népi ellenőrzésre, még akkor is, ha működése nem helyettesítheti az egyéb formákat, mindenekelőtt a felügyeleti, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzést.

— A népi ellenőrzés intézménye szocialista hatalmunk vívmánya, tevékenysége államunk népi jellegét erősíti. Áldozatkész közéleti munkájuk elismerést és megbecsülést érdemel — hangsúlyozta az államtitkár, majd az írásos beszámolót és a szóbeli jelentést elfogadásra javasolta.

Interpellációk

Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke elmondotta: a népi ellenőrzés széles társadalmi bázisa állami, gazdasági és társadalmi életünknek, vizsgálatai jól szolgálják a társadalmi érdekek védelmét.

— A népi ellenőrzés a társadalmi, a gazdasági élet széles területeit átfogó, az adott időszak követelményeihez mind jobban igazodó vizsgálataival, a lakosságtól érkező jelzések hasznosításával jól segítette az ÓJIami irányítást, a gazdasági vezetést, a központi elhatározások megvalósítását. Munkájában határozott törekvés tapasztalható az ellenőrzések minőségének javítására, tevékenységében érvényesül a szocialista demokratizmus, feladatait az állampolgárok tízezreinek bevonásával oldja meg. A hibák feltárása mellett egyre jellemzőbb munkájára azok megelőzése, a jó tapasztalatok hasznosítása.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a bizottságok és a vizsj; gálatokban résztvevő társadalmi ellenőrök azért szereznek naponta megújuló tekintélyt, megbecsülést, maguknak a közvélemény előtt, mert vizsgálataik közérdekűek, tárgyilagosak, részrehajlástól mentesek.

— A népi ellenőrzés fontos feladatának tartja a kormányzati munka segítését. Bizonyítja ezt, hogy növekedett a kormányzati programok megvalósítását szolgáló, fejlődésünk legfontosabb időszerű kérdéseire összpontosító, több ágazatra kiterjedő, átfogó ellenőrzéseinek száma. A KNEB az elmúlt másfél évben több mint tíz ilyen jellegű, főképpen a gazdasági élet, a termelés és az ellátás lényeges problémáit érintő jelentést terjesztett a Miniszter- tanács elé.

— Az állami ellenőrzés továbbfejlesztésének egyik sar- kallatos feladata a különböző állami vizsgálatok tervszerű — országos és helyi — összehangolása. Ez a hatékony ellenőrzés lényeges feltétele; érvényesülésének már vannak kezdeti, biztató eredményei. Kialakult például az a jó gyakorlat, hogy mielőtt a Minisztertanács beszámoltatná a kijelölt megyei tanács végrehajtó bizottságát, az érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű szervek felügyeleti ellenőrzést végeznek az érintett megyében.

— Érezhetők annak előnyei is, hoqy a kormány a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságaira bízta területük állami ellenőrzésének koordinátását a néni ellenőrzési bizottságokkal. Az összehangolással a különböző szervek által tervbe vett ellenőrzésekből az idén több mint 1100 felesleges vizsgálatot törölhettek.

— A kezdeti eredmények elismerése mellett helyén vatá az a megállapítás, hogy az ellenőrzés központi és területi koordinációja nem tekinthető kielégítőnek, még nem alakult ki megfelelő mechanizmusa. Nem mondhatjuk, hogv természetessé. gyakorlottá vált a tervsze- iűbb. fegyelmezettebb együttgondolkodás, a közös cselekvés az ellenőrzések tervezésében és végrehajtásában. A központi szervek nagy része késve, az időpont és a vizsgálandó szervek megjelölése nélkül közli a fővárosi, a megyei tanácsokkal azokat a témákat, amelyeket ellenőrizni kívánnak. Ez nehezíti a megfelelő terv összeállítását.

— A népi ellenőrzés több elemzése is igazolja a komplex, összehangolt vizsgálatok hasz.

Dömötörffy Sándor (Zala m., 5. vk.), a mahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője még az országgyűlés nyári ülésszakán nyújtott be interpellációt — a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában — a pénzügy- miniszterhez. Faluvégi Lajos az ügyrendben biztosított jogával élve — a kulturális miniszterrel, az Országos Közművelődési Tanács titkárságának vezetőjével és ,a SZOT titkárával egyetértésben — írásban válaszolt Dömö- törffy Sándornak, s válaszát a többi képviselő is megkapta.

Az 1976 óta évről évre képződő vállalati jóléti alap rendeltetése, hogy elsősorban a vállalati igényekkel összhangban álló szociális gondoskodást és művelődési lehetőséget cnyagilag megalapozza — hangsúlyozta a miniszteri válasz. Jogszabályban — ez esetben pénzügyminiszteri rendeletben — csak értelemszerűen, nagy vonalakban lehet megjelölni a felhasználás arányait és irányait.

A képviselőnek a bejáró dolgozók közművelődési lehetőségeire vonatkozó javaslatát a közeljövőben kidolgozandó, a' VI. ötéves tervidőszakra szóló pénzügyi, gazdasági irányelvek keretében megvizsgálják.

Az írásban adott válasszal az interpelláló képviselő egyetértett, azt az országgyűlés is tudomásul vette.

Bálint Istvánná (Békés m„ 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepének vezetője a- hagyományos családiházépítéshez a jobb falazóanyag- és tetőszerkezet-ellátás, valamint ezzel összefüggésben a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat rekonstrukciójának gyorsítása tárgyában interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez.

Ábrahám Kálmán miniszteri válaszában egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok karbantartása is — nagy figyelmet és további intézkedéseket kíván.

— A Békés megyeieknek bizonyára megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsítenek 500 millió forintos ráfordítással. Az egyik már az idén termelni kezd. a másik 1981 első negyedévében. A jelenlegi 200 milliós téglatermelés 60 millió téglával növekszik majd, s várhatóan jc- vul a gerendaeljátás is. Ami az építőfaanyagokat illeti, e téren kedvezőtlenebb a helyzet. Sajnos, az import-beszerzések nem a terveknek megfelelően alakulnak, ezért a szükséges intézkedéseket már megtettük. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette.

Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek második napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffal Sarolta felváltva töltötte be — befejezte munkáját,