Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-27 / 265. szám
6 Dunántúli napló 1979. szeptember 27., csütörtök Gergely Ferenc hangversenye A közönség általában egyforma mindenütt a világon. Ha hangversenyre megy, cseppet sem érdekli, hogy az előadóművész fáradt vagy sem. Jó zenét akar hallgatni, jó előadásban. Mindezt azért bocsátottam előre, mert Gergely Ferenc Münchenből „esett be" a szeptember 24-i pécsi koncertjére, és csak itthon vette észre, hogy az utazás közben a teljes ottani fellépti díját ellopták. Megfordítva a dolgokat, a művész is tudja, hogy a közönséget cseppet sem érdeklik ezek a problémák, így minden idegszálával arra törekszik, hogy a zeneszerző, önmaga és a hallgatóság igényeinek eleget tegyen. Gergely Ferenc játékát hallgatva óhatatlanul az jut eszünkbe, hogy az orgona a leghatalmasabb fúvós hangszer, amely képes arra, hogy (építéstől függően) visszaadja az összes fúvós hangszer jellegzetességét. Ez a közismert megállapítás azért fontos, mert ha „a hangszerek hangszeréhez" olyan fantáziájú és színkultúrájú művész ül, mint Gergely, csak ámulunk o lehetőségek szinte végtelenjén, és elnézzük az időnkénti technikai elnagyoltságot, mint Louis Couperin Caríllonjában vagy Bach: h-moll prelúdium és fúgájában. Persze nem mindig válogathat a hangszínek között kénye-kedvére oz előadó. A Couperin-család leghíresebbje, Francois például hatalmas méretű Orgonamiséjében — ebből részleteket hallottunk — szigorúan előírta a lehetőségeket. Nagy élmény volt ezt a művet hallgatni, ohogy különböző összeállítású „fúvósegyüttesek" követték egymást. Égre tekintő és mégis két lábbal a földön járó muzsika ez, szerzőjét pedig a legjobban az eredeti kéziratban- levő bejegyzése jellemzi az egészében majdnem kétórás mű után: „A mise véget ért, menjetek békével — ebédelni!” Ezután orgonán ritkán hallható elegáns passzázsokat élvezhettünk a szentferenci legenda madarairól szóló Liszt-műben. Gergely Ferenc nyitott vi- lágú művész, szívesen játszik mai szerzőktől is, és csak sajnálhattuk, hogy Koloss István: Reflexions c. műve, érdekes ritmikai képével nem teljességében hangzott el. A hangversenyt rögtönzéssel fejezte be Gergely Ferenc a gregorián Salve Regina-témára, azt a legnagyobb természetességgel átvezetve az Én istenem adjál szállást című leginkább Kodály Esti dalából ismert népdalhoz. Megható befejezés volt. Az orgona hangversenyen közreműködő Palestrina- kórus a majd háromszáz éves székesegyházi zenei élet egyenes folytatójaként értékes és szép műveket szólaltatott meg. Énekstílusuk egyáltalán nem merev, hanem érzelemmel és sokszor feszültséggel teli. A basszus nem elég átható, emiatt a kórus néha kiegyensúlyozatlan hangzású. A Hergenrőder Miklós vezényletével énekelt Vittoria-, Antonelli-, Pa- lestrina-művek mellett különösen érzékenyen, szép hangzással szólaltatták meg Monteverdi egykori mesterének, Ingegnerinek Caligaverunt című kórusát. Szkladányi Péter Új tanterv a Pécsi Tudományegyetem jogi karán Megszűnik az ágazati képzés Egymásra épülő tantárgyak ■»ratoifcu«, prőbö|i*i prötoölc Shakespeare: Ahogy tetszik c. darabját próbálják a Pécsi Nemzeti Színházban Rapi Emilia felvétele Színházi délelőtt, kora ősszel Bemutató előtt három produkció (Számunkra az esték jelentik a színházat. A bemutatók, az előadások. A nézőtér és a színpad kapcsolata. És fordítva: ha a dráma „lejön", átlép, átsugárzik a bűvös vonalon, ha vele eggyé válunk. Kemény munka folyik a színházban ezért az egész nap teljességében. Reggel 6-kor a portás az első. Azután jönnek a takarítók, 7-re a szabók, asztalosok, a tárak dolgozói, a diszletezők, és 10-től megkezdődnek a próbák.) Átlagos hétköznap délelőtt. Próbák 10 órától: „Ahogy tetszik" a nagyszínpadon: „Csárdáskirálynő" zenekari a volt SZMT nagytermében: 11-től „A tenger asszonya" olvasópróba. Beóvakodom a vasajtón át a nagyszínpad kulisszái mögé. Két reflektor visszfényében hunyorgók kifelé, a homályba vesző üres széksorokra. Egyedül a színpad világos, ahol a sha- kespeare-i hármas tagolású díszletek előtt a rendező, Konter László megbeszél, beállít éppen egy jelenetet. Egy apró mozzanatot az első felvonásból. Elkezdik, újrakézdik, leállnak, ismétlik. Az ügyelői pultnál Fekete András eközben már a következő jelenetben gondolkodik. Halkan beleszól a mikrofonba: „Figyelem, Ho- rinetzky Erikát és Dávid Kiss Ferencet kérem a színpadra!”... A rendező újabb instrukciót ad a színpad előterében fekvő Horváth Istvánnak, akit, úgy nézem, inasa (Szivler József) dögönyöz, masz- szíroz éppen. — Ez megdöbbentő dolog számodra, amit hallasz, ugyanakkor vígjáték, amit csinálunk. Érted?... — mondja halkan a rendező s a jelenet újra indul. Ki tudja hányadszor. Egy lélegzetnyi szünetben elképzeléseiről kérdezem Konter Lászlót. — A vígjáték fiatalos lendületét, ritmusát, egyéni báját szeretnénk eljátszani — válaszolja — megjelenítve az adott társadalmi hátteret, amiből a konfliktus keletkezik. Az előadás érdekességeiből: a két herceget, a zsarnokot és a száműzöttet ugyanaz a színész, Dávid Kiss Ferenc játssza. Fontos szerephez jut s mindvégig jelen von Hymen megszemélyesítője, a házasság istene, aki a végén a szerelmeseket összeadja. A darab filozófiai töltésének fontos eleme Jacques. Alakjához idők során annyi konvenció kötődött, hogy én itt új dimenzióba helyezem, azzal, hogy amit mond, ne kötődjön nemekhez — ebben az egész férfi-nő átöltö- zős-fölcserélődéses világban—, ezért Jacques-ot nő játssza: Németh Nóra. (Délelőtt 11 óra. A kamara- szinház színpadán 10—12 szék félkörben, középütt kisasztalok, összetolva, olvasópróbához. Ilyenkor általában a rendező — mai darabnál a szerző — felolvassa a művet, de van, aki műelemzést, szerepelemzést is végez, természetesen valamennyi szereplő és a rendező munkatársai (asszisztens, dramaturg) jelenlétében. Most az utóbbi tanúja lehettem.) Szikora János rendező és a színészek szinte egyszerre érkeznek, letelepszenek, s máris hallom a rendezőt: — A darabot nyilván mindenki olvasta már, így most elemezzük, megbeszélve a húzásokat is. A másik: én elmondom a gondolataimat a szerepekről, amik a darab elemzéséből és a saját fantáziámból szövődtek, vagyis beszélgetünk a szerepekről —ezt szeretném. A darabot nyolc ember játssza. A szerepek: vannak romantikus típusok, mint pl. Elida, Az idegen; velük szemben áll a racionális polgár típusa, idetartozik Wan- gel is, a többi e két szélsőség között foglal helyet. Hogyan képzelem el őket? Nézzük Elidát. .Mit tudunk róla a darabból? . .. A továbbiakat bízzuk a néző előadásbeli élményére. Ezen a ponton mindenesetre Ibsen A tenger asszonya c. drámája elindult. Megtermékenyülését a kihordás és a vajúdás időszaka: szép öröme és szép gyötrelme követi. Születése szeptember 27-én este várható... (Dél felé jár. A kora őszi nap meleg tényekben füröszti a Színház teret. Odatűz a színészbejáró előtti kispadra, ahol mindig ülnek néhányon egy-két percre. Beszélgetnek kicsit, azután rohannak a dolguk után. Fent a nagyépület balett-termében a hatalmas tükörfal előtt vidám zongoraszóra klasszikus elemeket gyakorol néhány balettos. A nyitott ablakokon át kiszűrődik a zenekari próba, fölcsendül a Csárdáskirálynő közzenéje, s ahogyan a vonósok lassan és lágyan intonálják: „Egy a szivem, egy a párom ..." — az elnyűhetetlen dallam elvegyül a sétálóutca napfényes délelőtti forgalmába. Az emberek beszívják, mint erős dohányos a szivarka pácolt illatát... S az élet lüktet tovább. 2 óra után kicsit csöndesebben, 4 óra tájt ismét próbákkal. Színpadokon, termekben, korrepetáló szobákban, mindenütt. Estig, késő estig. A portás 11 után — éjfél előtt körülnéz, bezár. Kialszik az utolsó fény, pihen az öreg épület is. Holnap délelőtt minden újrakezdődik.) Wallinger Endre Ha egy öt évvel ezelőtt végzett jogász kinyitja az indexét, és az akkor oktatott tárgyak rendjét összehasonlítja a jelenlegi kari tantervvel, bizonyára elcsodálkozik. Államvizsga eljárásjogokból? Tantárgycsoportok? Komplex gyakorlat? Igen, meglehetősen nagyot változott ebben az évben az állam- és jogtudományi karok tanrendje. Régóta időszerű volt a korszerűsítés, ezt is hozzá kell tennj. Ha végiglapozzuk az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervi irányelveket, örömmel fedezünk fel olyan állásfoglalásokat, amelyek jónéhány hallgatói és oktatói kifogás figyelembevételét jelentik. Vegyük csak azt a részt, amely az írott tananyagok terjengősségét, didaktikai „haszontalanságát” teszi szóvá, vagy azt, amely a kari tanácsok belátásától függően, lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy egy-egy kevésbé alapvető tárgyból néhány napos koncentrált tanulással levizsgázhassanak. Speciális kollégiumok Dr. Benedek Ferenc dékán irányításával a Pécsi Tudomány- egyetem jogi kari tanácsa is elkészítette az új tantervet, amelyet az egyetemi tanács elfogadott. Benedek professzor a napokban a tanterv új vonásairól nyilatkozott. — Az egyik legfontosabb törekvésünk az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a nappali, az esti és a levelező tagozatos képzést — mondta. — Az alapelv az, hogy a jogászdiploma egyforma, függetlenül attól, ki, melyik tagozaton végzett, tehát a tantervnek is megközelítően azonosnak kell lennie. Az oktatási kormányzat döntése alapján — az Igazságügyi Minisztériummal egyetértésben - Pécsett és Szegeden megszűnik az esti tagozatos képzés. Ez azt jelenti, hogy az idén már nem indult első évfolyam, de a jelenlegi hallgatók átmeneti tanrend alapján még nálunk végeznek. Budapesten viszont levelezős képzés nem lesz. Az új tanterv alapján jelentősen emelkedik a levele- zősök konzultációs óraszáma, s az eddigiekkel ellentétben a legtöbb tantárgyat két féléven át hallgatják. A nappali tagozaton megszűnik az ágazati képzés, elsősorban abból a megfontolásból, hogy az egyetem feladata az alapok lerakása, a specializálódásnak később kell következnie. Az ágazati órák helyett a Ilitől a Vili. félévig választható speciális kollégiumokat kell fölvenniük a joghallgatóknak. A témák megjelölésében arra törekszünk, hogy a kínálat többszöröse legyen a kötelező óraszámnak. Kívánatosnak tartjuk, hogy az igazságügyi orvostan továbbra is fontos szerepet kapjon a jogi oktatásban, és reméljük, hogy a POTE Igazságügyi Orvostani Intézetével korábban kialakult jó kapcsolat az elkövetkezendő években is fennmarad. Az új tanrend másik lényeges törekvése az, hogy az alaptárgyak jelentősége még nagyobb hangsúlyt kapjon, hogy össze- fogottabb legyen az oktatás. Inkább legyen kevesebb stúdium, de jobban épüljön egymásra, mint eddig. így például a civilisztika mind az öt éven keresztül végigvonul — a római jogtól a polgári, családi, szövetkezeti, nemzetközi magánjogi tárgyakon át az államvizsgáig — de ugyanez az elképzelésünk a büntetőjogi és a marxista tárgyakkal is. Az irányelveknek megfelelően az egységes alapképzést biztosító és egymással közvetlen kapcsolatban lévő tantárgyakat tantárgy- csoportokba gyűjtöttük. így ettől az évtől kezdve állam- és jogtörténeti, államtudományi, politikai-elméleti, bűnügyi tudományi, civilisztikai és marxizmus—leninizmus tantárgy- csoportban történik az oktatás. Magasabb követelmények — Mindent összevetve, köny- nyebbek vagy nehezebbek lettek a jogászok terhei? — Ha az óraszámot vesszük alapul, akkor nehezebbek, bár a heti 30 órás átlagot semmi- képr>en sem akarjuk megemelni. Más vonatkozásban is nőtj tek a követelmények, de úgy vélem, a korszerűsített tanterv módot ad hallgatóinknak arra, hogy jogi tanulmányaikat észszerűbb keretek között végezzék, és hivatásukra jobban felkészüljenek. H. J. Kiváló pedagógusok Varga Sándor Olyan ember, akitől nehéz elköszönni. Bizonyára sok pedagógiai kitüntetés — egyebek közt a Kiváló tanár cím — birtokosa, nem kérdeztem, nem gyűjtöttem össze mikor, mit kapott — de nem ez az ő értékmérője. Az idegen, aki csak néhány percre vagy órára látogat el hozzá, keveset tud meg tanári módszereiről, iskolaveze. tési stílusáról, de egyről meggyőződhet: Varga Sándor, a sellyei általános iskola igazgatója az Ormánságot rajongásig szerető, nagytudású pedagógus. Úgynevezett néptanítóként kezdte a nagykőrösi képzőben eltöltött öt év utón. Ez akkoriban a kisemberek gyerekeinek iskolája volt, de lelkiismeretes tanári karral, akik hamar fölébresztették a hivatástudatot az önmagukat nem ismerő, vagy önmagukban kételkedő diákok, ban is. — Parasztgyerek voltam, za- látai — emlékezik vissza Varga Sándor. — Ebben a faluban született Nagy Sándor, a híres pedagógus professzor is, aki Nagykőrösön végezte a tanítóképzőt. Az ő útját járva választottam én is ezt a távoli iskolát. Persze 14 éves koromban alig éreztem még különösebb elhivatottságot a tanítói pálya iránt, azt már csak ott oltották belém, különösen a harmadik évtől, amikor lélektant, módszertani tárgyakat is tanultunk, és a gyakorlattal megismerkedtünk. — 1939-ben végeztem. Most volt a negyvenéves találkozónk ... — teszi hozzá elgondolkodva. Az első három világháborús tanévben Bogádmindszenten tanított, aztán 1942-től 50-ig Zalátán. Hat évig egymaga volt a „tantestület”. Sokszor nyolcvannál is több gyerek ült vele szemben a padokban. Később tanfelügyelő volt. Hétfőtől péntekig látogatta a sellyei járás iskoláit, a szombatot a megyei tanácson töjtötte. Ikerlányai születésekor mondott le erről a munkáról, és 1951-ben a sellyei általános iskolában kezdett tanítani. Hét év múlva igazgatóhelyettes, 1961 óta igazgató. Nehéz időszak volt. Az uradalmi istállóból kialakított iskola mellé új épületet húztak, közben megszervezték a gimnáziumot, hozzá a kollégiumot, s akkor még a tizenkét tagiskola . . . Mindért Varga Sándornak kellett nyugtalan napokat, hónapokat átvészelni. Az első általánostól az érettségiig folyt az oktatás, mert akkoriban az volt a célkitűzés, hogy mindenki végezze el a középiskolát. Közben, a már korábban megszerzett magyar-történelem szakos tanári diploma mellé bölcsész-okleve. let is szeizett, és kijárta a marxista esti egyetemet. 1966ban külön vált a gimnázium, de hamarosan jött a körzetesítés: ismét csak nagy munka és töprengés. Jövőre eléri a nyugdíjkorhatárt, csakhogy nemrégiben újították meg igazgatói kinevezését. Az arcán látni, hogy menne is, maradna is. Mert a rengeteg szervezés mellett ott a tanítás, ami számára kikapcsolódást jelent. — Régen az elsősökkel foglalkoztam a legszívesebben — mondja. — Ott még mérhető a pedagógus munkája, ahogy az a kis ember az analfabétából olvasó lesz, számolni kezd. Most pedig a történelmet tanítom a legszívesebbén, a két szakom közül a kedvesebbet. A nyolcadikban, ahol a legérettebbek a gyerekek. Azt hiszem, velük, a mostani hetedikesekkel fogom befejezni jövőre . .. H. J.
