Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-23 / 261. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. SZEPTEMBER 23. Egy felles krónikája Mi lesz a pécsváradi vártertte!? Nem tudja az ember, sírjon-e vagy nevessen. Bosszankodjék vagy ujjongjon-e örömében. A két véglet helyett álláspontom a pécsváraí várat és környékét illetőleg egyelőre az aggodalom, a féltés. Miért is? Most nem a vigasztalan képet mutató várudvarról van szó, a tizenöt éve húzódó feltárásokról, most a várkert miatt aggódom. Egy augusztus eleji séta alkalmával kapott el először az ijedtség: Pécsvára- don a déli várfal alatt nagymérvű földmunkákat végeztek a nyáron, a földgépek alaposan megváltoztatták a kert e részének felszínét. Ez pedig azért nem közömbös, mivel a várkert a vár védőművét, azaz a hajdani várárkot jelenti. Az első pillantásra elfogott tehát az aggodalom, arra gondoltam ugyanis, hogy itt kívánja felépíteni mondjuk legújabb társasházait a viharos gyorsasággal fejlődő nagyközség. Izgatott telefonok jobbra-bqlra — végül megtudom, hogy csak úttörő vándortábor épül a várkertben. A hírt megkönnyebbüléssel veszem tudomásul. Még örülök is neki. Mert ugye mégsem társasház. Mór nekiülnék az örömteli hír megírásának, amikor megszólal agyamban a vészcsengő: vigyázat, a pécsváradi vár környékével együtt Árpád-kori műemlék, egyedülálló egységet alkotva környezetével, a közeli templomokkal, s magával a tájjal is. Tud erről a munkáról valamit a műemlékvédelem? Nem tud. Mit szól hozzá a régész? A régész a haját tépi, mondván, hogy míg Pécs óriási áldozatok árán kiszabadítja a megmaradt várfalat, várárkot, eddig Pécsvárad miért nem vigyáz jobban a meglevőre, a sértetlenre. Ugyanis Pécsvárad Pannonhalma után második térítőközpontja volt István királynak, és főszerepet játszott az államalapítás idején. Alig maradt emlékünk erről a korról. Pannonhalmát teljesen átalakították az évszázadok folyamán, Pécsváradon viszont még ott érezni első királyunk keze nyomát. A kutatások számára pedig az is fontos, ami a várfalon kívül van, hiszen egy műemlékhez, különösen egy ilyen jellegű objektumhoz hozzátartozik a közvetlen környezete is. Az 1977. évi baranyai műemlékjegyzék egyébként nem felsorolásban, hanem rajzon mutatja be, mi védett a pécsváradi vár környékén. A jegyzék pedig ott van minden községi tanácson. Mindezek után sikerült beszélnem o kert ,,tulajdonosával”, a Mecseki Erdőgazdaság igazgatójával Csanádi Bélával, aki a következő tájékoztatást adta a kérdésről: az erdőgazdaság a KISZ Baranya megyei Bizottsága megbízásából idén májusban 200 ezer forint értékben táborhely kialakítását kezdte meg a pécsváradi várkertben. A tábor egy túra utolsó állomását jelenti, 7 beton sátorhely, 2 tűzrakóhely, mosdó szerepel többek között a tervben. Az erdőgazdaság ez év augusztus 22-én kereste meg az Országos Műemléki Felügyelőség területi felügyelőjét, Kerner Gábort, akitől előzetes szóbeli jóváhagyást kapott. A munkálatokat egyébként az idén nem folytatják tovább. A tábor terveit a Pécsi Parképítő Vállalat készíti, ezeket az OMF- fe| egyeztetnie kell az erdőgazdaságnak, addig a területen semmi nem épülhet. Csanádi Béla azt is elmondta, hogy az erdőgazdaság e munkákkal segíteni szeretne az áldatlan állapotban levő várkerten, amely elhanyagolva, bebozótosodva, siralmas képet mutat évtizedek óta. A területet, melynek térformái egyébként jól érzékeltetik a hajdani védőművet, szeméttelepnek használták. Ezen akar változtatni a Mecsekvidéki Erdőgazdaság, amely az év egy hónapjára a vándortábornak kíván itt helyet adni, az év többi részében pedig közparkot akar a község rendelkezésére bocsátani. Akkor tehát sírjunk-e vagy nevessünk? Ez majd az erdő- gazdaság és az OMF tervtárgyalásai után dől el. Mert elvileg minden elképzelhető a pécsváradi vórkertben — még egy sátortábor is, a parkról nem is beszélve. De semmiképp o műemlékvédelem nélkül! Félő, hogy az első munkák máris sokat ártottak az eddig érintetlen területnek. Félek azért is, mert Baranya nemcsak műemlékeiről, s azok védelméről híres. Eltüntettek itt már nem egyet a föld felszínéről . .. Azt tévesztjük ugyanis szem elől, hogy nem annak a néhány régi épületnek van szüksége a mi védelmünkre — nekünk vem szükségünk azokra, arra a megmaradt pár kőre például István király monostorából. Amit szerencsére azért a törvény is véd. Gállos Orsolya A fesztivált az Állami Bábszínház Háry Jánosával nyitják meg Rock-opera és í fásári bábjáték Nemzetközi felnőttbábfesztivál Pécsett ötödik alkalommal tartják Pécsen a nemzetközi bábfesztivált. Idén október 9-14. között, 11 ország vezető bábegyüttesei műsorának lehetünk nézői. Az előadásokat öt helyszínen rendezik, az Ifjúsági Házban, a Kamaraszinházban, a Helyőrségi Művelődési Otthonban, a Doktor Sándor Művelődési Központban és a nagyszínházban. Minden produkciót kétszer adnak elő, egyszer a közönségnek, egyszer a szakmának. Az együttesek kiválasztása az UNESCO szakmai csoportján, az UNIMA-n keresztül történik. Idén az európai városok adnak ízelítőt művészetükből. Láthatunk hagyományos bábszínházát (de nem konzervatívat). A belga együttes méteres marionett-figurákkal játszik egy vásári bábjátékot, egy ősi fiama nd mesét. A csehszlovák Drak együttes az Eulenspiegelt mutatja be népművész faragta bábukkal. Modernebb irányzatot képvisel a francia Theatre sur le Fii. Papírfigurákkal adják elő A kis Gargantuát, érdekesen összehozva a régi történetet és az új megformálást. Kuriózumnak számítanak a londoni bábszínház Beckett-feldolgozásai. De érdekesnek ígérkeznek a többi elő. adások is. A svájciak Rómeó és Júlia történetére írt rock-operája, a nyugat-berliniek show-mű- sora, a lengyel együttes Koldusopera feldolgozása. Az eszékick Nagy Ivánja, a román Prichin- del együttes társadalmi játéka, vagy a bolgárok „A csend világa... és mi" című parodisz- tikus bábműsora. És bizonyára sokakat vonz majd a fesztivál díszvendégének, a világhírű Obrazcovnak Don Juan '79 ösz- szeállítása. A szívtipró története csak apropó a rendezőnek, hogy a mai embert faggassa, kutassa paródiájával. A hazai együttesek is széles választékot kínálnak. A fesztivált a Magyar Állami Bábszínház Háry JánosáváI nyitják meg. A kecskeméti Ciróka együttes Orbán Ottó szatirikus versét dolgozta fel; a debreceni Voj- tina Toldit játszik, különös, kerámiából készült bábúkkal. A szekszárdi Musica együttes Bartók Divertimentójára készített játékot. A nyíregyházi Mesekert Orff Carmina Buranajának egyes részleteit „bábosítja” meg. A házigazda Bóbita együttes a Falusi ballada marionettjátékot és a nyári színház keretében bemutatott, Csak egy kis ember című összeállítását adja elő. A fesztivál ideje alatt éjszakai stúdióműsorokat is tartanak és három kiállítást rendeznek. A Színház téri galériában az Állami Bábszínház 30 évét mutatják be bábokkal, díszletekkel, makettekkel. Az Ifjúsági Házban dr. Karlheinz Klimt NDK-beli fotóművész képei láthatók, melyek a korábbi magyarországi bábfesztiválok eseményeit idézik föl. A Helyőrségi Művelődési Házban dr. Lajos László színházról, bábokról, balettről szóló fotóit állítják ki. B. A. Bemutatjuk a belvárosi telefonközpontot A központi ellenőrzőpult Az üzem 24 ezres kapacitása ma még nincs teljesen kitöltve A belföldi távhívó-hálózatba több mint 130 várost és községet kapcsoltak be a múlt évtizedben. Az ország különböző részeiből — Abasártól Sopron- kövesdig, Kaposvártól Miskol- cig, a 06, majd a város, község körzetszámának tárcsázásával közvetlenül hívható a legtöbb budapesti és a vidéki távközlő állomás. Az ország „közepében” Konténerközpontok Az üzem 24 ezres kapacitású, amely ma még nincs teljesen kitöltve, mégis most újabb 16 ezer állomással bővítik. így enyhíthetnek a főváros égető telefongondjain, amely kihat a vidéki hálózatra is. Egyebek között néhány túlterhelt üzemből is átvállalnak majd állomásokat. A bővítés lehetőséget ad arra is, hogy több kihelyezett konténer-telefonközpontot helyezzenek el a város különböző központjain. Tervezik továbbá, hogy idecsatolnak újabb területeket: elsőként a Rákóczi út. József körút, üllői út és a Múzeum körút által határolt városrészt. A. É. Állandóan növekszik a nemzetközi és a belföldi telefonforgalom. A hagyományos módszerekkel legalább 30—60 percig tart, amíg a kapcsolás létrejön. Az automata crossbarrendszerű központokkal viszont 15-20 másodperc alatt létesül az összeköttetés. Természetesen ez attól is függ, hogy mennyire terheltek „a vonalak, menynyire épült ki a korszerű telefonhálózat, Ebben a lüktető hálózati rendszerben Budapest fogadóképessége lényeges szerepet játszik. Kiváltképp fontos a kapcsolat gyors létrejötte a belvárossal, mivel itt van az ország közigazgatási, kereskedelmi, idegenforgalmi centruma. Napjában ezrével hívják vidékről a minisztériumokat, nagy- vállalatok központjait, szállodákat. Tehát országos érdek, hogy a hivatalos és magánbeszélgetések minden zavar nélkül, gyorsan bonyolódhassanak le. A belvárosi központot, hazánk egyik legnagyobb crossbar-rendszerű telefonközpontját éppen három esztendeje, 1976 augusztusában adták át rendeltetésének. Budapest szívében, a Petőfi Sándor utcában hétszintes épületben kapott helyet az új magyar gyártmányú központ, amely túlterhelt, elavult, csaknem félévszázados üzemet váltott fel. Kezdetben voltak műszaki gondok, amelyeket elsősorban az okozott, hogy szinte valamennyi állomás számát meg kellett változtatni a belvárosban. Azóta azonban a szolgálA belvárosi telefonközpont Petőfi Sándor utcai épülete tatás évről évre javult. Bizonyító adat, hogy a város központjában az egy állomás hibájára jutó üzemkiesést az idén 4 óra 30 percre sikerült leszorítani. Hogy legyen viszonyítási alapunk: a budapesti átlag jelenleg 9 óra 20 perc, de sok központban még ennél is több az üzemkiesés. Az új üzem átadása óta a másik kedvező változás: jelenleg csupán 2743 a telefonigénylők száma a belvárosban. Ez elenyészően kevés, különösen, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy Budapesten több mint 173 ezren várnak évek óta telefonra. Az egész országban A belvárosi központban a különleges országos igényeket is kielégítik. Hatféle szolgáltatást nyújtanak a magnetofonszalagról. Ide futnak be a meseszolgálat, az országos és budapesti időjárás-előrejelzés, a telefondoktor, és a testnevelési tanácsadó hívásai. Bizonyos napokon innen közlik a totó- és lottóeredményeket — a pontos időt is innen jelzik. Ez utóbbit havonta csaknem másfél millióan tárcsázzák. S hogy pontos-e a belvárosi pontos idő? Az órákat minden reggel gondosan ellenőrzik, ha szükséges, beállítják a párizsi időjelzés alapján. Egyébkésifc>p belvárosi pontos időt veszi figyelembe a Magyar Rádió, 8' K4ÁV; a vidéki telefonközpontok „óráit” is ehhez igazítják. Halló! Vidék hívja Budapestet
