Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-20 / 258. szám

6 Dunántúli napló 1979. szeptember 20., csütörtök Horgászat Kovácsszénája figyelmeztető volt A hírt felesleges szó szerint idéz­ni, elég belőle csak a lényeg: augusztus végén halpusztulás volt a pécsi tavakhoz tartozó Kovács- szénájai tavon. Előttem a kép: tó- tott szájú, szép nagy süllők, ki- meredt szemű keszegek. Százszám­ra. A látvány nyugtalanító. Szeret­ném hangsúlyozni: nem csak a horgászoknak. Augusztus 26-án, vasárnap reggel fél öt óra felé érkezett az első horgász a tóra. Szom­baton este még egyetlen ,,pi­páló” halat sem láttak. Vasár­nap hajnalban a szakemberek már tudták: nem lehet meg­menteni a fuldokló süllőket, keszegeket. Elpusztult 8 mázsa süllő (ér­téke 80 ezer forint), 2 mázsa balin, amúr, 20 mázsa keszeg és sügér, és egy kevés ponty. A kár közel 150 000 forint. Ás­tak három nagy gödröt a dö­göknek. A horgászatot szeptem­ber 9-ig leállították, majd is­mét megjelenhettek a nyugal­mas sport és időtöltés kedve­lői a Kovácsszénája! tó part­ján. Hogyan történhetett? A vá­laszt Kovács Zoltán és Misota József, a MOHOSZ Baranya megyei Intézőbizottsága szak­embereinek a segítségével ad­juk meg. A szóban forgó területen le­vő négy tavat: az Orfűit, a Pé­csit, a Hermannt és a Kovács- szénájait annak idején a Víz- fő-forrás hozamára figyelem­mel alakították ki. A szakem­berek úgy számolták, hogy a forrásból évente 3 millió köb­méter, egyéb karsztvízből 820 ezer köbméter és a felszíni víz­gyűjtőkből 755 000 köbméter víz jut a tavakba. Ez a mennyiség azonban időközben katasztrofá­lisan lecsökkent. Nincsen tisz­tulás, öblítés. A tervek szerint a tórendszeren évente 150 000 köbméter víznek kellene átfoly­nia, ezzel szemben egy sem megy át. .. Közben megépült a környé­ken az üdülőtelep — szenny­vízcsatornák nélkül. Hogy mi kerül a vízbe, könnyű elkép­zelni. Néhány helyen a víz már alkalmatlan a fürdésre. A tófűzéren a Kovácsszénájai-tó az utolsó, ide kerül a leg­szennyezettebb víz. Szép völgy­ben húzódik meg, ami azon­ban azt is eredményezi, hogy nincsen szél, nincs jótékony hullámverés, nincs öntisztulás. Az ilyen vízben felszaporodik az alga (kétóránként duplázó­dik a mennyisége!), majd el­pusztul. A fehérje gyors bom­lása oxigént von el. Éjszaka a növények disszimilációs tevé­kenysége miatt tovább csök­ken az oxigén, tehát a halak szempontjából a hajnali órák a legkritikusabbak. így volt ez Kovácsszénáján is, ráadásul, a víz meleg volt (augusztus 6- án 30 fokosnak mérték). Csök­kent a légnyomás is, ami azt eredményezte, hogy a tó fel­színéről könnyebben szökött el az oxigén. A természet megköveteli a magáét Az első horgász, aki vasár­nap hajnalban látta a dög­lött halakat, rögtön a kocsijá­ba ült, s akit kellett, riadóz- tatott. Reggel 7-kor már a Vízügyi Igazgatóság szakembe­re is a tó mellett volt, elren­delték a harmadfokú kárelhá­rítást. A mentést végzők dél­után 2-kor indították meg a szivattyúkat. A napsütés — az asszimiláció — hatására a hal- pusztulás megállt. A halak az oxigénben gazdagabb vízrésze­ken gyűltek össze, szét kellett őket motorcsónakkal kergetni, hogy ne éljék fel ott is az oxigént. Hétfőn reggel újabb két szi­vattyút állítottak munkába. 150 kilogramm mészhidrátot szór­tak a vízbe, hogy a kénhidro- gén-dúsulást megakadályozzák. A Hermann Ottó tó vizéből 40 000 köbméterrel a Kovács- szénájaiba engedtek, mert az előbbi vize gazdagabb volt oxigénben. Szerették volna a víz alját a zsilipen keresztül leengedni, hogy a rothadó ré. — A pécsi tavak halálra vannak ítélve! — mondta Mi­sota József, az IB horgász­mestere, akinek nagy szakmai tapasztalatai, felkészültsége, több mint évtizedes balatoni főagronómusi múltja teszi hi­hetővé vészterhes prognózisát. — Az unokáinknak már nem marad belőlük. Csak példa­ként említem: kifogtak a Pé­csi-tóból egy jelölt halat. Há­rom év alatt alig több mint 10—15 dekagrammot nőtt. Vagyis: a halok éppen, hogy csak vegetálnak ezekben a vi­zekben . . . Nincs a friss vízből utánpót­lás, nincsen öntisztulás, csak meglehetősen gyorsan fokozó­dó szennyeződés. Várható, hogy hasonló eset ismét bekövetke­zik, akármelyik tavon, például a természetvédelmi területként nyilvántartott Hermann Ottó tón is. A Pécsi-tó már mocsa- rasodik, a Hermannon időn­ként jól érezhető a kénhidro­gén bűze. Nincs egyetértés a különböző szakemberek között: székét eltávolítsák, de a zsili­pet nem tudták megnyitni, mert be volt rozsdásodva. Kedden délután 3 órakor a Vízügyi Igazgatóság leállította a védekezést. Pedig akkor még nem dőlt el: megmenthető-e a megmaradt pontyállomány (80 mázsára becsülik). Miért? Mert a vízszintszabályozás, a gátak, a különböző műtárgyak a VÍ­ZIG tulajdonában vannak. A víz, a terület az idegenforga­lom kezelésébe tartozik. A ha­lászati jog a MOHOSZ megyei intézőbizottságáé. Vagyis: sok a tulajdonos, mint a Balaton esetében. Hosszas utánjárás után a VÍZIG elfogadta az IB megrendelését a védekezés folytatására. Szerdán délután 6 órakor végleg leálltak. Közben újabb 150 kilogramm mészhid­rátot szórtak a vízbe. van olyan vélemény is, amely szerint az Orfűi-tó mindössze 10—15 pontyot bír el, több ha­lat nem szabad beletenni, ne­hogy tönkretegyék a minősé­gét. így eljutottunk oda, hogy a halakat és a vizeket egy­mástól idegen elemként keze­lik. .. Még egy adalék: a hal- pusztulás után 10 nappal a Pécsi-tóból leengedtek 170 ezer köbméter vizet. Ami természe­tesen keresztülfolyt a Hermann Ottó és a Kovácsszénájai-tava- kon is. Ha ezt korábban csi­nálják, akkor egy hal sem pusztul el az utóbbiban. Ame­lyik — minthogy erősen ve­szélyeztetett — a jövőben nem is várja süllőivel a horgászo­kat. Csukaivadékokat telepíte­nek, talán azok majd bírják... Mészáros Attila Vadászat A fácánkerti Természet és Vadvédelmi Állomás csaknem egy évtizede működik és tevé­kenységét a vadon élő állatok életkörülményeit pozitív vagy negatív irányban befolyásolt tényezők vizsgálata jelenti. Az elmúlt két évtizedben a meg­változott növénytermesztési el­járások, a gépesítés fokozása, a biológiai alapok fejlesztése, a vadonélő állatvilágot új hely­zet elé állította táplálkozási és szaporodási biológiájukat ille­tően. Az állomás alapvető fel­adatai közé tartozik, ebből ere­dően az alábbi körülmények vizsgálata: — az alkalmazott növényvédősze­rek vadveszélyességének minősítése; — a mezőgazdaságban alkalmazott kémiai eredetű anyagok veszélyének minimalizálása; — különböző vadvédelmi eljárások kidolgozása; — a vad viselkedésével, táplál­kozásával, szaporodásával, a vad­riasztással összefüggő vizsgálatok elvégzése; — a gépi eszközök, agrotechnikai eljárások vadpusztító hatásának fel­mérése és az elhárító eljárások ki­dolgozása. összességében vizsgálja a nagyüzemi növénytermesztés és a vad kapcsolatát a megválto­zott vadgazdálkodási teendők pontosabb meghatározásához. A növényvédőszerek vadve­szélyességének minősítését el­sősorban a két leggyakoribb apró vadfajon, a fácánon és a mezei nyúlon végzik. Ezek ki­terjednek laboratóriumi állat, kísérletekre, félszabadföldi ex­pozíciós vizsgálatokra, üzemi alkalmazási próbákra és az üzemi körülmények között fel­használt készítmények, növény- védelmi technológiák, folyama­tos ellenőrzésére, A vegyszeres Bélyeg A XI. orvosi egyetemi napok megnyitója al­kalmából októ­ber 5-én Pé­csett Kékesi László grafikus- művész bélyeggrafikai kiállí­tása nyílik meg az egyetem központi aulájában (Szigeti út 12.). A kiállítás megnyitására délelőtt 11 órakor, az ünnepi tanácsülés keretében kerül sor. Ebből az alkalomból a kiállító művész is jelen lesz. A helyszínen működő postahi­vatal pedig a grafikusművész által tervezett emléklapra és alkalmi borítékra a boríték té­májával azonos és Hippokra- tészt, a görög orvostudomány „atyját" ábrázoló bélyegzést használ, amely csak egy napig, azaz a kiállítás megnyitásának napján lesz forgalomban. Vizsgálati kutatás a vadgazdálkodásban növényvédelem hatásainak vizs­gálata mellett másik kutatási alapterületük a szántóföldön tartózkodó vaddal kapcsolatos problémák vizsgálata, melynek okait a nagyüzemi növényter­mesztés közvetett hatásaiba kell keresni. A nagyüzemi növénytermesz­tés és a vad kapcsolatának vizsgálatát a vetésterületek 70%-át kitevő kukorica és ga­bona, valamint a legnagyobb apróvad — koncentráló lucer­na, és a vadkár miatt kiemelt jelentőségű napraforgó kultú­rákban végzik a megfigyelésre kijelölt üzemekben. Ezek alap­ján megállapítást nyert, hogy az apróvad viselkedése meg­változik a különböző növény- termesztési módok alkalmazásá­ra. A tömbösített növénytermesz­tés megváltoztatja a táj arcula­tát, és a területen elvégzett munkák az apróvadat termé­szetes vándorlásra kényszerítik, így a vadállomány a növény- termesztési művelettől és a növényzet fenológiai állapotá­tól függően egy-egy kultúrá­ban időszakonként lecsökken, vagy feldúsul. Szaporodásra biológiai szem­pontból a kukorica monokul­túra a legkedvezőtlenebb, mind a nyúl, mind a fácán számára. Ezzel szemben a búzaterületek vetéstől betakarításig, alig za­vart búvóhelyet és táplálékot biztosítanak, a szaporulat fel­nevelhetősége ebben a kultú­rában jobb. A napraforgó csak érése után válik a madarak nagy állományösszpontosulási helyévé. Lucerna kultúrákban fészkel a legtöbb fácán, és itt ellik a legszívesebben a mezei nyúl is, de a kaszálásokkal a szaporulat legnagyobb részét elpusztítják a gépek. A fenti körülmények kénysze­rűségéből a vad táplálkozási szokásai is megváltoznak. Eb­ből a szempontból a nagyobb adaptációs készséggel és a na­gyobb mozgási képességgel rendelkező állatfajok könnyebb helyzetben vannak. Ide tartozik az őz, a szarvas, a vaddisznó, de ide sorolható a fácán is. Ezzel szemben a fogoly létszá­mának erős visszaesését az így előállott táplálék-hiány okozta, amely a fiatal fogolycsirkéket érinti nagyon érzékenyen. Kísérletek folynak n kárté­kony dúvad-gyérítés terén olyan szelektív szerekkel, amelyek csak a vetési varjúra hatnak. Ennek kísérleti alkalmazása a jövő évben várható. Az állomás a kijelölt vizs­gálatok területeit a jövőben Baranya megyében is fokozot­tabban kívánja terjeszteni. A megváltozott növénytespiesztés és agrobiocönózis vadra gya­korolt vizsgálatának hatását ál. landó feladatuknak kell tekin­teni. Vadgazdák és mezőgaz­dák bevonásával többet keil foglalkoznunk azoknak a lehe­tőségeknek felkutatásával, amelyek a vad természetes szaporodását és élőhelyét a nagyüzemi növénytermesztési körülményei között is biztosít­ják. A kutatási eredményeket, mi vadászok igyekszünk az állo­más közreműködésével mielőbb magunkévá tenni, azt a MA VOSZ megyei oktatási prog­ramjában hivatásos és sport­vadászoknak közreadni, hogy a bevált és hasznos módszerek a jövő vadgazdálkodásában mi. előbb gyakorlati alkalmazást nyerjen. Farkas János, megyei fővadász POTE egyetemi napok Október 6-án egy másik al­kalmi bélyegzést használ a postahivatal. Egy görög vázaje­lenetet ábrázoló borítékra ha­sonló bélyegzés kerül felhasz­nálásra, amely egy sérült gö­rög harcost elsősegélyben ré­szesítő orvost ábrázol. Ezen a napon délelőtt fél 11—12 óra között a kiállító grafikusművész mindazok rendelkezésére áll, akik ez ünnepi alkalomból for­galomba hozott filatéliai doku­mentumot dedikáltatni kíván­ják. A kiállítás október 5—11. között 9—18 óráig lesz nyitva, de az alkalmi posta csak az említett két napon működik. A MABÉOSZ parafilatéliai szakosztálya négy szakcsoport, illetve azokon belül tizenkét ágazat szervezett gyűjtését irányítja. Ezek egyike a kiegé­szítő filatélia, melyhez a ké­peslapok (kartofilia) tartoznak. A képeslapgyűjtök részére adunk most tájékoztatót arról, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat kiadásában szí­nes levelezőlapok jelentek meg Vörösmarty Mihályról, Benczúr Gyuláról, Babits Mihályról, Móricz Zsigmondról. Ugyan csők újabb reprodukciók kap hatók Kovács Margit kerámiái ról, továbbá Barcsay Jenő, Fiánk Frigyes és Dorfmeister István egy-egy alkotásáról. Október 6-án, az aradi vér tanúk kivégzésének 130. év­fordulóján, nemzetünk vértanú tábornokainak és Batthyány Lajos miniszterelnöknek állít emléket levelezőlap kiadásával a magyar posta. Ugyancsak október 16-án kerül forgalomba a kenyér mezei csata 500. évfordulóját köszöntő postai levelezőlap. Pázsit létesítése vetéssel Kiskert A kert fő alkotóelemei a fák, cserjék és virágok, csak szép, összefüggő, ápolt pázsit­felület esetén nyújtják a kívánt hatást. A friss, szép zöld pázsit megnyugtató hatással van az ember idegzetére, kellemes ha­tással lelkivilágára. Az öntözött pázsit portalanító hatása felül­múl minden burkolatot. TALAJELÖKÉSZfTÉS: Jó ta­lajmunkával javítjuk a talaj­szerkezetet, elősegítjük a bak­tériumok munkáját, melyek a gyep táplálékát tárják fel. Há­zikertben a kis területre való tekintettel az ásás jöhet számí­tásba. Az ásás annál jobb, minél mélyebben és lehetőleg minél kisebb fogásokkal ásunk. Rugós ásóval növelhet­jük az ásás mélységét. Az ásást legjobb ősszel végezni, mivel a téli csapadék jól be­szivároghat, és a talajban job­ban tárolódik. Tavaszi ásásnál nagyobb a talaj nedvességtar­talmának vesztesége, de csök­kenthetjük a veszteséget azon­nali gereblyézéssel. Szép gyep létesítéséhez minimálisan 20— 30 cm vastag termőréteg szük­séges. Az ásással egyidőben célszerű a szervesanyag és táp­anyag utánpótlását is eszkö­zölni. Az őszi trágyázás ked­vezőbb. Legjobban az istálló­trágyát (főleg szarvasmarha­trágyát) ajánljuk. A trágya mennyiségét a talaj igényétől függően adagoljuk. Megnyug­tató választ csak talajlabora­tóriumi vizsgálat adhat. Ennek hiányában 7—10 kg/m2 meny- nyiségét adagoljuk. Kötött ta­laj esetén talajlazításra hasz­nálhatunk tőzeget, homokot, 2—3 cm vastag terítés beásá- sával. Ásás után a következő művelet a talajporhanyítós ge- 'reblyézéssel. Az őszi ásás ta­vaszi gereblyézése könnyebb, a szétfagyott rögöket szinte csak el kell egyengetni, míg a ta­vaszi ásás gereblyézése apró­lékosabb, több munkát igényel. Szép sima, egyenletes legyen a talaj, mert füvesítés után a hibát korrigálni nem lehet. VETÉS IDEJE: Fűmagvetésre alkalmas az év bármely idő­szaka, a téli hónapok kivételé­vel azonban: a) kora tavasszal (március, április, május) vetett fű a nyári szárazság idejére kétszer kaszálható, jól elbok- rosodik, jobban bírja a nyári forró- ságot; b) nyári hónapokban (június, jú­lius, augusztus) csak akkor vessünk, ha rendszeresen lehet öntözni. Csak a vetést követő első eső után öntöz­zünk; c) a kora őszi vetés (aug. vége, szeptember) a legjobb, mert az őszi csapadék a magot a földben találja és a téli fagyokig a fű jól megerősödik; d) a késő ősszel vetett fű télen könnyen kifagy. Október közepétől már nem ajánlatos fűmagot vetni. A VETÉS MÓDJAI: A fűmag­vetést házikertben kézzel vé­gezzük, 1 négyzetméter terület­re 3—4 dkg fűmagkeverék fel- használásával. ügyeljünk arra, hogy vetésünk egyenletes le­gyen és a jelzett mennyiség­nél ne vessünk többet egység­nyi területre. Szeles időben ne vessünk, mert vetésünk egye­netlen lesz. Az elvetett magot a gereblye fokával, sűrű üté­sekkel beveregetjük, hogy a föld felszínén mag ne marad­jon. A bedolgozást követően a talajt tömörítei.i kell hen­gerrel, de kis területen lapo- gatódeszkával is elérjük a kí­vánt célt. Ha a napi közép­hőmérséklet eléri a 10—15 C fokot és a talajnak megfe­lelő a nedvességtartalma, a fű­mag 8—10 nap alatt kikel. Amint a fű eléri a 6—8 cm nagyságot (3—4 hét) azonnal kaszáljuk, mert ezzel elősegít jük a fű bokrosodását. Kalla Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom