Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-19 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 257. szám 1979. szeptember 19., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja Magyar-szovjet tudományos és műszaki együttműködés Harminc évvel ezelőtt írták alá a történelmi jelentőségű megállapndást A sznvjet tudomány és technika eredményeit bemutató kiállítás nyílt Ünnepi illés a Parlamentben Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés lézersugaras berendezések, fogyasztási javak, így például képmagnók. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint az állami és a társadalmi szervek, a tudományos élet számos más képviselője. a tudományos-műszaki állami bizottság elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Tudományos- Műszaki Együttműködési Állandó Albizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepségen részt vettek a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködésben érdekelt magyar minisztériumok, vállalatok, intézmények vezetői, szocialista brigádok tagjai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Marjai József nyitotta meg az ünnepi ülést. iiiliri ,*«cm». Ä Az NDK Minisztertanácsa mellett működő Ifjúsági Kérdések Hivatalának háromtagú küldöttsége tegnap Baranya megyébe látogatott Képünkön: az NDK delegáció a pécsi Ifjúsági Ház fotószakkörében. (Tudósítás a 2. oldalon.) H kisiparosok ■■■■■HOaSOB szolgaltatasai Szükség van tevékenységük támogatására Válogatott keretben? Teljesen érthető a drukkerek szenvedélyes háborgása, amikor valaki bizonyított teljesítmény nélkül kap helyet a sportág válogatott csapatában, s emiatt az elért eredmény mesz- sze elmarad a jogosan várt teljesítménytől. De ugyanilyen szenvedéllyel tüzelünk-e, ha egy egészen más válogatottban, a dolgozók kollektívájában tohonya lusták, a munkát elkerülő ügyeskedők fogják vissza a lendületet: Pedig a tét nagyobb. A „gólokat” az egész közösség kapja. Mit tegyünk? Van, akiknek vállránditó birkatürelmük van, és azt mondják: a szocializmusban kizárólag meggyőzéssel érhetünk el eredményt, szaporítsuk tehát a felvilágosító szavakat. Eljön az idő, amikorra mindannyiunkban kialakul a magasfokú öntudat, s mindenki belső undorral fordul el a dologtalan- ságtól, a tunyaságtól, a cselekvés halogatásától. Mások nagyokat kiáltanak és Nyugat felé mutogatnak: lám, a kapitalizmus megtalálta a fegyelmezés receptjét. Aki rosz- szui dolgozik, azt elbocsátják. Legyen nálunk is munkanélküliség, az majd felébreszti az öntudatot, bonthatatlanná teszi a fegyelmet. Egyszóval, elő az adminisztratív eszközökkel, azoknak van igazán az emberre hatásuk. Egyformán vitatkozni kell a türelmetlen akarnokokkal és a szócséplő moralizálókkal. Már az sem igaz, hogy a kapitalizmus csak a rosszul dolgozókat bocsátja el; a tőkés társadalom kétszáz éves történelmét szakadatlanul kísérő tömeges munkanélküliségnek nem ilyen „igazságosztó" oka van. Egészen más: a társadalom gyógyíthatatlan, oldhatatlan válsága. Másrészt a munkanélküli állapot nem erősíti az emberi karaktert, hanem ellenkezőleg, a tétlenség torzítja, összeroppantja a jellemet. Cselekvésre késztetni? Nem szóval és nem is adminisztratív kényszerrel? Hogyan hát? Alapkérdése ez szocialista világunknak, s egyre hangsúlyosabbá válnak e kérdés betűi, egyre jobban sürgetik a választ. A miniszter és a filozófus. a mérnök és a költő, az esztergályos és a pedagógus válaszát, amire valamennyien kíváncsiak vagyunk. De vajon lehetséges-e minden helyzetet pontosan fedő, minden emberre érvényes választ fogalmazni? Annyi már bizonyos, hogy korunknak, a szocialista épités intenzív szakaszának alkotó emberekre van szüksége, a tudósok és földművesek körében egyaránt, akik többé nem cselekszenek a rutin élettelenségé- vel, hanem munkakörüknek megfelelően újra és jobbra törekszenek. Csak az okosan együtt haladó anyagi és erkölcsi, gazdasági és kulturális, pénzügyi és tudati szabályozók teremthetnek olyan körülményeket, amelyek közepette nem is lehet másként felnőni, élni és dolgozni. Azt is mondhatjuk: az ösztönzők kényszerpályára lökik, az embert, cselekvésre kényszerítik. Ennek az ösztönzésnek, szabályozásnak egyre jobban kell uralnia az egész társadalom minden tartományát, minden tartományának valamennyi zugát, hogy a humanitást terjesztő alkotást kiváltó serkentés mindenhatóvá váljék. Soltész István Kedden ünnepélyesen megnyílt a szovjet tudomány és technika vívmányait, valamint a magyar—szovjet tudományosműszaki együttműködés 3 évtizedes eredményeit bemutató nagyszabású kiállítás a Városligetben, a Körszínház melletti pavilonban. Ezzel egyidőben a Szoviet Kultúra és Tudomány Házában rendezett bemutatón a fizikai-kémiai és a biológiai alapkutatások legújabb szovjet eredményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Osztrovszki Györqy, az OMFB elnökhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy a kiállítás hűen tükrözi a két ország egyre szorosabbá és eredményesebbé váló tudományos-műszáki együttműködését. Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Ma- qyar Baráti Társaság elnöke, a jubileumi eseményeken részt vevő szovjet küldöttség vezetője A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésében kedd este, a Parlament kongresszusi vermében ünnepi ülést tartottak a magyar—szovjet tudományosműszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelvettese, Havcsi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Marjai JóA Minisztertanács elnökhelyettese a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködésről 30 évvel ezelőtt aláírt kormányközi megállapodás új fejezetet nyitott a két ország tudományos és műszaki kapcsolatainak történetében.- A szovjet tudósok segítségével olyan új tudományágak honosodtak meg hazánkban, mint az atomenergetika, a reaktorfizika és a részecskefizika. A hatalmas szellemi erőforrásokkal rendelkező Szovjetunióval kialakított tudományos kapcsolatok tették és teszik lehetővé számunkra, hogy — a KGST többi tagállamával együtt — egyenrangú partnerként kapcsolódjunk be a nemzetközi tudományos együttműködésbe olyan területeken is, amelyek önálló kutatásához saját erőforrásaink szűkösek lennének. A miniszterelnök-helyettes kiemelte az atomenergetika, a számítástechnika, az űrkutatás terén kialakult közös nagy nemzetközi programok jelentőségét, s méltatta a magyar és a szovjet termelő kollektívák, fejlesztő intézetek alkotó együttműködését, amelyek nyomán gyorsabban tudjuk fejleszteni termékek, termékcsoportok egész sorát. A a többi között hangsúlyozta: a nagyszabású bemutató nemcsak a két ország együttműködésének eredményeit ismerteti, hanem számot ad arról is, mi valósult meg o Szovjetunió Kommunista Pártja 25. kongresszusának határozataiból, amelyek a tudományos-műszaki haladás gyorsítására, a minőség javítására, az életszínvonal növelésére ösztönöztek. A mostani bemutatón több mint ezer termék látható, köztük erőművi makettek, szputnyik-modellek, zsef. a Minisztertanács elnök- helyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Márta Ferenc, az MTA főtitkára, Pál Lénárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Tudományos-Műszaki Együttműködési Állandó Albizottság magyar tagozatának elnöke, Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Gennagyij Alekszenko, Szovjetunióval kialakult tudományos és műszaki kapcsolatok jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a tudomány és a termelés területén dolgozó magyar szakemberek szakmai látóköre bővüljön. Rámutatott, hogy a Szovjetunióval megvalósított tudományos-műszaki kapcsolatok kezdettől a szocialista internacionalizmuson, a testvéri segítség- nyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapulnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a maAz eredmények mellett - „lekér foltok'' Az elmúlt években több olyan jogszabály lépett életbe, amely kedvezően befolyásolja a ^kis- ipari szolgáltatás fejlődését. Ennek jelei már megmutatkoztak Pécs - különösen a perem- kerületek - ellátásának javulásában. Ugyanakkor vannak olyan központi rendelkezések, melyek merev alkalmazása elveszi az iparvállalók kedvét, esetleg működésük lehetőségét, így közvetve nem szolgálják a lakosság érdekeit, Többek között ezek hangzottak el a Pécs megyei város Tanácsa mellett működő áruellátási és szolgáltatási bizottság tegnap megtartott ülésén. Az ipari osztály előterjesztése rész- letesen foglalkozott a jelenlegi helyzettel, ismertetve az eredményeket, felszínre hozva a gondokat, megjelölve azokat a területeket, ahol sürgetően jelentkezik a továbblépés igénye. Pécs lakosságának szolgáltatási ellátásában több mint 40 vállalat, 17 szövetkezet és a városkörnyékkel együtt csaknem 1000 kisiparos vesz részt. Ez év első felében a kisiparosok 64,6 százaléka főfoglalkozású volt, 16.2 százalék nyugdíjasként, 19.2 százalék pedig munkaviszony mellett tevékenykedett.. A fejlődés elsősorban a kisiparosok munkakörülményeinek javulásában jelentkezik. (Ugyanakkor az igényeknek megfelelően változott területi elhelyezkedésük is.) Üjmecsek- alja területén például felépült az első, 9 kisiparos részére létesített szolgáltatóház, a Szigeti úton pedig külön üzletsorban kaptak helyet. Az eredmények mellett még nem mindenütt megnyugtató a helyzet, például Nagyárpád és Mólom körzetében, valamint a keleti városrészben. A szolgáltatás fejlesztése érdekében a tanácsok a KlOSZ-szal összehangoltan kedvezmények, egyéb támogatások útján kívánják elérni a még meglevő fehér foltok megszüntetését. Jelenleg tervezés alatt áll a Megyeri út és a Veress Endre út sarkán 3 kisiparos részére egy újabb szolgáltatóház építése. Ugyanakkor a KlOSZ-nál már bevált munkaszervező iroda tevékenységét célszerű lenne az építőipari szakmákon túl tovább bővíteni. A vita során sok olyan gond is felszínre került, amely már túlnő a bizottság, illetve a szakigazgatási szerv hatáskörén. A szakember-utánpótlásnál érdemes lenne néhány jogszabályt felülvizsgálni, mert jelenleg sok kisiparosnak nem éri meg, hogy tanulót foglalkoztasson. Uayanígy gátja új műhelyek létesítésének a KÖJÁL esetenkénti merev ragaszkodása a szabályok betű szerinti megtartásához. Talán volna mód o differenciálásra — természetesen nem élelmiszeripari vagy egyéb, szigorú higiéniai követelmények atá tartozó szakmákra gondoltak a hozzászólók. összességében megállapították a bizottság tagjai, hogy a magánkisipar egyre jobban szolgálja a lakosság szolgáltatási ellátását — arányuk jelenleg 80 százalék —, de az előrelépéshez a támogatásuk feltétlen szükséges. (Folytatás az 5. oldalon) Szigetváron, a József Attila utca 27—29. sz. alatt épül a város új postahivatala. A nyolc felvevőhelyes, modern épület 49 millió forintos költséggel épül, és előreláthatólag jövő év végére készül el. Fotó: Erb János
