Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-16 / 254. szám
979. SZEPTEMBER 16. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Születés borravaló nélkül A magyar—német nagyszótárban megtalálható a borravaló német változata „Trinkgeld”. Aki szótárból tanulja a nyelvet, megtanulhatja ezt a szót is, s azt elmondhatja, ma megint tanultam valami feleslegeset. Az NDK-ban ugyanis még mindig nem jött igazán szokásba a borravalózás. Fillérre, vagyis az utolsó pfennigig visszaad a borbély, a pincér, a taxisofőr, s a hírek szerint a kórházakban és az orvosi rendelőkben is ismeretlen fogalom a Trinkgeld. Berlin legnagyobb szülészeti klinikáján, a Friedrichsain-i kórházban ezt a magyar fül számára különösnek tűnő tényt akartam ellenőrizni nemrégiben. Miközben a főorvost kerestem, szóba elegyedtem egy a szülés előtt álló kismamával. Ulrike Sperr 21 éves, az első gyereket várja. — A terhessége során hány orvos kezelte? — Mindvégig ugyanahhoz a doktorhoz jártam, itt a klinikán, mert veszélyeztetett terhes vagyok, Joschko doktor úr kezelt. — Nála is fog szülni? — Nem, fogalmam sincs. Annál az orvosnál, aki éppen szolgálatban lesz. — Nem idegenkedik ettől? Ügy tudom — ugyanis én is két gyermek apja vagyok —, az asz- szonyok ilyenkor azt az orvost szeretik maguk mellett tudni, akikhez leginkább bizalmuk van. — Magam is szülésznő vagyok, meggyőződésem, hogy a páciensek bizalma a mi kórházainkban nem személyre szóló. Mindenki tudja, hogy bárki kezeli, legjobb tudása szerint mindent megtesz a beteg érdekében. És még valami, aki nálunk szülészorvos, annak kiválóan kell érteni mesterségét, különben be sem, kerül a klinikára. — Engedjen meg egy nagyon bizalmas kérdést. Ez a riport a magyar sajtóban fog napvilágot látni, s azt Berlinben úgysem olvassák. Mennyi borravalót fog adni a szülést levezető orvosnak? — Hogyhogy borravalót? Ez nálunk nem szokás. Van az orvosnak fizetése. A szülésznők és az ápolónők sem szoktak borravalót kapni, pedig a szülés után ők — mi — gondozzák a betegeket, az orvos csak a szülést vezeti le. Ulrike Sperr mint ápolónő 600 márkát — 3000 forint — keres havonta, s mint mondta, elégedett a fizetésével. Amikor Klaus Joschkóval, a klinika osztályvezető főorvosával ösz- szeismerkedtem, némi mentegetőzés utón tőle is megkérdeztem, hogy tpennyit keres. — Havonta 1900 márkát. Ezen kívül — mint a dolgozók általában — évente egy alkalommal, az egészségügy napján 750 márka prémiumot kapok. — Mennyit kell' ezért dolgoznia? r- Napi nyolc óra a munkaidőm és havonta az igényektől függően 6—10 alkalommal 24 órás ügyeletet tartok. Elég sok a munkánk, naponta kb. tíz újszülött jön nálunk a világra. — A fizetése nem kicsi, az 1900 márka egy jó szakmunkás fizetésének a duplája. Doktor úr, ne vegye zokon a kérdést, megmondaná, hogy mennyi a jövedelme. A borravalóra gondolok ... — Meglepő a kérdés, ezt a fogalmat ugyanis csak hallomásból ismerjük. Nálunk természetes, hogy törődünk a beteggel — értem ez alatt a gyógyítás valamennyi területét — és természetes, hogy ezért nem várhatunk el külön fizetséget. A borravalót, és ez nemcsak az én véleményem, hanem az orvosi etika egyik szabálya, vnem tudják összeegyeztetni a hivatástudattal. — ön is ifjú apa. Mint páciens ugyanehhez tartotta magát? — Amikor a feleségem szült, én se adtam borravalót. A kollégám mindössze a kötelességét látta el, ezt tesszük valamennyien. Különben is, ha tudódna, hogy valamelyikünk elfogad, netán el is vár valamiféle hálapénzt, annak nagyon kellemetlen következményei lennének. Tudja, hány orvos vár arra, hogy a kerületi rendelőkből bekerüljön a klinikákba, kórházakba? Nem beszélve arról, hogy ez lelki- ismereti kérdés is, mi arra esküdtünk, hogy' gyógyítunk, s ezért méltányos fizetést kapunk. Ezt az anyák is tudják, s ezért eszükbe sem jut, hogy valamiféle borravalóval megsértsenek bennünket, — A kérdés persze fordítva is feltehető - mondta az egészségügyi minisztérium illetékes osztályvezetője — az anyák vajon kitől kapnak borravalót? Az állam nagyvonalú szociálpolitikai intézkedései nem arra valók, hogy abból, egyesek érdemtelen hasznot xhúzzanak. Ha netán mégis kiderül, hogy valamelyik orvos bevezeti ezt a törvénytelen gyakorlatot, az tudja, hogy ez milyen súlyos következményekkel jár. Ezekről inkább hadd ne beszéljek — mondta az osztályvezető. Jómagam, de számos, az NDK-ban élő dolgozó magyar tapasztalatai is ezt igazolják. Amikor a feleségem ugyancsak veszélyeztetett terhességgel a berlini Charitee Klinikán feküdt, és a hazai ezresnek megfelelő 200 márka hálapénzzel akartam megköszönni a kezelőorvos gondoskodását, rossz érzéseim támadtak. Az otthoni dolgok jutottak eszembe, hogy a borravaló nemcsak azt rontja meg, aki kapja, hanem abban is rossz reflexeket ébreszt, aki adja. Rábízhatom, az orvos ugyanis azzal fenyegetett, s másnap a főnöke is, hogy ilyen eszembe ne jusson, mert, szó szerint ezt mondták: kidobnak a klinikáról. Ezek után magam is virágcsokrot vittem a bábaasszonynak, az orvosnak pedig egy üveg konyakot, amit szemem láttára bontott ki a - szobájában, s nekem is innom kellett belőle. Kerner Lőrinc Sztereo hangfalakat, asztali és nagy rádiókat, mágneses hangtechnikai rendszereket stb. bocsát ki Rigában a Radiotechnika Termelő Egyesülés, melynek termékei külföldön is népszerűek. Nemrég fejezték be egy új ké~ szüléksorozat kidolgozását az egyesülés tervező mérnökei. Egyikük, a Me- (ogyija — 106 Sztereo (képünk) jelzésű, úgynevezett zeneközpont egy elsőosztályú tranzisztoros rádiót, egy lemezjátszót, egy kazettás magnetofont és két hangfalat képes üzembe helyezni. Az idei újdonságok közé tartozik a Riga 110*es rádió-vevő, amelyet kazettás magnetofonnal is elláttak. Az uj termék a népszerű Riga 104 rádiót váltja fel. APN — KS Szélvitorlával a Góbisivatagon át Érdekes sportkísérlet színtere volt nemrég a Góbi-sivatag. Mongol és lengyel sportemberek háromkerekű földvitorlásokon ezer kilométeres távot tettek meg. A földi szélvitorlázás őshazája Hollandia. Ma a sportág igen népszerű az USA-ban és Európában is. A szovjet sportolók például legutóbb 2500 kilométeres távot ,.futottak be" szélvitorlással. Mongóliában a legifjabb sportágak közé tartozik a szélvitorlázás. A mongoljai egyébként a világ második sivatagi szélvitorlás túrája volt; az elsőt 1967-ben a Szaharában rendezték meg, kétezer kilométeres távon. Az ezer kilométeres távra a Góbi I. és Góbi II. vitorlásokkal Bajanhongorbói indultak a versenyzők, és a Közép-Góbi megyei Mandalgobiban értek célba. A vitorlás járművek 80 kilométeres óránkénti sebességgel mozogtak és könnyedén szállították terhüket. Szovjet-indiai űrkutatás Indiai szakemberek tekintik meg az indiai szputnyik leilövésére előkészített szovjet hordozórakétát (Fotó: APN - KS) Gustave Eiffel alkotasa Jó üzlet a kilencvenéves torony »V.. ■* 1887 januárjában kezdődtek el a munkák a Mars mezőn. Általában úgy tudják, hogy a tornyot a párizsi világkiállításra építették, mások azt mondják, hogy a francia forradalom 100. évfordulójára konstruálta Gustave Eiffel. Mind a kettő igaz — a torony 90 évvel ezelőtt, 1889-ben lett kész. Nemcsak Párizst foglalkoztatta a terv, hogy egyezer láb magas épület készüljön: mérnökök százai tépelőötek Angliában, az Egyesült Államokban, hogy a technika dicsőségét, országuk nagyságát ekképpen hirdessék. 1885-ben hirdetett pályázatot a francia közmunkaügyi miniszter, amelyre 700 terv érkezett be. Ebből 18 minősült elfogadhatónak, de a legalaposabb és legésszerűbb Eiffelé volt.. Ezt is fogadták el. A tervek szerint a torony alapja 125 m széles, a magassága 300 méter lett volna, s a költségek egymillió-ötszázezer frankra rúgtak. Mivel Eiffel mago fizette az építkezést, a szerződés szerint 20 esztendeig jogosult volt a torony jövedelmére. (Akkor úgy vélték, hogy 1910-ben le fogják bontani az építményt.) A „Member” története Eiffel igen elismert mérnöknek számított korában. 1832 decemberében született Dijon- ban. Apja tekintélyes szőnyeg- szövő dinasztia sarja volt, aki Napóleon lovasvadászai között is szolgált, s a császár bukása után Kölnbe emigrált. Eiffel a középiskolában filozófiát és matematikát tanult, majd egy 'kazánkovács és gőzgépgyártó üzembe szegődött. Később egy vasúttársaság al- clkalmazásában állt, s 26 éves korában egy hat pilléren ólló 500 méteres viaduktot tervezett. Miután megtervezett egy templomot, több pályaudvart (többek között a budapesti Nyugatit), számos üzemet, óruházat és vásárcsarnokot, s közben 42 hidat is felépített, elnevezték „hídember- nek". Beutazta a világot, épített Oroszországtól Peruig. Tér. vei alapján készült a nizzai obszervatórium és a New York-i Szabadságszobor vasszerkeze- te. A torony igen gyorsan épült, 1888 áprilisában mór állott a négy pilon, a párizsiak nagy része meg szörnyülködött: micsoda borzalmas látvány, mondták — e szörnyű monstrum, tönkreteszi Párizs látképét. De a torony csak növekedett, s 1889 nyarán el is készült. A tervezett összeg többszörösébe került, pontosan 7 299 401 frank és 31 centimes-be. Magassága 302 méter 755 milliméter, súlya 7 ezer tonna, a szegecsek száma 1 050 846 és 1710 lépcsőfoka van. Megnyitásának évében 1 896 967 látogatója volt. A mai napig is működik a hidraulikus lift, amely a II. emelettől a torony legfelső szintjére viszi fel a látogatókat. Bevételek, kiadások Csakhogy a toronnyal egy ideje gondok vannak. Nem bontották le, mint ahogy tervezték, és húsz év eltelte után Gustave Eiffel - aki egyébként a torony III. emeletén lakott — ócskavasáron eladta Párizs városának. Közben meg is nőtt a torony, és súlyosabb is lett, a csúcsán található a 165 tonna súlyú rádióadó, tévéadó, egy rendőrségi állomás és egy tűzoltójelző berendezés. Csakhogy a torony fenntartására egyre több pénzt kell fordítani. A teljes helyreállításra mintegy 10 millió francia frankra lenne szükség csupán a hidraulikus óriáslift cseréje 35 milliót tenne ki. . Arról nincs szó, hogy az Eiffel-tornyot működtető részvénytársaság ráfizetne. 1978. december végéig 84 780 000 látogatója volt a toronynak. Az üzemeltető társaság szerződése ez év végén lejár. A városi vezetés úgy véli, hogy a társaság idáig is szép pénzt keresett, at sem lenne baj, ha a jövőben Párizs venné gondjaiba az építményt. A társaság ugyanis csak akkor hajlandó a költséges rekonstrukciós munkát elvégezni, ha a magisztrátus további 30 évver meghosszabbítaná a bérleti szerződést. Való igaz, hogy a torony jövedelmező, de a karbantartási munkák hihetetlenül magas összegeket emésztenek fel. Csak példaképp: egyedül a torony festéséhez 50 tonna anyogra van szükség. fgy kezdődött az építkezés Egykori francia karikatúra a toronyról és alkotójáról Viharos életrajz Amikor megnyitották, hatalmas ünnepséget rendeztek, amelyen a kor hírességei vettek részt; az akkori perzsa sah, a spanyol trónkövetelő, a sziámi király, Edison és Buffalo Bill. Voltak, akik alpinista felszereléssel kívülről mászták meg a tornyot, s volt 1923- ban egy látogató, aki kerékpárral jött le a lépcsőkön. 1945-ben egy pilóta elrepült a pilonok között. S akik még lejöttek? Az öngyilkosok száma meghaladja a 400-at, közülük egyetlen nő élte túl a halálos ugrást. A torony egyébként bevonult az irodalomba, filmművészetbe, olyan művészek dicsőítették, mint Cocteau, Apollinaire, Breton, lefestette Chagall, s csaknem valamennyi modern francia festő. Az alkotó Gustave Eiffel miután megnyerte a' toronycsatát, belebonyolódott a Panama-csatorna építkezésbe, s azután szinte már semmit nem alkotott, 71 éves korában egy meteorológiai állomást helyezett el a torony tetején és kísérletezett egy különleges repülőgéppel is. 79 éves korában hunyt el, 1923-ban. Schiffer Ferenc A szovjet—indiai béke-barátsági és együttműködési szerződés alapján évről évre fejlődnek a szovjet—indiai kapcsolatok. Az együttműködés egyik fontos területe a békés célú űrkutatás. Az idei nyáron a Szovjetunióban szovjet hordozórakéta segítségével föld körüli pályára juttatták a „Bhaszkara" nevű második indiai szputnyi- kot. A kísérlet célja az indiai szakemberek által készített televíziós készülék és mikrohullámú berendezés segítségével tanulmányozni a földben elhelyezkedő ásványi kincseket. A Szovjet Tudományos Akadémia és az Indiai Űrkutatási Szervezet szerződést irt alá arról, hogy 1980—81-ben felbocsátják a harmadik indiai szputnyikot. A két első szput- nyikhoz hasonlóan ezt is szovjet hordozórakéta segítségével juttatják az űrbe. Karéliától a Csendesóceánig gyalog Az asszony január 9-én sível indult el Kernből, az észak-ka- réliai tengerparti kisvárosból, és Vlagyivosztok felé vette útját. Májusban érkezett Tyu- menbe, s ekkor már 4162 kilométer volt mögötte. Tervei szerint augusztusban ér Vlagyivosztokba, a Csendes-óceán partjára. Nyina Dmitrijevna- Bazseno- va út közben töltötte be hatvanadik évét. Nem ez az első hosszútávú kirándulása. Tavalyelőtt kerékpáron karikázott Karéliából Kazahsztánba. 1978 telén pedig kísérők nélkül, 1500 kilométeres sítúrát tett a Kern—Petrozavodszk-Lenin- grád-Moszkva útvonalon. Most a Csendes-óceánhoz tart. Permig sítalpon jutott el, majd gyalog folytatta útját. Hamarosan a BAM-hoz érkezik, ahova már régóta vágyódott, hiszen vasutas volt, az Október Vasútvonal kérni fűtőházában dolgozott. Tíz évvel ezelőtt csaknem megrokkant. Az orvosok szerint még a gyors mozgás is veszélyessé válhatott számára. Bazsenova felvette a harcot a betegséggel. Először hideg vízzel és hóval edzette magát, majd sítalpat kötött. Azután fürdőruhában jelent meg a sípályán és megfürdött a jégtáblák közti szabad vízben, ráadásul még három kilométeres sífutásra is vállalkozott, hogy „kissé felmelegedjék”. Nyina Dmitrijevna Bazsenova azóta azt sem tudja, mi fán terem a betegség.
