Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-12 / 250. szám

1979. szeptember 12., szerda Dunántúlt napló 3 Lépéshátrány — költségtöbblettel Szennyvíztelep-bővítés Pécsett Szállítják a svájci granuláló berendezést Kisebb műszaki hibák bátráltatják a munkát Csaló dole közelről... A pécsi szennyvíztelep bőví­tése június közepétől, az iszap- technológia próbaüzemének megkezdésével döntő szakaszá­ba lépett. Április 30-i számunk­ban részletesen megírtuk, hogy a kertvárosi zagytó napjai megszámláltattak, június végé­től nem nyel el több iszapot. Akkor örömmel újságoltuk: nem lesz többé bűz. A lényegen mit sem változtat, hogy a különféle előre nem lát­ható akadályok miatt csúsznak a határidők. Jelenleg mi a hely­zet? Kisebb hibák sorra előjöt­tek a szennyvíztelep mechanikai berendezéseinél: a rácsnál, a rócsgépházban, a homokfogó­ban és a nyersiszap-átemelőben. Ar iszapátemelő gépház gépé­szeti berendezéseiben, az elektromos tolózárban is akad­tak javítanivalók. A gépi beren­dezéseket a Ganz-Mávag szak­emberei helyreállították. Ae öt kilométeres iszapnyomó vezeté­ken csőtörések hátráltatták a munkát. Ha az iszapnyomó háló­zat bírja az igénybevételt, ak­kor a Krügér cég képviselője megkezdheti a négy centrifuga próbaüzemét. (Ezt most hétfőre tervezték, de a legutóbbi szom­bati csőtörés meghiúsította.) Az A Szovjetunió az őszi BNV-n A fogyasztási cikkek őszi vá­sárán a külföldiek közül ezút­tal is a Szovjetunió hivatalos kollektív kiállítása a legna­gyobb, amelynek gazdag vá­lasztékát, újdonságait kedden a szovjet klubban Marlen Okopov Igazgató sajtótájékoztatón is­mertette. Elmondotta, hogy ki­lenc naqy külkereskedelmi egye­sülés és az Intourist Utazási Iroda képviselteti magát a vá­sáron, ahol a szovjet kiállítás egyik központját a nemzetközi gyermekév jegyében állították össze. így természetes, hogy részt vesznek a nemzetközi já­tékkiállításon is, s külön gyer- mekruha-bemutatót is tartanak. A szovjet kiállításon a több­százféle termék között láthatók lesznek az AVTOEXPORT gép­jármű újdonságai, a híradás- technika rádió és televízió ké­szülékei, köztük többfajta szí­nes is, s bemutatják a világ­hírű szovjet szőrmeárukat. ideiglenes keverőtelep mar vár­ja a centrifugákból kikerülő kis víztartalmú fekált, amit a Ba­ranya megyei Talajerőgazdál­kodási Vállalat fog értékesíteni. Tehát ha továbbít a csővezeték, dolgoznak a centrifugák, akkor már nem megy szennyvíziszap a kertvárosi zagytóba. A svájci TCW cég telexüzene­te megérkezett: szeptember 14- én indítja a granuláló berende­zést tartalmazó szállítmányt. A granulálót befogadó épület alapozását megkezdték, elké­szült a szerelőbeton, e héten a vasszereléssel is végeznek. Ha nem jön semmi közbe, akkor egy év múlva a pécsi szennyvíz- iszapból naponta 30 tonna kül­földön is jó áron értékesíthető granulátumot állít elő a pécsi üzem. A pécsi szennyvíztisztítómű a bővítéssel naponta 40 ezer köb­méter szennyvizet képes bioló­giailag is tisztítani. Viszont már most napi 45—46 ezer, csapa­dékos időben 50 ezer köbmé­Egy Gcal hő ára jelenleg 174 forint a Komlói Hőerőműben, mivel pakurával tüzelnek. Igaz, ez a magas előállítási költség csak télen, a csúcsüzemben je­lentkezik. Ha szénnel tüzelnek, ugyanezt a hőmennyiséget mindössze 96 forintért állítják elő. A széntüzelésre eddig csak két kazánt állítottak be, mert sikerült beszerezni két elektro­litért: segítségükkel a szén- és füstgázokat 99,4 százalékban megkötik, vagyis nem szennye­zik a környezetet. A két másik kazánt még pakurával fűtik, ebből a tüzelőanyagból mind kevesebbhez jutnak és egyre drágább is. Szeretnének szén­nel fűteni, ami az előírás is, és egyben olcsóbb is, de ehhez két újabb pernyeleválasztó elektrofilterre van szükség. tér szennyvíz érkezik a Megyeri úti telepre. A telep további bő­vítése vagy új szennyvíztelep építése nem várathat sokáig magára. Az igény és az anyagi lehetőségek nincsenek össz­hangban. A jelenlegi bővítés a tervezett 193 millió forint helyett megközelítően 223 milliót emészt fel — ebben nincs ben­ne a granulálóhoz szükséges készáru raktár, amihez már nem tudják előteremteni a 35 millió forintot. Hogy miért „híztak" meg így a tervezett .összegek? A granuláló berendezés 31 millió helyett 44 millióba kerül, a tervezett gázfűtés helyett a pakurafűtés is 15—16 milliós költségtöbbletet jelent, nem be­szélve a kivitelezési és anyagár­emelkedésről. Közeledik a nap, amikor a konkrét elképzelésekből, tervek­ből valóság lesz és a jelenlegi bővítés utolsó mozzanataként földdel töltik fel a bűzokádó kertvárosi zagytavat. A Komlói Hőerőmű nem ter­mel villamos energiát, ezért anyagilag nem támogathatja a szűrők beszerzését, ugyanis csak a komlói távhőszolgáltatást biztosítja. A két filter előterem­téséhez legalább harmincmillió forint kell. A komlói tanács még három éve vállalta a be­ruházó szerepét és az első ter­vek szerint 1979—80-ban már üzemelt volna mindkét pernye­leválasztó. Ez az időpont azon­ban módosult és a hatodik öt­éves terv időszakára „csúszott át”, az üzembeállás új időpont­ja 1982. A mostani eredmény csupán annyi, hogy szerződést kötöttek egy NDK céggel, mely gyártja és szállítja a füstszűrőket és együtt van csaknem tízmillió fo­rint, ami csak a gépi berende­zések szállítására elég. A magunk erejéből Otthon- teremtés a volt vasút­állomáson ' Az állomásépület három év óta nem vár és nem indít vo­natot A sínpár helyén a kőágy gazborította maradványai zörög­nek nagyritkán a kósza léptek alatt. Az emeletes épület hom­lokzatán még ott a tábla: Diósviszló. A főépülettől ösvény vezet az egyik házhoz, Authékhoz. A fia­talember elénk jön. Szőke fél­hosszú haja, hetyke bajusza, nyílt tekintete, mosolya miatt gondnélküli huszonévesnek néz. ném. Pedig Auth Istvánék most indulnak az otthonteremtés leg­keményebb állomásáról. o Negyed évszázada költöztek szülei ebbe a házba, a vasúti szolgálati lakásba. Apja három évtizeden át a vasúton dolgo­zott. Pályamunkásként kezdte, itt már vezető előmunkás volt. Kilenc éve halt meg. Auth Ist­ván az öt testvér legkisebbike- ként — ebben a házban szü­letett. A frissen készített teraszon padló vezet a házba. Bent vé­gig új a vakolat, építési anya­gok, fürdőszobai és konyhai be­rendezések, falakból kiálló csö­vek. Balra az első helyiség für. dőszoba lesz, azt egy keskeny éléskamra, majd a konyha és egy nappali szoba követi. Jobb­ra a családfő édesanyja lakik, utána a nagyszobában a fiata­lok. E két helyiség már vég­leges. Auth István 24 éves, a pécsi vontatási főnökség villamos mű­helyében karbantartó villanysze­relő —• testvérei közül ő az egyetlen, aki vasutas. A legidő­sebb Auth fivér Gyuri, aki mű­szaki vezető a mentőknél — a kiégett vasalózsinór miatt jött át. Ott lakik nem messze a fa­luvégen. — Mikor vették meg a házat? — Három éve, amikor meg­szűnt itt a vasútvonal. Mivel benne laktunk, és én is a vas­úton dolgozom, a vételár feléért megkaptam 25 éves OTP-részlet- re. Azóta tervezgettük, hogy leg­egyszerűbben, a mi pénzünkhöz a legmegfelelőbb módon át­alakítjuk. Ha már itt élünk, ak­kor legalább kényelmes legyen. Most pár hete kezdtük el a bel­ső átalakítást. — Miért csak most? — A tervezgetés és az elő- takarékosság után márciusban kezdtük a papírmunkák, a ter­vek és az építési kölcsön inté­zését. Július közepére végre az 58000 forintos OTP-kölcsönt is megkaptuk. Aztán következtek az anyagbeszerzési nehézségek. Az nem igaz, hogy hányszor és hány helyre kellett elmenni, mi­re végre nagyjából mindent megkaptunk. Egy hete vezettük be a vizet. Végre nem az ál­lomásépület előtti kerekeskútról kell vödörszám hordani. Ter­veink szerint idén elkészülünk. Szerencsére sokat segít a csa­lád, de a barátok, a munkatár­saim nélkül így se győznénk. Q Authék életét néhány évre előre a mostani otthonteremtés táblázza be. Főleg az anyagiak miatt. Törlesztik a ház vétel­árát, az építési kölcsönt, aztán szeretnék berendezni a lakást. — Mennyi a jövedelmük? — Órabérben dolgozom. Ha. vi átla.gban összejön 3400 fo­rint. Felesége Melindával gyesen van. — Már a megemelt összeg­ként 1050 forintot kapok havon­ta. A kettőnk pénzéből vagy két­ezret elvisz a ház, a rezsi, az építkezés. Még jó, hogy van a 350 négyszögöl kertünk, ott megterem minden, ami a kony. hóra kell. Se csirkénk, se ma­lacunk. Anyutól kapunk ezt-azt, sonkát is küldtek Nagydorog- ról. Marika nagydorogi, két év gimnázium után Szekszárdon a bőrdíszműves szövetkezetnél dolgozott betanított varrónő­ként. Melinda születése előtt Pécsre járt be a Kesztyű- és Bőr­díszműipari Szövetkezethez. Két műszakban megkereste a 2500— 3000 forintot. — Marad végig gyermekgon­dozó sin? — Igen. Itt nincs bölcsőde, csak óvoda. Melindával nem le­het bejárni Pécsre. Pedig hiány­zik a pénz, meg a munkatársi gárda. Valahogy átvészeljük ezt a néhány, anyagilag különösen nehéz évet. Pista a DÉDÁSZ-nál szaba­dult villanyszerelőként, apja ké­résére mégis a vasútnál kezdte a szakmát. Most lett 10 éves törzsgárdatag. Nagy a pécsi vasútigazgatóság területe, így sokat jár vidékre, az utóbbi idő­ben minden este itthon van. — Csak a bejárás ne vinne el annyi időt! Reggel a három­negyed hatos busszal indulok és este háromnegyed hatkor érek haza. Most a kis Simsonnal já. rok dolgozni, így később indu­lok és előbb érek haza. Amikor Mari is dolgozott, főleg kétmű- szakosként, vagy hajnalban in­dult, vagy éjfélkor ért haza. A bejárás több mint pusztán időkiesés. Pista elkezdte a szak­munkások szakközépiskoláját, de abbahagyta, mert nem vál­lalta, hogy heti két-három eset­ben éjfélkor érjen haza. o Hogy teljes legyen az Authék- ról alkotott kép, a terveik, cél­jaik is érdekelnek. — Kishugi, lakásberendezés, anyagilag egyenesbe jönni... és talán egyszer egy kiskocsi. Tovább, többet már nem is merünk tervezni. — Fiatalok még. Nem csá­bit a városi élet? — Miért? A panelt nem bír­nánk, kertes házra meg mikor lenne pénzünk? Szeretjük ezt a csendet, nyugalmat. Itt élünk, itt igyekszünk berendezkedni, és itt fogunk megöregedni. Búcsúzunk. Az udvaron far­kaskutya csahol. A férj nyugtat­ja: „Ne félj Herta, nemsokára neked is lesz helyed és nem le­szel megkötve." Murányi László M. L. Pakura helyett széntüzelés Mikor lesz a Komlói Hőerő­műben újabb elektrofilter? A szerződést a gyártó céggel megkötötték Cs. J. fl gyógynövény értékes exportcikk Magyarországon a belföldi és o külföldi gyógyteák fo­gyasztása az utolsó két-há­rom évben a három-négy­szeresére emelkedett. A Her- bária Országos Gyógynö. vényforgalmi Közös Vállolat mégis győzi az igények ki­elégítését. Például a hazai szükségletekre forgalomba hozott gyógynövények és ké­szítmények 90—95 százalékát dolgozza fel, vagy belföldön évente átlag 3—5 millió ki­logramm gyógynövényt for. galmaz és előállít 200—250- féle drogot. A világpiacon kemény a konkurrenciaharc, különö­sen a kínai árudömping okozhat gondokat. Sokat tesznek a magyar készítmé­nyek jó hírnevéért. így első­sorban a helyes gyűjtés, a Fellendülőben a gyógynövénytermesztés termesztéstechnológia, a szá­rítás, a tartósítás határozzák meg a jó minőséget, a meg­felelő hatóanyag-tartalmat és a szép külső megjelenést is, de nagyon fontos a tiszta­ság, az azonosság, valamint a szép kikészítés is. A leg­jobb módszereket írásbeli útmutatókon ismertetik, de a gyakorlatban is oktatják a Herbária szakemberei. A legértékesebb drogok a virágok, melyek mindig is, most is jobbon keresettek, mint az egyéb drogok. Éven­te mintegy ötmillió dollár értékben exportál a Herbá­ria, elsősorban a Medimpex Külkereskedelmi Vállalat se­gítségével. Külföldre kerülő főbb áruféleségeik: a ka­milla, hárs, majoronna, fe­hérmustár és a különféle szá- rítmányok. Növekszik a kereslet és a fogyasztás A termesztést, o gyűjtést igen sok tényező befolyásol, ja. Például az árak, első­sorban az árarányok. Ha a mezőgazdasági árak emel­kednek, az általában kihat a vadon termő gyógynövé­nyek árnívójára is. A vadon termőknél nagymértékben be­folyásoló tényező az is, hogy van-e elegendő a növény­ből, érdemes-e gyűjteni. A „szabad" munkaerő rendkí­vül kevés, és nagyon meg kell fizetni, s persze a ter­mesztett gyógynövények is csak akkor hoznak jó ter­méseredményeket, ha a ta­lajban részükre a szükséges tápanyagok felvehető formá­ban jelen vannak. Téves az a hit, hogy a gyógynövények teljesen igénytelenek. A termesztett növények mennyisége egyébként na­gyobb a vadon termőkénél. Eddig már több mint negy­venfélét vontak be kul­túrába, ugyanis a vadon ter­mők, közülük is főként a ka­milla az időjárás függvénye­ként egyik évről a másikra jelentős mennyiségi ingado­zást mutatnak. A máriatövis, a macskagyökér és a mór­mályva ozok, melyek az utób­bi években nagy mennyiség­ben kerültek termesztésre, de fokozódik az érdeklődés a meténg iránt is. Igyekeznek az ésszerűség határain belül néhány, nálunk nem őshonos gyógynövényt is bevonni a termesztésbe, ilyen például a máriatövis. Ezenkívül impor­tálnak több nálunk nem ta­lálható gyógynövényt. A Herbária árut vesz át 29 tsz-től, 183 áfésztől, 14 szakcsoporttól. Az egyéni termelők száma 2500 körül mozog, de mind többen lesz­nek és egyre inkább szak­csoportokba tömörülnek. A legtöbbször munkaigényes gyógynövények termesztését főként a kézi munkaerővel bőven rendelkező családok merik vállalni. Az egyéni ter­mesztők részére különböző gépeket szereznek be, a szakcsoportok különböző ked­vezményeket élveznek. — A gyógynövényeket va­lóban veszélyeztetik a gyűj­tők? — kérdezem dr. Szollár Györgytől, a Herbária igaz­gatójától. — A gyógynövényeket és az egyéb vadon termő növé­nyeket nem elsősorban a gyűjtés veszélyezteti. A leg­hatékonyabb gyűjtés alkal­mával is legfeljebb a termés 20—30 százaléka kerül a 14 feldolgozó üzemegységünkbe. A növényeknek tehát min­dig van elég utánpótlásuk a szaporodáshoz. Csuti J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom