Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-09 / 217. szám

1979. augusztus 9., csütörtök Dunántúli napló 3 Kielégítő ellátást ígérnek Mi a helyzet a zöldségfronton? Májusban, az aszály kellős közepén csak találgatni lehe­tett, hogy a növénytermesztés­ben milyen kárt okoz az idő­járás. Zöldségfélékkel foglal­kozó szakemberek csüggedten jegyezték meg akkor, hogy a terméskilátások nagyon rosz. szaik. Most augusztus elején azt igyekeztünk megtudni, hogy Baranya megyében hogyan alakultak a zöldségtermesztés eredményei, a kedvezőtlen idő­járás befolyósolta-e termésho­zamokat, lesz-e hiány valami­lyen zöldségféléből, valamint arról is beszélgettem a ZÖL­DÉRT megyei vezetőivel, hogy milyen felvásárlási gondokkal küszködnek. Alacsony árak Dr. Álló Miklós a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának a vezetője elmondta, hogy az idei esztendőben a mezőgazdasági üzemek jobban felkészültek a mezőgazdasági munkára, ezen belül a zöld­ségtermesztésre is, mint az el­múlt években. Minden bizto­sítva volt a nagyobb termés eléréséért — csak az időjárás nem segített. Ennék ellenére a zöldségtermesztésben nem let­tek rosszak a terméseredmé­nyek, csak az a baj, hogy 2— 3 héttel később érnek be a zöldségfélék. Augusztus köze­pére sok és viszonylag olcsó zöldség lesz már a boltokban. A megye lakossági igényét a ZÖLDÉRT kielégíti, csupán hagymából lesz némi hiány. A mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet fóliás kertésze­ti telepe. A fóliák alatt ter­mészetesen az időjárás vi­szontagságaitól függetlenül szépen fejlődtek a zöldségfé­lék. A 6 hektáros telep idei árbevételi terve megközelíti a 2,4 millió forintot. Mint Kap­csa Józsefné, a kertészet veze­tője elmondta, az általuk meg­termelt áruféleségek 70 száza­lékát a ZÖLDÉRT-en keresztül értékesítik. Salátából idén 100 ezer fejet szállítottak el, para­dicsomból eddig T10 mázsát, paprikából 250 mázsát. Ubor­kából 750 mázsa a telep ter­ve, ennek is nagy részét már leszállították. Kapcsa Józsefné panaszkodott, hogy az ubor­ka, paprika és paradicsom át­vételi árának hirtelen zuhaná­sa hátrányosan érintette őket. A múlt hét közepén például egy kilogramm paradicsom 2,50 forint volt, míg tavaly ha­sonló időszakban 10 forint. — A termelőszövetkezetek­nek alig éri meg zöldséggel foglalkozni, főleg, ha fóliával dolgoznak. A növényvédősze­rek, fóliák ára állandóan emel­kedik. A kétújfalui és mozsgói ter­melőszövetkezet a Szigetvári fféf-fiárom héttel később érik be a termés Konzervgyárral áll szerződéses kapcsolatban. Mindkét gazda­ságban elmondták, hogy a konzervgyár nem tudja folya­matoson átvenni a zöldségfé­léket, ami a termelői kedvet aloposan csökkenti. A ZÖLDÉRT Vállalatnál azt a tájékoztatást adták, hogy a fólia alatt termelt paradicsom­ból tavaly január 1-től július 20-ig 9,8 vagonnal, idén 16,4 vagonnal, zöldpaprikából ta­valy 13 vagonnal, idén 21,5va>. gonnal, uborkából tavaly 24 vagonnal, idén 34 vagonnal értékesítettek. Nyári burgonyá­ból a 24 vagonnal szemben 27 vagonnal küldtek a boltok­ba. A fólia alatt termelt növé­nyeknél az átlagár alacsonyabb a tavalyinál. Burgonyából nem tudtak minden igényt kielégí­teni. Az ár ennek megfelelően szinte megegyezik a tavalyival. Ä zöldségfélék átvételi árát a gazdaságok keveslik. Ezzel kapcsolatban a ZÖLDÉRT-'nél elmondták, hogy az irányárrés 30—50 százalék között mozog. Az átvételi árat egy nappal előbb állapítják meg, mint a fogyasztói árat, így a két ár együtt mozog, csupán egyna­pos különbséggel. Az átvéte­leknél gond van a minősítések­kel, a termelői előjelentésék nem mindig pontosak, de a szerződéses fegyelem valameny- nyit javult az utóbbi időben. Kevesebb a hagyma S most nézzük, hogy zöld­ségfélékből milyen ellátásra számíthatunk a nyár hátralevő időszakában és ősszel. A ZÖL- DÉRT-nél azt ígérték, hogy burgonyából sem mennyiségi, sem minőségi probléma nem lesz. Hagymából Baranyában rossz termés várható, de a szükséges mennyiséget az or­szág más részéből beszerzik, így hiány nem lesz. Káposzta- félékből kedvezőtlen a helyzet. Jelenleg naponta egy vagan- nyi mennyiség kelne el, de en­nek csak egy részét tudják az üzletekbe szállítani. Augusztus közepétől a helyzet normalizá­lódik, így ellátási gondok nem lesznek. Paradicsomból és pap­rikából bőséges mennyiség óil rendelkezésre, s érdemes meg­említeni, hogy a fogyasztói ár alacsonyabb, mint tavaly. Tök, zöldbab, uborka, répa és zöld­ség is megfelelő mennyiségben kerül a boltokba. A ZÖLDÉRT mohácsi tartósító üzemében több befőttet és sa­vanyúságot konzerválnak, mint az elmúlt esztendőben, így az ellátás is zavartalanabb lesz, mint tavaly. R. N. Többen is telefonáltak a kom­lói Irinyi és Eötvös utcából, hogy irtják a fákat, megszünte­tik a régi játszóteret garázsok miatt. A segítségünket kérték a 10-046-os telefonszámon, felté­ve a kérdést: „Ez ne történhes­sen meg, ez tán a környezetvé­delem?” A területi népfront szakembe­rei felkeresték az összes lakót a két utcában, megkérdezték, hogy ki akar játszóteret, és ki akar új garázs-negyedet. A fel­mérés szerint jelentős kisebbség­be, kerültek azok, akik védik a majdnem harmincéves parkot, értékes játszóteret, míg a több­ség újabb garázsok építését szorgalmazza. A garázsépítők mellett szól több érv is: így pél­dául, a jelenlegi játszótér a fő­út közelében valóban baleset- veszélyes, hisz kigurul a labda, és a parkon áthaladó járműve­zetők is ugyancsak száguldoz­nak. Játszótér vagy garázs? Jómagam húsz lakást hívtam fel a két utcában és többsé­gükben nem is tudták a lassan két éve dúló „háborúról”, ami a parkvédők és a garázstulaj­donosok között zajlott. Sokan azzal érveltek, hogy nekik mór nincs kisgyerekük, és ők nem. járnak ebbe a parkba, legfel­jebb az idősek, azok meg túl- hevesen óvják ezt a zöld oázist. A legtöbben kértek, hogy nevü­ket ne említsem meg, mert nem akarnak haragot, rossz szomszé­di viszonyt. Tény, hogy vágtak ki öreg fákat, bokrokat, melyeket még társadalmi munkában az első városlakók telepítettek és ma is féltenek, bár számuk egyré ki­sebb. Sokan érveltek, hogy egy autótulajdonos miért nem tud gyalogolni 200—300 métert ott­honáig, miért kell neki garázs épp a küszöbhöz. Súlyos, nyo­mós érvek, de nem a parkoltal- mazók kerültek ki többségben, ami elszomorító. Most úgy döntött a Komlói Tanács V. B., hogy a garázst akarók áttelepíthetik a parkot távolabbra, ahol nem nagy az utcai forgalom, a balesetveszély is kisebb, és ígérik, hogy szép garázsokat emelnek a főutcára néző részre. Ezt szigorúan szá- monkéri a Volán, a rendőrség és más szervek is. ígéretük sze­rint nem nyúlnak az öreg és gyönyörű fákhoz, a zöld felüle­tet nem veszélyeztetik. Csuti J. A közösség, az emberek szolgálatában Balaskó Istvánná Sokat kell tennem — Arra sem volt időm, hogy szorongást érezzék az új, igen nagy feladat miatt — mondta Balaskó Istvánná, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője. — A július 23-i árvál­tozásokkal kapcsolatos tenni­valók lekötötték minden erőmet, energiámat. Szerencsére a ke­reskedelmi és a vendéglátó­ipari dolgozók odaadó munká­ja az enyémet is megkönnyítette. — Gondolom, hogy az új Iál­adat gyors megszokása koráb­bi tevákenyságável is magya­rázható. — Kétségtelenül. 1960-ban végeztem a közgazdasági egye­tem belkereskedelmi szakán. Utána két évig dolgoztam a Zala megyei Tanács kereske­delmi osztályán, így már ezért sem ismeretlen előttem a szak- igazgatási munka. A gyakorlat­ban akkor ismerkedtem meg igazán a kereskedelemmel, amikor a pécsi kereskedelmi szakmunkásképző intézetben kezdtem tanítani. Az igazi, mondhatnám azt is, meghatá­rozó tapasztalatokat attól kezd­ve szereztem, amióta a Bara­nya megyei Pártbizottsághoz kerültem politikai munkatárs­nak. A gazdaságpolitikai ősz­A megyei tanács új tisztségviselői E gy hivatali iroda bejárata mellé egy másik név kerül a táblára, egy rövid hír megjelenik az újságban, hogy vala­kit kineveztek egy osztály élére. Tulajdonképpen semmi sem változott: az utódok viszik tovább az osztály vala­mennyi gondját, megpróbálják elérni az elérendő célokat, hiszik és remélik a sikert, ahogy elődeik. Teszik, mit tenniök kell, a nagyobb közösségért, mindannyiunkért. Talán másak a módszerek, mint ahogy különböznek a feladatok és kü­lönböznek az egyes emberek is. Július elsejével a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjévé Balaskó Istvánnét, az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetőjévé pedig Wilhelm Ferencet nevezték ki. Ösztöndíjas agrárszakemberek találkozója Budapesten, a kőbányai vá­sárvárosban augusztus 14—26. között megrendezendő szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás sok jó lehetőséget kínál a Szovjet­unióban végzett magyar szak­emberek találkozásához is. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság ösztöndíjas bizottsága a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának közreműködésével augusztus 15—16—17-én szer­vezi az országos talál kozót. Cél: a baráti kapcsolatok ápo­lása, a szakmai tapasztalatok bővítése, a magyar—szovjet együttműködés további erősí­tése. A ta lálkozón részt vesznek a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi tárca vezetői, tájékozta­tást adnak a volt ösztöndíja­soknak az ágazat helyzeté­ről, a fejlesztési elképzelések­ről. Szó lesz arról, hogy a Szovjetunió egyetemein, főis­koláin végzett szakemberek mi­lyen módon segíthetnek az ötö­dik ötéves terv végrehajtásá­ban, s a hatodik ötéves terv megalapozásában. A találko­zón a kiállítás megtekintésekor a barátok, kollégák áttekintést kaphatnak a szovjet mezőgaz­daság, az élelmiszeripár és a mezőgépipor fejlesztéséről, fej­lődéséről. Az itt kialakuló kép bizonyára annak ellenére is érdekes, tanulságos, hogy a volt ösztöndíjasok a diákévek óta rendszeresen jártak a Szovjetunióban. Ezek a láto­gatások azonban egy-egy sző­kébb területre korlátozódhat­tak — a mostani budapesti kiállítás viszont egy teljesebb bemutatóval szolgál. A kiállításra a Szovjetunió­ból számos magas képzettsé­gű és beosztású szakember érkezik. Ők is készségesen tá­jékoztatják a volt ösztöndíja­sokat. A találkozás tehát újabb kedvező alkalom lesz az ismeretek kölcsönös gazda­gítására, a kapcsolatok továb­bi szélesítésére. tályon a kereskedelem- és ellá­táspolitikával foglalkoztam. Ebben a munkakörben szerez­hettem átfogó ismereteket a szakterületemről, ezek a tapasz­talatok segítenek abban, hogy pontosabban ismerjem a ma és a jövő feladatait, illetve azok megoldásának lehetőségeit. — Melyek ezek a feladatok? — Mindenekelőtt az ötödik ötéves terv kereskedelem, politikai célkitűzéseinek teljesí­tése. Az eddigi eredményeinket sikerként könyvelhetjük el, a jövőben pedig — figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét — a megfelelő kíná­lat, a színvonalas áruellátás a fő feladatunk. Tekintve, hogy Baranya a maga több mint háromszáz településével speciá­lis helyzetben van, arra kell törekednünk, hogy minden te­lepülésen az adott szerepkörnek megfelelő ellátást tudjuk bizto­sítani. — A közgazdasági egyetemi vágzettságe mellett a politikai főiskolán is sikeresen diplomá­zott. Ismerős számára mindaz, ami a kereskedelmi osztály feladatkörábe tartozik. Mindezek mellett úgy válem, hogy meg­felelő segítőtársak, partnerek nélkül nehéz lenne elérni a ki­tűzött célt. — Természetesen ez rendkí­vül összetett feladat, és sikeres ellátása jó munkatársak, meg­felelő partnerek nélkül elkép­zelhetetlen. Hiszen a mi mun­kánkkal — ha áttételesen is — naponta találkoznak az embe­rek, a mindennapok minden perce ad alkalmat elismerésre vagy bírálatra. Szerencsére, úgy érzem, hogy jó segítőtár­sakat találtam elsősorban a megyei pártbizottságon, a KPVDSZ-nél, a MESZÖV-nél és nem utolsó sorban a megye ke­reskedelmi, vendéglátóipari vállalatainál, valamint a többi, tanácsi szakigazgatási szervei­nél. Színes, sokrétű munka Már csaknem egy órája az osztály feladatainak taglalásá­nál tartunk, s még korántsem értünk a végére. Már csak azért sem lehet csodálkozni ezen, mert a Baranya megyei Tanács leghosszabb nevű szak- igazgatási szerve ez: építési, közlekedési és vízügyi osztály. Vezetője pedig július elsejétől Wilhelm Ferenc. — Talán nincs is olyan állam­polgár, aki életében legalább egyszer ne kerülne valamilyen kapcsolatba a négy csoportunk valamelyikével. Az építési, a közlekedési, a vízügyi és a kommunális csoport igen sok­rétű és felelősségteljes felada­tot lát el a megyében. Hozzánk tartoznak többek között a külön­féle építési és telekmegosztási ügyek, foglalkozunk a környe­zetvédelemmel, energiagazdál­kodással, a településhálózattal, a műemlékek megóvásával, a vízgazdálkodással, koordináljuk a tömegközlekedéstől kezdve az úthálózat fejlesztéséig, karban­tartásáig a közlekedéspolitikai feladatokat. Hozzánk tartozik a Temetkezési Vállalat és tanácsi irányítással végzi munkáját a Kéményseprő Vállalat is. — Még felsorolni is sok, kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez korántsem adott teljes képet a feladatokról. Hogyan lehet mindezt átfogni, figye­lemmel kisérni? — Az osztályvezető ehhez egyedül kevés. Feltétlenül szük­séges az egyes csoportok össze­hangolt munkája, de legalább ennyire fontos az, hogy a köz­ségektől egészen a megyei ta­nácsig bezárólag 'együtt gon­dolkodva végezze mindenki a maga munkáját, mindig szem előtt tartva azt, hogy minden a településekért, az emberekért kell hogy történjen. — Milyen ismeretekkel fel­vértezve vállalta el ezt a meg­tisztelő, de korántsem könnyű megbízatást? — Ameddig vissza tudok em­lékezni, a családban mindenki iparos, nagyapám például kő­műves volt Ha nem állt volna módomban a továbbtanulás, minden bizonnyal én is ezt az utat jártam volna. Én építő­ipari technikumban érettségiz­tem, utána a MÁV-hoz kerül­tem, ahol 18 évig dolgoztam egyhuzamban. Minden elkép­zelhető — a szakmába vágó Wilhelm Ferenc tanfolyamot elvégeztem, így a közlekedés egyik ága nem is­meretlen előttem. Közben leve­lezőn építészmérnöki diplomát szereztem. Később a dombóvári építési főnökségen is dolgoz­tam hat évig. Innen a kivitelezői gyakorlat. A tervezésben a BARANYATERV-nél mélyülhet­tem el. ott három évig voltam irányító tervező. Ma is szívesen emlékszem vissza többek kö­zött két munkámra Pécsett, a SZUV épületére, továbbá a Gyermek- és Ifjúságvédelmi In­tézetre. A tervező vállalattól — akárcsak a korábbi munkahely- változásoknál — áthelyezéssel kerültem a megyei tanácsra. Eleinte idegen, de színes, sok­rétű volt a tanácsi munka. Megszerettem, különösen akkor, mikor meg is ismertem. Tavaly, év elején lettem osztályvezető­helyettes. — Milyen elképzelésekkel, cé­lokkal foglalta el az osztály- vezetői széket? — Nagyon sok a tennivalónk. Talán a legfontosabb az, hogy az adott lehetőségeken belül igyekezzünk megteremteni az építőipari kapacitás és az épí­tési igény közötti összhangot. (Emellett azért hinni szeretnék abban, hogy Pécsett is megépül a házgyár.) Mindenképpen tö­rekedni kell a megye építőipari vállalatai, szövetkezetei közötti ésszerű munkamegosztásra. Fel­tétlen javítani kell a lakossági vízellátást, hiszen alapvető igény mindenki számára az egészséges, jó ivóvíz. Ugyancsak állandóan előtérben van a me­gye úthálózatának korszerűsí­tése. — Adottak-e a lehetőségek az elképzelések valóra váltásá­hoz? — Nem elég a lehetőségekre várni, hanem a megteremtésü­kön is fáradozni kell. Úgy ér­zem, hogy szükséges a szak- igazgatási szerveknél a megfe­lelően képzett szakembergárda mielőbbi biztosítása. A konkrét igények kielégítésénél pedig tu­domásul kell venni azt, hogy a rendelkezésre álló szűkös anya­gi lehetőségekből nem telik mindenütt komplex beruházá­sokra, hanem elsősorban a he­lyi kezdeményezések támoga­tására. Kurucz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom