Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-09 / 217. szám
1979. augusztus 9., csütörtök Dunántúli napló 3 Kielégítő ellátást ígérnek Mi a helyzet a zöldségfronton? Májusban, az aszály kellős közepén csak találgatni lehetett, hogy a növénytermesztésben milyen kárt okoz az időjárás. Zöldségfélékkel foglalkozó szakemberek csüggedten jegyezték meg akkor, hogy a terméskilátások nagyon rosz. szaik. Most augusztus elején azt igyekeztünk megtudni, hogy Baranya megyében hogyan alakultak a zöldségtermesztés eredményei, a kedvezőtlen időjárás befolyósolta-e terméshozamokat, lesz-e hiány valamilyen zöldségféléből, valamint arról is beszélgettem a ZÖLDÉRT megyei vezetőivel, hogy milyen felvásárlási gondokkal küszködnek. Alacsony árak Dr. Álló Miklós a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője elmondta, hogy az idei esztendőben a mezőgazdasági üzemek jobban felkészültek a mezőgazdasági munkára, ezen belül a zöldségtermesztésre is, mint az elmúlt években. Minden biztosítva volt a nagyobb termés eléréséért — csak az időjárás nem segített. Ennék ellenére a zöldségtermesztésben nem lettek rosszak a terméseredmények, csak az a baj, hogy 2— 3 héttel később érnek be a zöldségfélék. Augusztus közepére sok és viszonylag olcsó zöldség lesz már a boltokban. A megye lakossági igényét a ZÖLDÉRT kielégíti, csupán hagymából lesz némi hiány. A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet fóliás kertészeti telepe. A fóliák alatt természetesen az időjárás viszontagságaitól függetlenül szépen fejlődtek a zöldségfélék. A 6 hektáros telep idei árbevételi terve megközelíti a 2,4 millió forintot. Mint Kapcsa Józsefné, a kertészet vezetője elmondta, az általuk megtermelt áruféleségek 70 százalékát a ZÖLDÉRT-en keresztül értékesítik. Salátából idén 100 ezer fejet szállítottak el, paradicsomból eddig T10 mázsát, paprikából 250 mázsát. Uborkából 750 mázsa a telep terve, ennek is nagy részét már leszállították. Kapcsa Józsefné panaszkodott, hogy az uborka, paprika és paradicsom átvételi árának hirtelen zuhanása hátrányosan érintette őket. A múlt hét közepén például egy kilogramm paradicsom 2,50 forint volt, míg tavaly hasonló időszakban 10 forint. — A termelőszövetkezeteknek alig éri meg zöldséggel foglalkozni, főleg, ha fóliával dolgoznak. A növényvédőszerek, fóliák ára állandóan emelkedik. A kétújfalui és mozsgói termelőszövetkezet a Szigetvári fféf-fiárom héttel később érik be a termés Konzervgyárral áll szerződéses kapcsolatban. Mindkét gazdaságban elmondták, hogy a konzervgyár nem tudja folyamatoson átvenni a zöldségféléket, ami a termelői kedvet aloposan csökkenti. A ZÖLDÉRT Vállalatnál azt a tájékoztatást adták, hogy a fólia alatt termelt paradicsomból tavaly január 1-től július 20-ig 9,8 vagonnal, idén 16,4 vagonnal, zöldpaprikából tavaly 13 vagonnal, idén 21,5va>. gonnal, uborkából tavaly 24 vagonnal, idén 34 vagonnal értékesítettek. Nyári burgonyából a 24 vagonnal szemben 27 vagonnal küldtek a boltokba. A fólia alatt termelt növényeknél az átlagár alacsonyabb a tavalyinál. Burgonyából nem tudtak minden igényt kielégíteni. Az ár ennek megfelelően szinte megegyezik a tavalyival. Ä zöldségfélék átvételi árát a gazdaságok keveslik. Ezzel kapcsolatban a ZÖLDÉRT-'nél elmondták, hogy az irányárrés 30—50 százalék között mozog. Az átvételi árat egy nappal előbb állapítják meg, mint a fogyasztói árat, így a két ár együtt mozog, csupán egynapos különbséggel. Az átvételeknél gond van a minősítésekkel, a termelői előjelentésék nem mindig pontosak, de a szerződéses fegyelem valameny- nyit javult az utóbbi időben. Kevesebb a hagyma S most nézzük, hogy zöldségfélékből milyen ellátásra számíthatunk a nyár hátralevő időszakában és ősszel. A ZÖL- DÉRT-nél azt ígérték, hogy burgonyából sem mennyiségi, sem minőségi probléma nem lesz. Hagymából Baranyában rossz termés várható, de a szükséges mennyiséget az ország más részéből beszerzik, így hiány nem lesz. Káposzta- félékből kedvezőtlen a helyzet. Jelenleg naponta egy vagan- nyi mennyiség kelne el, de ennek csak egy részét tudják az üzletekbe szállítani. Augusztus közepétől a helyzet normalizálódik, így ellátási gondok nem lesznek. Paradicsomból és paprikából bőséges mennyiség óil rendelkezésre, s érdemes megemlíteni, hogy a fogyasztói ár alacsonyabb, mint tavaly. Tök, zöldbab, uborka, répa és zöldség is megfelelő mennyiségben kerül a boltokba. A ZÖLDÉRT mohácsi tartósító üzemében több befőttet és savanyúságot konzerválnak, mint az elmúlt esztendőben, így az ellátás is zavartalanabb lesz, mint tavaly. R. N. Többen is telefonáltak a komlói Irinyi és Eötvös utcából, hogy irtják a fákat, megszüntetik a régi játszóteret garázsok miatt. A segítségünket kérték a 10-046-os telefonszámon, feltéve a kérdést: „Ez ne történhessen meg, ez tán a környezetvédelem?” A területi népfront szakemberei felkeresték az összes lakót a két utcában, megkérdezték, hogy ki akar játszóteret, és ki akar új garázs-negyedet. A felmérés szerint jelentős kisebbségbe, kerültek azok, akik védik a majdnem harmincéves parkot, értékes játszóteret, míg a többség újabb garázsok építését szorgalmazza. A garázsépítők mellett szól több érv is: így például, a jelenlegi játszótér a főút közelében valóban baleset- veszélyes, hisz kigurul a labda, és a parkon áthaladó járművezetők is ugyancsak száguldoznak. Játszótér vagy garázs? Jómagam húsz lakást hívtam fel a két utcában és többségükben nem is tudták a lassan két éve dúló „háborúról”, ami a parkvédők és a garázstulajdonosok között zajlott. Sokan azzal érveltek, hogy nekik mór nincs kisgyerekük, és ők nem. járnak ebbe a parkba, legfeljebb az idősek, azok meg túl- hevesen óvják ezt a zöld oázist. A legtöbben kértek, hogy nevüket ne említsem meg, mert nem akarnak haragot, rossz szomszédi viszonyt. Tény, hogy vágtak ki öreg fákat, bokrokat, melyeket még társadalmi munkában az első városlakók telepítettek és ma is féltenek, bár számuk egyré kisebb. Sokan érveltek, hogy egy autótulajdonos miért nem tud gyalogolni 200—300 métert otthonáig, miért kell neki garázs épp a küszöbhöz. Súlyos, nyomós érvek, de nem a parkoltal- mazók kerültek ki többségben, ami elszomorító. Most úgy döntött a Komlói Tanács V. B., hogy a garázst akarók áttelepíthetik a parkot távolabbra, ahol nem nagy az utcai forgalom, a balesetveszély is kisebb, és ígérik, hogy szép garázsokat emelnek a főutcára néző részre. Ezt szigorúan szá- monkéri a Volán, a rendőrség és más szervek is. ígéretük szerint nem nyúlnak az öreg és gyönyörű fákhoz, a zöld felületet nem veszélyeztetik. Csuti J. A közösség, az emberek szolgálatában Balaskó Istvánná Sokat kell tennem — Arra sem volt időm, hogy szorongást érezzék az új, igen nagy feladat miatt — mondta Balaskó Istvánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. — A július 23-i árváltozásokkal kapcsolatos tennivalók lekötötték minden erőmet, energiámat. Szerencsére a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók odaadó munkája az enyémet is megkönnyítette. — Gondolom, hogy az új Iáladat gyors megszokása korábbi tevákenyságável is magyarázható. — Kétségtelenül. 1960-ban végeztem a közgazdasági egyetem belkereskedelmi szakán. Utána két évig dolgoztam a Zala megyei Tanács kereskedelmi osztályán, így már ezért sem ismeretlen előttem a szak- igazgatási munka. A gyakorlatban akkor ismerkedtem meg igazán a kereskedelemmel, amikor a pécsi kereskedelmi szakmunkásképző intézetben kezdtem tanítani. Az igazi, mondhatnám azt is, meghatározó tapasztalatokat attól kezdve szereztem, amióta a Baranya megyei Pártbizottsághoz kerültem politikai munkatársnak. A gazdaságpolitikai őszA megyei tanács új tisztségviselői E gy hivatali iroda bejárata mellé egy másik név kerül a táblára, egy rövid hír megjelenik az újságban, hogy valakit kineveztek egy osztály élére. Tulajdonképpen semmi sem változott: az utódok viszik tovább az osztály valamennyi gondját, megpróbálják elérni az elérendő célokat, hiszik és remélik a sikert, ahogy elődeik. Teszik, mit tenniök kell, a nagyobb közösségért, mindannyiunkért. Talán másak a módszerek, mint ahogy különböznek a feladatok és különböznek az egyes emberek is. Július elsejével a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjévé Balaskó Istvánnét, az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetőjévé pedig Wilhelm Ferencet nevezték ki. Ösztöndíjas agrárszakemberek találkozója Budapesten, a kőbányai vásárvárosban augusztus 14—26. között megrendezendő szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás sok jó lehetőséget kínál a Szovjetunióban végzett magyar szakemberek találkozásához is. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ösztöndíjas bizottsága a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának közreműködésével augusztus 15—16—17-én szervezi az országos talál kozót. Cél: a baráti kapcsolatok ápolása, a szakmai tapasztalatok bővítése, a magyar—szovjet együttműködés további erősítése. A ta lálkozón részt vesznek a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca vezetői, tájékoztatást adnak a volt ösztöndíjasoknak az ágazat helyzetéről, a fejlesztési elképzelésekről. Szó lesz arról, hogy a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin végzett szakemberek milyen módon segíthetnek az ötödik ötéves terv végrehajtásában, s a hatodik ötéves terv megalapozásában. A találkozón a kiállítás megtekintésekor a barátok, kollégák áttekintést kaphatnak a szovjet mezőgazdaság, az élelmiszeripár és a mezőgépipor fejlesztéséről, fejlődéséről. Az itt kialakuló kép bizonyára annak ellenére is érdekes, tanulságos, hogy a volt ösztöndíjasok a diákévek óta rendszeresen jártak a Szovjetunióban. Ezek a látogatások azonban egy-egy szőkébb területre korlátozódhattak — a mostani budapesti kiállítás viszont egy teljesebb bemutatóval szolgál. A kiállításra a Szovjetunióból számos magas képzettségű és beosztású szakember érkezik. Ők is készségesen tájékoztatják a volt ösztöndíjasokat. A találkozás tehát újabb kedvező alkalom lesz az ismeretek kölcsönös gazdagítására, a kapcsolatok további szélesítésére. tályon a kereskedelem- és ellátáspolitikával foglalkoztam. Ebben a munkakörben szerezhettem átfogó ismereteket a szakterületemről, ezek a tapasztalatok segítenek abban, hogy pontosabban ismerjem a ma és a jövő feladatait, illetve azok megoldásának lehetőségeit. — Melyek ezek a feladatok? — Mindenekelőtt az ötödik ötéves terv kereskedelem, politikai célkitűzéseinek teljesítése. Az eddigi eredményeinket sikerként könyvelhetjük el, a jövőben pedig — figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét — a megfelelő kínálat, a színvonalas áruellátás a fő feladatunk. Tekintve, hogy Baranya a maga több mint háromszáz településével speciális helyzetben van, arra kell törekednünk, hogy minden településen az adott szerepkörnek megfelelő ellátást tudjuk biztosítani. — A közgazdasági egyetemi vágzettságe mellett a politikai főiskolán is sikeresen diplomázott. Ismerős számára mindaz, ami a kereskedelmi osztály feladatkörábe tartozik. Mindezek mellett úgy válem, hogy megfelelő segítőtársak, partnerek nélkül nehéz lenne elérni a kitűzött célt. — Természetesen ez rendkívül összetett feladat, és sikeres ellátása jó munkatársak, megfelelő partnerek nélkül elképzelhetetlen. Hiszen a mi munkánkkal — ha áttételesen is — naponta találkoznak az emberek, a mindennapok minden perce ad alkalmat elismerésre vagy bírálatra. Szerencsére, úgy érzem, hogy jó segítőtársakat találtam elsősorban a megyei pártbizottságon, a KPVDSZ-nél, a MESZÖV-nél és nem utolsó sorban a megye kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatainál, valamint a többi, tanácsi szakigazgatási szerveinél. Színes, sokrétű munka Már csaknem egy órája az osztály feladatainak taglalásánál tartunk, s még korántsem értünk a végére. Már csak azért sem lehet csodálkozni ezen, mert a Baranya megyei Tanács leghosszabb nevű szak- igazgatási szerve ez: építési, közlekedési és vízügyi osztály. Vezetője pedig július elsejétől Wilhelm Ferenc. — Talán nincs is olyan állampolgár, aki életében legalább egyszer ne kerülne valamilyen kapcsolatba a négy csoportunk valamelyikével. Az építési, a közlekedési, a vízügyi és a kommunális csoport igen sokrétű és felelősségteljes feladatot lát el a megyében. Hozzánk tartoznak többek között a különféle építési és telekmegosztási ügyek, foglalkozunk a környezetvédelemmel, energiagazdálkodással, a településhálózattal, a műemlékek megóvásával, a vízgazdálkodással, koordináljuk a tömegközlekedéstől kezdve az úthálózat fejlesztéséig, karbantartásáig a közlekedéspolitikai feladatokat. Hozzánk tartozik a Temetkezési Vállalat és tanácsi irányítással végzi munkáját a Kéményseprő Vállalat is. — Még felsorolni is sok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez korántsem adott teljes képet a feladatokról. Hogyan lehet mindezt átfogni, figyelemmel kisérni? — Az osztályvezető ehhez egyedül kevés. Feltétlenül szükséges az egyes csoportok összehangolt munkája, de legalább ennyire fontos az, hogy a községektől egészen a megyei tanácsig bezárólag 'együtt gondolkodva végezze mindenki a maga munkáját, mindig szem előtt tartva azt, hogy minden a településekért, az emberekért kell hogy történjen. — Milyen ismeretekkel felvértezve vállalta el ezt a megtisztelő, de korántsem könnyű megbízatást? — Ameddig vissza tudok emlékezni, a családban mindenki iparos, nagyapám például kőműves volt Ha nem állt volna módomban a továbbtanulás, minden bizonnyal én is ezt az utat jártam volna. Én építőipari technikumban érettségiztem, utána a MÁV-hoz kerültem, ahol 18 évig dolgoztam egyhuzamban. Minden elképzelhető — a szakmába vágó Wilhelm Ferenc tanfolyamot elvégeztem, így a közlekedés egyik ága nem ismeretlen előttem. Közben levelezőn építészmérnöki diplomát szereztem. Később a dombóvári építési főnökségen is dolgoztam hat évig. Innen a kivitelezői gyakorlat. A tervezésben a BARANYATERV-nél mélyülhettem el. ott három évig voltam irányító tervező. Ma is szívesen emlékszem vissza többek között két munkámra Pécsett, a SZUV épületére, továbbá a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetre. A tervező vállalattól — akárcsak a korábbi munkahely- változásoknál — áthelyezéssel kerültem a megyei tanácsra. Eleinte idegen, de színes, sokrétű volt a tanácsi munka. Megszerettem, különösen akkor, mikor meg is ismertem. Tavaly, év elején lettem osztályvezetőhelyettes. — Milyen elképzelésekkel, célokkal foglalta el az osztály- vezetői széket? — Nagyon sok a tennivalónk. Talán a legfontosabb az, hogy az adott lehetőségeken belül igyekezzünk megteremteni az építőipari kapacitás és az építési igény közötti összhangot. (Emellett azért hinni szeretnék abban, hogy Pécsett is megépül a házgyár.) Mindenképpen törekedni kell a megye építőipari vállalatai, szövetkezetei közötti ésszerű munkamegosztásra. Feltétlen javítani kell a lakossági vízellátást, hiszen alapvető igény mindenki számára az egészséges, jó ivóvíz. Ugyancsak állandóan előtérben van a megye úthálózatának korszerűsítése. — Adottak-e a lehetőségek az elképzelések valóra váltásához? — Nem elég a lehetőségekre várni, hanem a megteremtésükön is fáradozni kell. Úgy érzem, hogy szükséges a szak- igazgatási szerveknél a megfelelően képzett szakembergárda mielőbbi biztosítása. A konkrét igények kielégítésénél pedig tudomásul kell venni azt, hogy a rendelkezésre álló szűkös anyagi lehetőségekből nem telik mindenütt komplex beruházásokra, hanem elsősorban a helyi kezdeményezések támogatására. Kurucz Gyula
