Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-08 / 216. szám

I Dunántúli napló 1979. augusztus 8., szerda így közlekedünk mi Nem tudunk parkolni... A személygépkocsi vezetője mór percek óta kacskaringózik a szűk belvárosi utcákban, míg végre egy megfelelő parkolóhe­lyet lát Az autójával két má­sik kocsi közé visszafarol, közé­jük furakodni próbál. Céntiz előre, centiz hátra, tekeri a kor. ményt, de a jármű csak nem akar beférni. Talán ha fél mé­ter hiányzik elöl s hátul. Az autós arcán a bosszúság, teke­reghet újra, míg nagyobb, most már elegendő helyet talál. A fenti jelenet napjában többször is előfordul Pécs bel­városában, ahol ugyanis egy talpalatnyi parkolóhely — fő­leg ha nem fizetendő — nagyon sokat ér. Nemhiába ragaszkod­nak hozzá az autósok, még akár úgy is, hogy jó nagy távolsá­gokat hagyva a saját és az előt­te, valamint mögötte álló jár­mű mögött védik azt a bizo­nyos pár méteres területet, ne­hogy netán mások is beférje­nek oda. Vajon egy-egy parko­lás alkalmával mennyire van­nak tekintettel másokra, az ut­ca szélén vagy két kerékkel a járdán várakozni akarókra? — erre kerestünk választ tegnapi közlekedési őrjáratunk során. Pécs több parkolóhelyét, ut­cáját jártuk végig járőrkocsink, kai. A tapasztalatok meglehe­tősen lehangolóak. A tágas par­kolókban felfestett „ketrecekbe” még csak-csak be tudnak áll­ni az autósok a szomszédos gépkocsiba való beszállás aka­dályozása nélkül, de ahol nincs felfestés, már megáll a tudo­mány Néhol annyira centizve préselődik be két autó közé egy harmadik, hogy ott a ki-be szállás egy alapos fogyókúrával ér fel. Másutt viszont olyan „huzatoson” választják meg a helyet, vagyis úgy sorolnak be a másik jármű mellé, hogy ket­tejük között a távolság motor- kerékpárnak túl sok, autónak ellenben túl kevés. Ez is hiba. Meg az is, hogy keveseknek van érzékük kiszá­mítani az úttest szélén parkol­va a kellő távolságot két kocsi között. Másfél—két métert hagy. nak a jármű orránál és faránál, s csak azután következik a to­vábbi parkoló autósor. Ha job. ban összehúzódnának, mások­nak is jutna hely. De ez már nemigen érdekli a parkírozó­helyre szert tett autóst. Ő már befért, majd csak boldogul va­lahogy a másik. Nem tudunk rendesen parkol, ni? Alighanem igenlő a válasz a kérdésre, legalábbis erre kö­vetkeztettünk keddi közlekedési őrjáratunk során. Pedig ezt is tanítják és alkalmazni kellene. Csak egy kis odafigyelés, má­sok iránti megértés szükséges, hogy azok is helyet találjanak, akik szintén be szeretnének so­rakozni a parkolók közé. — hl — Forgalmirend­változás A közműrekonstrukciót meg­előző pincekutatás miatt le­zárják holnap Pécsett a Tímár utcának a Bercsényi utca és a Toldi Miklós utca közötti szakaszát. Erre az egy napra megváltozik itt a forgalmi rend is. A Bercsényi utca a Mun­kácsy Mihály utcáig kétirányú, a Tímár utcának a Toldi Mik­lós utca és a Munkácsy Mi­hály utca közötti szakasza pe­dig kelet-nyugati irányban egy­irányú lesz. Csütörtöktől a Tí­már utcának a Munkácsy Mi­hály utcától nyugatra eső ré­szén folytatódik a pincekuta­tás, akkor a Bercsényi utca új­ra egyirányú lesz és a Toldi Miklós utcától keletre a Tímár utcát zsó'kutcásítják. Anyanyelvi konferencia Az anyanyelvi konferencia védnöksége kedden folytatta ki­bővített ülését Budapesten, az Európa Szállóban. Hazai és kül­földi résztvevők hozzászólásai hangzottak el: elsősorban a kul­turális és a pedagógiai munka- bizottság vitára bocsátott jelen­téséhez kapcsolódva. Szóba ke­rült többek között, hogy évről évre nagy sikerrel — fokozódó érdeklődés mellett — rendezik meg Sárospatakon és a Bala­ton mellett a külföldön élő fia­talok nyelv- és magyarságisme. réti nyári táborát. A Debrece­ni Tanárképző Főiskola olyan pedagógusoknak rendez szak­mai továbbképző tanfolyamokat, akik külföldön tanítják a ma­gyar nyelvet. Újkeletű kezdemé­nyezés, hogy a dél-luisianai egyetem magyar szakos hallga­tóinak külön tanfolyamot hir­dettek a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem segítségével, s a kéthetes kurzuson magyar nyel­vet, történelmet tanulnak, mű­vészeti előadásokat hallgatnak a fiatalok, akik majd magyar­tanári képesítést is szerezhet­nek. Magyarországi nyári tanfolya­mokon fogadják a külföldön működő néptáncoktatókat. Ez­úttal — a védnökségi ülés kap­csán — néptánccsoportok is érkeztek Budapestre: a külföl­di magyar néptáncosok V. fesz­tiváljára, amelyet csütörtökön rendeznek meg Kőbányán, a Pataky István Művelődési Köz­pontban, 18 csoport, mintegy 250 néptáncosának részvételé­vel. „Huzatosán" parkolnak a gépkocsik a Széchenyi téren. Ha ösz- szébb húzódnának, másoknak is jutna parkolóhely. Részvétel a helyi feladatok kimunkálásában Mohácsi műszakiak a városért A környékbeliek soraiban is mind nagyobb az érdeklődés Kétségtelenül előrelépést je­lentett az, amikor a közelmúlt, ban mohácsi műszaki értelmisé­giek alig másfél éve megalakult szervezete új klubhelyiséghez ju­tott. Pontosabban: maguk gon­doskodtak róla, ők készítették a klub terveit, társadalmi munká­val segítették minél előbbi el­készültét. Az új klub ajtaján egyébként nem kell kopogtatni, minden ér. deklődőt várnak, aki részt akar. venni a mohácsi műszaki értel­4z ígért felére elkészül az új iskola Az épitkezés állapota 1979. augusztus 7-én Körséta a nevelési központnál Még javában dolgoznak a munkások a pécsi nevelési köz­pont 1, sz. iskoláján, de már az első munkás, akivel találkozom az építkezésen megnyugtat, hogy ez az utolsó „roham", szeptember elején kezdődhet a tanév. Az alsó szinteken a márvány- lépcsőket deszkákkal óvják, sze­relik a korlátokat. Már csak mázolni kell, egy nap alatt el­készülnek vele. A legjobban most a lakatosok állnak, mond­ja a művezető is, és hozzáteszi, hogy azért ne dicsérjem meg őket, hátha elbízzák magukat. Ez csak heccelődés, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Az emeleteken már takarítanak Vállalat II. számú főépítésveze- tóségének összes dolgozója tud­ja, hogy az iskolát augusztus 21-én műszaki átadásra és pár nap múlva végleg át kell ad­niuk. Ha szükséges, szombaton is, vasárnap is dolgoznak. Tavaly márciusban kezdtek hozzá a 24 tantermes iskolá­hoz. A művezető egy munka­naplót perget Tervezési módo­sításokkal telt meg. Menetköz­ben derült ki ez is, az is és egy- egy apróság miatt másnap újra kellett kezdeni a falazást Bosz- szankodtunk eleget, de már túl II Miiszaki Egyetem szabadalmairól Évente 12—15 találmányt je­lent be az Országos Találmányi Hivatalnak hazánk legnagyobb felsőoktatási intézménye, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem. Tíz év alatt 131 szabadalmaztatásra alkalmasnak ítélt műszaki al­kotás született falai között. Dr. Siklósi Pál, az egyetemen működő ipari kapcsolatok cso­portjának vezetője az MTI tu­dományos munkatársának el­mondta, hogy bár a szabadal- maztatási eljárás átfutási ideje általában három év, a benyúj­tott találmány gyakorlati hasz­nosítása már annak befejezése előtt is elkezdődhet. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti tudományos kutatóműhelyekben létrehozott szabadalmak 15 szá­zaléka kerül tényleges gyakor­lati alkalmazásra. Hazai vi­szonylatban — az egyetemet is beleértve — ez a százalékarány Az elmélet és gyakorlat együttműködése megközelíti a 20 százalékot. Az egyetemről kikerült találmányok felhasználósával eddig több mint félmijliárd forintnyi terme­lési értéket sikerült elérni. Zömmel azok a találmányok állják ki legjobban a gyakorlat próbáját, amelyek a megbízó iparvállalatokkal közös munka revén jönnek létre. Az általános és analitikai kémiai tanszék például a VEGYTERV-vel együtt­működve dolgozott ki az édesí­tő anyagokat gyártó ipar szá­mára egy kristályosítási eljárást. A népgazdaságnak jelentős hasznot hajtó módszer a C-vi- tamingyártás alapanyagának, a diabétesz készítmények éde­skésére használt szorbitnak a folyamatos kristályos előállí­tását teszi lehetővé. A koráb­ban alkalmazott módszerrel gyártott termékek minőségben messze elmaradtak a most ta­lálmánnyá „előlépett” technoló­gia segítségével előállítható termékekétől. Az új eljárás kü­lönben nemcsak a szorbit előál­lítására alkalmas: a kísérletek azt igazolták, hogy a mosószer­gyártásnak is nagyon használ­ható eszköze lehet. Tizenhárom országban jelen­tették be és eddig már hatban adtok szabadalmat arra a talál­mányra, amelyet a mezőgazda- sági kémiai technológiai és az általános analitikai kémiai tan­szék vegyészei közösen dolgoz­tak ki. A Növényolajipari Válla­lat megbízásából olyan állati fehérjepótló anyagot állítottak elő, amely jelentősen csökkenti a kérődző állatok mérgezés­veszélyét. A karbamid-zsírsav addukt ugyanis olyan technoló­giai feltételeket teremt, amelyek közepette csak az a vegyület jöhet létre, amely kívánatos az állatok etetéséhez. Jól járt az ipar azokkal o ta­lálmányi szintű gyártási mód­szerekkel is, amelyeket az üze­mek megbízására dolgoztak ki az egyetemen. A MÁV felkéré­sére például gyökeresen meg­újították a vágányrögzítés fél­évszázados, elavult módszerét, amely sok munkaerőt igényelt és rendkívül költséges volt. Rá­adásul számtalan hibaforrást rejtett magában. A vasútépítési tanszék több éves kutatómunká­val olyan rugalmas elemekből álló szerkezetet alakított ki, amely — kisebb költséggel — biztonságosabb. A gyógyászatot is eredménye­sen segítették a műszaki tudó­sok. A MEDICOR Művek meg­bízásából különleges eljárást dolgoztak ki orvostechnikai be­rendezések, röntgenek és egyéb gyógyító felszerelések vezérlésé­re és automatizálására. Ennek során olyan haematológiai au­tomata kifejlesztésére került sor, amelyet a MEDICOR az NDK- val kooperációban kezd gyár­tani. Nagy gondot jelentett a me­zőgazdaságban a magas nö­vésű növényi kultúrák, elsősor­ban a kukorica hatékony öntö­zése. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Gépgyár és Szolgáltató Vállalat igényének eleget téve az egyetem mérnökei olyan ön­tözőberendezést szerkesztettek, amely ezt a problémát egysze­riben megoldja. vagyunk rajta, bizonygatja. A munkások közt azért az a szó­beszéd járja, hogy lám, a ter­vezők tőlük is tanulhatnak. Az emeletekre érve, jobban hiszek én is a szeptemberi kez­désben. Kimeszelt, kifestett fo­lyosók, termek. Építótáboros lá­nyok, fiúk, vödrökkel, seprűk­kel felszerelve vándorolnak. Már takarítják az osztályokat, jöhet másnap a burkoló. Rozsdaszínű PVC-vel borítják be a „pad­lót". Készülnek a díszes fa­borítások az ajtók fölött, szá­radnak a lakkozott ajtók. Az egyik lépcsőház, a leendő vész­kijárat építése kicsit elmaradt a többitől, de szerdán azt is zsaluzzák. Az alsó szaktanter­mekbe máF néhány berendezés is bekerült. Az iskola környékét a Parképítő Vállalat dolgozói teszik annyira rendbe, amennyi­re a körülmények engedik. Hi­szen az építkezés folyik tovább. Decemberben a 150 személyes óvodába költöznek a csemeték és sorban felépül a nevelési központ többi létesítménye. (Végső határidő 1984.) Az is­kolásoknak addig is építenek egy kerítéssel körülvett utat, nehogy valami baj történjék az építési területre elkóborlókkal. A művezető egyik villanydúctól a másikig magyarázza a terve­ket, ugyanis egyéb fogódzó pont még nemigen akad. A jövő héten a Bútorértéke­sítő Vállalat is kivonul a hely­színre, szerelik a beépített bú­torokat, oktatófalakat. A moz­gatható berendezések is mind elkészültek, a szemléltető esz­közöket is beszerezték. Az új is­kola ezer tanulója semmiben sem szenved majd hiányt. Kör­sétánkat befejezve a művezető indulna is a dolgára. A bemu­tatkozásnál természetesen nem értettem a nevét, de azt mond­ja, most ne is írjam meg. Majd az átadás után B. A. miségiek munkájában. Kispál Tibor, a városi-járási MTESZ- szervezet elnöke elégedetten mondja, hogy a 350 tag aktívan részt vesz a szervezet munkájá­ban és ez olyan műszaki bázist jelent Mohácson, amivel komoly feladatok végrehajtására is vál­lalkozhatnak. A 350 tag kilenc különböző szekcióban tevékenykedik. Kö. zös programjaikat vizsgálva úgy tűnik: hogy a mohácsi értelmi­ségieket elsősorban a közgaz­dasági. a gazdasági élet kérdé­sei érdeklik. Erre vall az is, hogy meghívottak többsége ezekben a témákban tartott előadást: gazdaságpolitikai témáról a Bútorgyár igazgató­ja, ugyancsak erről a terület­ről szólt a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, aki már az árrendszer magyaráza­tára fektette a hangsúlyt. Ter­mészetesen olyan témák is fog­lalkoztatják a mohácsi műszaki értelmiséget, amelyek közvetle­nül kapcsolódnak mindennapja­ikhoz: mit tesz például a MOFA a Duna szennyezésének elkerü. léséért? A közelmúlt egyik legizgalma­sabb témája Mohács 15 éves lakásfejlesztési programjának megvitatása volt. Az ÉTÉ helyi szervezetének tagjai sok oldal­ról elemezték a tervezetet, s véleményük, megvalósítható ja­vaslataik nyoma természetesen ott lesz a végleges programban. Az ÉTÉ — az Építőipari Tudo­mányos Egyesület — helyi szer. vezetének tagjai ellátogattak több üzembe, nagy építkezések­re is. Ez utóbbiak haszna: köz­vetlen taapsztalatokat szerez­tek a legkorszerűbb építési el­járásokról. Nem tekinthető véletlennek, hogy már az orszá. gos szervezetben is felfigyeltek a mohácsi ÉTÉ aktivitására, s ennek eredménye, hogy Vadász György, az Építőművészek Szö­vetségének elnöke 9-én, csü­törtökön kerekasztal-beszélgeté. sen ismerkedik a mohácsi mű­szaki értelmiséggel. A MTESZ mohácsi városi-já­rási szervezetének tagjai közül számosán (30—40 százalékuk) vidékről járnak be. „Vagyunk már annyian — mondja Kispál Tibor —, hogy érdemes rendez­vényeket szerveznünk." A vidé­ken élők aktivitásának haszna mutatkozott meg, amikor az ÉTE-tagok a járásban és a vá­rosban az 1978-ban elkészült létesítményeket értékelték. Min. den re sor került a háromórás beszélgetés során. Rendezvénye­ik nyitottak, s úgy vélik, hogy ha mindenki részt venne a szer­vezeti életben, 1000 taggal szá­molhatnának Ikarus autóbuszok Angolában A következő tíz évben mint­egy 9000 Ikarus autóbuszt sze­relnek össze, döntően magyar részegységekből és alkatré­szekből az angolai autóbusz- gyárban. Erről írt alá megál­lapodást a MOGORT és az Ika­rus a Sacma angolai gyárral. A megállapodás értelmében az Ikarus műszaki dokumentációt technológiai terveket is átad partnerének és a gyártáshoz különleges szerszámokat szál­lít. A gyártás megszervezésé­hez szakembereket küldenek a magyar üzemből és több an­golai szakmunkást betanítanak Magyarországon. A szállítások még az idén megkezdődnek. Az Ikarus gyárnak ez mára negyedik külföldi autóbuszsze­relő üzeme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom