Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-06 / 214. szám

Kétszáz éves festett fatáblák Á szennai falumúzeum Az abaligeti barlang Elhagyott ezüst-, arany- és só­bányákban gyógyítják a betegeket Űj tudományág születőben: a szpeleoterápia Hazánkban a gazdag lehetőségek még kiaknázatlanok Idén egy évtizedes a Nem­zetközi Barlangtani Unió kere­tében alakított barlangterápiai szakbizottság, melynek ügyve­zetői teendőit o Budapesten élő dr. Kessler Hubert látja el. A barlangok levegőjének, vi­zének és egyéb biológiai, geológiai tényezőinek a termé­szetes gyógyhatásai nem oly közismertek, mint a gyógynö­vényeké. — Gyógyhatásúk felismeré­se évszázados keletű. A máso­dik világháború idején a né­metországi Ennepetal lakói a közeli Klutert-barlangba me­nekültek a bombázás elől és a légzőszervi betegségekben szenvedők panaszai enyhültek. Aztán orvosok, fizikusok, kli- matológusok bizonyították, hogy olyan tiszta a levegő, mint egy több ezerméteres hegy csúcsain, vagyis a „benti klíma" páratartalma, vegyi ösz- szetétele, elektromos viszonyai és még több más, mai napig sem tisztázott körülményei fejtik ki együttes gyógyhatásúkat. A borlangkutatás, vagyis a szpe- leológia nem egy elvont, ön­célú tudományág. Újabban a klimatikus adottságok gyógy- hatásait igyekszünk felderíteni. Ez egy új születő tudományág, a szpeleoterápia. — Tízéves társadalmi szerve­zetük elnöke dr. K. H. Span- naget, aki a Klutert-barlang- ban a rendszeres gyógykeze­léseket, kutatásokat megindí­totta, aki a tudományos bar­langi gyógyászat, a szpeleoterá­pia megalapitója. Miként mű­ködik a szakbizottság? — Egy-egy szakember képvi­sel 14 tagországot, évenként más-más országban nemzetkö­zi szimpoziont rendezünk. Sa­ját pénzzel nem rendelkezünk, de a vendéglátó szervek bő­kezű mecénások. Tavaly az ausztriai Oberzeiringben ta­nácskoztunk, ahol egy felha­gyott ezüstbányában folyik az igen eredményes gyógykezelés, idén az NSZK-beli Ennepetal, jövőre pedig az olaszországi Monsumano melletti Grotte Giusti gyógybarlang vezetősé­ge ad otthont konferenciánk­nak. — Nálunk mennyire elismert a barlangterápia, mint termé­szetes gyógymód? — Hazánkban az 1965-ös kormányrendelet ismeri el és szabályozza a barlangterápia kérdéseit. Az NSZK-beli kollé­gák kifejezett kérésére előadá­somban erre részletesen kité­rek és hangsúlyozom o hazai állami beruházások, támoga­tások jelentőségét. De távolról sem használjuk ki a lehetősé­geket. Például a Béke-barlang­ban a megfelelő elszállásolás lehetősége miatt csak a nyári hónopokban fogadnak bete­geket. A tapolcai kórház alatti barlang betegeinek az elhe­lyezése sem kielégítő. A bar­lang szűkös méretén a párát adó vízfelületek hiányán újabb kutatások és mesterséges fel­tárások sokot segíthetnének. Fővárosunkban a Gellértfürdőt és a Rácfürdőt összekötő, ere­detileg vízfeltárás céljaira ké­szített alagút klímaviszonyai olyanok, mint a világhírű Bad- Gastein-i gyógytórolóké; ez sincs kiaknázva. A rózsadombi SZOT-gyógyüdülőben elég vol­na egy felvonás aknát meg­építeni az üdülő és a gyógy­barlang között, aminek a mű­szaki tervei mór rég megszü­lettek.- Csupán a barlangokhoz kötődik a szpeleoterápia? — Mesterséges föld alatti létesítményeket is kutatunk. A Szovjetunióban, Romániában és Lengyelországban felhagyott sóbányákban eredményesen gyógyítanak már régóta. Auszt­riában, Oberzeiringben egy volt ezüstbányában, míg Bad- Gasteinben pedig egykori aranybányában kezelik a be­tegeket. Nem mindegy, hogy a barlangok felszínén milyen szennyező hatások érvényesül­nek, ezért mind több gyógy­barlang felszíni védelme is szükséges. Csuti János Négy porta gazdasági épületekkel öt kis falut fűz egymásba a Kaposvártól délnek futó köves- út, amelynek vége Szilvásszent- mórtonban van, előtte pedig Zselickisfalud, Patca, Szenna és Kaposszerdahely sorakozik. A Zselicség híres, legtöbbet emle­getett községeit találjuk itt, alig néhány kilométerre a megye- székhelytől. Amióta a falumúzeumát el­kezdték építeni, Szenna a leg­látogatottabb. Nem csoda, ha messzi vidékről fölkeresik a tu­risták: itt van Közép-Európa egyetlen laluba telepített sza­badtéri néprajzi gyűjteménye. Hogy ez miért lényeges? Ha­sonlítsa csak össze valaki a szombathelyivei, vagy a zala­egerszegivel, s meglátja a kü­lönbséget. A házak közül itt nem panelerdő virít ki, hanem a szelíd zselici dombokat látni, és a falumúzeumnak helyt adó templomkert csöndjét sem veri fel autóbőgés. Pedig azért járnak itt is ele­gen. Csepinszky Mária gondnok szerint naponta majdnem más­fél száz vendég fordul meg az udvarban. Elsősorban a temp­lomra kíváncsiak, ami teljesség­gel érthető, hiszen párját ritkí­tó népi műemlék. 1785-ben épült II. József vallási türelmi rendeletének és a gyülekezet áldozatkészségének köszönhető­en, amint ez a mennyezetre fes­tett díszes feliratból is kitűnik. A ma is működő református műemléktemplom legszebb ékessége az 1787-ben, Nagyváti János nagypalli asztalosmester által faragott, festett padozat és karzat. A mester szerénységét dicséri az egyik karzati festett lapra írt följegyzés, mely szerint a templombelső elkészítésén „Bátor István Kováts Hűséges­sen Munkálódott”. — A nyelvészek nagyon ör­vendtek, amikor hallották, hogy ez az ige még ma is ebben a formában él a faluban. Az asz- szonyok is mindig azt kérdezik tőlem reggel: mit fogunk ma munkálódni? — mondja Cse­pinszky Mária. A padokat, s a karzatot borí­tó lapokon megannyi izgalmas ábra. Talán egyszer mindegyik­nek jelentését sikerül majd megfejteni, s ezzel is közelebb jutunk őstörténetünk megisme­réséhez. A templom renoválását 1975-ben fejezték be. Mai ál­lapotában kétségtelenül a ma­gyar nyelvterület egyik legszebb népi műemléke. A szennai nevezetességeknek azonban ez csak az egyik része. A templomkertbe — 1972-ben készült terv szerint - falumú­zeumot telepítenek. Az első épület, Göntz Mihály 1861-ben épült rinyakovácsi háza három évvel ezelőtt került át végleges helyére, Szennára. Most Tóth Sándorné, Nyári Bözsi néni vi­seli a gondját, szó se róla, kifo­gástalanul. Nagyon nehéz leírni azt a mérhetetlen egyszerűséget és racionalitást, amely erre a pa­raszti lakóházra, s minden be­rendezési tárgyára jellemző. Ugyancsak a népi életbölcses­séget, évszázadok tapasztalatait őrzi az épülethez tartozó szen­nai sövényfalas pajta is. A szomszédos házat Kisbajomról hozták ide. Ott szedték szét al­kotóelemeire, s a megszámozott darabokat gondos munkával rakták össze a múzeumi utca­sorban. Mellette csökölyi nagy­gazda háza áll, a mestergeren­da tanúsága szerint 1843-ban építették. A negyedik telek la- lakóháza Kiskorpádról való. Néprajzosok, műemlékvédelmi szakemberek sokat vitatkoznak arról, melyik a helyesebb meg­oldás: hollókői minta alapján a helyszínen megőrizni a népi műemlékeket, vagy egy-egy jel­legzetes helyen csoportosítani a gyűjteményt. Hollókő azonban csak egy van, megőrzendő egyedi műemléképület viszont annál több. A Zselicségben amellett szóltak döntő érvek, hogy Szennára kerüljenek a szűkebb-tágabb környék megőr­zendő, a régit hűen bemutató népi műemlékei. így, ha a falu­múzeum teljesen elkészül, a kö­zel kétholdas területen két kö­zépparaszti és egy-egy szegény­illetve gazdagparaszti porta lát­ható majd a Zselic, Belső-So- mogy és a Dróva-mente gazdál­kodását reprezentáló mellék- épületekkel együtt. A falumúzeum épületeihez tartozik egy szépen helyreállí­tott öreq szennai parasztház is, valamivel távolabb, a falu vé­ge felé. Útközben elgyönyörköd- hefünk a házakhoz bevezető megannyi kis népi „Rialto-híd- ban", amelyeket szerencsére még csak itt-ott váltott fel né­hány jellegtelen betonépítmény. A régiekért joggal aggódik a múzeum gondnoknője, hiszen éppen úgy hozzátartoznak a faluképhez, mint a templom, vagy a zsúptetős műemlékhá­zak. Az őslakosoknak, a muzeo­lógusoknak és a turistáknak együtt kell megőrizniük azokat a kincseket, amelyek évszázadok alatt halmozódtak fel Szennán és a Zselicségben. Havasi János Szennai templombelső Fotó: Jávori Béla Dorombzene, sárkányrepülő, égő ház A Trapper-reklámhadjárat főszereplője: kaszkadőr Ezer forint gázsi filmenként A lobogú hajú, szakállas fia­talember leveti magát az égő ház ablakából, cross-motorral száguld, felpattan a ló hátára, sárkányrepülővel lebeg ég és föld között, vadul vízisíel. Va­lamennyi jelenet végén a kí­sérteties dorombzene, majd a felirat: TRAPPER. Ugye ismerő­sek a képek? Szinte alig akad olyan televízió néző vagy mozi­látogató, aki ne látta volna a TRAPPER-farmerek reklámhad­járatának említett filmjeit. Pe­dig a sor közel sem teljes, hisz összesen 37 reklámfilmet for­gattak, mintegy 1,5 millió fo­rintért. Esténként a televízióban egy-egy reklámblokkban há­romféle változatot mutatnak be, melyeknek főszereplője a 32 éves Kocsis Mihály, aki fog­lalkozására nézve működési en­gedéllyel rendelkező kaszkadőr. Vajon hogyan lesz valaki egy ilyen nagyszabású reklámfilm. sorozat első embere? — Kaszkadőröket kerestek a filmekhez, én is jelentkeztem. Elsőrendű válogatási szempont volt, hogy a rendező, Kenyeres Gábor mozgáselképzelései kö­zül ki mennyit tudott megcsinál­ni. De alkati tényezőket is fi­gyelembe vettek. Szerencsém volt, engem választottak ki. — A filmek hossza néhány másodperc. A felvételek mennyi időt vettek igénybe? — Egy-egy jelenet általában 8 és 15 másodperc között mo­zog. Naponta átlagban 2—3 filmet készítettünk, de volt olyan jelenet, amit többször is újra kellett forgatnunk, mert nem si­került a felvétel. Például amikor az égő házból ugrottam ki, a kamerával jó párszor egyszerű­en nem tudták követni az esé­semet. De a végén mégis csak megcsináltuk azt a filmet is. — Néha egészen veszélyes jeleneteket láthatunk. Baleset nem történt? — De igen. A sárkányrepü­lővel már jó ideje úsztam a le­vegőben, mikor egyszer csak zuhanni kezdtem. Mire felocsúd­tam, már leértem a földre. Ez azonban nem maradt a filmen. A másik meleg helyzet úgy adó­dott, hogy egy lovas szánnal száguldottunk egy meglehető, sen jeges, síkos terepen egé­szen addig, míg egy kanyarban fel nem borultunk. Szerencsére még időben sikerült kiugranom a kolléganőmmel, mert ahogy lehuppantunk a hóba, tőlünk néhány méterre a szán teljesen összetört. — Mennyit keresett a TRAP- PER-reklámfilmekkel? — Egy filmért 1000 forintot kaptam. — Szinte naponta látjuk a televízióban. Az utcán felis­merik? — Nagyon sokan felismernek, sőt néhányon utánam is kiabál­nak. Kétségtelenül jó, hogy utá. nam fordulnak, de megmondom őszintén, nem egy farmeranya­gon keresztül akartam ismert lenni. — Néhány filmben az előre­tartott bal kezének mutatóujját az ég felé szegezi. Mit jelent ez? — A felfelé tartott mutató­ujjnak a jelentése, hogy a Elégtelen Kánikula ide vagy oda, vannak esetek, amikor a vízből is megárt a sok. Egyebek mellett ez a fő ta­nulsága a Megyei Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizs­gáló Intézet szokásos gyors­jelentésének, melyben me­gint csak szerepelnek a zsebszinpad állandó sze­replői, különben édestest­vérek: a híg fagylalt, a híg kávé és d híg fröccs. Ál­landó rovatunk ezúttal rendhagyó, arról kérdeztük dr. Kacskovics Miklóst, az intézet igazgatóját, vajon mindig csak mi isszuk meg a levét — hivatalos nyelven — az alacsony szolgálta­tási értékű italoknak, ma­gyarul a löttyöknek? Mint kiderül, ára van a löttyöknek. Legalábbis a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet el­ső félévi mérlegének tanú­sága szerint. A minőség őreinek ténykedése a szank­ciók tükrében: 69 figyel­meztetés, 30 fegyelmi, 35 szabálysértési eljárás, bír­sággal lezárva. Bírságok a híg borokért és fröccsökért: Fekete Gyémánt, Komló: 1000 Ft, Karasica Gyöngye Mgtsz borozója, Komló: 2000 Ft. Utasellátó, Szent- lőrinc: 1500 Ft. Hársfa bo­rozó, Harkány: 1500 Ft. Or­mánsági kisvendéglő, Sely- lye: 600 Ft. Fülemüle csár­da, Villány: 1000 Ft. 103- as büfé-falatozó, Boly: 1500 Ft. Vásárcsarnok, Szek- szárd: 600 Ft. Sport ven­déglő, Siklós: 1000 Ft. Bé­ke étterem, Bonyhád: 3000 Ft. Fagylaltért: Nagykónyi presszó: 800 Ft. Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat 356. sz. egysége, Sikonda: 1000 Ft. Mohácsi ÁFÉSZ 205. sz. egysége, Lánycsók: 2500 Ft. Dombóvári ÁFÉSZ dombó­vári 24-es és döbröközi 43- as egysége: 900—900 Ft. Tenkesalja ÁFÉSZ 235. sz. ABC-presszó, Siklós: 4000 Ft. Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat kőpavilon­ja, Harkány: 1500 Ft. Drá­va menti ÁFÉSZ Ifjúsági presszója, Sellye: 1000 Ft. Bírság az elégtelen szol­gáltatási értékű kávéért: Harkányi kőpavilon: 800 Ft. Túlontúl híg jaffáért: Baranya megyei Vendég­látó Vállalat központi ét­terme, Siklós: 3000 Ft. A Megyei Élelmiszerellen­őrző és Vegyvizsgáló Inté­zet a Tolna megyei Tanács Kereskedelmi Felügyelősé­gével végzett legutóbbi ven­déglátói ellenőrzése során szomorúan konstatálhatta, minden a régiben: 14 egy­ségben 49 mintát vettek, s a kép a szokásos, a fagy­laltok 16 százaléka, a bor- hígítványok 22 százaléka, a presszókávék 25 százalé­ka nem felelt meg az elő­írásoknak. Azaz lötty, lötty, lötty... (—mz—) TRAPPER anyag különlegesen jó. Semmi egyéb. — Tényleg jó a TRAPPER? — Ilyen anyagból készült öl­tönyt hordok, szinte állandóan, s az a tapasztalatom, hogy bár­melyik világmárka farmerrel fel­veszi a versenyt. Sokan csak azért teszik le, mert magyar. Kocsis Mihály egyébként já­tékfilmekben is szerepel. A kö­zeljövőben mutatják be a film­színházakban a Rosszemberek című magyar filmet melyben a Róka nevű betyárt alakítja. Roszprim Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom