Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-01 / 209. szám

6 Dunántúli napló 1979. augusztus 1., szerda E szerkesztőség postájából E Szünidei elfoglaltság■ ról A pécsi felüljáró Vasút utcai lehajtóága alatt alakult ki ez a le­hangoló kép. Vajon engedéllyel és kinek az engedélyével költöz­tek be a lakók? És kinek az engedélyével vannak a bontott anya­gok közterületen? Á parkoló ne legyen szemétdomb Növényvédelem Szüret előtti védekezések Az elmúlt években mind gyakrabban panaszkodnak a szőlőtermelők, hogy a must er- jedése nem kielégítő. A nö­vényvédőszerek által okozott erjedésgátlás, kellemetlen íz, zamat és illatanyag majdnem minden esetben a késői per­metezések, az élelmezésegész­ségügyi várakozási idők be nem tartásából, és az előírt­nál nagyobb növényvédőszer- kijuttatásból adódnak. A termelők előnyben része­sítik a hosszú ideig ható sze­reket, amit gyakran és feles­legesen közvetlen a szüret előtt juttatnak ki. A szőlő eb­ben az esetben teljesen egész­séges, de a növényvédőszer- maradék bőven elegendő a káros hatás kifejtéséhez. A szőlő-peronoszpóra ellen au­gusztus elején és augusztus közepén réz hatóanyagú sze­reket használjunk. Lisztharmat ellen a kén-készítményeket ajánlatos alkalmazni. A szür­kerothadás közvetlen szüret előtt okozhat problémát azok­nál a termelőknél, akik a vi­rágzás előtt és után, valamint fürtzáródás előtt elmulasztot­ták a védekezést. Az elkésett, kimaradt védekezéseket szüret előtt káros utóhatás nélkül semmilyen jelenleg gyártott szerrel nem lehet pótolni. Szőlőmolyok ellen augusztus elején ismételjük meg a véde­kezést, mert a sérült, rágott szemeken a botritisz minden esetben megtelepszik. Az al­mát augusztus elején alma­moly lárvái ellen Unitron 40 EC szerrel permetezzük. Liszt­harmat ellen Pol-Sulkol, vara- sodás megelőzése miatt Zineb vagy Dithane M—45 permete­zése javasolt, csapadékos na­pok után. Az őszibarackfán a levéltetvek és a gyümölcsmo­lyok károsítása folyamatos. Vé­dekezéshez Unifosz 50 EC használható, melynek várako­zási ideje 7 nap. Szamócát levélbetegségek ellen Recin- Super és Pol-Sulkol szerek 0,3%-os oldatával permetez­zük. A két szer keverhető és egyszerre lehet kijuttatni. A málnát vesszőbetegségek ellen Recin-Super 0,3%-os oldatával permetezzük augusztus 1—10. között. Zöldségféléknél a levéltetvek ellen az élelmezésegészségügyi idők betartására ügyeljünk. Az uborkát lisztharmatfertőzés ese­tén Pol-Sulkol szerrel perme­tezzük. Dr. Frank József örömmel vettem tudomásul, hogy az Anna utca forgalmát végre elfogadható formában szabályozták. Ezzel szemben tarthatatlan állapotnak tartom, hogy az Anna utca volt 6. sz. ház területén kiépített gépjár­Az illetékes válasza „Zaj a gyár környékén” Az YE 37-97 írsz. gépkocsi vezetőjét kioktattuk a KRESZ 30. § „hangjelzések tilalmá­ra” vonatkozóan és figyelmez­tetésben részesítettük. Július 20-tól egy héten keresztül na­ponta a reggeli fuvarba indí­táskor hangosbemondón fel­hívtuk a gépkocsivezetők fi­gyelmét a KRESZ idevonatko­zó rendelkezésére. Szolgálati rendeletet adtam ki a Pannó­nia Sörgyárban fuvart teljesítő gépkocsivezetők részére az in­dokolatlan zajkeltés (motorjá­ratás, kürtölés) azonnali meg­szüntetésére. Erdélyi János, a -Volán 12. sz. Vállalat üzemigazgatója műparkoíót felelőtlen emberek építési törmelék és egyéb sze­mét tárolására használják. Je­lenleg kb. 8—10 köbméter ilyen szemét „díszeleg" az em­lített területen. Ezenkívül 2 szerszámosbódé éktelenkedik a parkolóban. Hogy még tar­kább legyen a kép, a terület közepe megsüllyedt és ennek következtében ott állandó jel­leggel 10—15 centiméter mély víztócsa áll. Ebből adódik, hogy a területnek az a része sem használható gépjárművek parkolására. Javaslom, hogy az illetékes hatóság azokat a gépjármű- vezetőket, akik a parkolóhe­lyet gyűjtő- vagy lerakóterü­letnek használják, büntesse meg. A közelmúltban szabályoz­ták a belváros egyes utcáinak a forgalmát. Ez helyes és er­re szükség is volt. Ezzel kap­csolatban helytelen az a tény, hogy a Dunántúli Naplóban azon a napon közölték a vo­natkozó új forgalmi rendet, amikor a rendelkezés életbe lépett. Az ilyen intézkedés azt szüli, hogy sok gépjármű ve­zetője nem veszi észre a kira­kott új forgalmi jelzőtáblákat és akarata ellenére szabály- sértést követ el. Keszthelyi István Mivel olyan sok cikket írtak már arról, hogy a szünidőben a gyerekek milyen sok időt töltenek el haszontalanul és hogy általában a lakótelepi gyerekek nyakukban a lakás­kulccsal ténferegnek napról napra. Most egy ellenpéldáról szeretnék írni. Mi, a kertvárosi új lakótele­pen lakunk, pontosabban a Zsuzsanna utca 15-ben. Az ut­cánkban a gyerekek, vagy 20—30-an a bölcsődés kortól a 7—8. osztályosokig naponta a délelőttöt próbákkal töltik és mindennap (ha csak nem esik) délután 4 órakor „nyári szabadtéri játékokat" rendez­nek. Olyan komolyan veszik, hogy készítenek kis belépője­gyeket és az előadásra ezzel lehet menni. A szémben lévő füves játszótér a „színház”. Két fa közé kihúznak madzagot, arra akasztanak függönynek való térítőkét és a függöny előtt, a fűben ülnek a nem szereplő gyerekek, a meghívott szülők és nagyszülők. Négy órakor mindenki sze­repelhet, aki délelőtt betanult valamit vagy délután jelentke­zik, hogy tud egy szép verset vagy éneket. Ha látnák, hogy ezek az apróságok milyen ko­molyan veszik a fellépést. Ro­hannak haza mosakodni, fé- sülködni, átöltözni a szerep­léshez. A nagyok segítenek a kicsiknek és milyen kedvesek, ahogy lámpalázasan szerepel­nek. Szóval, ilyen is van és csak a baj, hogy nem ez az általános. Mátyás Ferencné-----------¥ ----------­Kö vessék példáját! Július 16-án, 13.20 órakoraz Újmecsekaljóról induló (GF 15-00 rendszámú) 28-as járat vezetője az Építők útján, az iskolánál, egy vak személyt — aki nem találta meg a busz ajtaját — felsegített. A veze­tő kiszállt és felvezette, s a 400 ágyas klinikánál újra se­gített neki a leszállásnál. Jó volt látni az ilyet. Ezért köte­lességemnek érzem, hogy ezt megírjam, mert sok ilyen gép­kocsivezetőre lenne szükség. Németh József Legyen a plakát is dísze a pécsi utcáknak Az utca emberét, a sétálga- tót, az unatkozót, az elfoglal­tat, a rohanót és az idegent a plakát is figyelmezteti a vi­lágra. A plakát elsősorban propaganda és reklám, hirdet­mény, amely lelkesít, figyelmet kelt és valamit kínál. Minden esetben mozgósító erővel bír. Természetesen, ha plakátművé­szetünk remekei rendezetten, szakszerűen kerülnek az utcá­ra. Mit lát a városban járkáló ember? Foszlányokban lógó, gyengén oda ragasztott, leté­pett, sokszor idejétmúlt plaká­tokat. Gondatlan összevissza­ságban. Ilyenekkel találkozunk a bérházak falán, hirdetőosz­lopokon, kerítéseken és az el­kerített építkezések deszkapa- lánkjain. A falragaszok határ­idősek Jó ízlés és szakértelem is kell ahhoz, ha már a táb­lákra, hirdetőoszlopokra kerül, hogy az. ne keltsen bábeli zűr­zavart. Egy palánkon sokszor 20—30 darab kisebb-nagyobb méretű plakátot helyeznek el. Ez nem kelti fel úgy a figyel­met, mintha változatosabban és ízlésesebben ragasztanák ki azokat. A plakátragasztói foglalko­zás kevésbé divatos, pedig jól fizetett munkakör és ha már valaki vállalja ezt, az szívvel, hozzáértéssel és nagyobb íz­léssel végezze. A plakát ha­sonlít egy kicsit a kirakathoz, annak gyakran kiegészítő ré­sze is. Sajnos, az utóbbi idő­ben divatossá vált a plakátok gyűjtése, aki hozzáfér, ezzel díszíti szobája falót, fürdőszo­báját, garázsát, nyaralóját és ezek sajnos nem kerülnek ki az utcára. Vajon magánügy-e a plakát? Nem. Közízlést ne­velő, a közösséget szolgálja. Évente több ezer plakát kerül ki az utcákra és ha odajut és jól jut oda, akkor híven tel­jesíti hivatását, eléri célját és ekkor megéri a ráfordított ha­talmas összegeket, amit a vál­lalatok, intézmények erre for­dítanak. Kolossy Tamás Vállalták, teljesítik A Rákóczi út és a Rózsa Ferenc utca sarkán lévő vonzó kis tér azzal hívja magára a figyelmet, hogy mindig virít va­lami a nagy „vázákban", von­zóak a szürke kavicsok. Ilyen több is van a városban. En­nek a térnek azonban különös jelentőséget ad, hogy a Cent­rum Aruház Zalka Máté szo­cialista brigádja vállalta a gondozását. A Kertészeti és Parképítő Vállalattal kötött szocialista szerződés alapján ez a szorgalmas brigád meg­kapja az alapanyagot, palán­tákat, szakmai tanácsot, aztán ahogy az évszakok változnak, gondosan, szeretettel ültetnek, kapálnak. Erre senki nem kér­te őket. A megkötött szerző­dés, meg a szépérzék, a vá­rosért vállalt felelősség köte­lezi a „zalkásokat”. Lipóczki József Meleg leveleink nyomában Talán egy kicsit stílszerűt- len, hogy leveleinkről beszé­lek, hiszen mostani témánk telefonon érkezett a meleg vízről szól, egészen pontosan a meleg víz kapcsán — sze­rintem — valami egészen másról. „ ... az a kérdése, hogy két személyre miért fizet ugyanannyi vízdíjat, mint ott, ahol hatan-heten van­nak. Egy kicsit sokallja, és az volna a kérése, hogy ezen változtassanak. Két személy nem fogyaszt annyit, mint hat-hét személy.” A telefonálók Lvov-Kert- városból üzentek. Nem is olyan túlságosan régen olvastam, hogy min­den melegvíz-csapra fel kéne szerelni fogyasztásmérőt, amely megtorpanásra kész­teti a pazarló magyart. Ak­kor — írta a dörgedelem — majd meggondolják, hogy mire és mennyit fogyassza­nak a meleg vízből. Röpke tájékozódásom sze­rint erről az elképzelésről még nem mondtak le, csak a messze távlatokban szere­pel. A magam részéről egyet is értek vele, hiszen azonkívül, hogy igazságo­sabbá teheti a meleg víz el­és újraelosztását, megadja számomra azt a lehetőséget is, hogy ha nincs pénzem, hát nem nyitom ki a csapot. A legújabb rendelkezések egyértelműek, és igazságos­nak mondhatók. A melegvíz­díj megállapításánál a lakás alapterületét veszik figyelem­be. Az, hogy hányán laknak nagy alapterületű lakásban, a hőszolgáltatót nem érdek­li, joggal. Az „igazság" osz­tása már a lakások kiutalá­sakor érvényesül, hiszen a lakások elosztásakor figye­lembe veszik a létszámot, ha jól tudom. És jól tudom. Azt is tudom, hogy ez alól is van­nak kivételek, de ezek is csak a szabályt erősítik, nem vitatéma. Már igen sokszor eltöp­rengtem, hogy miért mérjük magunkat annyiszor máshoz, miért nem tudjuk felmérni saját komfort-érzésünket, le­hetőségeinket, s főképpen a miért okoz rossz érzéseket, ha a másik hozzánk mérten másképpen — jól-rosszul — old meg valamit? Tűnődtem, _hogy a panaszost vajon meg­nyugtatná-e, ha a héttagú család három és félszer any- nyit fizetne a meleg vízért, vagy akkor is sokallná-e a magáét? Mert, ha számára sok a melegvíz-díj, ugyan édesmindegy, hogy a másik mennyit fizet. Ha pedig nem lépi túl anyagi lehetőségeit, akkor mért bosszantja, hogy a másik ugyanannyit fizet? Igazságosságról beszélni kár, a másik éppúgy tarthatja igazságtalannak, hogy a pa­naszos ugyanakkora alapte­rületű lakásban lakik, mint ők, hetedmagukkal, pedig csak ketten vannak . . . Jobb későn, mint soha. E szép mondás mostanában érvényesül. Mostanában kezdjük megtanulni, elég későn, hogy mindennek pon­tosan meghatározható ára van, amit meg kell fizetni. Meg kell. Elég kegyetlenül hangzik, de így van. És ha valaki nem képes megfizetni a komfortot, meg kell tanul­nia le is mondani róla. Kampis Péter Jogi tanácsadó P. L. részére szállítást végeztek. Az áruban kár keletkezett. Kérdése: a kárt ki köteles megtéríteni? A Polgári Törvénykönyv 501. §-a értelmében a fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a ki­szolgáltatásig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy rész­leges elveszéséből, megsemmi­süléséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kár a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok, b) a küldemény belső tulaj­donsága, c) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, d) a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy e) annak következtében ál­lott elő, hogy a feladó, a cím­zett vagy általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában el­várható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről. A Polgári Törvénykönyv ér­telmében a fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető visz- sza. A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében ál­lott elő, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani. Ha a berakást a feladó, il­letőleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizo­nyítása, hogy a kár nem a be­rakás, illetőleg a kirakás kö­vetkeztében állott elő. A feladót, illetőleg a címzet­tet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa ren­delt kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általá­ban elvárható. A. M. az iránt érdeklődik, hogy a lakás használatá­val kapcsolatos mely ha­tározatok tartoznak bíró­sági végrehajtás alá? Az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 127. § (2) bekezdése értelmében bírósági végrehaj­tásra tartozik a bírósági hatá­rozat végrehajtásának fogana­tosítása, ha a határozat a) lakáscsere-szerződés tel­jesítését rendelte el: b) a lakás kiürítését az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. r. 76. §-a alapján rendelte el; c) a lakás egyes helyiségei­nek kiürítését, illetőleg közös használatát úgy rendelte el, hogy a kötelezett ezáltal nem vált hajléktalanná; d) vállalati bérlakás, nem fegyveres testületi szolgálati lakás, illetőleg állampolgár tulajdonában álló lakás, vagy egyes helyiségeinek kiürítését, vagy közös használatát rendel­te el. Tóth I, termelőszövetkezet­be szeretne tagként be­lépni. Kérdése: ki lehet termelő­szövetkezetnek tagja? A hatályos jogszabályi elő­írások értelmében minden ti­zennegyedik életévét betöltött állampolgár, aki az általános iskola nyolc osztályát elvégez­te, vagy akit felmentettek az iskola látogatása alól. A tizenhat éven aluli kisko­rúak felvételéhez mindenképp szükséges a szülőknek, a kis­korú képviselőjének, a gyám­hatóságnak az írásbeli enge­délye. Tizenhat éven felüliek­nél ez csak akkor szükséges, ha a kiskorúnak beviteli köte­lezettség alá eső vagyontár­gyai is vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom