Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-05 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Dunántúlt

napló

XXXVI. évfolyam, 213. szám 1979. augusztus 5., vasárnap Ara: 1,60 Ft

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

jobb vállalati és szövetkezeti kollektívák határozták el, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe bekapcsolódva növelik a termelés hatékonyságát, javítják a technológiai fegyelmet, jobban kihasználják a munkaidőt, határozottan fellépnek a lazaságok, a pazarló gazdálkodás ellen.

Szombaton a MEDICOR Művek, a Tisza Cipőgyár, a Budamobil Járműszövetkezet, a Papíripari Vállalat, a MÁV Ferencvárosi Csomópont, a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Taurus Gumiipari Vállalat, az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói és szocialista brigádjai tettek vállalásokat. Az alábbiakban részletesen közöljük a sombereki „Béke Őre" Termelőszövetkezet vállalását. A sombereki tsz tagjai voltak az elsők, akik megyénkben nyilvánosságra hozták felajánlásaikat.

Több, jobb minőségű növényi és állati termék

A somberek! „Béke Ore” Termelő

szövetkezel vállalása a XII. pártkongresszus és felszabadulásaik 35. évfordulója tiszteletére

Kazlazzák a kombájnszalmát Rádfapusztón

Pótolják az aszálykárokat

Az aratás után sincs megállás

Baranyában több mint nyolcvan százalékban betakarították a szalmát

Régi

vaskalappal

Évente az országban ezer, ezeregyszáz között van azoknak az új üzemeknek, nagyobb műhelycsarnokoknak a száma, ahová kemény elhatározásokkal, friss eszköztárral, sokféle reménnyel telepednek be működtetők-használók-tulajdonosok, ám olykor visznek magukkal valamit, amit nem kellene; a régi vaskalapot. Figyelemre méltó eredményekre jutott az az üzemszociológiai vizsgálat, amelynek célja annak felderítése volt, miként változnak a műszaki-technológiai feltételek átalakulásával a vezetési, irányítási, végrehajtási kapcsolatrendszerek és -módszerek. Az elemzés sajnálatosan azt állapíthatta meg, hogy az eszközök adta környezet gyors vagy éppen alapvető átformálódását rendkívül lassan, vontatottan követi az új környezet kívánta szervezési, irányítási módszerek bevezetése. Amit nem ment, de magyaráz, hogy az üzemi közgondolkodás sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonit a holt eszközök milyenségének, mint az eszközöket működtető emberi csoportok szervezettségének, irányítottságának.

Kevésbé szakszerűen: az új eszközök varázsa elfödi, hogy minden maradt a régiben, ami a szemlélet- és gondolkodás- módot, a vezetési stílust, a feladatok kiadásának, végrehajtásának és ellenőrzésének rendjét illeti. A művezető ugyanúgy szaladgál anyag és szerszám után, mint korábban, a gépmunkások a hagyományoknak megfelelően vedlenek át időnként anyagmozgatókká, s az üzemvezető, mint addig, most is zsebből irányit, átnyúlva a művezetők feje felett, egy-egy feladatot hol a fontosak közé emelve, hol a lényegtelenek közé lökve. Kézenfekvő: az új környezet új gondolkodásmódot kiván. mert a környezetben rejlő többlethatékonyság csakis igy szabadítható fel. Kézenfekvő lenne ez a fölismerés, ámde: a megszokás nagy úr. Ha elboldogultak a régi műhelyben az említett módszerekkel és stílussal, akkor miért kellene most valami mást keresni, hiszen — lám, a népi bölcsesség is ezt sugallja — járt utat a járatlanért el ne hagyj...

Helytelen lenne úgy gondolkozni, hogy a régi vaskalapnak inkább csak lelki — pszichológiai — hatásai vannak, azaz a rossz beidegződések következményei csupán a gondolkodásmódban érhetők tetten. Ismét, mint a bevezetőben, vizsgálati tapasztalatokra hivatkozunk. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium már hosszabb ideje működő nagyberuházások hatékonysági eredményeit elemezte. Azt állapíthatták meg a két szerv munkatársai, hogy a számított és a tényleges hatékonyság a szóbanforgó üzemek csupán 18—20 százalékánál áll közel egymáshoz. Másutt jelentősek az eltérések, de mindenkor a tényleges hatékonyság rovására. A főbb okok között első helyen szerepel a megváltozott környezethez igazodó irányítási, szervezeti, szervezési keretek kialakításának elmulasztása, azaz annak a gyakorlatnak a makacs léte. hogy az új feltételekből elavult módszerekkel szeretnénk a sikert kipréselni. Ez pedig nem megy.

Mi, a sombereki „Béke Őre” Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet dolgozó kollektívája, a szocialista brigádok vállalásaira, az üzemi KlSZ-szer- vezet kezdeményezőkészségére alapozva a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállaljuk:

A

— a fajlagos ráfordítások csökkentése és az előállított termékek minőségének növelése mellett a mezőgazdasági termelés fokozását;

— a termelőkapacitások hatékonyabb kihasználásával

1979— 80. években az üzemi összes termelési érték változatlan áron számított 10 százalékos növelését;

— az 1979. évi termelési és pénzügyi terv teljesítése érdekében — az asztálykár okozta kiesés pótlására — az állat- tenyésztés hozamainak 11 százalékos növelését és a hiányzó takarmáhybázis másodvetésekkel és a melléktermékek hasznosításával való biztosítását;

— az állati termékek termelésének fokozása érdekében,

1980- ra a 100 ha termőterületre jutó hústermelés 800 q- ra való növelését;

— a termőföld védelme és növelése érdekében az üzemi tartalékok feltárásával az eddig nem hasznosított területek művelésbe vonását;

— a növekvő állatállomány saját termelésű takarmánnyal való ellátása érdekében takarmánygabona termelésünk 11 százalékos növelését;

— a termelés mennyiségi növelését a technológiai fegyelem további szigorításával, a ráfordítások csökkentésével és a fajlagos hozamok növelésével érjük el;

ezen belül; — 1 kg sertéshúst 3,95 kg, 1 kg baromfihúst pedig 2,30 kg alatti abrak felhasználásával állítunk elő;

— 1980-ra az egy tehénre jutó tejtermelést 12 százalékkal (4000 l-re) növeljük 40 dkg alatti abrak felhasználásával teljliterenként;

— az elmúlt három évben elért 72 q/ha kukorica termésátlagot 75 q/ha fölé emeljük;

— az üzem- és munkaszervezés további korszerűsítésével, az erkölcsi és anyagi ösztönzés eszközeinek bővítésével a várható 50 fős létszámcsökkenésből eredő kieső munkaidőalap pótlását;

— a munkaerővel való észszerű gazdálkodással a mun-* katermelékenységet 12 százalékkal emeljük, így elérjük az 1 főre jutó 400 ezer Ft-os termelési értéket;

— a termelés növelésénél kisebb ütemben növekszik az egyes termékekre felhasznált energia mennyisége;

— a háztáji és kisüzemi termelést a szervezőmunka hatékonyságának fokozásával 5 százalékkal növeljük;

— üzemi céljaink és a népgazdaság igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében továbbra is részt veszünk a termelés hatékonyságát elősegítő gazdasági együttműködésekben;

— a bemutató gazdasági tevékenységünkből fakadóan továbbra is átadjuk termelési tapasztalatainkat, az új termelési eljárások és technológiák terjesztését elősegítjük;

— az újítómozgalom és más termelési mozgalmak meghonosítását, eredményeinek széles körű alkalmazását;

— a szerződéses fegyelem további erősítése érdekében a megkötött szerződéseinkben foglaltakat maradéktalanul teljesítjük.

B

A község társadalompolitikái feladatainak megvalósításában a termelőszövetkezet továbbra is aktívan közreműködik:

— az új sombereki általános iskola építésének költségeihez

1,5 millió Ft-tal hozzájárulunk és a kivitelezési munkákat az 1979/80-as tanév megkezdése előtt befejezzük;

— 1980-ban kivitelezésre kerülő 150 személyes községi óvoda megépítését és szükség- szerű anyagi támogatását.

A termelőszövetkezeti tagok szakmai-politikai és általános műveltségének további gyarapítására különös gondot fordítunk:

— a szakmunkásképző intézetekkel közösen továbbra is szerviünk szakmai tanfolyamokat és továbbképzéseket;

— továbbra is gondoskodunk tagjaink kulturális igényeinek felkeltéséről és kielégítéséről ;

— a szabad idő kulturált és hasznos eltöltése érdekében a körzetben működő kulturális és sportintézmények működési feltételeit biztosítjuk.

Vállalásaink teljesítésével biztosítani kívánjuk 1979. évi tervünk sikeres realizálását, hozzá kívánunk járulni az V. ötéves tervben meghatározott célkitűzések maradéktalan végrehajtásához, a VI. ötéves terv jó megalapozásához és termelőszövetkezeti tagjaink élet- és munkakörülményeinek további javulásához.

Céljainkat a szövetkezeti demokrácia további kiszélesítésé- vel a dolgozó kollektívák szorgalmára, szocialista brigádjaink és fiataljaink aktív kezdeményezőkészségére alapozva törekszünk elérni.

Gaszler József tsz-elnök Szabó István párt. vez. titkára Péter Gyula KISZ-titkár

A rekkenő hőség sem akadályozta tegnap Baranyában az esedékes mezőgazdasági munkákat. A megye nyugati és északi részét végigjárva több mint félszáz gépet számoltunk meg: szalmabetakaríták, bálázók, tárgyahordók, kaszálók dolgoztak mindenütt a határban.

A szigetvári „Zrínyi” Mgtsz erő- és munkagépei a szigetvári réten a tarlómunkát végezték, az 1230 hektáros területből mindössze 100 hektár volt csak már hátra. A szalmabetakarítással, másodvetésekkel már korábban elkészültek. Az idén 180 hektáron hajdinát, 30 hektáron szóját, 10 hektáron uborkát, ugyancsak 30 hektáron pedig takarmánykeveréket vetettek a betakarítás után.

A Bikali Állami Gazdaságban tegnap szervestrágyázást végeztek. A 40 hektáros zöldbabterületen is sokan dolgoztak, a Szigetvári Konzervgyár részére szedték a zöldbabot. A szalmabetakarítással már korábban végeztek, 120 vagon került a szérűskertekbe.

Hétfőn megkezdik az őszibarack szedését is, ami 10 nappal előbb kezdett érni, mint más években. Ugyanígy van a komló

is: augusztus 1. óta szedik, pedig minden esztendőben augusztus 9-10. volt a komlószüret kezdési időpontja eddig. A komlót egyébként a jég alaposan megverte, a későbbi érésű fajtáktól várják, hogy nagyobb terméssel pótolják a kiesést.

Bikaion a halászati ágazattól remélnek az idén jó eredményt: most valamennyi tavon szűrőhalászat folyik. A májusi meleg kedvezett az ivadékoknak, eddig 15 millió darabot értékesítettek.

A Baranya megyei Tanács illetékes osztályától is kértünk tájékoztatást a nyári mezőgazda- sági munkák állásáról: eszerint a pillangósok első kaszálása még elfogadható eredményt hozott a megyében, a nagy szárazság miatt a második nagyon gyenge volt, de a becslések szerint a harmadik és negyedik pótolja majd a takarmánykiesést. A szalma begyűjtését Baranyában 83,3 százalékban, bálázását 93 százalékban elvégezték. A nyári talajmunkák 76 százalékban készek, a tarlóhántást pedig 9460 hektáron fejezték be.

A görcsönyi kastély tava