Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-04 / 212. szám

© Dunántúlt napló 1979. augusztus 4., szombat A „válási árvák” Variálható ruhák, hűvösre, kánikulára Okosan kell szeretni őket C zomorú statisztikát tett közzé a Magyar Jogász Szövetség ^ családjogi tudományos bizottsága: hazánkban évente ezer. rel nő a válások száma, s ezt az emelkedést úgy tűnik, lehetetlen megállítani. Beszédes számok tanúskodnak erről: az 1960. évihez képest a válások száma 63,76 százalékkal emelkedett, és tavaly meghaladta a 28 ezret! A szakemberek azt is feltár­ták, hogy napjainkban a há­zasságok 30 százaléka (!) bon­tóperrel végződik, és hogy a válások csupán az elmúlt évti­zedben mintegy negyedmillió kiskorú gyermeket érintettek. Versengés a szeretetért A válások számának 1960 óta „elért" 63,76 százalékos emelkedését messze meghalad­ta ugyanis a válási árvák szá­mának növekedése: 98,99 szá­zalékos volt, ha csak a felbon­tott házasságból született gyer­mekeket tekintjük. Nyilvánvaló azonban, hogy a válófelek első házasságából hozott gyermek is megsínyli a család újabb szétesését. A kívülálló ezt hihetné, hogy a gyermek, különösen a több gyermek, mindennél erősebb összetartó kapocs a szülők kö­zött. Mit mond ezzel szemben a válóperes bíró? „A kiskorú gyermek amilyen mértékben összetartja a házasfeleket, ugyanolyan mértékben szét is szakíthatja őket.” Válóperi tár­gyalásokon gyakori, hogy az anya ezzel kezdi mondanivaló­ját: „A házasságunk az első (vagy a második) gyermek szü­letése után kezdett elromla- ni..." A statisztika is erről tanúskodik: míg a gyermekte­len házasfelek válásának szá­ma az elmúlt 18 évben 22,9 százalékkal emelkedett, addig az egy gyermekeseké 85,3-mal, a két gyermekeseké 137,51- gyel(l), a három gyermekeseké 66,39-cel, a négy vagy több gyermekeseké 67,51 százalék­kal volt magasabb . . . Szociológiai felmérések tanú­sága szerint a gyermekek a válás után többnyire az anyá­nál maradnak. Jól példázzák ezt az alábbi adatok: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1976-ban 1852 házasságot fel­bontó ítélet született, s ebből 679 esetben kellett a gyerme­kek elhelyezéséről dönteni; az anya gondozásában maradtak a gyermekek 593, az apánál 81, harmadik személynél pedig 5 esetben. Nos, az elvált szülők sajná­latosan ritka esetben tudják biztosítani gyermekük harmoni­kus nevelését! Ellenkezőleg: a gyermeket is felhasználják egy­más iránti negatív érzelmeik kimutatásához, levezetéséhez. Vegyük ezt a — látszólag job­bik — esetet, amikor a volt házasfelek egymást túllicitálva „versengenek" gyermekük — vagy gyermekeik — ragaszko­dásáért, szeretetéért. Különö­sen a magukra maradt anyák­ra jellemző az a kritikátlan majomszeretet, korlátlan elné­zés, és — olykor minden józan mértéket meghaladó _ anyagi go ndoskodás, amivel felbom­lott házasságuk gyümölcsét kö­rülveszik. Hogy miért káros ez? Mert a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ugyanazok a szülők, akik semmilyen áldozattól — túlóráktól, másodállástól,, „ma­szekolástól" — nem riadnak vissza, ha gyermekük testi jólé­téről, anyagi gondozásáról van szó, szemernyi gondot sem fordítanak szemükfényének mentálhigiéniájóra, s nem ve­szik észre érzelmi élete, szemé­lyisége torzulásait. A válás utáni káros hatá­sok másik megnyilvánulása az, amikor a gondozó szülő a má­sik szülő — s méginkább an­nak új családja — ellen neveli a gyermeket. Talán ezzel okoz­za az anya vagy az apa a gyer­mek személyiségének fejlődésé­ben a legnagyobb kárt, a leg­súlyosabb torzulást. Milyen ér­zelemvilága lesz vajon annak a gyereknek, aki az apját csak „gazembernek", féltestvéreit pedig „fattyúknak" hallja em­legetni édesanyjától? Kit tisz­teljen még az életben az a serdülő, akinek elvált anyjára tíz becsületsértési perhez ele­gendő mocskot-rágalmat szór­nak gondozásával megbízott apai nagyszülei?! A tartásdíj iránti keresetek, a láthatási perek, a gyermek- elhelyezés körüli meg-megújuló bírósági procedúrák magas száma arra mutat: keveset tet­tünk — vagy csak nem volt fo­ganatja? — a kulturált válá­sokért és a válás utáni kapcso­latok normalizálásáért? Pedig az ár, amit fizetünk ezért, óriási: gyermekeink lelki béké­je, kedélyállapota. Pótolni a másikat Nem lenne valósághű a kép, ha elhallgatnánk, hogy a tár­sadalom megkülönböztetett fi­gyelemmel, maximális gondos­kodással övezi a gyermekét egyedül nevelő szülőt. Ez is közrejátszik bizonyára abban, hogy nem minden elvált szülő gyermekét kell állami gondo­zásba venni, „elparentálni". Szinte minden munkahelyen ta­lálni férfi módra helytálló anyákat, akik egyedül is igazi otthont képesek nyújtani gyer­meküknek, vagy áldozatkész apákat, akik igyekeznek az anyát is pótolni fiuknak, lányuk­nak. Egyet azonban tudni kell: az elvált szülők gyermeke sebet kapott, sérülékenyebb, mint a többi. Törődni is másképpen kell hát vele! Nyíri Éva Blúzzal viselhető modellek Kevés ruhával kényelmesebb és kellemesebb a nyaralás, mint sok felesleges holmival nehezítve még a csomagolási gondokat is. Mostanában oly bizonytalan nyár megköveteli, hogy meleg holmikat éppen olyan mennyiségben vigyünk magunkkal, mint a kánikulára valókat. ^Ezért ügyesen, meg­fontoltan kell készülődni. Na­gyon praktikusak o többféle­képpen hordható ruhák. Ezek­ből közlünk néhányat muta­tóba. © Szoknya, amely strandra vagy akár sétára is olkalmas. A vállpántok legom bolhátok. Ha szoknyaként viseljük, bár­milyen pulóver vagy blúz meg­felelő hozzá. Rajzunkon hím­zett „száda" blúz látható. Bo­káig ér a fodros, színes, pasz- polos szoknya. Ha ruhának viseljük vállpántokkal, akkora hossza a térdet takarja. így is lehet alá blúzt vagy pamut pulcsit hordani. OTT­HON CSA­LÁD Folttlsztitás Vériolt: a friss vérfoltot hi­deg vízben azonnal kimossuk, a vízbe tegyünk sót. A régi vérfoltot több órán át áztassuk hideg vízben BIOPON-ban. A HEXENMEISTER sorozatban kapható vérfolt eltávolító szer is. Tintalolt: a friss tintafoltot azonnal beszórjuk sóval, majd pár perc múlva szintetikus mo­sószeres vízben kimossuk. A HEXENMEISTER-sorozatban .tintafolt eltávolítására is kap­ható speciális folttisztító szer. © Kötényt mutatunk be, könnyű pamut-batiszt anyag­ból, a dereka több soros gu­mizással készül elvágás nél­kül. Erősen húzott és így a szoknya része is igen mutatós. Kánikularuhaként jól szolgál; akkor is csinos, ha jersey­Ahhoz, hogy kiegyensúlyozot­tan, nyugodtan tudjuk ellátni majd munkánkat, teendőinket, megfelelő mennyiségű alvásra van szükségünk. Minden élet­kornak megvan az alvásszük­séglete, ami attól függ, hogy az idegrendszer milyen fejlett, milyen a teherbíró képessége. bői készült és élénk színű blúzt hordunk hozzá. Derékban a húzás tetején zsinórból készült övét is viselhetünk. © Lenvászonruha az ún. „kislány” formában. A mell felett apró szegőzések nem­Az idegrendszer teherbírása csecsemőkorban a legfejletle­nebb, ezért alszanak olyan so­kat a csecsemők. Ahogy fejlőd­nek és az idegrendszer teher­bíróképessége is növekszik, úgy egyre kevesebbet alszanak a csecsemők. Az újszülöttek az etetések­től eltekintve szinte az egész napot átalusszák. Néhány he­tes korban, mikor már érdek­lődnek a külvilág iránt, alvás­igényük 20—21 órára csökken. A csecsemőkor végén 16—17 óra az alvásidő. Az egészséges gyerek alvás közben nyugodt, ha nyugtalanságot veszünk észre, feltétlenül keressük meg az okát. Persze ahhoz, hogy nyugodtan aludjon a csecsemő, megfelelő körülményeket kell teremtenünk. Lehetőleg tartsuk be a rendszerességet, mindig ugyanabban az időben etes­sünk, hogy a megszokott idő­ben tudjuk lefektetni a csecse­mőt. Nappal nem szükséges a besötétítés, ha első perctől kezdve így szoktatjuk a gyere­ket, akkor megszokja, hogy nappal világosban alszik el, este pedig sötétben. Előfordul, hogy egyéves kor után a gye­rekek félnek este a sötétben, ilyenkor hagyjuk nyitva egy ki­csit az ajtót, már az is meg­nyugtatja őket. A csecsemő­nek mindig legyen külön ágya. Ha a gyerek egészséges, rend­szerességre szoktatott, nyugod­tan alszik el és magától ébred fel. Nincs szükség különböző altatási módszerekre, dajkálás- ra. csők a megfelelő bőséget biztosítják, hanem díszítésként is szolgálnak. A karkivágásba lyuggatott hímzéssel készült fodor elegáns hatást kölcsö­nöz a ruhának. Ehhez a mo­dellhez is felvehetünk pulóvert vagy blúzt. Gyors vacsorák Könnyen, gyorsan és arány­lag olcsón előállíthotó vacso­rák receptjei: Töpörtyűkrém: Hozzávalók: 1/4 kiló töpörtyű, 3 kemény tojás, kis fej hagyma, só, pap­rika vagy Piros arany, bors, 5 deka szalonna, mustár. Az apró kockára vágott szalonnát, a hagymát megpi­rítjuk, majd a töpörtyűvel és a tojásokkal együtt finomra ledaráljuk. Tetszés szerint sóz­zuk, borsozzuk, kevés Piros aranyat vagy piros paprikát, egy kis mustárt teszünk hozzá, és jól összekeverjük. Kenyérre kenve zöldpaprikával, para­dicsommal tápláló vocsora. Hamis túrósgombóc: Hozzá­valók: 1/2 liter aludttej, 15 de­ka búzadara, 1 egész tojás, zsemlyemorzso, kevés zsír. A fél liter aludttejet kevés sóval felforraljuk. Belecsurga­tunk 15 deka búzadarát (de­cinként 3 dekát), hozzákeve­rünk egy felvert egész tojást és megfőzzük. Ha kihűlt, a megpirított zsemlyemorzsába a kézzel megformált gombó­cokat beleforgatjuk. Magyaros tojáspörkölt: Hoz­závalók: 10 deka hagyma, 4 deka zsír, piros paprika, só, 5 tojás, 2 deci tejfel, bors. A vöröshagymát megreszel­jük és zsírban, kevés víz hoz­záadásával zsírjára pároljuk, majd piros paprikát szórunk rá. A főzőlapról lehúzva elke­verjük (nehogy a paprika meg­égjen) és gyorsan a tojásokat egyenként feltörve a zsírba en. gedjük. Ezután leöntjük tej­fellel, megszórjuk kevés bors­sal, sóval és lassú tűznél meg­főzzük a tojásokat keverés nélkül. Az edényt időnként megrázzuk, hogy ne süljön le. Apró galuskával vagy petre­zselymes rizzsel tálaljuk. Bár­milyen salátát is adhatunk hozzá. „Gazdálkodj okosan!” K edves játéka ez kiseb­beknek, nagyobbak­nak egyaránt, gyak­ran a család felnőttéi is jól szórakoznak vele. Tervezni, okoskodni, számolni, speku­lálni kell ahhoz, hogy nyer­tes lehessen a játékos. De vajon hányán játsszák jól az életben az okos gaz­dálkodást? Hányán terveznek jól, és hányán tudják azt meg is valósítani, omit el­képzelnek? Tanítónői munkám során nagyon érdekes tapasztala­tokat szereztem. A gyerme­kek ellátottsága, gondozott- sága, az otthonok rendje, az életmód nogyon sokszor nem tükrözte a szülők kereseti kimutatása szerinti jövedel­met. Az ötgyermekes P. család­ban csak az édesapa kere­sett. Gyermekeik közül kettőt tanítottam, de mindet ismer­tem. Rendesek, tiszták vol­tak, és sohasem mentették magukat azzal — ha be kel­lett fizetni kirándulásra vagy más programra —, hogy „anyukának nincs pénze”. Mindig volt mindenre. Igaz, nem banánt hoztak tízóraira, de a vajas kifli mellett min­dig volt egy ólma vagy 2—3 szem retek. Az apa nem járt el kocsmázni, a családdal érezte jól magát. Egyszer megkérdeztem az édesanyát, hogyan tud ilyen jól gazdál­kodni. Akkor elmondta ne­kem, hogy a férje az utolsó fillérig hozaadja a kerese­tét, közösen megbeszélnek mindent, de a pénzt ő — az asszony — kezeli. A B. családnak csak egyetlen gyermeke volt, és mindkét szülő dolgozott. Na­gyon jól kerestek, de a kis­fiú csak hébe-hóba hozott tízórait, holmija elhanyagolt, hiányos volt. Hol az anya, hol az apa jött el a gyer­mekért, mindkettő mindig szesz szagú volt és rendetlen. Az otthonuk is elhanyagolt. Popírforma szerint több mint kétszeresét keresték a P. család jövedelmének. De sokszor gondoltam arra, mennyi mindent tudna elő­teremteni ebből a szép ősz- szegből az az ügyes asz- szonyka. B.-éknél nem volt tervezés. Mint az asszonyka mesélte: egy helyre leteszik a fizetést egy kis dobozba, és melyiküknek mikor kell, akkor kivesz belőle, ameny- nyit akar. „Ketten dolgozunk érte — tette hozzá —, ketten is költjük el!” Ez rendben is lenne, de nem akármire, terv nélkül és megbeszélés nélkül. A helyes és jó családi gazdálkodásra, arro, hogy ki kezelje a pénzt, nehéz tanácsot adni, mert esete válogatja, hogy melyik a leg­eredményesebb módszer. A legrosszabb az, amit B.- éknél láttam, hogy a közösre „rójár" mindkét fél, amíg a „készlet tart”. Ezt még az egyedül élő kereső sem te­heti meg, mert teljesen be­osztás nélkül nem lehet ered­ményesen gazdálkodni. A legnagyobb baj az, hogy a -fiatalok, amikor összeke­rülnek, nem ismerik eléggé egymást, nem tudják, melyi­kük is lenne érettebb, alkal­masabb a „gazdasági veze- tés"-re. Mindegyikük félti a jogait, és nem akar anyagi függőségbe kerülni a másik­kal szemben. Ezért oztán vagy azt választják, hogy mindenki a saját keresetéből gazdálkodik, vagy a közösből vehet szabadon. Mindkét módszer egész kis vagyonok pazorlását, elaprózását je­lenti. Nehéz valamiféle receptet adni, hogy ki kezelje a pénzt, de az életben az tapasztal­ható, hogy a közös tervezés mellett egy kézben kell len­nie a családi kasszának. Nem határozható meg, hogy a férj legyen-e a „pénztá­ros" vagy a feleség. Kettő­jük közül az, aki jobban tud bánni a pénzzel, és több ér­zéke van a jó gazdálkodás­hoz. Dr. Gergely Károlyné Mennyit aludjon a csecsemő? A védőnő tanácsolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom