Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-31 / 238. szám

1979. augusztus 31., péntek Dunántúlt napló 3 Közösen az úttörőszövelség céljainak megvalósításáért E z év áprilisában rendezték meg Kecskeméten az út- törővezetök VII. országos konferenciáját. E fórum összegezte az elmúlt években végzett munka ered­ményeit, feltárta gondjait, problémáit és meghatározta az úttörőszövetség helyét, szerepét, a mozgalmi munka tovább­fejlesztésének irányát és konkrét teendőit. A konferencia dokumentumaiból egyértelműen kitűnik; hogy a Magyar Úttörők Szövetsége ideológiailag, politi­kailag elkötelezett szervezet, a párt gyermekszervezete. Eb­ből fakadóan a szövetség alapvető kötelességének tartja a párt programnyilatkozatában megfogalmazott szocialista elkötelezettségű, közösségi és közéleti ember formálásához való hozzájárulását A közösségi, közéleti tevékenység ni|fygdi)asok a Dohánygyárban Ahhoz, hogy majd a holnap ifjai, felnőttéi kellő felelősséget érezzenek munkahelyük, lakóhe­lyük ügyei iránt, már az általá­nos iskolában biztosítani kell, hogy az úttörők részt vegyenek a mai „munkahely” és lakóhely életének alakításában, hagyo­mányainak ápolásában. Ehhez az úttörőszövetségnek olyan programokat kell biztosítani, amelyek ösztönzikxq gyerekeket a közéleti-politikai Ismeretszer­zésre és gyakorlásra. Az eddi­gieknél jobban kell biztosítani az úttörőközösségeknek, hogy saját maguk alakíthassák éle­tüket. Nagyobb önállósággal választhassák vezetőiket, tiszt­ségviselőiket, szervezhessék bel­ső ügyeiket és reagálhassanak a közösség, valamint annak tag­jait foglalkoztató kérdésekre, gondokra. Az úttörőcsapatok segítsék, hogy a tanulók mind aktívabban vegyenek részt az iskolák demokratikus légköré­nek alakításában. Működjenek közre az iskolák rendjének, fe. gyeimének, hagyományainak ki­alakításában, megtartásának A szocialista életforma, élet­mód megvalósításának célja és mind szélesebb körű gyakorlati érvényesülése parancsolóvá te­szi, hogy a gyermekek körében is foglalkozzunk e kérdéssel. A szövetség célkitűzéseiből világo­san kitűnik, hogy a gyermekkö­zösségek életében, a gyermekek egymás közti és a felnőttekkel való kapcsolatában nagyobb fi­gyelmet kell fordítani szocia­lista emberi viszonyok, a szo­cialista erkölcs megalapozásá­ra. El kell érni, hogy az úttörő­közösségekben kiemelt és érté­kelt feladat legyen az egymás tisztelete, megbecsülése, segí­tése és a szülőkkel, a nevelők­kel, a felnőttekkel szemben ta­núsított tiszteletteljes magatar­tás, a közösségért érzett fele­lősség. Szorgalmaznunk kell, Tanulni, dolgozni, A gyermekekben a felnőtt korú helytálláshoz már az iskolás korban tudatosítani kell a mun­ka és az ember együvétartozá- sát. Mivel az ő legfontosabb feladatuk a tanulás, természe­tes, hogy a mozgalomban is er­re az alapvető kötelességre kell ösztönözni. A tanulás szorgal­mazásával a szövetség nem az ötösök mindenhatóságát akarja hangsúlyozni, hanem a képes­ség szerinti, becsületes munka erkölcsi rangját erősíteni. A csapatok életének fontos eleme a rendszeres közhasznú társadalmi munka, az időszakos termelő tevékenység. E munkák­nak nem lebecsülendő a nép- gazdasági haszna, de ennél még nagyobb az erkölcsi jelen­tősége. A konkrét munkavég­zés mellett a csapatok életé­ben nagyobb teret kell adni a munkával létrehozott értékek vé­delmének, megóvásának. Az út­megszervezésében és ellenőr­zésében. Céltudatosabban kell töre­kedni a lakóhely történetének, jelenének és jövőjének megis­mertetésére is. Szükséges az út­törőket jobban bekapcsolni a lakóhely politikai eseményei­be, de nemcsak műsoradó­ként, virágcsokrot átadóként — bár erre is szükség van — ha­nem politikai' „tényezőként” is számolni kell velük. Megyénk sajátos település- szerkezete miatt külön is cél­szerű szólni.a körzeti iskolák­ban működő úttörőcsapatok programjáról. Úgy vélem, hogy a bejáró tanulók, főként a messzebbről utazók mozgalmi tevékenységének segítése na­gyobb figyelmet, több differen­ciálást igényel. Helyes, azt is megvizsgálni, hogy hol indo­kolt és lehetséges — termé­szetesen az érintett gyermekek véleményét messzemenően fi­gyelembe véve — lakóterületi, társközségi úttörőközösségeket szervezni, működtetni. hogy élő erkölcsi követelmény legyen az igazság képviselete, a felelőtlenség, a közömbös­ség, a figyelmetlenség elítélé­se. Időszerű feladattá vált a gyermekek közti durva hang­nem, trágár beszéd elleni kö­vetkezetes fellépés is. Tudom, hogy a gyermekekkel zemben támasztott ilyen köve- elmény-rendszer olvastán fel­merült a felnőttek ezirányú ma­gatartásának kérdése, ami — enyhén szólva — nem mindig példamutató. A kérdés felvetése jogos, mert van benne igaz­ság. De az érem egyik oldala nem homályosíthatja el a má­sik oldalon lévő azon tetteket, szemléletmódot, magatartást, az újat hordozó szocialista életmódot, aminek társadalmi méretekben való szélesedése elvitathatatlan. játszani törőcsapatok segítsék elő az is­kolai és lakóhelyi kultúra fej­lesztését, a társadalmi, a közös tulajdonért érzett felelősség növelését. A gyermekek életében a ta­nulás és munka mellett nagy szerepe van a játéknak, a test­edzésnek, a mozgásnak. Ebből fakad az a feladatunk, hogy segítsük az őrsök, rajok prog­ramját olyanná tenni, amely ki­elégíti a gyermekek természetes mozgásigényét A szövetségben nagy hagyo­mánya van a táborozásnak, ami felejthetetlen élményt biztosit a résztvevőknek. Ennek feltéte­lei a szülők nagyobb áldozat- vállalásával, a tanácsok és a patronáló szervek segítségével biztosítható. A romantikus em­lékek gazdagításához sok lehe­tőséget kínálnak a meglévő gyermeküdülők is, ha program­jukat továbbfejlesztjük, ha az úttörőtáborok tapasztalatait job­ban hasznosítjuk. Egy célért Az úttörőszövetség növekvő ereje, befolyása ellenére sem képes egyedül valóraváltani a kitűzött célokat. Az eredmé­nyes munkához nélkülözhetet­len a gyermek neveléséért fe­lelős iskola, család és a külön­böző funkciót betöltő állami, társadalmi szervek kezdemé­nyező támogatósa, együttmű­ködése. A megyei pártbizottság ifjú­ságpolitikai munkabizottsága a közelmúltban fogadta el a gyér. mekkorosztály nevelésében részt vevő néhány szerv, szervezet feladataira vonatkozó ajánlá­sait, melyek összhangban van­nak a konferencia célkitűzései­vel. A munkabizottság abból indult ki, hogy a pártirányítás hatékonysága nagyban befolyá­solja az úttörőmunka eredmé­nyességét. Ezért a pártszerve­zetek feladatává tette a csa­patok munkájának állandó fi­gyelemmel kísérését; annak biztosítását, hogy a helyi ál­lami és társadalmi szervek programjai tartalmazzák a gyer­mekkorosztály nevelésével kap­csolatos tennivalókat. Iskolák és üzemek A KISZ-életre való felkészí­tésben, a két szervezet közti élő, folyamatos kapcsolat biz­tosításában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a csapa­tokban dolgozó ifjúvezetők. A lassú növekedés ellenére még korántsem dolgozik annyi KISZ-es az úttörőközösségek­ben, amennyi a nevelő mun­ka szempontjából kívánatos len­ne. A gyermekek nevelésében szerteágazó feladatai vannak a tanácsi szerveknek, különö­sen a művelődésügyi szakem­bereknek. De az eddigieknél szervezetebbé, tartalmasabbá kell tenni a közművelődési in­tézmények és az úttörőcsapa­tok azonos célú feladatainak összehangolását is. A szakszervezeteknek jelentős befolyásuk van a gyermekkö­zösségek és az üzemek, intéz­mények kapcsolatrendszerének fejlesztésében. A szakszervezeti szervek, aktivisták sokat tehet­nek azért, hogy az üzemek és iskolák közti kapcsolat — a nélkülözhetetlen anyagi támo­gatáson túl — sokszínűbbé váljon. A hazafias népfrontbi­zottságok erősítsék a szülők­ben az úttörőmunkához való he­lyes viszony, magatartásmód kialakítását. Segítsék a gyer­mekek lakóhelyhez kötődésének erősítését. Helyeseljük a HNF-bizottsá- gok közreműködését a társa­dalmi munka feltételeinek meg­teremtésében, az úttörők kör­nyezetvédelmi feladatok meg­valósításába való bevonását. Sokat tehetnek a társközségi úttörőélet feltételeinek kialakí­tásában, az egyedül élő öre­gek hétköznapjainak a gyerme­kek közreműködésével való szebbé tételében. A család szerepe Nevelési céljaink megvaló­sításában nélkülözhetetlen a család szerepe. Jelentős mun­kát végeznek a fegyveres erők és testületek, a Honvédelmi Szövetség, a Vöröskereszt, a sportegyesületek, a tűzoltótes­tületek. Tevékenységükre nincs módom kitérni. Annyit azonban jelezhetek, hogy segítségükre, felelősségteljes munkájukra a jövőben még inkább számít a párt, az úttörőszövetség. Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese Békesség a munkában, példamutatás a fiatalabb nemzedéknek Kicsit hitetlenkedve olvastam a Pécsi Dohánygyár üzemi lapjában a tudósítást; türel­metlenséggel jelentkeznek a nyugdíjasok, hogy ebben az évben is részt kérjenek a do­hányválogatás munkájából. Ügyön miért sietnének olyan nagyon? — tettem fel magam­ban a kérdést. A pénzért? Vagy csak a tudósítás szerző­je fogalmazott túlzottan lelke­sen? Annyi tény: a híres-neves hevesi dohány, az eredeti amerikai minőségével veteke­dő magyar termés válogatása fontos és főleg népgazdosági- lag hasznos munka. Nos, erre vállalkozott a sok idős mun­kás, akik most csendben üldö­gélnek a Pécsi Dohánygyár egyébként raktárnak használt helyiségében. • A terem is öreg már. Hor­váth Tiborné műszakvezető — a nyugdíjasok Erzsikéje < —•, szerint o dohánygyárral egy­idős, vagyis 1912-ben készül­hetett. Most 200 luxos, a nap­világnak megfelelő fényerő és nagy teljesítményű porelszívó ■működése mellett több mint 40 idős ember, közkeletű kifeje­zéssel élve: aktív nyugdíjas dolgozik itt, három-négy hó­napon keresztül. Madár Gizella — filigrán, az erős szemüveg mögött is vidám tekintetű néni — már két éves volt, amikor az em­lített raktárépületen o kőmű­vesek szorgoskodtak. A do­hánygyár nyugdíjasa és az asztalt körbeülök között első­ként kezdte a munkát az üzemben. Még 1944-ben, mint ahogy — amint ezt a lehető­ség kínálta — elsőként jelent­kezett a dohányválogatók kö­zé is. — Profik vagyunk — mond­A Pécsi Ipari Vásár már bezárt, de a Pécsi Nyári Színház rendezvénysoro­zata még csábította a vendégeket, amikor az esemé­nyek szálláshely-hátterét vizs­gáltuk. Cikkünket Janus-arcú következtetéssel zártuk: nagy kár, hogy nem tudjuk idejeko­rán országosan propagálni a nagyobb vendégvonzás érdeké­ben a jövő évi programokat, de jó is, hogy nem tudjuk még propagálni, hiszen a több ven­dég elhelyezése több megold­hatatlan gonddal járna. Szóval kevés a szálláshely Pécsett. Nem új a megállapítás, és még évekig időszerű lesz, mint az alábbiakból is kitűnik. Ma már semmi jelentősége nincs, mégis leírjuk. Annak ide­jén — még 1975-ben vagy előt­te — úgy volt hogy 1975 vé­gén megnyílik az új Pannónia Szálló és néhány hónappal utóbb bezár a régi. A körül­mények következtében a dol­gok felcserélődtek. A régi Pan­nóniát be kellett zárni 1976 ja­nuárjában, de az újat csak au­gusztusban nyithatták meg. An­nak idején, amikor a régi Pan­nóniát bezárták, az esedékes felújítás 1980 végi befejezésé­ben reménykedtek. Hogy ez mennyire komoly volt, azt bizo­nyítja, hogy 1976 második felé­ben a PTV már leszállította a kész kiviteli tervet. Hanem az­tán pénzügyi nehézségek me­ja, kék szeme vidáman csillog —, akik itt ülünk. Tudja, hogy egész jól lehet keresni ezzel a munkával? És hogy milyen jól jön a nyugdíj mellé az a pénz! Ezt mondja Burán Albertné is. A 2400 forint nyugdíja mel­lé 2500 forintot keres meg ez­zel a munkával. Az öt idős asszony között csak ketten vannak, akik nem a gyárból mentek nyugdíjba, egyikük Barkutl Károlyné, szé­pen fogalmazta meg munkája értelmét. — Hatvanhat éves vagyok, s korábban csak ritkán dol­goztam munkahelyen. Majd­nem mindig a háztartásom kötött le. Beköltöztem Abali- getről Pécsre, és ggy nyáron nagyon egyedül éreztem ma­gam, unatkoztam. Megláttam o hirdetést a Dunántúli Nap­lóban, eljöttem. Nagyon örü­lök, hogy így döntöttem. Meg­nyugtató számomra, hogy akár el is tudnám magam tartani. Másrészt, amióta itt vagyok, barátnéim között, nem érzem magam öregnek, mint a csa­ládban. Itt, ezek a kedves asszonyok között feléledtem . . . öt osztályba válogatják a dohányleveleket, ebben az év­ben 300 tonnát. Szolagrend- szerben dolgoznak, reggel 'há­romnegyed hattól délután há­romnegyed kettőig. Hogy nem pontosan órakor kezdenek, ón­nak egy fiatalabb „tényleges” kissé hebehurgya megjegyzése volt az oka: Mit keresnek — kérdezte — a vénlányok a fürdőben? A „vénlányok” nem akarnak zavarni, hát közös rültek fel, majd a kivitelezői kapacitás is elúszott, s ezzel az égetően fontos szálloda felújí­tása körül is minden elcsende­sedett. Legfrissebb értesülésünk sze­rint a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat 1980 második felében szeretné megkezdeni a felújítást. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalattal megvan már az erre vonatko­zó elvi megállapodás, a szer­ződés azonban még nincs meg. A Hungar-Hotels most már mindenesetre pontot akar ten­ni a régóta húzódó ügy végére, s a következő években az új beruházások mellett szálloda- hálózatában ezt az egyetlen nagy rekonstrukciót tervezi. A befejezés még eléggé bizony­talan: 1983-as vagy 1984-es befejezést szeretnének. Persze, ez csak kevéssé fog javítani Pécs szállodaheTyzetén, hiszen utána indulna a Nádor Szálló ugyancsak időszerű felújítása. Egy bejegyzés a naptárban augusztus 27-re: „Pécsi motel megegyezéssel előbbre hozták a munkakezdés időpontját „Úgyis itt vagyunk már fél hatkor!” Közös kirándulás emlékét idézik. „Szolnokon megnézhet­tük azt is, hova kerül mun­kánk végeredménye.” — Tényleg az volt a kirán­dulásunk egyik célja— mondja Horváth Tiborné, aki a gyár pártvezetősége titkárának a helyettese is —, mert úgy gon­doltam, hogy meg kell ismer­niük az idős embereknek a munkafolyamat egészét. Ezek az idős emberek valóban nagy örömmel dolgoznak és nagyon jól. Szívesen kötik le magukat a rendszeres munkavégzéssel, és egy szakember ennek ma­gyarázatául többek között a hagyományos munkaerkölcsö­ket is említi. Szívesen dolgoz­nak az eredményért, és amit ők beszélgetésünk alatt több­ször is hangsúlyoztak: a kö­zösség kedvéért Ha nem vállalnák ezt a munkát, gondban lenne a pé­csi dohányipar. Külön munká­sokat a válogatásra nem tud- nok biztosítani, így csak a nyugdíjasokhoz fordulhatnak. Az eredmény a vártnál is jobb lett, s hovatovább az idős em­berek között is kialakul egy törzsgárda, akik minden évben részt vesznek ebben a munká­ban. — így igaz! Jövőre is... — teszik hozzá mindahányon: Madár Gizella, Pallós István­ná, Burán Albertné, Barkuti Károlyné, Nébel Károlyné. indul”. A Mecsek Tourist a Sző­lőskert mellett, a Szegfű utca és az Asztalos János út közöt­ti területen új motel építését tervezi. Amilfor az említett be­jegyzés valamikor májusban megszületett, akkor valóban úgy látszott, hogy augusztus végén indul a munka, hiszen július közepén várták a Bara- nyatervtől a kiviteli terv szállí­tását. Nos, a munka nem in­dult meg, mert a terv különbö­ző egyeztetési problémák miatt csak augusztus végére készüli el. Aligha hihető azonban, hogy ez a kezdeti másfél hóna­pos késedelem a továbbiakban komolyabb problémákat okoz­na (hacsak itt-ott nem fejelik még meg), hiszen eleve azza. számolnak, hogy a 112 szemé­lyes teraszos elrendezésű mo­tel 1982-re készülne el. Amire tehát számíthatunk: három-négy év múlva az új mo­telnek ez a 112 férőhelye ja­víthat Pécs száíláshelyzetén. H. I. Szocialista módon élni, dolgozni M. A. Mikor javul a pécsi szálláshelyzet? Jövőre kezdik a régi Pannónia felújítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom