Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-30 / 237. szám
6 Dunántúli napló 1979. augusztus 30., csütörtök A baranyai iskolaépítések Jelene és Jövője f J. ■ggf lé» V -- í ^ | jP*''-"* JtT’I • i VJP^ M 1 Hspwiw.: .jfpfffA^lN Berendezik az átalakított szederkényi napközit Elegendő tanszer A jól sikerült előszezoni kedvezményes vásár után a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint változatlanul bőséges a tanszerkínálot, annál is inkább, mert folyamatosan, rendben érkeznek a hazai árualapot kiegészítő, hiányt pótló importszállítmányok. A középiskolások részére szükséges 1,9 millió, negyvenlapos kockás füzetből is már 1,4 milliót megkapott a kiskereskedelem Romániából, Szolnok, Nógrád, Heves és Borsod megyébe a jövő héten kerül a közvetlenül a PIÉRT lerakótokba diszponált importfüzet-szállít- mány. Az üzletekbe augusztus elejétől román, dán, NSZK és olasz gyurma került. Igény és kapacitás II társadalmi összefogás fö iránya: ált. iskolai tantermek, napközik Honismereti gyűjtemény Megőrzik a múlt értékeit Mozsgón Többször olvashattunk az el- ‘ múlt időszakban Baranya közoktatásának helyzetéről. A megyei tanács és a vb ülésén ismételten felvetődött az a probléma, hogy Baranya, de főként Pécs kedvezőtlen helyzetberf van az iskolaépítést, iskolabővítést illetőleg, mert noha meg- kaptc a kellő anyagi erőforrást, nincs elég kivitelező a tervezett munkákra. Az iskoláskorú gyermekek létszáma ugyanakkor hatezerrel növekedik a következő években, tehát több új tanteremre, iskolára lenne szükség. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi illetve tervosztályán arra kerestünk választ, mi várható iskola- fejlesztés ügyében 1980-ig, illetve mi az, amit csak a következő ötéves tervben, 1980 után lehet megvalósítani. Vidéken kedvezőbb Mint Dorosits Józseftői, a művelődésügyi osztály beruházási főelőadójától megtudtuk, Baranyában szinte állandósult az a helyzet, hogy a tervezett munkákat nem győzik kivitelezői kapacitással. Ez' vált nyilvánvalóvá 1978 végére is, csakhogy akkor már nem lehetett változtatni a terveken, a kivitelező ugyanis már másutt kötelezte él magát, [gy több millió forintot tesz ki az az ösz- szeg, amit kivitelező híján a megye oktatásügye nem tud felhasználni. A fennálló rendelkezések értelmében ez a pénz nem vihető át a következő ötéves tervre, a feladatok viszont áthúzódnak. Elsősorban a Pécsre tervezett fejlesztésekre nincs elegendő építőipari kapacitás. Ugyanakkor nehéz kimondani, hogy többet terveztek a városra a teljesítbetőnél, hiszen nagyon hiányzik jó néhány iskola. Mindenesetre a tervek, a rendelkezésre álló pénz és a kivitelezői kapacitás nincs összhangban. Hozzá kell tenni, hogy Baranyában, mint aprófalvas megyében, fokozottan jelentkezik ez a probléma: sok iskolát kellett gazdasági, pedagógiai okokból megszüntetni, többet a tervezettnél. A körzetközpontokban pedig új tantermekre," napközire van ezzel párhuzamosan szükség. Vidéken azonban vannak olyan költségvetési üzemek, például Kétújfalun, Bolyban, Szederkényben, Du- naszekcsőn, Villányban, Bere- menden, Szentlászlón, melyek hajlandók vállalni nemcsak a kisebb oktatásügyi beruházásokat, hanem egy-egy tornaterem építését is. Ennélfogva a vidékre tervezett építések aránylag jól állnak a megyében. A legnagyobb problémát Pécsett tapasztalni. Itt van lemaradás, ezekből a feladatokból húzódik át a hatodik ötéves terv időszakára többek között a pécsi nevelési központ befejezése. Első huszonnégy tantermét mostanában adják át, a következő huszonnégyet jövőre, s teljes egészében 1980 helyett 1982-ben készül el az objektum. 1980 helyett a következő évre csúszik át a régen várt 16 osztályos szakmunkásképző átadása. így várat magára a Művészeti Szakközépiskola is, amit 1980-ban kezdenek építeni, holott ekkorra tervezték a befejezését. Vidéken is van azért csúszás — a következő ötéves tervben készülhet csak el a mohácsi és a siklósi 12 tantermes általános iskola. — Nem lehet a holnap feladatait a tegnap kapacitásából megoldani j- fogalmaz az adott helyzetben Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács tervosztályának vezetője. — Gondosabb tervezésre, előkészítésre kell most, a .hatodik ötéves terv előtt koncentrálnunk. A kivitelező vállalatok munkamegosztásában pedig jobban kell érvényesíteni az oktatásügy igényeit, hiszen a lakás mellett az iskola, az óvoda, a napközi is az alapellátáshoz tartozik. Ez elsősorban Pécsre vonatkozik. Viszont a pécsi üzemeknek is fel kellene figyelniük olyan vidéki kezdeményezésekre, mint például a sombereki iskolaépítés: ehhez pár százezer "forintot adott a megye, viszont több millió forinttal és kivitelezői kapacitással állt az ügy mellé a helyi tsz. Bizonyos, hogy a következő ötéves tervben is nagy összefogás várható az üzemek részéről a gyerekek érdekében — ezt pedig általános iskolák, tantermek, napközik építésére kell fordítani. Amikor pedig megépül az oktatási intézmény, várjuk a társadalmi segítséget a fenntartás idejére is — így lenne valóban támogatás a támogatás. Keresni a megoldást Keresni kell az olcsó megoldásokat. Miért nem épülnek például típustervek szerint az iskolák, ahogyan az korábbi időszakokban tapasztalható volt? A várható demográfiai hullám a nyolcvanas évek közepére hullámvölgybe ér, így most az átmeneti megoldásokat is keresni kell: oktatási célra kell felhasználni például a művelődési otthonok helyiségeit. A jelenlegi demográfiai helyzetben a tegnap és a ma elmaradásait csak úgy tudjuk pótolni, ha nagy összefogással, gondos tervezéssel azokba a központokba irányítjuk az energiákat, ahol a helyi erőfeszítések is segítik a feladatok megoldását, és ahol hosszú távon szükség van a korszerű iskola- épületekre. Gállos Orsolya Gyönyörű védett fasor adja meg Mozsgó központjának a hangulatát. Itt vezet el az út a kastély — ma szociális otthon —, a templom mellett, szépen rendbentartott házaktól szegélyezve. Időben sikerült megmenteni a fáikat a rájuk emelt fejszéktől, s természetvédelmi területet jelez a tábla a kastély parkjában is. A hajdani Batthyány-birtokon, a hársfasor végében állnak még a régi cselédházak, melyek körül 1740 táján alakult ki a mostani falumag. Ezen épületek megtartására figyelt fel idejében a mozsgóiak honismereti szakköre, s annak vezetője, Lengyeltóti János, ötven esztendőt töltött el ebben a községben János bácsi. Volt a falu tanítója, az iskola igazgatója, s o népművelés ügyvezetője. 1977-ben ment nyugdíjba a művelődési ház éléről. A Mozsgón töltött félszázadról beszédesen vall a községnek és körzetének honismereti gyűjteménye, amely az egyik 18. századbeli cselédházban kapott helyet. 1978- ban kapta meg az épületet a szakkör, még laknak benne, de ahogy kiürülnek a lakások, bővülhet tovább a gyűjtemény. összesen nyolc helyisége lesz a mostani négy helyett, s az épület végén kialakítják majd a gondnok, illetve a művelődési ház igazgatójának lakását. A ház ugyanis az udvar rendezésével kinyitható a művelődési otthon felé, a két objektum egy kulturális komplexumot ad majd idővel. A folumúzeum és a művelődési ház, a volt cselédlakás, illetve a Batthyányak 18. századi lóistállója ... Hosszú tehát az út, amit a mozsgóiak máig megtettek, és a Lengyeltóti János által megszervezett honismereti gyűjtemény éppen erre oz útra akarja figyelmeztetni az ottla- kókat és a máshonnan idelátogató vendégeket — a falumúzeum ugyanis megtekinthető bárki számára. Eke, jelölőfa, 150 éves kocsmacégér fogadja a tornácra lépőt, még mielőtt benyitna a kis múzeumba. Ezek a legfrissebb daraibok. Munkába indulás előtt, buszra sietve hozták be a gyűjtők. Most ugyan általános iskolások a szakkör tagjai, de valószínűleg kevesen vannak, akiket János bácsi gyűjtőszenvedélye magukkal ne ragadott volna. Mintha az egész falu tagja lenne ennek a szakkörnek, ami nem is pusztán szakkör már, hanem valódi mozgalom egy kis közösségen belül. A környék régészeti lelőhelyeiről készült térkép fogadja az előtérbe lépőt, szemben o falumúzeum „alapítólevele", egy szögletben az adományozók és az épület felújítását elvégzők névsora. Balról kényelmes íróasztal, festmények, régi ülőgarnitúra a kutató- szobában. Berendezett lakószobába lépünk ezután, benne a szökrönykészítő Wiszt- család bútorai, az asztalon iratok, kis batyuba kötve, ahogyan régente őrizték őket. A vetett ágy felett kép. Sárközi Istvánt, az itteni 1919-es direktórium elnökét ábrázolja családja körében. A cselédlakás közös füstöskonyhájában őrzik a régi háztartások eszközeit, melyek már kiszorultak a mai otthonokból. Híres fazekasok voltak errefelé több mint száz éven át a Várdaiak, itt vannok az ő edényeik, és a hajdani fejlett kenderszövés eszközei is. De őriznek a helyiségben két bronzkori edényt, valamint régi mozsárágyút és ágyúgolyókat, melyekkel a háború előtt még durrogtattak sátoros ünnepeken. Falumúzeumnak neveztem a mozsgói honismereti gyűjteményt, melyet még ugyan senki sem szentelt hivatalosan múzeummá. Azzá avatta viszont az ittlakók és volt tanítójuk buzgalma és hazaszeretete, a helyi kezdeményezés. Gállos Orsolya Hogyan tovább? A Munka és művelődés mozgalom tapasztalataiból Flnc7Ör látvóny°s ad°tlusiür tokot akartam felvonultatni, annak igazolásául, hogy a Munka és művelődés mozgalom eddigi három és fél éve milyen eredményeket hozott. Azután letettem erről a szándékomról, részben azért, mert nem állt össze statisztikai összegzés, részben mert a mozgalom célja, már koránt sem pusztán a látványos térhódítás. Amikor négy évvel ezelőtt a rendező szervek meghirdették a mozgalmat, meg kellett győzniük az üzemek, vállalatok vezetőit, és természetesen a dolgozókat a mozgalom hasznáról. üzemenként változott, hogy melyik fél bevonása volt köny- nyebb vagy nehezebb. Mindenesetre százszámra jelentkeztek a szocialista brigádok, idén 30 vállalattól 380. (Közülük 91 az újonnan benevezett brigádok száma.) És míg az első évben előírták számukra a feladatokat, addjg 1979-ben már önállóan választhattak a felsorolt programváltozatok között. Ez évig kötelezően megrendezték az értékelő vetélkedőket, idén már csak az vetélkedik, aki ezt felvette vállalásai közé. A többieket az önértékelő lapok szerint bíráliák el. Kétségkívül kirajzolódott immár a mozqalom valódi célja: a számonkérés nélküli közös és egyéni művelődés, a kultúra iránti igény felkeltése. Nem is a céllal van problémám, nem is a mindenáron való vetélkedést sírom vissza. Azt sem vonom kétségbe, hogy a kiküldött lapokra az igazságot írják rá, és azt sem, hogy nagyon nehéz tartalmában mérni a „mérhetetlent". A közös és az egyéni vállalások teljesítésekor nem a feladatok kipipaíása a legfontosabb. És vitathatatlan, hogy a brigádok egy része már nem is ezért jár moziba, színházba, könyvtárba. Mert akkor nem néznének meg „plusz” filmeket, nem olvasnának „szorgalmi” könyveket, mint ahogy egyes beszámolókból kitűnik. Sokan c vállalástól függetlenül is megnéznek minden időszakos kiállítást, és előszeretettel a Vasarely- és a frissen megnyílt Mar- tyn-kiállítást. A vetélkedőkhöz ajánlott irodalmat pillanatok alatt elkapkodják, törzstagok lesznek a könyvtárban. Szívesen mennek országjárásra, hallgatják a pécsi rádió Munkásművelődés című sorozatát. Lehet, hogy többen a mozgalom nélkül is megtennék mindezt, de nagy részüknek ez az akció keltette fel a figyelmét. És ez tényleg többet ér minden látványos vetélkedőnél. Csak. A brigádok önértékelését a vállalati művelődési bizottságoknak kellene figyelemmel kísérni. Viszont a művelődési bizottságok a legtöbb helyen félévente egyszer, ha találkoznak a brigádfelelőssel, a vállalásokkal. Gyakran a Mun. ka és művelődés-felelős nem tagja a művelődési bizottságnak. És, hogy ez mennyi félreértést okozhat, mutatja egy szélsőséges példa, amikor a mozgalom értékelése helyett a munkaversenyről küldtek beszámolót a módszertani csoporthoz. A vállalatoknak a fele meg nem is postázta időben az értékelő íveket. Persze, lehet ez apró pontatlanság is, de még sem elhanyagolható szempont. És bár a márciusi vetélkedőn 180 bri- aád vett részt, át kellene gondolni még egyszer a fennmaradó 200 briqád megnyugtató értékelését. Mert bár a befektetett munka nem mutatható ki mindig az elért pontokban, mégis kedvet ébreszt, irányt mutat a brigádoknak. Jövőre új formában hirdetik meg a Munka és művelődést. Hogy milyen formában, az még nem dőlt el. öt csoport kapta feladatul ennek a kidolgozását. A tapasztalatokból talán néhányat ők is hasznosíthatnak. Hiányolták a brigádok, hogy nem meqfelelő a bemutatandó filmek felsorolása, szűkös a színházi választék, kevés a kötelező könw példánvsráma. s a vetélkedők lebonyolításában sincs mindig minden rendben. Hogy miképp hJ; ne meabízha‘ó értéke'ést. még elmélyültebb munkát kialakítani. ezt e sorok közt nehéz lenne eldönteni. Talán csak annyit: nem biztos, hoav mindia csak a súlyos mondanivalójú darabok, filmek aiánlása éri el a kívánt hatást. Nem biztos, hogy a résztvevők mincfen áron való önállósításával lehet a bizalmat alátámasztani, a kedvet felkelteni. A Munka és művelődés eddiai tapasztalatai mindenesetre azt igazolják, hogy érdemes volt a mozaalmat meghirdetni és évek óta csinálni. S ennél csak jobban szabod megtervezni a folytatást. Barlahidai Andrea Tanévnyitók; szeptember 3-án Az első félév I980. január 3l-ig tart A hagyományos országos ünnepélyes tanévnyitót szeptember 2-án, vasárnap délután Zalaegerszegen, a Csányi László Közgazdasági Szakközépiskolában tartják, Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes mond tanévnyitó beszédet, s • ezzel megkezdődik az 1979-80-as iskolai év. Az iskolai tanévnyitó ünnepélyekre különben szeptember 3-án, hétfőn kerül sor, az első tanítási nap pedig szeptember 4-én kedden lesz. Az oktatási miniszter már júniusban közzétette az 1979—80- as tanév „menetrendjét", amely néhány újdonságot tartalmaz. Mindenekelőtt: a korábbinál későbbre került az első félév vége. A diáko.. eddig a félévi értesítőt a téli szünet utáni első tanítási napon kapták meg, az új tanévben erre egy hónao- pal később kerül sor, mert az első félév 1980, január 31-ig tart. Az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben az utolsó tanítási nap 1980. június 13. lesz. Ott azonban, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, kötetlen iskolai programokat szervezhetnek már június 10-től. Továbbra is érvényes, hogy június 20-ig a tanítást mindenütt be kell fejezni. A középiskolák utolsóéves diákjai 1980. május 10-én ballagnak, az írásbeli érettségik május 19-én kezdődnek, a közös írásbeli érettségi-felvételik időpontja pedig 1980. május 26— 27., a középiskolák alsóbb osztályaiban az utolsó tanítási nop 1980. június 7-e, illetve a 11 napos munkarend szerint dolgozó iskolákban június 13-a lesz, A téli vakáció 1979. december 22-től 1980. január 9-ig, a tavaszi szünet 1980. április 5-től április 9-ig tart. Az új tanévben folytatódik az általános és középiskolákban az új tantervek fokozatos életbeléptetése. Új nevelési-oktatási tervek szerint tanulnak például az általános iskolákban az elsősök mellett a másodikosok-is, s néhány tantárgyból a felsőbb évesek. Életbe lép az új tanterv, a többi között a gimnáziu, mok első osztályaiban. Az ősszel ismét megszervezik az 1980. szeptemberében iskolába lépő és óvodába nem járó kisgyermekek részére az egyéves iskolaelőkészítő foglalkozásokat, amelyek októ&er 1-én kezdődnek, és 1980. május 31- ig befejeződnek.
