Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-29 / 236. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunai itull napló XXXVI. évfolyam, 236. szám 1979. augusztus 29., szerda Ára: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vállalati pénzügyi konferencia Pécsett Minden eszközzel segíteni a népgazdaság egyensúlyának megteremtését Madarasi Attila államtitkár előadása a jövedelemszabályozásról A z érdeklődök felét is alig voltak képesek fogadni a szervezők, (a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület) így is zsúfolásig megtelt Pécsett a POTE aulája, több mint 1000 hazai és külföldi résztvevővel kezdődött meg a III. Vállalati Pénzügyi Konferencia, amelynek munkáját kizárólag a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának, a hatékonyság növelésének, a nép- gazdasági egyensúly helyreállításának szolgálatába rendelték, mint az már a tegnapi megnyitó alkalmával kiderült. A pécsi XIV. sz. AFIT telephelyére, az Épitőipari Gépesítő Vállalat telephelyére évente 140—150 román gyártmányú mixer érkezik. A vizsgára való előkészítés után az ország valamennyi részébe innen jutnak el a betonkeverő-gépek. A vállalat vevőszolgálatot is ellát: javítással, karbantartással foglalkozik, mégpedig úgy, hogy az autót az AFIT, a mixerrészt az ÉPGÉP pécsi gyára tartja karban. Napirenden: a cselekvési program lobban, tervszerűbben, hatékonyabban, célratörőbben Ülést tartott az MSZMP Siklós városi-járási Bizottsága Lázár György látogatása Gustáv Husáknál A magyar küldöttség visszaérkezett Budapestre Lázár György csehszlovákiai hivatalos baráti látogatásának második napján, kedden délelőtt négyszemközti eszmecserét tartott vendéglátójával, Lubo- mir Strougal csehszlovák kormányfővel a prágai várban lévő reprezentatív kormányépületben, c Hrzan palotában, ahol előző nap a magyar és a csehszlovák tárgyaló küldöttség plenáris tanácskozást folytatott. A két miniszterelnök áttekintette a csehszlovák—magyar gazdasági és kulturális együttműködés további fejlesztésével összefüggő gyakorlati kérdések és feladatok széles körét. Lázár Györgyöt a délelőtt folyamán hivatalában fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetésük során megvitatták a Csehszlovákia és Magyarország közötti kapcsolatok alakulásét, amelyek megállapításuk szerint a két ország legmagasabb szintű vezetői által 1977-ben tartott tárgyalások szellemében fejlődnek. Véleménycseréjükön szó esett a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés távlatairól is. A találkozón részt vett Lubomir Strougal, valamint Václav Moravec budapesti csehszlovák és Barity Miklós prágai magyar nagykövet. Délben Lubomir Strougal, a prágai Cernin palotában díszebédet adott Lázár György tiszteletére. Ezen csehszlovák részről megjelent Peter Cololka, Václav Hula, Karol Laco, Matej Lucan. Rudolf Rohlicek és Jind- rich Zahradnik miniszterelnökhelyettes, valamint sok más magas rangú állami vezető, magyar részről pedig ott voltak a Lázár György vezette küldöttség tagjai. Az ebéden mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. A Lázár György vezette kor- mányküldöttséa tegnap délutár. visszaérkezett Budapestre. Mongol pártkülitiittság érkezett hazánkba Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága meghívására N. Luvszanravdannak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének vezetésével kedden mongol pártküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke fogadta. Jelen volt D. Purev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. A háromnapos rendezvényen dr. Jenei Tibor, a PM Szervezési Intézetének igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt, Pulai Miklóst, az MNB első elnökhelyettesét, Kéri Andrást, az MSZMP KB munkatársát, Kovács Sándort, az MTESZ főtitkárát, Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagját, a Pécs városi Pártbizottság első titkárát, dr. Dányi Páll, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét és Czeníe Gyulát, Pécs megyei város Tanácsának elnökét. Ezt követően Lukács János nyitotta meg a konferenciát. Beszédében utalt arra, hogy Pécs mindig szívesen adott otthont olyan rendezvényeknek, amelyek társadalmilag hasznosak voltak, ez a mostani pedig kétségkívül az, hiszen előrehaladásunk csak úgy biztosított, ha annak alapjait megteremtjük. A tervezett 20 előadás, 2i korreferátum és végezetül a fórum minden bizonnyal elősegíti, hogy gazdasági életünk új követelményeire felkészüljünk. A továbbiakban Pécs történelméről, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről beszélt, a házigazda szerepében bemutatva a várost. Madarasi Attila Az 1980. évi vállalati jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszer új vonásai, Pulai Miklós pedig A vállalati hitelpolitika és hitelezési gyakorlat címmel tartott előadást. Az államtitkár előadásáról számolunk be részletesen. Mint mondotta, reméli, hogy a konferenciát jellemző nagy érdeklődés mögött nagy tettrekész- ség is van, gazdasági helyzetünkön ugyanis enélkül aligha változtathatunk. Bár azt is hangsúlyozta, hogy ma már nem elég „egy kicsit jobban dolgozni”, csupán ettől nagyon kicsiny eredményre számíthatunk. Különösen hangsúlyozta, hogy az előadásában csak kidolgozott javaslatokról beszél, igaz döntésre érett, közvetlenül döntés előtt álló javaslatokról. A szabályzórendszer — mint mondotta — alárendelt viszonyban működik a gazdaságpolitika céljaival, tehát elsősorban arról kell beszélni: legfontosabb leiadat a népgazdasági egyensúly helyreállítása, ennek függvényében kell meghatározni a gazdaság növekedési ütemét, tehát akkora növekedést, amely az egyensúly helyreállítását segíti. Olyan gazdasági és termékszerkezetre van szükség, amelyet jól el lehet adni, ami ugyancsak elősegíti az egyensúly kialakulását, végül a cél érdekében a megtermelt nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedési ütemének lassúbbnak kell lennie, mint a nemzeti jövedelem növekedésének. A szabályzórendszernek ezeket a célokat kell szolqálnia, erre kell orientálnia. Elsősorban hatékonyságra kell a vállalatokat kényszerítenie, olyan reális, de feszített követelményrendszert kell a vállalatok elé állítania, hogy hozza hátrányba azokat, amelyek nem jól szolgálják a célokat és ismerje el a jókat. Végezetül a vásárlóerő szabályozását is megoldja. A tervezett új szabályzórendszer középpontjában az árrendszer áll, ugyanis ez tudja legjobban az orientáló eszköz szerepét betölteni, természetesen csak akkor, ha ez a világgazdasági hatásokat a hazai gazdasági élet számára megfelelően közvetíti. Megváltozik a tisztajövedelem szerkezete, mint ez már korábban is ismert volt, megszűnik az eszközlekötési járulék és a bérjárulék is csökken. Újból érvényre kívánják juttatni az új gazdaságirányítási rendszer alapelveit, a nyereség a vállalati gazdálkodás legfontosabb mutatója lesz, de ebben majd csak nagyon kis mértékben játszanak szerepet a ,,müvi beavatkozások", állami támogatások, elvonások. Ezt szolgálja a normativitás elve, vagyis az árrendszer hatását engedik érvényesülni, beavatkozás csak bizonyos közgazdasági megfontolásból, vagy népgazdasági érdekből lehet, kivételes esetekben. Nyereség tehát csak hatékony gazdálkodásból származhat, a vállalatok erősen differenciálódni fognak. A nyereségrészesedés adózása is megváltozik, nagyobb nyereség esetén fajlagosan kevesebb adót kell fizetni. A bérszabályozásban alapvető változás nem lesz, alapelv, hogy teljesítményhez kötött legyen, és a bértömegszabályozós tovább terjedjen. Minden bizonnyal szigorodnak a feltételek, de a jobb munkáért több bért lehet majd fizetni, nem lesz egyenlősdi. Az új szabályzórendszer egyszerre lesz alkalmas arra, hogy kényszerpályákra helyezzen vállalatokat és rugalmasságra kényszerítse őket, a differenciálódást és a dinamikus fejlődést szolgálja. A vállalatok vezetői hamar észre fogják venni, hogy nem lehet pillanatnyi érdekek alapján vezetni, mert a szabályzórendszer csak a távlati érdekeltséget biztosítja. Siklós járás és város első féléves gazdálkodósának helyzetét, a cselekvési program teljesítését tűzte napirendre többek között tegnap délután a járásivárosi pártbizottság ülése. Mindjárt a dolgok közepébe vágva: a járás gazdálkodósának arculata hasonlít a megye többi járásának eredményeihez: az ipar területén mérsékelt a növekedés, a mezőgazdaság a tervezettnél rosszabbul áll, ami szinte majdnem egészében az időjárás számlájára írható. A pártbizottsógi ülésen — melyen Ledvináné Kosztán Erzsébet, a pártbizottság titkára elnökölt — a témához, a cselekvési program teljesítéséhez sokan hozzászóltak, s mondataikból egyöntetűen az előBbrelé- pés, a takarékos, hatékony, minőséget nyújtó gazdálkodásra való törekvés érződött. Többen felvetették a munkaerő-gazdálkodás gondjait, a bérezés differenciálásának égető követelményét, mint azt a területet, amelyen mintha senki sem akarna mozdulni. Mint kérdés fogalmazódott meg: vajon a vezetők miért nem merik vállalni a vastagabb és vékonyabb borítékok ódiumát. Horváth Alajos, a pártbizottság titkára, a téma előterjesztője részletesen foglalkozott a pártkongresszus, illetve hazánk felszabadulásának tiszteletére indított munkaversennyel, e munkaverseny-mozgalomban rejlő erőkkel. Mint említette, a könnyűnek egyáltalán nem látszó második félév gazdálkodási eredményeinek döntő láncszeme lehet a konkrét feladatokat vállaló versenymozgalom, amely a siklósi járás és Siklós város területén mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemek körében meghallgatásra talált-. A felajánlások többsége minőségi és takarékossági célt szolgál; A vitában részt vevők az előterjesztéssel egyetértettek, s határozattá emelték azt. Érdemes azonban néhány, nem éppen a cselekvési programot érintő, de annak megvalósításához közvetve függő kérdéssel-észrevétef- lel foglalkozni. Elhangzott: a gazdálkodók bizonyos kérdésekben új szabályzók megjelenését várják, de e szabályzók késnek. Érdemes volna erre országoson is figyelni, hiszen a szabályzók érkezéséiq elég sok a bizonytalansági tényező, főleg a termelőszövetkezeteknél, ahol már a következő év terveit szeretnék vázolni. A pártbizottsági ülésen — ahol felszólalt Gábor János is, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa — ezt követően a bizottság feladattervét, második félévi munkaprogramját fogadták el a résztvevők. K. F. Lombosi Jenő A szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulója tisz teletére kiállítás nyílt Budapesten, a Csehszlovák Kulturális Tájékoztató Központban. A képen a megnyitó résztvevői.
