Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-19 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 227. szám 1979. augusztus 19., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja TARTALOMBÓL: Kenyerünk - Bikáiról ♦ Reichardték vállalása ♦ Kitüntetések ♦ Otthonteremtők ♦ Nyári színház, negyedév alatt Az alkotmány 30 éve Régente egy emberöltőnek nevezték a 30 esztendőt: ennyi idő volt szükséges egy-egy emberi nemzedék kifejlődéséhez. Ezért von az, hogy amikor 30 éves fordulót ünnepiünk, mindig arra kell gondolnunk, hogy a három évtized alatt felnőtt, kialakult, szellemi javaiban is megváltozott egy új nemzedék, amelynek a társadalmi változások teljesen természetesekké váltak, az új vívmányok beivódtak gondolkodásukba. Az 1949. évi alkotmánynak ilyen évfordulójához jutottunk. Mit Is mondjunk erről az időszakról? Mondjuk azt, hogy már 30 éve annak, hogy népi demokratikus alkotmányunkat elfogadta az aíkotmányozó országgyűlés? Vagy azt, hogy még csak három évtizede annak, hogy ez az alkotmányunk hatályban van? Az olyan történelmi korszakok, mint a fel- szabadulás óta eltelt idő, sokszoros feladatot rónak az adott társadalomra; az évtizedeik szinte minden napja új és új feladatot állít az állam polgárai, valamint az állami és társadalmi szervek elé. Másrészt az államok, a nemzetek életében néhány évtized történetileg tulajdonképpen rövid idő. Hozzászoktunk ahhoz is, hogy az alkotmányok álta Iában hosszú életűék. A mi alkotmányunk történetének 30 esztendeje ezért a magyar nemzet fejlődésének, a szocialista társadalom kialakulásának legfontosabb korszakát egy emberöltőbe sűrítő történelem. A magyar nép sorsának, legújabbkori történetének még egy fordulópontján, 60 évvel ezelőtt a Tanácsköztársaság idején szintén létrejött egy szocialista alkotmány — annak a korszaknak nagy értékű ikj'sér- lete a szocialista állam jogi- politiikai kereteinek létrehozására. Végrehajtására azonban alig kerülhetett sor a Tanács- köztársaság szétzúzása miatt. Ez az alkotmány, amelyiknek 60. évfordulóját alig két hónapja ünnepeltük, más társadalmi-gazdasági viszonyok közt jött létre, és 1945 után új alapokon kellett megindítani az alaptörvények kialakítását. Az 1945-ben felszabadult ország törvényhozásának volt mit pótolnia! Hiszen a Hor- thy-rendszer éveinek reakciós politikája, jogalkotása a legelemibb polgári demokratikus intézmények létrehozását sem tette lehetővé. Márpedig Magyarországnak — az 1919. évi alkotmány megsemmisítése után — nem volt egybefoglalt, mindenki számára megismerhető alkotmánya. Két évszázada lesz hamarosan annak, hogy az akkori forradalmi mozgalom, a magyar jakobinus szervezkedés egyik feje, Hajnóczy József a következőket írta le: ,,Országunknak mind a mai napig semmiféle alkotmánya nincs, ha pedig valaki azt mondja, hogy van, úgy látszik, nem érti az alkotmány szó igazi értelmét.” A magyar haladás harcosai azóta is azért küzdöttek, hogy olyan alkotmánytörvény szülessen, amibe egységesen belefoglalják az állampolgárok garantált jogait és azokat az államépítési elveket, amelyek a lakosság mind szélesebb rétegeinek a részvételiét, demokratikus döntési jogát teszik lehetővé. 1945 után újra a társadalmi változásokért küzdő politikai csoportok, elsősorban a kommunisták és szövetségeseik, ilyen demőkratikus alkotmány bevezetését kívánták. A Magyarország államformájáról - tehát a köztársasági államforma bevezetéséről — szóló 1946. évi I. törvény nemcsak a néphatalom elvét mondta ki, hanem a százados elmaradást felszámolva a polgári demokratikus forradalmak nagy vívmányát is átvette, az emberi, állampolgári jogok katalógusát. Mivel azonban a koalíciós törvényhozás sem ugathatta át saját árnyékát, ezek a jogok megmaradtak a XVIII—XIX. századi polgári elképzelések szintjén. Amíg ez időben Francia- országban és másutt az új alkotmányok előkészítése során szükségképpen felmerült az emberi jogbk korábbi rendszerének megújítása, kiegészítése a gazdasági-szociális és kulturális jogokkal — úgy, ahogy ezt az 1936. évi szovjet alkotmány tette — az akkori magyar politikai viszonyok közt ilyen elhatározó lépésre nem volt lehetőség. A politikai hatalom kérdésének kellett eldőlnie hazánkban a munkásosztály és a többi dolgozó réteg javára ahhoz, hogy egységes, korszerű szocialista alkotmányt hozzunk létre. Természetes volt az, hogy a párt programnyilatkozatában, majd a Népfront választási nyilatkozatában megfogalmazott követelés után széles körben kellett tanulmányozni a többi szocialista országban elért eredményéket az alkotmányozás terén. Ezeknek, s elsősorban a Szovjetunió 1936. évi alkotmányának értékes tapasztalatait is felhasználtuk alkotmányunkban. Az alkotmánytörvény azonban a magyar történelmi fejlődés talaján jött létre, megnyitotta jogilag is az utat az új társadalmi-politikai eredmények számára. Ezért mondta 1972-ben Kádár elvtárs, hogy „Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte eddigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítésének alapvető intézményeit: az állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama.” Az 1949. évi alkotmány jó alap volt az alkotmányos gondolat továbbfejlesztéséhez, A személyi kultusz időszakának káros jelenségeit többék között azzal lehetett felszámolni, hogy a törvényhozó egyre nagyobb gondot fordított az alkotmány szellemének érvényesítésére. Már 1954-ben olyan alkotmány- módosításra került a sor, amelyik a tanácsi szervezet demokratikus vonásait erősítette. 1957 után pedig az ország- gyűlés egy sor olyan jogszabályt hívott életre, amelyik az alkotmány végrehajtását szolgálta. Az állampolgárok jogainak törvényes garanciáit, a szocialista törvényesség védelmét szilárdította meg pl. az államigazgatási eljárásról szóló, valamint az ügyészség jogkörét stabilizáló törvény. 1972-ben, a társadalomban bekövetkezett sok fontos változás hatására, az alkotmány sokoldalú revízióját határozták el. Jellemző alkotmányunk élet- képességére, hogy a sokhelyütt módosított szöveg voltaképpen hasonló logika alapján épült fel; az 1949. évi politikai-gon. dölatokat gazdagította ezzel az aíkotmányozó. Az államszervezet korszerűsítése alatt elsősorban azt értette, hogy annak demokratizmusát fokozza, növelje a választott szervék szereplét, erősítse ezek döntési-ellenőrzési jogát. Az állampolgárok alapvető jogait az új alkotmányszöveg a korábbinál pontosabbá tette és — ami a legfontosabb — a velük kapcsolatos jogi garanciáikat részletesen megállapította. Tovább gazdagodott a jogok katalógusa, az olyan demokratikus jogosítványokkal, mint az állampolgárok részvétele a Iköz- ügyek intézésében, és a közérdekű javaslatok tételének a joga. 30 éves alkotmányunk szocialista államunk és társadalmunk építésének szilárd és ugyanakkor állandóan gazdagodó politikai-jogi dokumentuma. Népünk érdeke, hogy a korszerű alkotmányos szabályokat állami és társadalmi szétvernie, maguk állampolgáraink is biztosítsák. Az épülő Lvov-Kertváros Új létesítmények Baranyában Dr. Bihari Ottó, az MTA Dunántúli Tudományos I ntézetének iga zgatója Sok új létesítménnyel gazdagodott Baranya megye az augusztus 20-a előtti hetekben, hónapokban. Ezek közül is talán a legjelentősebb a Pécsi Kesztyűgyár új bőrruházati gyáregysége. Július elején adták át az üzemet Pécsett, o Vadász utcában, melyet két és fél év alatt épített fel a 26-os Állami Építőipari Vállalat 60 millió forintért. A dolgozók a pécsbá- nyatelepi és a Pécsi Hőerőmű melletti korszerűtlen, elavult barakkműhelyekből költöztek a minden igényt kielégítő, modem csarnokokba, ahol egy műA Széchenyi tér megfiatalodott, színes házai. (Riport a 9. oldalon.) szakban egyszerre 200-an termelnek. Az új bőrruházati gyáregységben idén már 72 000 női és férfi bőrkonfekciós terméket állítanak elő, melynek 70 százalékát tőkés piacon értékesítenek. Az üzemben egyébként a termelékenység 1980-ban már 25 százalékkal lesz több, mint a régi műhelyekben. Július elején fejeződött be Mohácson az Új Barázda Termelőszövetkezet sertéstelepéinek a 'korszerűsítése. A gazdaság saját erőből oldotta meg a feladatat; a munkálataik 1,5 évig tartottak, a kivitelezés 12 millió forintba ikerült. A felújított sertéstelepen 600 hízót tudnak tartani, s 1980-tól már évente 10 000 hízót bocsátanak ki. A nyár közepén készült el Bükkösd és Abaliget között a harmadik vasúti alagút, amely 106 méter hosszú és amelyben augusztus 20-tól vonatok is járnak. Az alagút átadásával létrejött hazánk legnagyobb vasúti alagútrendszere, 1200 méter hosszúságban egy tíz kilométeres, teljesen új pályaszakaszon. Új nyári gát készült el augusztus elején a Dráva mentén, Té- senfa és Kelemenliget között, ami 25 000 hektár termőföldet véd meg az áradástól. Július végén adták át a fürdővendégeknek a kibővített és felújított harkányi téli fürdőt. A régi, földszintes épületre emeletet építettek a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói, ahol különféle gyógyászati helyiségeket is kialakítottak. Az impozáns létesítmény bekerülési költsége eléri a 25 millió forintot. A harkányi fürdő ezután a téli időszakban 4000 vendég egyidejű fogadására alkalmas. Kereskedelmi és vendéglátóipari egységekkel is gyarapodott a megye. Pécsett, a József Attila utca és Szabadság út sarkán átadták a halkedvelőknek a Bikali Állami Gazdaság halvendéglőjét. A bisztróból és étteremből álló egységben egy- időben 150-en étkezhetnek. Az IMS technológiával készült épület kivitelezési munkáit a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. Siklóson mezőgazdasági szakbolt nyílt o Harkányi úton. Nyolc hónap alatt készült el a raktárakkal együtt 600 négyzetméteres üzlet, mintegy 3 millió forintért. Kozármislenyben ABC-áruház készült el. A 220 négyzetméter alapterületű üzlet sokat javít o környék lakóinak az ellátásában. A nyár elején jó néhány kereskedelmi egységet adtak át Pécsett, a Szalai András út és Bajcsy-Zsil insizky út sarkán épült tízemeletesek tövében. Legutóbb egy háztartási boltot nyitottak. Az óvodai, bölcsődei helyzet is javult. Pécsett, a Melinda utcában egy új bölcsődét avattak tavasszal. A 825 négyzetméter alapterületű gyermeklétesítményt 5,2 millió forintért hozták létre. Komlón az Arany János utcai óvodát egy teremmel bővítették, így 25 kisgyerekkel többet fogadhatnak július közepe óta. A gyermekorvosi hálózat is gyarapodott Pécsett. Pécsbó- nyatelepen elkészült a város 32. gyermekorvosi rendelője. Kiállítótermet is avattak az elmúlt hónapban Pécsett. A Széchenyi téren, az Asztalos kollégium alagsorában átadták a nagyközönségnek a Pécsi Galériát. /
