Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-16 / 224. szám
1979. augusztus 16., csütörtök Dunántúli napló 3 Jó ütemben épül az új létesítmény Megkezdik a műszerek, berendezések felszerelését Két úf, szabadalmi szintű termék ideg-elme ágy jut. addig megyénkben ennek a tizedrésze, 0,2. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igyekszik is megtenni minden tőle telhetőt. Ennek eredménye, hogy pár nappal ezelőtt megtörtént a kórházi komplexum két legfontosabb épületének műszaki átadása, és küszöbön áll a kazánház elkészülte is. Az átadást követően a Medicor veszi birtokba az épületeket, és megkezdi a műszerek, berendezések felszerelését, elhelyezését, a beépített bútoroktól, ágyaktól kezdve a ma legmodernebbnek számító terápiás eszközökig. A kórtermek egy, kettő, három, illetve hat ágyasak, ezek az épületek második és harmadik szintjén helyezkednek el. Minden ágy fölött külön világítótest van, és házi telefon, amelynek segítségével bármikor kapcsolatot lehet teremteni az ügyeletes nővérrel. Az alsó szinten kapott helyet a nővér- szállás, olyan komforttal bérén, dezve, hogy egy szállodának is becsületére válna. A 330 ágy közül negyvenet kap az ideggyógyászat, ötvenet pedig ez alkohológia, ezzel nagyjából megoldódik Baranya megyében az alkoholelvonásra utalt betegék elhelyezése. A fennmaradó 240 ágy a pszichiátriai betegeké Ennek csaknem a fele az akut esetek ellátására, a többi a krónikus és a rehabilitációs betegek ápolására szolgál. Mint dr. Bacsa Barnabás, a szigetvári járási-városi főorvos elmondta, bizakodva tekintenek a személyi feltételek kielégítése elé is. Mintegy 280-an dolgoznak majd az új kórházban. A szükséges szakorvosi létszám jelentős része már biztosított, ezen kívül három éve folyik Szigetváron az általános ápolónőképzés, ugyancsak a kórház el-, látása érdekében. Az építkezés ütemét, jelenlegi készültségi fokát tekintve remélik, hogy jövő év augusztus húszadikán már fogadhatják a betegeket a megye legnagyobb ideg-elme kórházában. K. Gy. Számítástechnikai szabadegyetem A számítástechnikai módszerek és eljárások bevezetése elősegíti a mezőgazdasági termelés szervezettségének és gazdaságosságának javítását, az élelmiszeripari termékek versenyképességének fokozását — állapították meg a Székesfehérváron befejeződött számítás- technikai szabadegyetemen. A szerdai zárónapon dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár tartott előadást a mezőgazdaság és élelmiszertermelés fejlesztési feladatairól. Elmondta, hogy az elmúlt három évben 12 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke, de az élelmiszerfeldolgozás — elsősorban az igényesebb késztermékek előállítása — elmaradt a lehetőségektől. A tennivalókról szólva kiemelte, hogy az ágazat főként az igen magas költség és energiaráfordítások csökkentésével, a termékek minőségének javításával és a szállítás ésszerűbb megszervezésével fokozhatja verseny- képességét a világpiacon. Ehhez a termelő és feldolgozó üzemek fokozott együttműködése, integrációja és a számítás- technika előnyeit is felhasználó, színvonalasabb irányítás szükséges. Zsákokba kerül az exportra induló kukoricaörlernény Növekvő export a pécsi keményítőgyárból Importot takarítunk meg vele A kis ösvények is vezethetnek kincsesbányához. Vajon tud- juk-e, hogy például a nyúlte- nyésztés több devizabevételt hoz az országnak, mint a gyógyszerek kivitele? Sajnos, sokszor hajlamosak vagyunk elmenni a kis dolgok mellett, még mindig nem általános az a szemlélet, amely a szemétben is aranyat lát, s menten le is hajol érte. Pedig az eleddig csak szeméthegyeinket tornyozó „kicsiségek” is fizethetnének dollárokkal, úgy is, hogy felemelve és feldolgozva exportáljuk, úgy is, ha drága importot takarítunk meg vele. Sajnos, erre sokszor a kellő ösztönzés sincs meg. Köztudott például, hogy a gyáregységek, a tröszti vállalatok, a mezőgazdasági üzemek milyen távol vannak a külpiacoktól, se ösztönzésük, se információjuk, c$ak utólag szereznek róla tudomást — ha egyáltalán tudtukra adják —, hogy melyik termékük melyik piacon és milyen áron kelt el, mit érdemes a leginkább kivitelre termelni. Ennek tükrében figyelemre méltó az igyekezet, mellyel a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat pécsi keményítőgyárában a keményítőgyártás során a szennyvízlefolyóba engedett melléktermékből aranyat próbálnak csinálni. Különösebb anyagi lehetőségek és ösztönzések nélkül, inkább szakmai megszállottságból és önbecsülésből, a gazdálkodós iránt érzett felelősségből. A pécsi gyár szakemberei nevéhez újabban két, szabadalmi szintű termék kidolgozása fűződik. Az egyik a gyógyszeripari keményítőpor. melyet immár évek óta gyártanak, kielégítve a hazai ipar igényeit, importot takarítva meg a magyar- gyógyszeriparnak. E terméküket most szabadalmaztatják. Az okmányokat benyújtották a hivatalnak, a döntés a közeljövőben születik meg. A másik új termékük a konzervipari aktív komponens. A felhasználók máris kitűnő tapasztalatokról adhatnak számot. Most több konzervgyár is próbálkozik az adalék felhasználásával, az eredményeket őszszel értékelik. A konzervipari aktív komponens is importot takarít meg. A pécsi keményítőgyár egyébként újabban maga is felzárkózott az exportáló vállalatok közé. Az első tételt, 12 vagon keményítőt tavaly küldtek az osztrák piacra. Az idén fellendült a kivitel, eddig már 50 vagon keményítőt indítottak útnak a távoli Irakba. Ausztria 150 vagon szárított takarmány moslékot rendelt, ennek felét, papírzsákokba csomagolva, már el is szállították. A 95 dolgozót foglalkoztató gyár évente összesen 60 millió forintnyi értéket állít elő. Ambrusics János igazgató szerint, amennyiben a két új terméket elfogadják, gyártásukat és exportjukat megindítják, a meglévő létszámmal és gépekkel akár megkétszerezhetik- megháromszorozhatják éves árbevételüket. |-mz-| A Borsodi Szénbányák Vállalat putnoki aknaüzemében új típusú magyar gyártmányú elővájógép kezdte meg a termelést. A nagy teljesítményű gép, amelyet egy ember irányit, két és félszer többet termel, mint a hagyományos, robbantásos módszerrel dolgozó tíz tagú vájárcsapat. Újítók a Pécsi Dohánygyárban Az újító, a programkártya-ellenörző berendezéssel Könnyebb munka, kevesebb, hibalehetőség Nehéz ember Schäffer Ferenc. Nem a „Kovács-féle” nehéz emberek közé tartozik, bár újitó, ám ezzel kapcsolatban közvetlen és magasabb főnökeivel összetűzése nem volt, és újítási javaslatai is szépen, akadálymentesen járták be a maguk útját. Nehéz embernek csak azért nevezem, mert rendkívül szűkszavú. így azután nehezen tudom meg tőle: mekkora szellemi és fizikai erőfeszítést követel tőle mondjuk az automatikus logikai kártyavizsgáló elkészíté. se. Futó Endrénével, a Pécsi Dohánygyár újítási és beruházási előadójával az iparági és a gyári újítási feladattervet nézegetjük. Futónét egyébként a gyárban — így Schäffer Ferenc is — Micikének mondják, s hogy ezt miért írom le, hamarosan kiderül. Addig az említett újítási feladattervekről. Az iparági szintre 1979-re kidolgozottból néhány feladat: a dohányipari gépek import alkatrészeinek hazai gyártásból történő pótlása; az energiafelhasználás csökkentése. A pécsi gyár újítási feladattervének fő céljai között a termelékenység hatékonyságának növelése, a veszteségek csökkentése, az újítói tevékenység további fokozása áll. Az újítási naplót gondosan vezetik: itt olvastam négyszer is Schäffer Ferenc nevét, néhol vastag piros vonallal áthúzva. Ami azt jelenti, hogy javaslata révbe ért, bevezették. Az automatikus logikai kártyavizsgálót is. — Nem értem — néz rám a 29 éves, alacsony, szökés hajú fiatalember —, hogy a Micike miért az én nevemet mondta ... — Mert maga fiatal ember. Többet tesz, mint ami kötelessége lenne. Nyilván azt is elhatá. rozta, hogy az újításaival segít a gyár és munkatársainak a gondjain. — Ezt nem lehet elhatározni: most pedig én újító leszek. A gyárban azonban már hat éve dolgozom, elektroműszerész vagyok, lépten-nyomon olyan problémákat látok, amelyek megoldásra várnak. Hogy egészen leegyszerűsítsem : ha helyettesítek egy berendezést egy sokkal megbízhatóbbal, magamat is megkímélem attól, hogy napon, ta hússzor megnézzem ugyanannak a gépnek ugyanazt a hibáját. Sok újítási javaslat azért születik meg, mert az emberek nem akarnak annyit, helyesebben feleslegesen dolgoz— Mi az az automatikus logikai kártyavizsgáló? — A csomagológépeknél van erre szükség. A betáplált kár. tyák jelzik: hiba van a csomagolásban. Ha a kártya rossz, akkor vagy végig hibát jelez, és a gép az ép csomagokat is kidobja, vagy „elnézi” a rossz csomagolást és átengedi. Selejt ... Ebből a gépen dolgozóknak és a gyárnak is kára van. Az újításom azt teszi lehetővé, hogy ezek a kártyák hibátlanul, megbízhatóan működjenek. Ennyi az egész ... — Tehát magát az indította, hogy minél kevesebbet kelljen dolgozni. — Nem, ez így nem jó ... Bár az a véleményem: az nem újítás, amelyik eredményeként nehezebb vagy több lesz a munka. Szeretem az elektronikát és egy-egy feladat megol- dásásak megvan az az előnye is, hogy kénytelen vagyok a szakirodalmat is böngészni. Vagyis tanulásra kényszerít Előny az a gazdasági haszon is, ami az újításból származik. Hogy mennyi ez a Pécsi Dohánygyárban? A múlt évben az újításokból származó összmeg- takarítás 2 millió 698 ezer forint volt. Ezért — kalkuláció alapján — 104 ezer forint újítási díjat fizettek ki, eszmei díjként további 52 ezer forintot. 1978-ban a gyár dolgozói 29 újítási javaslatot nyújtottak be, de a bírálóknak ennél jóval több, 43 bevezetése felett kellett dönteni. Egyébként a javaslatokat 49-en nyújtották be, 76- an voltak a díjazottak. — Talán keresetkiegészités- nek is tekinti az újítást? — Nem, azt nem mondhatom — feleli Schäffer Ferenc. — Hiszen az is jólesik, ha a munkatársaim elismerik az eredményt. — A gyár vezetői támogatják? — Igen. Ha kell — és a feladat megoldásd sürgős —, akkor mentesítenek a „hétköznapi” feladatoktól is. Kikérik a véleményemet egy-egy probléma kapcsán: mit lehetne tenni. Mindig meghívnak az újítási ankétra, s ebből arra következtetek, hogy az elismert újítók között tartanak számon. Újításai között egészen komolyak is vannak: nagy, értékes berendezések. Kétszer vett részt az Alkotó Ifjúság pályázaton, mindkétszer második díjjal jutalmazták. Féléves munka után csinálta meg a kartonszámlálót, majd egy kollégájával közösen az automatikus „Bobina”-tárolót. Ez még csak modell. Megvalósítása esetén a 200 kilogrammos papírtekercsek mozgatása gyerekjáték lesz. — Családja van. Felesége, két kislánya nyugodtan hagyja, ha otthon is a megoldásokon töri a fejét? — Természetesen. Az előbb azt kérdezte, hogy mi indít egy- egy javaslat elkészítésében. 90 százalékban az, hogy könnyebb legyen a fizikai munka, kevesebb a hibalehetőség. Ennyi az egész ... Móc7nrnc Attiln Proksza L. felv. Kevés egészségügyi intézmény elkészültét előzte meg akkora várakozás Baranyában, mint a most épülő, szigetvári, 330 ágyas ideg-elme kórházét. Nagyon is érthető a várakozás, hiszen ez az egészségügyi ágazat van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Míg a statisztika szerint országosan tízezer lakosra két Ötvös kisiparosok kiállítása A hazai szakmai közönségnek szerdán bemutatták azokat az arany, ezüst és fém remekműveket, amelyeket a magyar ötvös kisiparosok a jövő hónapban az NSZK-beli mainzi nemzetközi ötvöskiállításon tárnak az érdeklődők elé. A magyar ötvösök mintegy 100 dísztárgyat visznek a nemzetközi kiállításra, köztük Szabó Sándor ötvösművész cizellált réz-ezüst ötvözetű díszes könyvborítóját, Bartha Lajos modern zománc-ezüst függőit és Hartai István ötvösművész ezüstbe foglalt szarvasfogait. Egy-egy tárgy értéke több tízezer forint. A kiállításon külföldi rendelésekre is számítanak. Megtörtént az első műszaki átadás Ideg-elme kórház Szigetváron ^ \ T 1T||[ t j i jcT ^
