Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-15 / 223. szám

1979. augusztus 15., szerda Dunántúlt napló 3 unrosresz legyen Járulékos beruházások Lvov-Kerl­városban Új óvoda Lvov-Kertvárosban Fotó: Cseri László Hazánk legnagyobb vasúti alagútrendszere Biikkösd és Abaliget között bekötötték a harmadik létesítményt Tegnap bekötötték a Me­csekben a pécs—budapesti va. sútvonalon, Biikkösd és Abali- get között a harmadik alag­utat. A vágányzár tíz órakor kezdődött, s a 13.05 órakor Bu­dapestről indult gyorsvonat már az új létesítményen haladt ke­resztül. A 106 méter hosszú alagutat a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat mecseki körzetvezetőségé, nek dolgozói építették. Az alag­út és a részleges átkötésben szereplő vasútvonal, valamint a Perdőc-patakot átívelő mű­tárgy bekerülési költsége meg­haladja a 45 millió forintot. Az új létesítmény átadásával lét­rejött Magyarország legnagyobb vasúti alagútrendszere, mintegy 1200 méter hosszúságban egy tízkilométeres, teljesen új pá­lyaszakaszon. Legfontosabb elő­nye, hogy a hatalmas kanyarok levágásával lerövidült a hegyi pálya, valamint megszüntették a. késéseket okozó kaptátokat. A Godisa—Pécs vasútvonal rekonstrukciójában még két szakasz átkötése van vissza — várhatóan november végéig el­készül — s akkor a több mint tíz éve tartó hatalmas munka befejeződik. Ellátás, közlekedés Művelődési létesítmények * ■— * " K ét hete riportban számoltunk be a Lvov-Kertvárosban folyó lakásépítésről. Akkor éppen csak utaltunk a ne­velési központra, az új városrész életét kiszolgáló ún. járulékos — kommunális — beruházások egyikére. Az aláb­biakban arról lesz szó, hogyan formálódik, válik Lvov-Kert- város teljes értékű városrésszé. —————— * 1 Az üzemek, vállalatok vezetőinek megértésére, segítségére van szükség Rendelés a Pécsi Gázmű fogorvosi rendelőjében Fotó: Háda Miklós A som példát mutatott Üzemi fogászati rendelők a lakosság szolgálatában? „Nem bánok semmit, csaik végre tisztességes tető legyen a fejem fölött...” Ugye, isme­rősen hangzik a fohászkodás. És ismerős az is, ami utána következik? No, nem rögtön, hanem hetek múltán. Amikor hiányozni kezd az üzlet, a böl­csőde, az óvoda. Amikor az ember kezdi nyomasztónak érezni, hogy csak egy lakóte­lepen él, nem pedig egy rész­nyi városban. A lakás és a teljes életvitelt kiszolgáló járulékosok között áthidalhatatlannak látszó idő­beli akadály van. A kettőt kö­zelíteni lehet egymáshoz — er­re történnék is erőfeszítések —, de az egyszerűen elképzelhe­tetlennek tűnik (legalábbis mai ismereteink szerint), hogy vala­ha is együtt legyen meg min­den. A „régi" Lvov-Kertváros- ba 1972 végén költöztek be az első lakók, és csak most ke­rültünk belátható közelségbe ahhoz, amikor már a városrész teljes értékűségéről beszélhe­tünk. S közbeni évek óta tere­bélyesedik az „új" Lvov-Kert- város, amelynek ma már több ezernyi lakóját napjainkban még csupán egyetlen zöldség­bolt szolgálja. A „régi“-ben A régi városrészben járunk. Itt, ahol távolságok nincsenek, úgyszólván percek alott jutunk el egyik építkezésről a másik­ra. Az egyik: a Melinda utcá­ban épül (s ez év végére át­adásra is kerül) o lakónegyed utolsó élelmiszerüzlete, egy ABC-áruház. A másik: a „kék­virágos” óvoda mellett jó ütem. ben épül, s a befejezéshez kö­zeledik annak párja, a „fehér- virágos” óvoda, a lakónegyed utolsó ilyen intézménye. Köz­tük — a nagy ABC-vel szem­ben, a Vorsány utcában — épül egy szolgáltatóház, amely­ben Videotan-mánkaszerviz és postahivatal lesz, s ezzel vég­re helybe jön a posta, és nem a lakóknak kell a posta után menni. A lakónegyed központjában a Diana tér most ikezd for­málódni, de valójában csak a hatodik ötéves tervidőszakban számolhatunk a tervezett intéz­mények átadásával. Épül itt egy nagy alapterületű ABC- áruház és egy vendéglő. Fenn­tartanak helyet még egy-két iin. 1 tézmény részére, de ezek meg­építésének ideje egyelőre nem ismert. A járulékos beruházásók épí­tésének súlypontja most már áttevődik az „új” Lvov-Kertvó- rosba. Ennek leglátványosabb része kétségkívül az, ami most a 2. tömb közepén történik: a nevelési központ építése. Ez több évig tartó program, a vá­ros szándéka az, hogy 1982­ben be is fejeződjön. Most szeptemberben az első oktatási épülettel kezdődik, jövőre és azután egy-egy újabb oktatási épület lép szolgálatba. 1981 végén készül el az intézmény­együttes központi épülete, konyhája és étterme, valamint az uszodája. A rákövetkező év­ben pedig a tornacsarnokot és a kollégiumot adják át. A ne­velési központ mellett három óvodo-'bölcsőde épül, összesen 240 bölcsődés és 450 óvodás elhelyezésére. Az első ez év végére elkészül, a másik ket­tőt 1980 végén fejezik be. Az év végéig A városrész üzlethálózatának egy részét a középmagas épü. letek fogadószintjébe telepítik, másik része az épületekhez kapcsolódó „lepényben" he­lyezkedik el. Ezek többsége a Sarohin tábornok útjára néz, a városrész főútvonala tehát vá­rosias utcaképet nyer általuk. Lesznek természetesen külön­álló üZletházok is. Mindezek közül mi várható idén és jövőre? Az első élel­miszerüzlet épül, s ha minden jól megy, december végére el is készül. Az év végéig még néhány üzlet átadáso várható az épületek fogadószintjén. Jö­vőre egy ABC-áruház épül a Csontváry utcában, épül ezen. kívül egy orvosi rendelő és gyógyszertár, s lesz fodrászat, órásműhely és szabóság. Az üzletek zöme 1981—82-ben épül, s tulajdonképpen ezek­ben az évékben kezd megol­dódni az „új” Lvov-Kertváros ke reslked elm i - szolga I tatá si e I Iá - fása. Úthálózat Mindezeken túl a városrész mostani és majdani lakosait érdekli az is, milyenek lesz­nek a közlekedési viszonyok. Először a parkolási lehetősé­gek. E városrész tervezésénél már figyelembe vették a mo­torizáció követelményeit, s any- nyi parkolóhely létesítéséről gondoskodtak, ahány lakás épül. De mivel o maximális gépjármű telítettségről nyil­vánvalóan nem beszélhetünk, marad itt egyelőre bőven par­kolóhely a „régi" Lvov-Kertvá. ros lakosainak, akikkel szem­ben szűkmarkúbbak voltak a tervezők. És az utak? Amint legutóbb jeleztük, a 2. tömböt keletről lehatároló Hajdú Gyula útépí­tésének ölőmunkálatai elkez­dődtek. Ez az út az idei évvé­gére — de 1980 elejére bizto­san — elkészül, s akkor az új lakóterület már körbejárható lesz. A „régi” és az „új” vá. rosrész között húzódó Egri Gyula út építését 1981—82-re tervezik, a mostani, ún. új Ke- szüi út annak elkészülte utóin szervizúltá minősül. Az Egri Gyula utat egyébként kiviszik majd egészen az 58-as útig, így a városrész a belváros fe­lől kerülők nélkül a Bolgár Néphadsereg útján át is meg­közelíthetővé válik. Ezek az új utak — amint a Sarohin tá­bornok útjánál is látható — egyelőre csak két forgalmi sáv­val épülnek. Felvetődhet a kér­dés: miért? A szakemberek sze­rint a forgalmi igényektől füg­gően a négy forgalmi sávra való kibővítésre a 80-os évek végén kerülhet sor. A széle­sebb út építésével járó több­letköltségeket most célszerűbb volt a lakásépítésre fordítani. Parkok Az új városrész lakóinak ké­nyelmetlenséget jelent, hogy távol van az autóbuszmegálló. Nos, a Csontváry utcáinál levő térségen november 1-re elké­szül egy új autóbuszforduló, ahová egyes autóbuszjáratókat le lehet vinni. A parkokat csupán azért hagytuk a végére, mert azok a valóságban is utoljára ké­szülnek el. Bármennyire is kí­vánatos volna ugyanis, előbb nem lehet. Az egész városrész körzeti parkja a volt lőtér te­rületén az év végére elkészül. Lesz itt nagy játszótér minden tartozékával együtt, rönkvár, szónkópálya (vajon lesz hozzá hó is az első télen?), aztán olyan kézilabdapálya, ami tél­víz idején elárasztható lesz víz. zel jégpálya céljából. A lőtéri töltések megmaradnak, ezek nyugat felé természetes határ­ként zárják le a városrészt; mögöttük garózsváros létesül majd. Nagyabb parkot tervez­nek az „új” Lvov-Kertvárosban — ez köti majd össze o két lakóterület zöldövezeteit. Elég soká várat magára, hiszen a helye a nevelési központ befe- jeztéig mindenképpen felvonu­lási terület marad. Óvatos 'becslés szerint is 1983 körül M ár nemcsak beszélünk a fogorvosi megelőző és gyógyító munka fej­lesztésének szükséges­ségéről; elérkezett a tettek ide­je. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának július 25-i ülésén — melyről lapunk­ban részletes tudósítás is meg­jelent — testületi határozatba foglalták a konkrét tennivaló­kat Ezúttal csak az egyik „fehér foltot”, az üzemi fogászatot tesszük nagyító alá. Erről így szólt a vb határozata: „A jól felszerelt üzemi fogászati ren­delők jobb és hatékonyabb ki­használtsága érdekében... a lakosság fogászati ellátásának kiszélesítésére kell törekedni." Miről is szól pontosan a ha­tározat? Pécsett hat, a me­gyében pedig négy, tehát ösz- szesen 10 üzemi fogorvos látja el betegeit. Milyen betegeket? Természetesen csak az arra jo­gosultakat, vagy akik az illető vállalat alkalmazásában állnak. A megbízható gyógykezeléshez viszont jól felszerelt rendelő szükséges. Egy, az alapellátást biztosító fogorvosi rendelő fel­szerelése manapság minimum 300 ezer forintba kerül. A kü­lönféle gyógyszerek, egyéb fo­gyóanyagok sem kevés pénzért szerezhetők be. Nem kell ah­hoz közgazdásznak lenni, hogy valaki megállapítsa: egyenesen pénzpocsékolás ekkora értéket kihasználatlanul hagyni. Mert, hogy egy üzemi fogorvosra he­tenként 4,3 óra rendelés jut át­lagosan, mi ez, ha nem ki­használatlanság? A nap továb­bi, csaknem húsz órájában tét­lenül porosodnak a drága be­rendezések. Mi lenne az ésszerű megol­dás? Az, amit a megyei tanács végrehajtó bizottsága határo­zott. Nyílttá kell tenni az üze­mi fogorvosi rendelőket. Ter­mészetesen senki, azok közül, aki a határozatra szavazott, nem úgy gondolta, hogy ezen­túl boldog-boldogtalan ki-be járjon egy-egy üzem, vállalat kapuján a „fogászatra me­gyek" felkiáltással. Hanem! Ott az iskolafogászat, amely tavaly Baranya megyében (Péccsel együtt) mindössze 84 órát tudott fordítani az iskolás gyermekek fogainak vizsgálatára. (A gyó­gyításról ezek után beszélni sem lehet e keretek között.) El­képzelhető, hogy egy-egy üze­mi rendelő adna helyet szerve­zett iskolás csoportok rendsze­res iskolafogászati ellátásának. Megoldatlan a fogszabályo­zás, az egész megye területén csak egy, 6 órás ilyen jellegű rendelés van. Megfelelő hely biztosításával e téren is javul­hatna a helyzet. Természetesen, ahol erre le­hetőség kínálkozik, a környék­ben lakók fogászati ellátását is meg lehet oldani. Akad erre — sajnos csak egy — példa Ba­ranya megyében. A sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet 1976-ban csaknem 300 ezer fo­rintért egy korszerű üzemi fog­orvosi rendelőt alakított ki a szövetkezet központi épületé­ben. A véméndi körzeti fogor­vos hetenként két alkalommal, kedden és pénteken délelőtt 10-től délután háromig tart itt rendelést, csütörtökön pedig az iskolafogászati ellátást bizto­sítja. Ez az üzemi fogászat már megszületése óta megvalósítja azt, amit most szorgalmaz a megye egészségügyi vezetése, ugyanis nemcsak a termelőszö­vetkezeti tagok, hanem három község: Somberek, Palotabo- zsok és Görcsönydoboka vala­mennyi lakosának fogászati el­látását is megoldja. Nem hiszem, hogy ez a pél­da ne találhatna követőkre. Mindössze az üzemek, vállala­tok vezetőinek is azt kellene ke­resni, miben, hogyan tudnának segíteni. A megyei és a Pécs Városi Tanács egészségügyi osztályai a közeli napokban mérik fel a lehetőségeket és látnak hozzá a „nyitott” üzemi fogászati rendelők szervezésé­hez. Kurucz Gyula lesz ott park. H. I. TÖRIK A DOHÁNYT: A nagydorogi „Űj Barázda" Tsz-ben megkezdték az 52 hektáros dohányültetvény törését A becslések szerint Nagydorogon a közös gazdaságban az idén ötezer mázsa dohányt takarítanak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom