Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-02 / 210. szám
Dunántúli napló 1979. augusztus 2., csütörtök Felvételi tapasztalatok két felsőoktatási intézményben Július elején valamennyi pécsi felsőoktatási intézményben befejeződtek a felvételi vizsgák. A jelentkezők azóta már meg is kapták az értesítést: elkezdhetik-e vagy sem tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán. Két felsőoktatási intézmény, a Pécsi Tudományegyetem és a Tanárképző Főiskola felvételi eredményei után érdeklődtünk. Először dr. Benedek Ferencet, a PTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kerestük meg. — Az idén a nappali tagozatra 263 jelentkezőnk volt, az összevont esti-levelezőre 211 — mondta Benedek professzor. A keretszám a nappali tagozaton 95, tehát a túljelentkezés közel háromszoros volt. Ez az elmúlt évek arányához képest jóval kisebb, úgy látszik a demográfiai hullámvölgy nálunk is érezteti a hatását. — Milyennek találja a vizsgák színvonalát? — Érezni lehetett, hogy több éve nem érettséqi tárgy a történelem. A diákok általában csak mellékesen tanulják, és sajnos, a felvételizők között is szép számmal akadtak, akik nagyon hiányos felkészültséggel rendelkeztek. Persze, tanulságos átlapozni a tankönyveket is: vázlatosak, végkövetkeztetéseket, absztrakciókat tartalmaznak csupán. Ami pedig az irodalmat illeti, változatlanul nem erős oldala diákjainknak az olvasottság. Tulajdonképpen ezért is a középiskolát kell hibáztatnom, mert iqen kevés sikerrel neveli olvasásra a fiatalokat. Természetesen sok füqq a tanártól is. Ez itt, a felvételin különösen megmutatkozott. — Hány ponttal lehetett bekerülni a karra? — A napoali tagozaton 18, az esti-levelezőn 16 ponttol. Ez utóbbi sem jelent könnyebb feltételeket, hiszen a levelezősök- nél az érettségi eredmény már nem számít, s nekik ugyanúgy legalább négyes átlagot kellett produkálniuk, mint a nappalisoknak. Dr. Takács Béla, a PTE Közgazdaságtudományi Karónak dékánja: — Az idei felvételi vizsgák semmi különösebb eltérést nem mutatnak az előző éviekhez képest. Az érettségivel együtt megírt matematikai dolgozatok egy kicsit gyengébbek voltak, különösen az estiseknél, akiknek kevesebb alkalmuk volt foglalkozni a matematikával. Tudomásul kell venni, hogy akik ebből a tárgyból erősek, azok inkább műszaki pályára mennek. Akik viszont a közgazdasági egyetemet választják, sokkal szélesebb körű tájékozottságot kell hogy eláruljanak, hiszen egy reál és két — választható — humán tárgyból kell vizsgázniuk. A politikai gazdaságtannál jobbak a történelemből írt felvételi dolgozatok. Mindig is jobbak voltak. Ennek az oka a két tárgy jellegében, pontosabban azok különbségében keresendő. A történelemteszt elsősorban adatokat kér, a politikai gazdaságtan összefüggéseket. Ezért volt talán nehezebb oz idei is. — Ez azt jelenti, hogy az egyik felvételiző könnyebb, a másik nehezebb vizsgát tett? — Nem, ennyire azért nem nagy az eltérés. A politikai gazdaságtant elsősorban azok választották, akik közgazdasági szakközépiskolában végeztek. Ott ezt tanulták erősebben, míg a gimnazisták a történelmet, így a dolog kiegyenlítődik. — Mekkora volt a túljelentkezés? — Majdnem kétszeres. Az idén már nem kellett a felvételi előtt Budapestről átirányítani gyerekeket. Száz elsőévest veszünk fel, 48—49 százalékuk fizikai dolgozó gyereke. A férfi- nő arány is jó, 51 százalék a nők javára. A Pécsi Tanárképző Főiskola felvételi vizsqáiról a felvételi bizottság utolsó, kibővített ülésén szereztünk adatokat. Az idén 1331 felvételi pályázat érkezett a főiskolára, s ez rekord. A keretszám 446, o leendő elsőévesek között 65 százaléknak a szülei kétkezi dolgozók. A felvételi esélyeket illetően — a túljelentkezés mértékét figyelembe véve — kiáltó különbségek mutatkoznak az egyes szakok között. Például a matematika-fizika, a matematika—technika, de a szerb-horvát szakra is már tíz ponttal be lehetett kerülni. Ez utóbbi azért furcsa, mert a német szakon 17,5 pont alatt már elutasították a jelöltet. Tízszeres volt a túljelentkezés a biológia—földrajz szakon. Ide csak 18 ponttal lehetett bekerülni. Érdekes, hogy amíg a magyar-orosz szakon 11, a történelem-oroszon csak 16 pont volt elegendő a bejutáshoz. A nemzetiségi szakokra kevés ba ranyai diák jutott be, a névsor olvasásnál inkább távoli me gyékből jöttek neveit hallottuk Feltűnően sok hallgatót vettek föl Győr-Sopron és Somogy meqyéből. Erős volt a túljelentkezés a magyar—történelem szakon, s a harminc „gólyából” kilenc Győr megyei. A felvételi vizsgák tapasztalatai alapján azt is elmondták, hogy a diákok középiskolai bizonyítványa továbbra sem nyújt minden esetben megbízható képet a felvételizők felkészültségéről. Sok baj van a szakpárosítás megválasztásával is, különösen akkor, amikor az eredményes felvételi vizsgához fizikai tehetséq, kézügyesség, jó hallás is szükséges. H. J. Munkában a rajzfilmkészitök A z első színes film — úgy tartja a krónika — rajzfilm volt, mégpedig jóval azelőtt, hogy a színes eljárást kidolgozták volna. Miképp ma a „svindlis” fotósok, anilin- festékkel szinezik a feketefehér fotókat (s számitják színes gyanánt), — ugyanúgy készült hajdanán, kényszerűségből a nevezetes rajzfilm. Annak rendje- módja szerint elkészítették fekete-fehérben, aztán kézbevették, s kockáról kockára, roppant aprólékos munkával kifestették a képeket. Ha meggondoljuk, hogy a vetítőgép egy másodperc alatt huszonnégy kockát vetít ki, kitalálhatjuk, nem sok kópia készült ilyen módon. Az NDK-beli Neurippin város Ernst Thälmannról elnevezett kamarakórusa a napokban Baranyába érkezik. Szombaton, augusztus 4-én délután 6 órakor koncertet adnak a siklósi várkápolnában. Műsorukat reneszánsz és romantikus szerzők, valamint Eisler, Bartók és Kodály műveiből állították össze. Rapi Emília felvétele Bemiitatjuk a pécsi rajzfilmsiúdiót Azóta sokat fejlődött a színes film technikája, a minden korosztály által kedvelt rajzfilmek készítése azonban még így is rendkívül munkaigényes. A vetítőgép könyörtelen, most is ugyanannyi képet fogyaszt másodpercenként, s hogy mozduljon az állóképek sora, majd annyiszor kell külön megrajzolni, s kifesteni, aztán film- szalagra rögzíteni. Filmek felnőtteknek Többször is hírül adtuk már, hogy az év elején Pécsett létrejött a Pannónia Filmstúdió műterme. Ideiglenes helyen, a volt járási hivatal épületében, három helyiségben dolgoznak, s még nem tudják hová költöznek majd véglegesen. A legtöbbet emlegetett helyre, Pécsbónyára, noha ott kényelmes épületet kapnának, nem szívesen, az bizonyos. A rajzfilmműterem különleges alkotóműhely, állandóan ötletekre van szükség, állandó kapcsolatokat igényel, ahová nemcsak a belső munkatársak bejáratosak, de barátok, írók, festők, grafikusok, zenészek, színészek, mindenféle szerzetek, még újságírók is bármikor beugorhat- nak, beszélgetésre, ötletezésre, munkára. S hát bizony Pécs- bányára nem lehet csak úgy ki-beugorni. — Egyik fő törekvésünk már az első napoktól, hogy bekapcsolódjunk a város szellemi életébe — mondja Schenk lános, a műterem vezetője. — A pár hónap eredménye, hogy egyre többen keresnek meg bennünket, s mi is kezdeményeztünk kapcsolatokat, amelyek gyümölcsözők lesznek. Pécs az amatőrfilm-mozgalom egyik legerősebb bázisa, itt élénk és sokirányú a művészeti élet, a művészeti gimnázium, a főiskola, s még a Zsolnay-gyár is ad rajztudó fiatalokat — szóval minden együtt van ahhoz, hogy a rajzfilmstúdió is méltót produkáljon. , — A pécsi műterem létrejötte egybeesett a Pannónia átszervezésével, mi lettünk a nyolcadik részlege. A stúdiók többsége zömében gyermekeknek szóló filmeket készít, ezért is döntöttünk úgy, hogy a legjobb magyar hagyományokra támaszkodva, az új törekvéseket támogatva a „felnőtt" rajzfilm kategóriában kívánunk főképp dolgozni. Sorozatok sorozatban Noha a stúdióban dolgozó tizenöt ember jó része — amatőrként — már készített filmet, s rajzfilmet is, az eddig eltelt idő a tanulásé volt. Befejezéshez közelednek az első film munkálatai, legalábbis ami a dolog rajzi részét jelenti. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek készítenek „bérmunkában" egy 15 perces filmet arról, hogy milyen jó dolog a szabvány. Több filmbetétet is készítettek már, legutóbb a Győr városát bemutatóhoz néhány részletet. S készülnek az első igazán és teljes egészében sajátjukénak mondható filmekre is: az elmúlt napokban vitt Budapestre egy vaskos paksamétá- nyi forgatókönyvet a műteremvezető elfogadtatásra. A terveket a Pannónia Művészeti Tanácsa elfogadta. Varga Csaba Humánum címmel tervezett filmet Pálinkás Györggyel közösen. Arról szólnak majd, milyen bonyodalmat okoz, ha egy halálra ítélt utolsó kívánsága egy hal ... Három sorozat forgatókönyve is elkészült már. Ficzek Ferenc filmrészleteinek főhőse egy doboz és egy emberke — e kettő küzdelmét ábrázolja egy-egy epizód grafikailag is ötletesen megjelenítve. Varga Csaba két sorozatot is tervezett; az egyikben az apa nevelné fiát, míg ró nem döbben, hogy fordított a helyzet; a másik tizenhárom részben mutatja majd be, milyen is a nő — egyedül. Markó Nándor „környezetvédelmi” filmet álmodott meg, véleménye szerint az első emberpárt azért űzték ki a Paradicsomból, mert mindent elpocsékolt volna . .. Szíjártó Kálmánnak Bélái Istvánnal készített terve, ha megvalósul, akkor a békéről lesz film: akkor kívánjuk, akarjuk, áhítjuk o békét, amikor nincs, szemben a békeidők közönyével. Mindenki mindent Most még mindenki mindent csinál, a tervező is, a kifestő is megpróbálja a másik munkáját. Van, ahol már számítógép segít megrajzolni a sokezer rajzot, van ahol a legkényesebb részleteket először élő szereplőkkel viszik filmszalagra, s azt másolják át, hogy rajzfilm legyen belőle. A technika bevonul a sok manuális munkát kívánó rajzfilm-műtermekbe is. Ma még Pécsett nincsenek ilyen eszközök, még nincs is rá szükségük, hiszen ma az a legfontosabb, hogy elsajátítsák mindazt, ami ebben a szakmában egyáltalán elsajátítható, s ezzel párhuzamosan gazdagítsuk mindazzal a rajzi leleménnyel, gondolatokkal, ami még el sem képzelhető. A fiatal stúdiónak fiatalok a tagja is, az átlagéletkor mindössze 30 év. Volt YXILON-osok, rajztanárok, grafikusok. Mindenki főiskolát végzett vagy éppen végez. Az alkotókedv, a munkalendület, a lelkesedés talán nagyobb magasságra már nem is juthat mint most. S ez érthető. Maguknak is, és talán mindenkinek akarják bizonyítani, hogy az új pécsi rajzfilmstúdió nem egy lesz a nyolc közül Magyarországon. Bodó László Vasrácsügy ° a . ‘ A mikor július 15-én, vasárnap délelőtt ünnepélyesen megnyílt Pécsett a Széchenyi téri pincegalério és a VI. országos kisplasztikái biennálé, a tárlotlátogató közönséget mindenekelőtt az öröm érzése, az új Pécsi Galéria birtokbavételének öröme töltötte el. Magam is úgy éreztem Hiszen ez a pincegaléria végül mégis csak elkészült. Akkor is, ha bizonyos építészeti simításokat, pótlásokat ezután kell majd elvégezni benne. Voltak azonban más vélemények is. Például miért kellett vasrácsot tervezni az ovális, ódon hangulatú nyílásra? Mások szerint okvetlenül vasrács kell az előtér elé. Ebben a kérdésben megkérdeztük a legilletékesebbet, a pincegaléria tervezőjét, Bachmann Zoltán okleveles műemlékvédelmi szakmérnököt. — Az építészeti hiányosságok valóbon fennállnak, de a kivitelezőnek mindössze három hónapja volt a munkák elvégzésére - mondotta Bachmann Zoltán. — Ideiglenesen olyan állapotot teremtettek, hogy a biennálé megnyílhasson. A téli időszakban pedig, amikor az építőipar jellegénél fogva több szabad energiával rendelkezik, a hiányosságokat pótolják, hogy q provizórikus megoldó, sok helyébe a tervezett készüljön el. Ez a kérdés egyik oldala.- A tervezéssel a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát bízták meg, személyem irányításával készültek el a tervek. Nagy lelkesedéssel fogtunk hozzá a munkához. Megszületett — és hivatalosan mindenütt elfogadták (OMF, tanács illetékes szervei stb.) — az alapgondolat: olyan kiállítótermet tervezni a pincében, hogy annak „kirakata" legyen, „ad abszurdum” a pincébe hatalmas betekintő üvegfalfelület létesüljön, biztosítva zárása után is (este 6 óra) az érdeklődők és a kíváncsiskodók számára a kiállítások élvezetét. E zért a Széchenyi köz felől egy háromméteres kiváltott nyílást terveztünk, majd egy belépő előtérbe jut. va az üvegfal következik, biztosítva a fedett, szélvédett betekintés lehetőségét. A biennálé megnyitásakor — melyre mint tervezőt meg sem hívtak — döbbenten tapasztaltam, hogy rácsot szereltek fel a nyílásra. A gondolat elveszett, meghalt. Érdeklődésemre a rács elhelyezésének indokául azt hozták fel, hogy a fedett előtér alontos hajlamokat ébreszt. Az eseményekhez hozzátartozik, hogy a rács szakszerűtlenül készült el, így nem lehet zárás utón becsukni. A megnyitó után eltelt idő alatt senki sem vetemedett a fent említett cselekedetre, sőt valaki még egy bádogdoboz „hamutartót” is elhelyezett a márvánnyal burkolt előtérbe, hogy még csikk se kerüljön a hófehér padlóra. — A vasrácsot nyilván jó szándékkal, óvintézkedésből helyezték el. Ebben mi az álláspontja? — Tiltakozom ellene. Egy szakfórumokon jóváhagyott tervet illetéktelenek és hozzá nem értők, csupán feltételezéseken alapuló intézkedésekkel megmásítottak — a tervező tudta nélkül. S mindezért én vagyok a felelős... Az aggályokra azt válaszolhatom, hogy a jelenlegi vasrácstól 5—6 métér- nyire a télen felépül a kiállítás szociális részlege, ahol ’ egyúttal nyilvános WC is létesül. W. E.
