Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-13 / 221. szám

A világ jelenleg legjobb gépjármű-korrózióvédelmi technológiája Pécsett VJj ivarosok a szigetországban? Megfeleí-e nekünk az angol modell? Dr. Németh Jenő tapasztalatai a városépítkezésről A z angol újvárosok szö­vetségének meghívásá­ra tapasztalatcserén járt a szigetországban dr. Né­meth Jenő, a barcsi tanács el­nöke. Az újvárosok a London, Liverpool, Manchester alkotta háromszögben helyezkednek el, és az a feladatuk, hogy a há­rom nagyvárost tehermentesít­sék, tegyék lehetővé az ipari, a közmű és lakás rekonstruk­ciót, létükkel pedig lassítsák a nagyvárosok növekedését, mér­sékeljék a beköltözést. Az új­városok létrehozása lehetővé teszi az építészeknek, hogy olyan életfeltételeket alakítsanak ki, amelyek megfelelnek már a kö­vetkező század emberének is. — A tanulmányutat — mondja dr. Németh Jenő — a Magyar Urbanisztikai Társaság szervez­te: 8 helyen tanulmányozták a városszületés folyamatát, azt, hogy milyen a műszaki tervezés, a kivitelezés, az ott élő, illetve az oda települő lakók és in­tézmények tájékoztatása. — Mi volt a legmegszívlelen­dőbb tapasztalat? — Az egyik a célszerűség — nem tervezői álmok születnek, hanem jó megoldások. A má­sik a tájékoztatási rendszer. Milton Keynes-nek 20 000 la­kosa volt, amikor fejlesztéséről döntöttek, összesen 250 000 embernek kívánnak itt munka- és lakóhelyet biztosítani. Azért, hogy a beköltözők tudják mi történik a városban, létrehoz­tak egy műszaki tájékoztatási irodát. Ha oda bemegy az épí­tő, építtető, vagy a jövendő lakó megtudja, hogy hol ala­kul ki az ipari övezet, melyik területen milyen lokások épül­nek, és típustervet is kap. Olyan tervet, amelyet csak azon a környéken lehet megvalósítani. — Elképzelhető-e nálunk is egy ilyen információs rendszer? Négy év garancia Dinitrol a gépkocsiajtóban A világ 126 országában al­kalmazzák ma mar az Astra- Dinol svéd cég gépkocsi-kor­rózióvédelmi rendszerét, így hazánkban is. Magyarországra az INTERÁG RT közreműködé­sével jutott el a Dinitrol, s je­lenleg az ország különböző ré­szein 15 szervizben, így közöt­tük a VÍLLGÉP pécsi Diósi úti autójavító bázisán használják. — Négy hónappal ezelőtt kezdtük el ennek a világszín­vonalú terméknek a felhordá­sát a gépkocsikra. Ezidáig 450 autót kezeltünk le a Dinitrol- lal, ami azt jelenti, hogy óriási oz érdeklődés — mondja Ke­reszti László, a szerviz vezetője. — A Dinitrol nem csak anyag, hanem technológia is. Mit jelent ez? — Két fontos dolog van a gépjárművek korrózióvédelmé­nél. Az egyik, hogy a hegesz­tések mentén a nem tökéletes illesztések miatt, a hézagokba 'bejutó víz és levegő által meg­indított elektrokémiai korróziót kell megakadályozni. Ezt a célt szolgálja a rendkívül jó vízki­szorító- és, 'kúszóképességgel redelkező Dinitrol üregvédő anyag, amely a felvitel során minden olyan helyre eljut nagy viszkozitása miatt, ohova a víz és a levegő is beférkőzik. Ez azt jelenti, hogy parányi ré­sekbe is ahol összefüggő ré­teget alkotva légmentesen zár, így megakadályozza az elekt­rolit képződését, a korrózió megindulását. Az üreg védő anyag nem ,köt meg, így a vé­dőanyag nem reped meg, a zárás hosszú ideig tökéletes marad. A másik fontos dolog a mechanikai és kémiai igény- bevételnek kitett alváz védel­me. A felhordott Dinitrol védő­anyag rendkívül rugalmas és kopásálló, amit az is bizonyít, hogy az úgynevezett Ford pró­ba szerint a jelenleg forgalom­ban lévő alvázvédő anyagok­nál háromszor jobb a koptatá- si ellenállása. — Munkájukra garanciát is adnak? — Új gépkocsinál — újnak a három hónapnál fiatalabb autók értendők — o maximális garanciaidő 4 év. Nagyon megéri a tulajdonosoknak az új gépkocsijukat lefújatni Di- nitrollal, mert ekkor a legha­tásosabb a korrózióvédelem. Egy éves koráig a kezelt gép­kocsi 2 éves, egy év felett egy éves garanciát kap, míg két évnél „korosabb” autóknál a kezelés garancia nélküli. — Hányán foglalkoznak je­lenleg a szervizben ezzel az alvázvédelemmel? — Négy kiképzett és bizo­nyítvánnyal rendelkező fújóem­berünk van, akik naponta át­lagban hat gépkocsi védelmét végzik el. A kezelés egyébként rövid időt vesz igényibe. A svéd cégnek annak ide­jén olyan anyag kikísérletezése volt a célja, amely a karosszé­ria élettartamát a motor élet­tartamával teszi egyenlővé. Hogy sikerült-e ezt megalkot­ni, azt külföldön már eldönthe­tik. Mindenesetre a technoló­gián nagyon sok múlik. Evan Sibert, az Astra-Dinol kelet­európai igazgatója elmondta, hogy a pécsi, Diósi úti szerviz nemzetközi színvonalú, a keze­lési módszer tökéletes, a szak­emberek jól dolgoznak. Ha ez így van, akkor a töb­bi az anyagon múlik... Baranyában is „mozgo­lódnak“ az állatbarátok Véreb helyett f r r rr fuvocso Állatvédők egyesülete: ugye, mindjárt palotapincsit cipelő aggszüzek képe villan fel az emberben, s még a hatóságo­kat bombázó képtelen beadvá­nyokkal is hajlamosak vagyunk megtoldani a képet. Dr. Kle- ment Tamás, a Magyar Orszá­gos Állatvédő Egyesület ügyve­zető alelnöke sem titkolja, hogy vannak ilyen vérmesen elfogult idős hölgyek. Arányuk a tag­ság másik, józanabb részéhez viszonyítva elenyésző, a közvé­lemény mégis erről a néhány tucat emberről általánosít. — Mi is hát a Magyar Állat­védők Egyesületének célja? — Röviden összefoglalva: az állatok védelme az ember ér­dekében. A természet és a kör­nyezet védelme ma már többé- kevésbé elfogadott és támoga­tott cél, amely magában fog­lalja a vadon élő állatok védel­mét is. De ki törődik azzal, ho­gyan bánik az ember az őt szolgáló háziállatokkal? Nos, ez a mi feladatunk. Ezért alakult meg az egyesület 13 évvel ez­előtt, a Mezőgazdasági és Élel­Egy gondos állatbarát... mezésügyi Minisztérium égisze alatt. Korábban is foglalkozott már néhány aktivista a kóbor állatok befogásával és gazdá­hoz vezetésével, de ennek szer­vezett formája nem volt. Ami­kor Károlyi Mihályné hazajött, ő javasolta, hogy létre kellene hozni az egyesületet, amely az­tán több száz aláírás támoga­tásával meg is történt. Jelen­leg mintegy 3000 tagunk van, közöttük állatorvosok, kutatók, színészek — az elnök Gobbi Hilda, elnökségi tag Almási Éva — s minden rendű és ran­gú állatbarát. Dr. Klement Tamással sem másutt beszélünk, mint a Par­lament egyik Dunára néző szo­bájában. Ö a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felsőokta­tási ügyekkel foglalkozó felelős munkatársa, s emellett néhány kisállat, panelházban is elélde­gélő madár és hal tulajdonosa. — A kutyát a gyerekeim ki­vitték a nagybátyjukhoz, aki kertes házban lakik. Azon a vé­leményen vagyok, hogy városi lakásban is lehet állatot tarta­ni, az összes körülmény mérle­gelésével. Nagytestű állattal együtt lakni nem csak állat-, hanem emberkínzás is... A jól megválasztott állat viszont se­gítheti akár a gyereknevelést is: ápolása rendszerességre, fe­gyelemre és a természet szere- tetére szoktathatja a kicsiket. — Milyen ügyek foglalkoz­tatják az egyesületet? — Nagyon sok probléma van, néhányat sorolok csak fel: bizonyos lakónegyedek szaná­lása után a lakók elköltöznek, és sorsukra hagyják állataikat. Ezek kóborolnak, elvadulnak. Egyesületünk igyekszik ezeket befogadni, s gazdához juttatni. Foton működik egy kutya- és macskamegőrző telepünk, ahonnan a 150 Ft-os tagsági díj befizetése után bárki ingyen elvihet állatot. A másik törekvé­sünk a haszonállatok humánus — a jelzőt nem érzem para­doxnak — tartásának biztosítá­sa, főleg vidéken. Szükséges esetben szabálysértési eljárást kezdeményezünk a tanácsnál állatkínzás címén. Többnyire eredménnyel. Néhány lapban is nagy port vert fel a vérebekkel történő sintérkedés: odáig elju­tottunk, hogy felderítettünk egy sokkal emberibb megoldást a kóbor állatok befogására: Svájcban 75 frankért árulnak egy indián mintájú fúvócsövet, amellyel kábítószert lehet jut­tatni az állat testébe. Csak ép­pen pénzünk nincs rá, hogy megvegyük. Talán annak a vállalatnak kellene, amelyik a kóbor állatok begyűjtésével foglalkozik. — Ez a vállalat hová tarto­zik? — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumhoz ... No, sikerünk azért van: a vá- góhidakon használt kábítópisz- lolyt a mi kezdeményezésünkre alkalmazzák . . . — Milyen az egyesület szer­vezeti felépítése? — Elnöke, alelnöke, főtitká­ra, titkára, elnöksége van, a legfelsőbb fóruma a közgyűlés, amely évente ülésezik. A mun­ka dandárját a bizottságok végzik: van ifjúsági, jogi, klub-, sajtó-, rendezvényügyi és még több, összesen 16 bizottságunk. Vidéken egyelőre csak Szege­den működik csoportunk, de úgy hallom, Békésben és Bara­nyában is mozgolódnak az ál­latbarátok. Tagja vagyunk az európai és a világszövetségnek, amelynek az elnöke úgy véleke­dett, hogy Közép- és Dél-Euró- pában Magyarországon a leg­hatékonyabb és a legszervezet­tebb az állatvédelem. Havasi J. — A magyar viszonyokra al­kalmazva is érdemes gondol­kodni a megvalósításán. Ang­liában a tájékoztatás költsége a beruházás költségei között szerepel. A kapott információ semmiképpen sem nevezhető formálisnak. Ennek előfeltétele az, hogy a beruházás szerve­zését végző szervezet pontosan igazodjon a feladatokhoz. Ang­liában az ügyintézőktől olyan felkészülést követelnek meg, amely leginkább biztosítja e cél elérését. A magyar gyakor­latban ritkán van összhang a beruházással kapcsolatos fel­adat, valamint a beruházásért dolgozó szervezet tagjainak száma és felkészültséqe között. Egy tanácsi tervosztály létszá­ma például akkor is ugyan­annyi, ha 20 millió forint be­ruházást valósít meq évente, mintha mondjuk félmilliórd fo­rint értékűt. Az sem biztosít­ható mindig, hogy a beruhá­záshoz jól értő munkatársak dolgozzanak ezen a területen. Az is magyar sajátosság, hogy elválik a fejlesztéssel kapcso­latos feladat a rendezést, a mű­szaki tervezést, és kivitelezést végző rendszertől. Az angol új­városokban a tanácsok akkor veszik át a beruházóktól a te­rületet, amikor működőképesek a létesítmények és a környeze­tük rendezett, amikor valóban készen van minden. — Mi a közös jellemzője ezek­nek a városoknak? — Az előrelátó tervezés. A forgalom zökkenőmentességét például nem tiltótáblák alkal­mazásával, hanem jó vonal- vezetéssel biztosítják. A közmű­vek tervezése a regionális rend­szerre épül. Igen színvonalasak a városközpontok kereskedelmi létesítményei, és a szabadidő eltöltését szolgáló intézményei. Ehhez'kapcsolódnak az alköz­pontok, amelyek a napi ellátást biztosítják. Előre tervezik meg az ipari parkokat, a lakóházak többsége pedig kétszintes sor­ház, illetve láncház. Úgy épül­nek ezek, hogy nyugodt élet- feltételeket biztosítsanak az embereknek. Nálunk ez az épí­tési módszer főleg a társas- és családihóz építkezésnél használható. — Gondolom, kedvezőtlen ta­pasztalatokkal is találkozott... — Véleményem szerint a lakó­területek túlságosan szétszór­tak, mintha csak a nagyvárosi koncentráció ellenpéldáit akar­nák bemutatni. Egyes funkciók­ra — mint például a tömegköz­lekedésre — kevés figyelmet fordítottak és túlzottnak tartom a lakóterületek, valamint a táj erőltetett kapcsolatát is. Kercza Imre Hétfői □ Roszprim Nándor A jemeni kapcsolat ■naposcsibék Dérből Ädenbe Távoli országgal bővült a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát bári baromfiüzemének exportkapcsolata. A közel­múltban a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságba szállítottak 70 000 naposcsi­bét az AGROINVEST-en ke­resztül. Az első szállítmány egy Aden melletti farmra került, ahol a meglévő épületekben fogadták a naposcsibéket. Azért, hogy a technológiákat betartsák a bári baromfiüzem két szakembere, egy mező- gazdasági mérnök és egy állatorvos egy hónapig ott tartózkodik. Mint a két szak­ember Adenből írt leveléből kidedül, nem éppen a tech­nológia ellenőrzésével van­nak elfoglalva, hanem magát a technológiát végzik, azaz ők etetik a csirkéket. A do­log magyarázata, hogy most van a mohamedán nagyböjt, a Ramadán, ami azzal jár, hogy a munkások napkeltétől napnyugtáig imádkoznak, do­logra nem sok idő jut. így az­tán, hogy az állomány ne pusztuljon el, a báriak kény­telenek ezt csinálni... A távlati tervek szerint az AGROINVEST Vállalat kor­szerűsíti a meglévő Aden melletti telepeket, valamint egy szülőpárnevelőt és kelte­tőt is épít A bári baromfi­üzem szakemberei ebben a munkában is részt vesznek. Bárból idén már több szállít­mány nem megy el, de jövőre várhatóan 140 000 SHAVER naposcsibét küldenek a JNDK-ba. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári baromfiüze­mének exportkapcsolata a közel jövőben tovább bővül. Az AGROINVEST-nél több arab ország, így például Tu­nisz, Irán és Marokkó is meg­rendelt baromfitelepek terve­zését és kivitelezését, mely­ben a báriak a szakmai ter­veket készítik el. Ezen túl azonban a tenyészanyag szál­lításában is részt vesznek. Ér­demes megjegyezni, hogy Guinea, Nigéria és Görögor­szág is érdeklődik hasonló megoldások után. R. N. Az állatkínzás szabálysértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom