Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-10 / 187. szám

1979. július 10., kedd Dunántúli napló 3 10 046 a DIU közönségszolgálata A kérdések húsz százaléka Affért nem lehet csirkeaprólékot kapni? — Mikor less logikai kocka? — Kabát extra méretben ... — *----------;----------------------­U úsz százaléka azoknak a kérdéseknek, jelzéseknek, " amelyeket a Dunántúli Napló közönségszolgálatának a telefonon föltettek, mindennapos tevékenységünkkel, a vá­sárlással kapcsolatos. Mai blokkunkban kereskedelmi jel­legű kérdéseket gyűjtöttünk össze. -------------------------------------------------------------------------------------­- Budapesten lehet-e logi­kai kockát venni vagy eset­leg Pécsett is? Ezt szeret­ném megtudni, vagy azt, hogy az országban hol le­het kapni? A BARANYAKER játék- és kultúrcikkosztólya a követke­ző választ adja:- A BNV-n díjat is nyert logikai kockát jelenleg az or­szágban sehol nem lehet kap­ni, július végén azonban ki­sebb mennyiségben érkezik majd a játékboltokba a TRI- ÁL-tól. Ez a játék akkora si­kert aratott, amekkorára sem a föltalálója, sem az ipar nem számított. Az a szerszám, ami­vel ezt a budapesti Politech­nika Szövetkezet készíti, tönk­rement. Azóta beszereztek egy másikat, de egyelőre ezzel is az igényeknek csak az ötven százalékát tudják kielégíteni. A későbbiekben még egy újabb szerszámot is beszerez­nek, és januártól már korlát­lan mennyiségben tudnak szál­lítani valamennyi játékboltba. ♦- Pécsett nem lehet ext­ra méretű kabátot vásárol­ni. Mindenütt elutasító vá­laszt kapok. Miért nem gyártanak nagy méreteket? Sem ruhát, sem kabátot nem kapok. A TRIEX válasza. — Az ipar természetesen gyárt nagyméretű ruhákat, ka­bátokat. A régi méretezés sze­rint 54-es, illetve annál na­gyobb méretű téli- és átme­neti kabátokat — még 63-ast is —, februárban, márciusban lehetett kapni az áruházakban, üzletekben. Nyári ruhákból úgyszintén van extra méret. A nagyon nagy méretű kon­fekcióból hat-hét fajta fazon készül évente, kis mennyiség­ben, az 54—57-es méretekből azonban ennél már jóval több. A konfekció nem min­denkinek, hanem a nagy többségnek készül, az embe­rek 60-70 százalékának. Ép­pen ezért előfordul, hogy ha valakinek akár kicsi, akár nagy méretre van szüksége, de alakja nem sorolható az álta­lános típusok közé, nehezen kap megfelelő ruhát. A kon­fekcióipar már jó ideje az új mérettáblázat szerint gyártja a ruhákat, s amennyiben ol­vasónk alkata megfelel a táb­lázatban föltüntetett méretek valamelyikének, úgy minden­képpen tud magának konfek­ciót vásárolni. Mivel az extraméretű ru­hákra vonatkozó kérdés név nélkül hangzott el, arra kér­jük a kérdés föltevőjét, írja meg nevét és címét, postán eljuttatjuk hozzá az új méret­táblázatot s segítségére le­szünk a vásárlásban. Ha azon­ban mérete a táblázaton föl­tüntetettek egyikével sem egyezik, úgy sajnos, konfek­ciót nem tud vásárolni magá­nak. ♦ — Miért nem lehet Pufi fánkport, mokka kockacuk­rot, zabpelyhet és Corvi- talt kapni? Több üzletet végigjártunk, s mindegyik árut megtaláltuk a polcokon. Sőt a Pufi fánkport még kirakatban is látni lehet. Zabpehelyért sem kellett mesz- szebb menni, mint a Konzum Áruház; kockacukorból több­féle nevű, méretű és különbö­ző súlyú, csomagolású kap­ható. ♦- Hónapok óta miért nem kapható a csemege boltokban csirkeaprólék? Csak melle és lába van a csirkének? Nincs valami svindli emögött? Miért tűnt el a kisemberek számára alkalmas csirkeaprólék? Olvasónk kérdésével a ba­romfifeldolgozóhoz fordultunk.- A kérdező nem részletez­te pontosan mire gondol, de feltételezhető, hogy olyan cso­magra, amelyben a háton, a lábon és a szárnyon kívül van még nyak, máj és zúza. Ami a nyakat illeti, az nem tartozik az aprólék közé. Egyébként korlátlan mennyi­ségben van. A májjal és a zúzával már más a helyzet. Ezeket is lehet kapni, úgyszintén külön cso­magolásban, de ebből, az úgynevezett belsőségből már csak korlátozott mennyiségben tudunk az üzletekbe szállítani. A baromfinak ugyanis többfé­le feldolgozási módja van, s így az, ami frissen vágott csirkeként kerül az üzletekbe, az a belsőséggel együtt kap­ható: a májat és a zúzát visszateszik egy csomagban a baromfiba, s így együtt érté­kesítik. Ezzel a módszerrel te­hát nem szabadul fel máj. Csak akkor kapható belsőség külön, félkilogrammos csoma­golásban, amikor grill kidol­gozással rendelnek csirkét. Ez azonban nem olyan nagy mennyiség: az összes baromfi hetven százalékát belsőséggel együtt adják el. Az aprólékcsomagokat a daraboláskor felszabaduló ré­szekből állítják össze, s ez a csomag a már említett három­féle részből — hát, láb, szárny — áll. Ez azonban kapható, Pécsre heti húsz mázsát szál­lítanak; egy tasak félkilo­grammos, így tehát átlag heti négyezer tasak aprólék kerül az üzletekbe. ♦- Már régóta nem lehet kapni prizmát, a gyerekek­nek fizika órán szüksége lenne rá, amikor tanulják a fénytörést. Miért nem hoz­nak forgalomba az OFO- TÉR-nál? Hol lehet ilyet be­szerezni? Az iskolai tanuláshoz szük­séges tanszereket, eszközöket a TANÉRT forgalmazza. Az OFOTÉRT-nál látásjavító priz­mát lehet kapni, a fotószak- üzletben sincsenek iskolai föl­szerelések, kivéve három dol­got: az iskolai iránytűt, a vegyszereskanalat és a nyeles nagyítót. Az iskolában hasz­nálatos prizmát a Szalay And­rás utcai TANÉRT-nél kell ke­resni, ahol jelenleg is kap­ható, mégpedig két fajta: 45 és 60 fokos. A 45 fokos ára 80,90 Ft, a 60 fokos 117 Ft. Előfordul, hogy nem kapható, de már hónapok óta van az üzletekben. Tanévnyitás előtt pedig mindig beszereznek na­gyobb mennyiségben. Pufi fánkpor a Konzum-polcon Kalapot emel a munkáltató Az építők ,”£ro"; iszákosoknak. A Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál újabban az a gya­korlat, hogy akit az üzem területén munkaidő alatt ita­lozáson vagy alkoholkínál- gatáson kapnak, azt az igaz­gató fegyelmileg elbocsátja. Több ilyen elbocsátásra ke­rült már sor. A munkaügyi statisztikák azt mutatják, még mindig nagy a vándorlás, évente tíz- és tízezrek cserélnek mun­kahelyet. Egyértelműen kívá­natosnak kellene tartanunk, ha a győrihez hasonló, szer­vezett munkaerő-átcsopor­tosítások jelentkeznének a statisztikában, amikor is le­építik a nem kellő hatékony­sággal foglalkoztatott lét­számot, átirányítva oda, ahol inkább szükség van rójuk, ahol nagyobb értéket tudnak produkálni. De egyelőre nem erről van szó. Ugyan tör­téntek lépések, hogy csak egyre utaljunk, Volán vál­lalatunk jóval a nagy port felvert győri elbocsátások előtt, már tavaly szép csend­ben létszámzárlatot rendelt el, ám a továbbra is élénk munkaerőmozgás mégiscsak arra utal, sok vállalat még mindig nem mérte fel valós munkaerő-szükségletét, nem él eléggé a munkaerő kapun belüli átcsoportosításával, a munka jobb megszervezésé­vel. Ma még tehát azok érez­hetik magukat páholyban, akik vándorolnak. Ha valami nem tetszik, kalapot emel­hetnek, egy-két forinttal ma­gasabb órabér reményében röpdöshetnek gyárról gyárra, ebben a munkaerő-ínséges­nek kikiáltott világbán sok helyen tárt karokkal várják őket. Éppen ezért szokatlan az a keménység, amivel épí­tőipari vállalatunk a munka­helyen italozókkal és lazítók- kal szemben fellépett. Mert a vállalatot aztán igazán rég­óta hátráltatja a munkaerő­hiány, másoknál inkább elné­zőbbeknek kellene lenniük. Babusgatniuk, becézgetniük a nagy nehezen megszerzett munkaerőt, s ejnye, ejnye, máskor elő ne forduljon !-nal elintézni a munkaidőben sö­rösüveget emelgetőket. A vállalat vezetői másként gondolkodtak, amikor a ha­tározott fellépésre elszánták magukat. Arra gondoltak, ha a fegyelmi elbocsátás kilá­tásba helyezésével és alkal­mazásával sikerül megszilár­dítani a munkafegyelmet, a balesetek elkerüléséről nem is beszélve, akkor a meg­lévő létszám sokkal hatékonyabban fog dolgozni, lesz becsülete á munkahelynek. oajnos ma még nemJ általános. A statisztika szerint a megyében minden második kilépő maga mond fel mun­kahelyén, s csak az esetek kisebb részében történik, hog' a munkáltató emel kalapot. Ámbár ez utóbbi is mind gya­koribb. Igaz, a fegyelmi úton való elbocsátások száma mi­nimális, a vállalatok — fő­ként a szállításban, a hírköz­lésben és a kereskedelem­ben — inkább azzal a meg­oldással élnek, hogy meg­határozott időre veszik fel az új belépőt, s ha csalódtak, a szerződés lejárta után köszö­nik, nem tartanak igényt az illető munkájára. Az is igaz, a fegyelmi eljárás mindkét fél részére kényelmetlenebb, hosszadalmasabb, munkajogi megkötések kapcsolódnak hozzá, sokkal egyszerűbb, ha a munkáltató felszólítására, vagy enélkül elválnak útja­ik. Építőipari vállalatunk min­denesetre vállalta a ké­nyelmetlenséget. Mint hallot­tuk, az eddigi tapasztalatok igen jók, a keményebb hoz­záállás jótékonyan érezteti hatását. Miklósvári Zoltán Egy harkányi kiállítás margójára Egyedülálló módszer Csavarfogta sziklák ■ Hegymászók a szerpentinen ■ A Kaukázus után a Mecsek-kapunál Hegymászók ügyeskednek a szerpentin hajtűkanyarjában, a Mecsek-kapu melletti meredek sziklafalon. Nem a hegymá­szást gyakorolják, hiszen ki­próbált, világotjárt sportolók ők, az FTC hegymászószak­osztályának tizenegy tagja. — A Pécs-baranyai Beruhá­zási Vállalat megbízásából fejtjük le a sziklafalról a meg­lazult kődarabokat — mond- jo Krafft Walter, a csoport vezetője. — A gyakori omlá­sok miatt meg akarják erősí­teni ezt a veszélyes kőzetfa­lat. A mi munkánik a terep előkészítése, a törmelék, s az ingatag sziklák eltávolítása. — Hogyan jut eszébe egy sportegyesületnek, hogy az ország másik végében mun­kát vállaljon? — Nem először végzünk ilyen jellegű munkát, Bélapátfalván például százméteres magas­ságban festettük a tornyokat, dolgoztunk a veszprémi várhe­gyen, s több magasház burko­latának rekonstrukcióján — so­rolja Krofft Walter, aki „civil­ben” főiskolai tanár, s az or­szág legeredményesebbnek tar­tott hegymászója.- Mire fordítják az így ke­resett összeget? — A pénzt nem mi kapjuk, hanem az egyesület, vala­mennyien társadalmi munkában vállaltuk a munkát, felál­dozzuk a hétvégét. Az egyesü­let az így befolyt összeget felszerelések vásárlására és túráink költségeinek fedezésé­re fordítja. Tavaly például jár­tunk a Pamírban, az Alpok­ban, idén télen a Kaukázus­ban megmásztuk az 5600 mé­ter magas Elbruszt, s expedí­ciót küldtünk az Atlasz-hegy­ségbe. Ez évben szeretnénk még eljutni az osztrák és francia Alpokba, s talán elju­tunk ismét a Kaukázusba is. A Mecsek-kapu melletti sziklafalról letekintve legfel­jebb csak a hegymászásban járatlanok számára tűnik szé- dítőnek o mélység. A Ferenc­város hegymászói rutinosan mozognak a meredek falon, csákányaikkal, vésőikkel ki­mozdítják helyükből a laza, kiálló sziklákat, amelyek aztán recsegve-pattogva hullanak a mélybe. Az utat erre a pár napra védőpolánkka! kellett övezni, s félszélességben le­zárni.- 5 mi történik ezután a sziklafallal? — kérdeztük Vi­déki Józseftől, a Pécs-bara­nyai Beruházási Vállalat mű­szaki ellenőrétől.- Speciális eljárással erősíti meg a sziklafalat a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat. A módszer lényege — amelyet a bányászaton kívül mindeddig még nem alkalmaztak —, hogy a sziklafalba lyukakat fúrnak, amelyekbe aztán az úgyneve­zett kőzetcsavarok kerülnek. Ezeknek a húsz milliméter át­mérőjű, másfél méter hosszú fémrudaknak az egyik végét bemetszik, s éket helyeznek belé. Amikor aztán a lyukba eresztve a másik végüket ütni kezdik, az ék szétfeszíti a vas­rúd lyukban levő végét, s a szikla már meg is van „fog­va”. A rúd külső vége mene­tes, erre alátéttel, s hatalmas csavaranyával lefogatva tere­bélyes drótháló kerül. Ez szol­gál alapjául, vázául a lőtt betonnak, amellyel az egész sziklafalat beborítják. Néhány hét múlva kezd a Bányászati Aknamélyítő a kí­sérlet jellegű munkához. Ha a módszer beválik, a Mecsekre vezető szerpentin néhány más pontján is hasonlóképpen erő­sítik majd meg az omlásve­szélyes sziklafalakat. ZS. I. Nowotarski István nyolc élet­nagyságú mellszobrot és öt ugyancsak életnagyságú relie­fet, valamint három üvegtárló­ban több kisebb bronzból, il­letve a saját találmányú színe­zett „nowozin” anyagból ké­szült plakettet, érmet állított ki Harkányban, az I. Bolgár Had­sereg Múzeumban. Az alkotá­sok zömét már régebbről is­merve, akaratlanul is az em­berek véleményeit figyeltem, a látogatók könyvbe írott sok feljegyzésére lettem kíváncsi: a hatás érdekelt. Mondhatom, a vizsgálódást roppant hasznos, nak és tanulságosnak találtam. A művészi alkotások szempont­jából az ezerszemű néző, a be­fogadó ugyanis elsőrangú sze­replő és nem passzív alany. Amit néz, azt saját gondolatai szerint, érzelmei, eszmei ma­gatartása alapján értelmezi, tehát szelektál is: van amit el­fogad, van, amit nem. A kritika feladata az elfogadás, vagy tagadás okainak kibontása, a pozitív emberi értékek meg­mutatása. „Az alkotások meglepő mű­vészi tehetségről tanúskodnak" — írja sommázva egy siófoki látogató. De miért? A válaszo­kat is megtaláljuk. „A művész nem csak élethű domborműve­ket, hanem élő fejeket formált”, — írja egy szegedi. — „Kü­lönösen érdekes a nyitott szem­technika, hisz az ember egyik legszebb jellemzője a tekin­tete". — „Nowotarski mester különleges érdeme a nagyon jó karakter- és formaérzéke”, — írja egy harmadik, aki nyil­ván ismeri a pécsi egyetem megmintázott professzorait. — „Különösen mellszobrai olyan életszerűek és kifejezőek, hogy az ember nem is csodálkozna, ha'valamelyikük megszólalna vagy megmozdulna”. — „Szin­te hallani a muzsikát, melyeket Wagner szerzett és Ferencsik János vezényel." Hát igen: az igazi művészet húrokat penget meg az ember lelkében: muzsikát ad az élet­nek. Természetesen a legmoder­nebb irányzatokkal, kísérletezé­sekkel tarkított kisgrafikákban is sok örömem tellett, de első­sorban Nowotarski görög-római ihletésű műveiben. H. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom