Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-09 / 186. szám
Nagykanizsai csapatok az NB ll-ben Az Olajbányász gyengélkedett, a vasutasok bentmaradtak Szalai lehúzza a labdát Tóth elől. A Nagykanizsai MÁV NTE a tavaszi idényben Komlón meglepetésre 0:0 arányú döntetlent harcolt ki. Fotó: Nemesi Árpád Nagykanizsán egy évvel ezelőtt két labdarúgócsapat kezdte meg a felkészülést a sportág második vonalában. Az átszervezett NB ll-ben az Olajbányász SE mellett belépett a régi rivális, a MÁV Nagykanizsai TE újonc gárdája. Újraindult a városban az „olajos" és a „vasutas" párharc. A bajnoki évad felemás képet mutat: az Olajbányász ismételten gyengélkedett, messze a képességek alatt, meglehetősen szürkén szerepelt. Ugyanakkor az újoncok — nyilatkozatok, ígéretek helyett — csendben, szerényen szorgoskodtak és már jóval a hajrásorozat előtt teljesítették legfőbb célkitűzésüket, a bentma- radást. Olajbányász SE Az új, és kétségkívül legyengített NB ll-ben nagy várakozással indult az Olajbányász gárdája, amelynél a második évét kezdte meg Kerekes Imre vezetőedző. Az egyesületi vezetés is nagyon bízott a fiúkban, s tulajdonképpen ezért sem történtek látványos átigazolások. Mindössze két fiatalt — Bélák, Palasits — hoztak, ugyanakkor nem engedték el a vasutasokhoz készülő Dosz- pothot és Készéit sem, mondván, rájuk nagy szükség van. A visszatartottak közül aztán Készéi egynéhány mérkőzésre volt csak jó. A 39 pontos eredmény, az alig több mint 50 százalékos teljesítmény a 8. helyhez volt elegendő, vagyis messze elmaradtak a dobogós helytől, de a minimális tervtől, a 6. hely megszerzésétől is. A gyatra szereplésnek sok összetevője van. A magánéletben elkövetett fegyelmezetlenségekre (például italozás, pénteken éjjel a Park vagy a Kanizsa étteremben ropták néhányon a táncot stb.) visszavezethető egyéni formaingadozáson túl szembetűnő volt a lélektelen játék, a kis csapatok (volt NB lll-a- sok) lebecsülése és sokszor nagy volt a „mellény" is. A játéknak, a tervszerűségnek csak perceit figyelhettük, s így aztán nem csoda, ha a közönség is elpártolt a csapattól. Az ezelőtt két évvel nagyszerű ajánlólevéllel érkező Kerekes Imre nem tudott mit kezdeni ezzel a gárdával. így aztán az egyesületi vezetés, meg a vezetőedző is úgy látta jónak, hogy a június 30-án lejárt szerződést nem újítják meg. Vagyis Kanizsán ismét edzőváltozásra került sor, ahol Madár Gábor, a Zalaegerszegi TE volt pályaedzője készíti fel a fiúkat az újabb bajnoki évadra. MÁV NTE A gyors karriert befutó, újonc MÁV NTE-nek, nemrég még a megyei bajnokságban szereplő vasutasoknak jelentős előrelépést hozott az átszervezés, akiknél az edző Németh Lajos ismételten bizonyított. A vasutas együttes meglepően magabiztos felfutása (megyei bajnokság megnyerése, NB ill., majd NB II. három év alatt) vegyes véleményeket váltott ki. A többség nem bízott a kis „munkáscsapatban". Az egyesületi vezetők, a szakvezetés és a játékosok azonban másként vélekedtek, s ami a lényeg, úgy dolgoztak, hogy megfeleljenek az újabb és számukra tényleg nagy feladatnak. A csapatba egyre jobban beépültek az új szerzemények, akik közül a csúcsra jutott fel a korábban Pécsett és Kaposvárott „eltemetett" Englóner, a ZTE-ből Kanizsára visszarán- dult Füle dr. vagy a szürkeségből előretörő Liviczky. A 38 pontos teljesítmény, az 50 százalékos szereplés és a megszerzett 11. hely minden előzetes várakozást felülmúlt. * Kanizsán jelenleg még pihennek az NB ll-esek, de már készítik elő az új évadot a vezetők, akik egyelőre nagyon titkolóznak. Balogh Antal Kocsis Sándor Budapesten Kórházban az egykori gólkirály A szálak ha elszakadnok is egyszer, összekötődnek. A bajban — örök és megmásíthatatlan törvénye ez az életnek — hazatér az ember. Oda, ahonnét pályája, karrierje elindult, s ahová — tékozlófiúként — vissza-visszatér. Kocsis Sándor, a hajdani aranycsapat jobbösszekötője, az 1954. évi világbajnokság gólkirálya, minden idők legjobban fejelő magyar csatára Budapestre látogatott. Korábban is járt már itthon azóta, hogy 1956-ban — Puskással és Cziborral együtt — végleg elhagyta hazáját. Gyógyulni jött, kórházi ápolást, orvosi segítséget kapott idehaza két esztendeje és most is. A hajdani „csodacsatár”, a látványos fejesgólok és a hátrahúzott, ollózásból leadott lövések utolérhetetlen mestere, az egykor bohém, örökmozgó „Kocka" érszűkületben szenved. A futball, a játék megszállottja részleges mozgáskényszerre van kárhoztatva, lábfejének egy részét amputálni kellett, ám a baj súlyosbodását — ami már nagyobb műtétre vezethetne — megállították a magyar orvosok. Kocsis Sándor, a Ferencváros és a Bp. Honvéd egykori játékosa, 68-szoros válogatott a közeljövőben lesz 50 éves. 1956 után egy ideig még futballozott Spanyolországban, aztán — mint játékos — eltűnt. Fiatalon, ereje teljében volt kénytelen búcsút mondani a labdarúgásnak, az idegen talajban képtelen volt gyökeret verni. Ha annak idején, itthon marad, talán ő is 100-szoros válogatott lehetett volna, mint Bozsik. Biztos, hogy 75 gólja mellé, amit a válogatottban szerzett, lőtt volna még néhány tucatot. Fogalom lehetett volna, a fiatalok bálványa. így — elfeledett ember, akire csak a középkorúak és az idősebbek emlékeznek. Fekszik a kórházi ágyon, örül a látogatóknak, boldog, ha egykori ismerős kopogtat. Kocsis Sándor, amikor az aranycsapat jobbösszekötője volt. Hálás az orvosoknak, akik mindent megtesznek mielőbbi gyógyulásáért. Fáradt mosoly- lyal nyugtáz mindent, amit az itthoniaktól kap. Felesége van mellette. Két lánya, unokája és 21 éves Sándor fia külföldön él. Sándor már oda- kinn, Spanyolországban született, csak hallomásból tudja, milyen is volt az egykori grund, ahol édesapja futballozni tanult; milyen volt annak idején az üllői úti és a kispesti pálya. Kocsis hazatért. S aztán, gyógyulása után visszamegy majd Spanyolországba.- Az igazi otthon azért itt van Budapesten — mondja —, ahol felhívhatom a barátokat, a régi játékostársakat. Sebes Guszti bácsit is próbáltam elérni, sajnos külföldön tartózkodik, a fiával beszéltem. Jó itt, ahol 23 év után is úgy fogadtak, mintha nem történt volna semmi. Kocsis Sándor Barcelonában él, budapesti kórházban kezelteti magát. Vincze Jenő A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR SZENTLŐRINCI ÜZEMÉBE felvesz: szakmunkásnőket, varrónőket, segédmunkásokét Úszóoktatás a Balatonon Az idei nyáron is megszervezték a Balaton déli partján az úszóoktatást. A Siófoki városijárási Sportfelügyelőségtől nyert információ szerint július 2. és augusztus 31. között a siófoki járásban hat helyen szerveznek úszóoktatást. Siófokon és Boglárlellén két-két oktatóhelyen, Zamárdiban, Balatonszárszón, Balatonszemesen és Balatonföldváron. Az oktatást a helyi testnevelő tanárok mellett a Testnevelési Főiskola, valamint a tanárképző főiskolák hallgatói végzik kéthetes turnusokban. Siófokon a SZOT Csepel üdülőjében minden délután tartanak úszóoktatást, rossz idő esetén elméleti órát. A stégrendszerű uszodákban turnusonként több mint 200 gyerek vesz részt a helyi általános iskolákból. A tervek szerint a siófoki strandon a felnőttek részére is tartanak úszóoktatást. Az érdeklődés az úszóoktatás iránt mindenütt igen nagy. Tilalom Törökországban Először a külföldi edzők tevékenységét tiltották be Törökországban, most pedig a játékosokon van a sor. A török labdarúgó hatóságok ugyanis elhatározták, hogy a következő idénytől külföldi labdarúgók nem játszhatnak török klubokban. Miért ez a szigorúság? A döntés azon a megállapításon nyugszik, hogy több mint 30 év óta egyetlen külföldi labdarúgó sem járult hozzá a török futball fejlődéséhez, viszont rengeteg pénzbe kerültek. itt monitor Léllöl Joachim Deckarm Ha valaki nem ismerte ezt a nevet, március 30. óta bizonyára sokszor hallotta. Joachim Deckarmról van szó, aki az emlékezetes nap óta eszméletlenül fekszik. A Tatabánya—Gummersbach KEK kézilabda-mérkőzés 22. percében sérült meg olyan szerencsétlenül, hogy állapota még mindig válságos. Többször hallottam már, hogy meghalt, de azt is, hogy magához tért. Az egyik hír sem igaz. Hogy mi van jelenleg a világ legjobb kézilabdázójával, az NSZK világbajnok csapatának legjobbjával, a 105-szörös válogatott 25 éves Joachim Deckarmmal, arra kerestem választ legutóbbi NSZK-beli tartózkodásom során. Több mint 110 napja nem tért magához. Kölnben, a klinika idegsebészeti osztályán fekszik. Szülei és menyasszonya naponta látogatják. Mindennap ebéd után megjelennek a kórteremben. Édesanyja leül az ágya mellé és beszámol fiának mindarról, ami a családban történt. Azt ugyanis nem tudni, hogy ért-e a beteg valamit abból, amit mondanak neki. Mindenesetre az biztos, hogy néha-néha kinyitja a szemét, de nem érzékel senkit a közelében. Többször előfordult már, hogy gyengén megszorítja édesanyja kezét. Apró, de nem jelentéktelen életjelek ezek. Optimizmust adnak a hozzátartozók és az orvosok számára egyaránt. Vannak további biztató jelek. Olykor megmozdítja a kezeit, megpróbálja felhúzni és behajlítani a lábait. Gyenge próbálkozásai után azonban hosszú ideig mozdulatlanul fekszik a 20 négyzetméternyi kórterem egyik ágyán. Felette egy neonlámpa világít. Arca beesett, haja kócos. Különböző műszerek ellenőrzik a beteg állapotát. Az orrán keresztül egy keskeny csővezetéken át kap táplálékot. Március 30-án milliók látták a nyugatnémet televízió adását. Szemtanúi voltak szülei is az ütközésnek. Deckarm kapta a labdát, megfordult vele és öszszeszaladt az őt szabályosan támadó tatabányai játékossal, Pánoviccsal. összekoccantak a fejek, Deckarm megszédült, és a játéktérre zuhant. A vállára esett, majd beütötte a fejét a zöld műanyaggal bevont betonpadlóba. öntudatlanul terült el és már akkor látszott, hogy súlyos sérülés történt. Két jugoszláv játékvezető vezette a találkozót, jól látták, hogy a magyar fiú az esetnél vétlen volt. Az egyre keményedő kézilabdában számtalan ilyen ütközés fordul elő a mérkőzések során, de ilyen sérülés, ilyen életveszélyes koccanás eddig egy sem. Deckarmot Budapestre szállították, megoperálták. Szülei, menyasszonya, majd német orvosok érkeztek hozzánk. Valamennyien megállapították, Magyarországon mindent megtesznek, hogy megmentsék a fiatal sportember életét. Deckarm mig nálunk volt, a legjobb kezekben volt. Erről többször lehetett olvasni az objektivitásukról egyáltalán nem nevezetes nyugatnémet lapokban. A Tatabányai Bányász Sport Club nagyvonalúan a hozzátartozók többhetes budapesti tartózkodását is fedezte. Azt hiszem, nincs a világon egyetlen kapitalista klub sem, amelyik ezt megtette volna ! Hogy lesz-e Joachim Deckarmból újra egészséges ember, netán sportoló, arra mo még orvosai sem tudnak határozott, egyértelmű választ adni. Csak remélni lehet, hogy előbb- utóbb magához tér, elhagyja a kórházat és talán-talán egyszer majd ismét pályára lép. Bízzunk benne, hogy ez így lesz. Most ezért szurkolnak nagyon sokan Tatabányától a Gummersbach szurkolóin keresztül mindazok, akik aggódnak o még mindig nagyon súlyos állapotban lévő Joachim Deckarm életéért. Köztük természetesen a magyar sportszerető közvélemény is mielőbbi gyógyulást 'kíván a világ egyik legjobb kézilabda-játékosának. Szőnyi János „Pénzhullás” lesz Spanyolországban Három évvel az 1982-es spanyolországi labdarúgó-világbajnokság döntőjének sípjele előtt a pénzügyi problémák jelentik a legkisebb gondot a rendezők számára. S a szervezők igazi „pénzhullásra” számitanak, mégpedig svájci frankban, nem pedig dollárban. Mint a szervező bizottság elnöke, Raimun- do Sapporta büszkén megjegyezte: egyedül a reklám-jogokért 100 százalékkal magasabb árat értek el, mint az argentínai rendezők, s az „1982-es Mun- dial" tv-közvetítési joga 70 százalékkal nagyobb összegért kelt el, mint Argentínában. Mégis mennyiben reménykednek a spanyol rendezők, s mi az, ami már elkelt? A reklámjog 36 millió svájci frankért az angol—monacói „West Nally"- társaságé lett az Egyesült Államok és Kanada területére is. A jegyeladás: a döntőben — amiben 24 csapat vesz részt — összesen mintegy 3 millió nézőt várnak. A jegyek árát Argentínához képest nem emelik „erősen”. Előzetes becslések szerint ezen a „területen” 70 millió dollárra számítanak. Egy-iksz-kettő A HDN totótipp- jeit a következő hét■ re Pávics Lajos ■ üzemrendész, a Kos- m suth Lajos utcai 103. * * sz. totózó törzstacjja állította össze. A totó megindulása óta, tehát harminckét éve játszik, négyhasábos szelvénnyel, totókulccsal — 7 kéteséi lyel és 6 fixszel. Legtöbb találata 12-es volt, csaknem 12 ezer forintot kapott érte. A 23. hét tippjei: 1. Répcelak—Bauxitbányász. A tapolcai gárda jobb játékerőt képvisel. Tipp: x, 2. 2. Kőszeg—Pápai Textiles. A h'T- zai pálya a kőszegiek mellett szó?, ám a Pápa rabolhat egy pontét. Tipp: 1, x. 3. Pápai. Vasas—Zalaegerszegi Dózsa. A döntetlen kizárva. Tipp: 1. 2. 4. Kiss János SE—MÁV NTE. Tipp: 1, x. 5. KOMÉP—Várpalota. Tipp: 1. 6. Péti MTE—Győri Dózsa. Tipp: !. 7. Bp. Spartacus—Lőrinci Fonó. A lőrinciek meglephetik a Spartacus legénységét. 8. KISTEXT—ESMTK. Tipp: x. 9. Szegedi VSE—Bem SE. A kis- katonák csapatában több a jól kéj> zett labdarúgó. Tipp: x, 2. 10. Kiskunhalas—Ceglédi VSE. Utazói győzelem várható. Tipp: 1. 11. Pásztó—Gyöngyös. Tipp: x. 12. Nagybátony—Síküveggyár. Döntetlen a valószínű, de 2-es is kön/- nyen bejöhet. Tipp: x, 2. 13. Gyula—Szabó L. SE. Tipp: 1. +1 14. Kapuvár—MOTIM TE. Tipp: 2. Tlétföl □ jt