Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-09 / 186. szám
A TARTALOMBÓL SOS AMITIÉ Elismerés Reims-ben ♦ HOGY KIFIZETŐDŐ LEGYEN Sághy Vilmos: „Készül egy globális Balaton-fejlesztési program" ♦ GÓLYASZAMLALAS ♦ KÓRHÁZBAN AZ EGYKORI GÓLKIRÁLY ♦ MAI MAGYAR CSÁRDA „Az árát nem merem leírni.. ♦ VESZTEGETÉS — REKLAMBERKEKBEN ♦ MIÉRT MENTETTÉK FEL BAN LÁSZLÓT..? Kurt Waldheim látogatása Zánkán, Keszthelyen, és Hévízen Kurt Waldheim, az ENSZ hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó főtitkára és felesége vasárnap a Balaton-partra látogatott. Elkísérte vidéki útjára Púja Frigyes külügyminiszter és felesége, valamint Hollói Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A látogatás első állomása a zánkai úttörőváros volt. A gyermekek virágcsokorral köszöntötték az érkezőket, ezt követően pedig Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára tájékoztatta a világszervezet főtitkárát az úttörőmozgalomról és az úttörővárosról. Bemutatta neki a 220 hektáros gyermekparadicsomot, amelyben turnusonként mintegy háromezren élvezik a nyár örömeit, Kurt Waldheim elismeréssel szólt az úttörővárosról és azokról a pedagógiai célokról, amelyeket szolgál. A nemzetközi gyermekév első feléről szólva hangoztatta: máris bebizonyosodott, hogy igen sikeres, megmozgatta a világ minden részét, s tudatosította, hogy többet kell tenni a gyerekekért, hiszen a világ kétharmadán még nincsenek biztosítva egészséges fejlődésük feltételei. Ezt követően az ENSZ főtitkára és kísérete Keszthelyre utazott. Ott megtekintették a Festetics-kastélyt, majd Hévízt, a Termál Szállót és a világhírű tórendszert kereste fel, illetve tekintette meg. A Hévízi-tó gyógyhatásáról dr. Strecker Ottó, a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórház főigazgatója tájékoztatta. TOTO 1. Győri Dózsa—KOMÉP 4:0 1 2. Dombóvár—Paks 2:2 x 3. Szentesi V.—Ceglédi VSE 2:1 1 4. Gyöngyös—Nagybátony 0:2 2 5. Síküveggyár—Lehel SC 4:2 1 6. Mezőkövesd—Asztalos SE 1:2 2 7. Tiszavasvári—Kisvárda 3:0 1 8. Hajdú Vasas—Nagyhalász 2:2 x 9. Mezőhegyes—Gyula 1:4 2 10. Pápai Textiles—Répcelak 1:2 2 11. Zalaegerszegi D.—Bauxitb. 0:1 2 12. Nagyigmánd—MOTIM TE 3:5 2 13. Táncsics SE—Kiss i. SE 1:1 x +1 14. Püspökladány—Szeghalom 3:0 1 15. Szegedi VSE—Kiskunhalas 0:2 2 16. Esztergom—Sülysáp 2:2 x Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az elmúlt napok bőséges esői nemcsak a mezőgazdasági szakembereknek jelentettek megkönnyebbülést, hanem a vízművek dolgozóinak is. Azonban a mostani csapadék nem old meg minden gondot, visz- szavan a nyár nagy része, s a tavaszi aszályos időszak sem egyedüli oka a súlyos problémáknak. A záporok nem javítanak a hiányzó tárolókapacitásokon. Ideiglenes megoldások Komlón A Pécsi Vízmű az elmúlt hetekben maximális termeléssel üzemelt. Június elején volt olyan nap, amikor hatvankilencezer köbméter vizet „fogyasztott" el a város, s ez jóval meghaladja az előző évek hasonló időszakának átlagát. Az ipari fogyasztók vízellátását 20—25 százalékkal csökkentették. A Pécsi Vízmű gyorsított ütemben építi a pellérdi vízműt, amely valószínűleg már júliusban 15—20 százalékkal ad több vizet a környék lakóinak. Magyarürögön is törpe vízmű épült. Ez az eddigi húsz köbméterrel szemben 150—200 köbmétert biztosít naponta. Baranyában Mohács mellett talán Komlón küszködnek a legsúlyosabb gondokkal. Terven felül végezték el a ligeti IV-es és Vl-os kút tisztítását, amivel a városnak 2200—2300 köbméterrel több víz jutott naponta. Átmenetileg megoldást jelent ■az orfűi, a Pécsi-tavon épülő felszíni vízkivételi mű. Innen augusztus végétől ezer köbméter víz érkezik Komlóra naponta. Komló valóban kiegyensúlyozott vízellátását a Duna II. víztávvezeték leágaztatása biztosítja majd. Mohácson a Dunántúli Regionális Vízvezetéképitő Vállalat felszíni vízkivételi művet épít, melynek első szakasza idén ősszel már üzemel, s ez napi hétezer köbméter ivóvizet jelent a Duna-parti városnak. Szigetváron ugyan elkészült az új vízműtelep, de a műszaki átadáson rengeteg hiányosságot állapítottak meg, így még a próbaüzemelés sem kezdődhetett meg. Siklósnak Harkánnyal közös vízrendszere van, s a két település nagy hozamú karszt- kútról kap vizet, amelyhez idén megkezdik egy hasonló hozamú újabb kút fúrását. Emellett növelik a tárolókapacitást is, s ezzel enyhítenek a harkányiak vízgondjain is. Szentlőrincen az új OTP-társasházak lakói szenvedtek legtöbbet a júniusi kánikulában a vízhiány miatt. A korlátozások, locsolási tilalmak nem sokat segítettek, s az is növelte a nehéz helyzetet, hogy a strandi kutat nem tudták beállítani, mert téglatörmelékkel, szeméttel dobálták tele rongáló kedvű ifjak. ff Hagyatád „kinőtte a víztornyot Kaposváron a vízmű napi termelése 21 500 köbméter, amit csak huszonnégy órás vízellátása Átmeneti zauarok - gyors intézkedések üzemmel biztosíthattak, így is naponta legalább 2500 köbméterre lenne szükség. Jövő év júniusában elkészül a fonyód— kaposvári regionális vízvezetékrendszer. Kaposvár ekkor naponta 5000 köbméter ivóvizet kap a Balatonból. Marcaliban egy új kút elkészült ugyan, de gáztalanítót már nem kaptak hozzá, ezért nem üzemeltethetik. Nagyatádon sok helyen volt nyomáscsökkenés. A város víztornya 300 köbméteres, jóval alatta marad tárolókapacitása az igényszintnek. Ehhez még hozzájárul a rossz állapotban lévő vezetékhálózat, amely sürgős rekonstrukcióra szorul, fel-4 újítása és a tárolókapacitás növelése mellett a végső megoldást a város vízellátásában a VI. ötéves tervben megvalósuló drávai regionális rendszer jelenti majd. Megnövekedett vízigények Pakson A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kisebb korlátozásoktól, tilalmaktól eltekintve nem lesz nagyobb zavar a vízellátásban a tolnai településeken. Pakson a nagy építezések miatt gyors ütemben építenek négy kutat, közülük egy már üzemel. Ezzel azonban még nem oldják meg a város ellátását, további hat kutat fúrnak, melyekből négy az erőmű beruházásában készül. KóHárások a Zala völgyében Az Észak-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalattól kaptuk a tájékoztatást: szerencsére nem volt nagy vízprobléma Zalában. Talán a zalaegerszegi hűtőház üzembe lépése jelentett némi gondot, amely a csúcsidőben jelentkezett a napi négyezer köbméteres vízigényével. Zalaegerszeg megnövekedett vízigényét is új kutak fúrásával növelik. A Zala völgyében elkészült négy kút még idén három és fél ezer köbméterrel növeli a város ivóvíz- készletét. Zalában csupán három településen vezettek be vízkorlótozást, ezek közül az egyik Lenti volt, ahol több helyen tapasztaltak nyomáscsökkenést. Azonban augusztusban újabb kutak termelnek, amelyek megduplázzák a város vízellátását. Dél-Dunántúl városaiban a nagyfokú urbanizáció hatására fellépő vízellátási zavarokat végső soron a regionális rendszerek oldják meg. Épül a Duna II. víztávvezeték, és a fonyód—kaposvári regionális rendszer, s a VI. ötéves tervben létesül a nyugat-balatoni és a drávai regionális vízrendszer. ' Gáldonyi Magdolna Vitorláskikötő Orfűn Fotó: Cseri László Orfű országos üdülőhellyé nyilvánítását kérik Tovább szépül, fejlődik az északayngati Mecsek Kellemes éghajlat, tiszta levegő, gyönyörű környezet Vérbeli horgász, kikapcsolódni vágyó városlakó, vagy a vízisportok kedvelője egyaránt szívesen tölti szabadidejét Orfűn, a vízparti üdülőkben oly szegény Baranya e kies táján. Az északnyugati Mecsek amúgyis gyönyörű vidékét sok szerencsés tulajdonsággal ajándékozta meg a természet. A tavasz itt rendszerint korán köszönt be, a nyár száraz, és kellemes meleg. A napsütéses órák száma évente általában meghaladja a kétezret. Szinte mindig friss és üde a levegő, mert a széljárás többnyire északi, így sűrűn és jól átszellőzteti a völgyeket. A vidék éghajlati viszonyai, földtani felépítése sajátos növény- és állatvilágot alakítottak ki. Az állatfajok Kapálják a dinnyét a bogádi határban. (Tudósítás a 2. oldalon) száma megközelíti a tízezret, a növények sok rokonságot mutatnak a mediterrán tájakéval. Az egyik legfőbb vonzerő természetesen a víz. A három nagy tározó, a Pécsi-, az Orfűi- és x Hermann Ottó-tó a horgászok, evezősök paradicsoma. A 75 hektáron elterülő Pécsi-tó hazánkban az egyetlen olyan völgytó, amely hullámverés mentes, s ezért nemzetközi kajak- és kenuversenyek rendezésére is alkalmas. Az egyre fokozódó érdeklődés, Orfűnek és környékének rohamos fejlődése időszerűvé tette e vidék üdülőhellyé nyilvánítását. 1973-ban a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága fejlesztési programot fogadott el, melynek megvalósításával ai. „országos üdülőhellyé” nyilvánítás feltételei teljesültek. Tavaly szeptemberben készültek el a Pécsi Tervező Vállalatnál az Orfű üdülőhely és hozzá kapcsolódva Orfű—Abaliget védőövezetének tervdokumentációi. A Baranya megyei KÖJÁL egészségügyi szakvéleménye szerint: „a jelenleg kivitelezés alatt álló fejlesztések, szennyvízcsatornázás és -tisztítás, strandfürdő, kirándulóközpont, stb. biztosítják, hogy az üdülő- terület a vele szemben támasztott egészségügyi elvárásoknak megfeleljenek." A megyei tanács vb. nemrég megtartott ülésén úgy határozott, hogy kéri az Egészségügyi Minisztériumtól Orfű országos üdülőhellyé nyilvánítását. Természetesen ez sem megy máról holnapra. Szükség van még több országos hatáskörű szerv — a Belkereskedelmi Minisztérium, Országos Vízügyi Hivatal, Idegenforgalmi Hivatal, az Építési és Városfejlesztési minisztérium, az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság — kedvező véleményére. Ezekután dönt — reméljük jóváhagyóan — az egészségügyi miniszter. K. Gy. Regionális vízrendszerek épülnek Javul DébDunántúl Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 186. szám 1979. július 9., hétfő Ara: 1,80 Ft
