Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-01 / 178. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. JÚLIUS I. A nyár leg- dermesztőbb riportja Légy jó mindhalálig A történet ismert, mégis mindig új, legalábbis az ifjúságnak: Nyilas Misi ingyenes tanuló a kollégiumban. Egy alkalommal a vak Pósalaky úr — akinél délutánonként felolvas — vele téteti meg a megálmodott számokat a lutrin. A nyereményt azonban más veszi fel... Hogyan vezet az igazságtalanságok sorozata odáig, hogy Nyilas Misi nem akar többé debreceni diák lenni, — ezt mondja el a népszerű Móricz-regény filmváltozata. A filmet Ranódy László rendezte, s a főszerepeket Tóth Laci, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Törőcsik Mari, Bihari József, Psota Irén, Holl István és Makláry Zoltán játsszák. Adás: július 8-án, vasár­nap délelőtt 9 óra 30-kor. Képünkön: Tóth Laci és Horváth Teri. Kovács Imre szerkesztőripor­ter mondja hétfői műsoráról: — Esti hangos újságunk jú­liusi számában egy bőrgyári brigádot látogatunk meg, arról érdeklődve, hogyan zajlik a hétköznapok sora nyáridőben. A nemzetközi gyermekév al­kalmából havonként bemuta­tott gyermekportréink közül ez­úttal a táborlakó, vakációzó diák áll a mikrofon elé. Ven­dégségben Fekete Andrásnál: Pécs melletti gondozott szőlő­jében, kedvenc kiskertjében beszélgetünk a Pécsi Nemzeti Színház tagjával, akinek fur­csán alakult az élete. Színhá­zában diplomás színészként leginkább csak ügyelő, a film és a tévérendezők viszont egy­másnak adják nála a kilincset. Hogypn látja munkáját és kedvenc időtöltését a díjnyer­tes filmek, televíziós játékok jellegzetes alakja. Természete­sen ÖTTÖL HATIG című festi újságunk júliusi számában is jelentkezik az eszperantó sa­rok és a horgászok ötperce. Dél-Dunántúl szelíd lankáin most takarítják be a gabonát. Emberek és gépek -küzdenek azért, hogy minél előbb mag­tárba kerüljön a termés. Er­ről a nehéz, de fontos mun­káról, az aratás feltételeiről, az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek dolgozóinak helytállásáról szól Felső Pál kedden elhangzó HATÁRJÁ­RÁS című riportösszeállítása. Csütörtökön nyugdíjasoknak szóló zenés műsorral jelentke­zik Tiszay László, majd Simon Márta riportja Villányba vi­szi el a hallgatókat. Az ottani borkombinát szőlészetében ugyanis nagy felújításokat vé­geznek. A riport bemutatja az új telepítés- és művelési tech­nológiát a hagyományos szőlő- termelő területen. Szól arról is, miként kapcsolódnak be a ter­melésbe, értékesítésbe a kis­termelők. A szombati SZÍVESEN HALL­GATTUK műsorban, melyet a stúdió hangarchívumából vá­logat dr. Nádor Tamás —töb­bek között Tomanek Nándor énekel, részlet hangzik el Bán- ffy György előadóestjéből, va­lamint egy műsorrészlet: Ba­latoni képeslap 1954-ből. öröm lehetett a nyári káni­kulában a bajai hűtőházban filmet forgatni, de nyilván nem a hűsölés vezette oda Reil Jó­zsefet, hanem két tény. Az egyik szerint ebben a hűtő­házban teljesen érett gyümöl­csöt dolgoznak fel, mínusz húsz fokon, a másik szerint pedig a dolgozók közül na­gyon sokan német nemzetisé­gűek. Rajtuk keresztül ismer­kedhetünk meg a hűtőházzal július 4-én, szerdán 19 órakor az Unser Bildschirm műsorában. Ugyanebben lát­hatjuk majd Wohlfart János paksi riportját, és Gráf Vilmos beszélgetését Gehring Gyulá­val. Természetesen az Unser Bildschirm ezúttal is a Nas Ek­tük gyermekei — szeme láttára, nyíltan megcsalja őt. A gyen­géd, jóságos szerető anya, gyötrő kínok között hal meg, szeretet nélkül. A gyerekek így, félárván maradnak, majd apjuk halálával egy nagynéni veszi át nevelésüket. Ezután mégin- kább hiányzik a gyermek Anna életéből a minden keserűségre, bánatra, megpróbáltatásra gyógyírként ható anyai, szülői gondoskodás, szeretet. Külön világot alkot magának a kis­lány, melyben csak az általa elképzelt és- elfogadott felnőt­tek kapnak helyet. A reménységet is tartalmazza a film, mert a történetet a fel­nőtt, érett, objektívon gondol­kodó Anna meséli el, kívülálló­ként emlékezve vissza minden­re. Ez a felnőtt, kritikus Anna képviseli a jövőt, s nem csu­pán saját jövőjét, hanem a sza­bad, humanista, demokratikus Spanyolország jövőjét is. Az izgalmas, érdekes film a gyermekkorról, a társadalom, a környező világ gyermeki szem­mel látásáról szól. Saura így nyilatkozott: „Soha nem hit­tem abban, hogy a gyermek­kor paradicsomi állapot, épp ellenkezőleg, azt hiszem, hogy a gyermekkorra a sötétségtől, az ismeretlenségtől való féle­lem, a meg nem értettség kín­ja, a magány legalább annyi­ra jellemzőek, mint az életöröm és a kíváncsiság, amiről annyit beszélnek.” A film címe egy közmondás­ból ered: „Nevelj fel egy hol­lót — kivájja a szemed". Carlos Saura filmjének cselekményét, mint korábbi műveiben is, egy család zárt világába helyezi. Geraldine Chaplin a felnőtt Annát, a gyermeket Ana Tor­rent játssza. Bemutató: 1979. VII. 2. Kossuth mozi Art kinő. K. L. A színész, ha szőlőt művel rannal együtt kerül a képer­nyőre. A horvát-szerb nyelvű műsor ezúttal rövid informáci­ókra épül. Hírt kapunk a Ma­gyarországi Délszláv De­mokratikus Szövetsége Sajtó- bizottságának Lakácsán tartott kihelyezett üléséről, a TIT Pest megyei szervezet horvát-szerb nyelvű tagozatának megalaku­lásáról, ellátogatunk a bári nemzetiségi olvasótáborba és a harmincadik évfolyamát ki­bocsátó budapesti szerb-hor- vát gimnáziumba. Befejezésül pedig már egy előzetest láthatunk: az Ifjúsá­gi Parkban rendezett délszláv napról, amelyet a Nas Ekran augusztusi adásában dolgoz­nak majd fel részletesen a pé­csi stúdió munkatársai. A fürdőigazga Ezen a képen Bodrogi Gyula viszi karjaiban Kovács Nórát Nem rossz! De nem rossz a 1ilm sem, melyet Bertha Bulcsu írt és Várkonyi Gábor rendezett, a Miskolci Nemzeti Színházban elő­adott színmű tévé-változataképpen. Főszereplők: Bujtor István, j Kovács Nóra, Tábori Nóra, Bánhidi László, Gosztonyi János. Adás: l július 6-án, pénteken este 20 óra 20 perckor. Carlos Saura rendező a mai sponyol filmművészet egyik leg­kiemelkedőbb alkotója. Nálunk eddig bemutatott filmjei: Anna és a farkasok, Stress, Bandita­sirató.' Életem Elisa, mind si­kert arattak. Egy kivételével mindegyikben játszott a nem­rég elhunyt nagy amerikai filmművésznek, Chaplinnek leánya: Geraldine Chaplin. A film középpontjában egy nyolcéves kislány áll, Anna, aki önkéntesen tanúja a felnőt­tek világában lejátszódó drá­máknak. Gyermeki gondolko­dásával azt képzeli magáról, hogy élet és halál ura a csa­ládban. Gondolatban, kénye- kedve szerint oszthat igazsá­got, az általa elszenvedett megpróbáltatások, sérelmek megtorlásaként, s díjazza a jóságot. Gyermeki szemei előtt leját­szódó világ kegyetlen, számító apja náci katonatiszt, nem tö­rődik a kislány súlyosan beteg édesanyjával, mindenki — köz. Geraldine Chaplin a Nevelj hollót! cimű filmben FILM Nevelj hollót! Német riport Sátorhelyről Megjelent a szőlészek zsebkönyve A‘ napokban jelent meg dr. Oláh László a „Szőlészek zsebkönyve” cí­mű munkája, 220 oldalon, 25 ábrá­val, 40.000 példányban, a Mezőgaz­dasági Kiadó gondozásában. A zseb­könyvet Márton István és dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet Pécsi Kutató Állomásá­nak vezetője lektorálta. Elismerést érdemel a Kiadó vállal­kozása, hogy 19 évi szünet után is­mét zsebkönyvet adott a szőlészek és borászok kezébe. (A Borászok zseb­könyve ezúttal külön jelent meg, dr. Török Sándor szerkesztésében még az elmúlt évben.) A régi Pálinkás féle zsebkönyv — 1960-ban adták ki utoljára. Pálinkás Gyula munká­ját — sok vonatkozásban el­avult már, hisz két évtized alatt na­gyot változott, sokat fejlődött a ha­zai szőlőtermesztés. Új fajták és kió­nok jelentek meg, új technológiák, új növényvédőszerek kerültek forga­lomba. Oláh László könyve ezeket a legújabb ismereteket adja át a zsebkönyvektől elvárható tömörség­gel. Az egyes fejezetek — szaporítás, tőkepótlás és átoltás, telepítés, met­szés, zöldmunkák, talajerőgazdálko­dás, vegyszeres gyomirtás, növény- védelem, gépesítés és fajták, szüret stb. — szöveges része rövid, célra­törő. A zsebkönyvben a számítások, táblázatok dominálnak, amelyek a na­pi munkában segítik a szőlészeket. A kiskert és a nagyüzem szőlőmű­velését ma már szinte csak a terüle­tük nagyságából adódó különbség vá­lasztja el egymástól, a termesztés cél­jai és gondjai azonosak. A zseb­könyv külön érdeme, hogy bár nagy­üzemi szőlészeknek íródott, a kister­melők is haszonnal forgathatják. A hétfői szerbhorvát műsor­ban a strandolókkal beszélget Filákovity Brankó Dávodon, szerdán Kiss Mária néprajzku­tató előadásának első részét olvassák fel: ,,A magyarorszá­gi délszlávok néprajzi kistük­re" címmel. Pénteken baranyai építőtáborokba látogatnak el, méghozzá olyan ifjúsági épí­tőtáborokba, ahol pécsi és eszéki főiskolások^ együtt dol­goznak, szórakoznak. Szomba­ton „Játsszatok, gyermekek!" címmel hazai délszláv költők versei szólalnak meg. A németnyelvű műsorok kö­zül érdekesnek ígérkezik a keddi riport, mely „Tejterme­lés, feldolgozás, fogyasztás" címmel végigkíséri a tej útját a falusi tejgyűjtőtől a tejüze­men keresztül a vásárlóig. „Di­ákok nyáron" — a címe a szerdai német riportnak. A Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát sátorhelyi táborában több országból érkező fiatal talál­kozik és segíti a nyári idény­munkát. A vetőmag termesz­téséről is híres gazdaságban hogyan érzik magukat a fia­talok munkában és szabad­időben? Ezekre és hasonló kérdésekre kap választ a né­met nyelvű ifjúsági műsor hall­gatója. ÚJ KÖNYVEK: A múlt héten elsősorban If­júsági kötetek jelentek meg. Pénzes: Tengeri állatok. II. kö­tet. Búvár sorozat. Balogh: Vi- dóczki a nevem, Delfin soro­zat. Zoltán Zs.: Mit egyen a gyerek? De megjelent Germa- nusz: Allah Akbar és Galeot- to Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásaid­ról és tetteiről szóló könyv. KIÁLLÍTÁS: Autodidakta képzőművészek országos tárlata július 6—15-ig, Komlón, a Május 1. Művelődé­si Házban. HANGVERSENY: Július 3-án, este 7 órakor a Hotel Minaret udvarán Kovács Gyula és együttese ad jazz- koncertel. IFJÚSÁGI PARK: Július 2-án Brunner, 4-én Tuczai, 5-én Király, 6-án Liszec*- ky disco. Utóbbi műsorban fel­lép a Karsai Pantomim RT, s bemutatja egyórás pantomim műsorát. Hetedikén, szombaton Király László műsorvezetésével o Debreceni Kolor együttes ad koncertet, 20 órai kezdettel —, vasárnap ismét Király László disco. A Kolor együttes Debre­cenben él, de lemeze rendkí­vüli sikert aratott és a magyar szórakoztató muzsika egyik sa­játos arculatú zenekara, ' mely egyre nagyobb sikereket ér el az ifjúság körében. MOHÁCSI SZABADTÉRI SZÍNPAD: Halló, itt Balaton, július 8-án este 8 órakor. HARKÁNYI NYÁR: Július 8-án a Pécsi Úttörő Fú­vószenekar ad műsort a sza­badtéri színpadon. SIKLÓSI NYÁR: Július 6-án 12 óra 20 perckor a várkápolnában Ki nyer ma? — játék és muzsika tíz perc­ben. Könyv Górnia János: Jazz Ki lehetne illetékesebb a fenti címmel könyvet írni, mint Gonda János, a műfaj legna­gyobb hazai ismerője, a Zene- akadémia jazz fakultásának tanszékvezető tanára? A szer­zőnek e témakörben tizenhá­rom évvel ezelőtt jelent már meg munkája, azóta alig ke­rült a boltokba a műfajjal fog­lalkozó, átfogó tanulmány. A jazz népszerűsége viszont a popzene világhódító útja ide­jén is nőttön-nőtt, így ma már másodtáborral bír hazánkban is. A Zeneműkiadó gondozásá­ban nemrég megjelent kötet tudományos alapossággal vezet végig bennünket a jazz törté­netén, A műfaj fejlődésének fázisait a szerző három szem­pontból tárgyalja: történeti, el­méleti és technikai síkon elemzi a jazz különböző korszakait. Közben megismerkedhetünk a műfaj valamennyi jelentős mű­velőjének munkásságával, az első New Orleans-i együttesek­től napjaink több csillagáig. A tudományos jazz olyan repre­zentáns képviselőihez kerül kö­zel az olvasó, mint Dizzy Gil­lespie, Count Basie, vagy mint Louis Armstrong. Megismerked­hetünk — az annak idején oly nagy port kavart „dobpárbaj” nem hivatalos győztesének, El­vin Jones-nak munkásságával. És vele már napjaink sztárjai­hoz: Herbie Hancock-hoz, Chick Coreá-hoz, Carlos San- tana-hoz, John McLaughlin-hoz jutunk. A hozzáértőknek számos kottopélda teszi kézzelfogha­tóbbá a stílusirányzatok jelleg­zetességeit, sőt még az impro­vizáció íratlan szabályaiba is beavat. A több mint félszáz ki­váló fotó pedig a laikus szá­mára is emberközelbe hozza a jazz-művészet legnagyobbjait. A könyv végén található füg­gelék nemcsak az olvasás köz­beni tájékozódást segíti, hanem lemezjegyzékével, a nemzetkö­zi és a magyar jazz-életben jelentős szerepet játszó intéz­mények, fesztiválok, klubok cí­mével a műfaj kedvelőinek to­vábbi iránytűként is szolgál. Nógrádi Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom