Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-05 / 182. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 182. szám 1979. július 5., csütörtök Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Demokrácia vagy fegyelem? Békés célokat szolgáló együttműködést Brezsnyev tárgyalása Byrd szenátorral A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei elkészültek Komlón, a Kossuth Lajos utcában épülő tíz szintes ház panelszerelésével. Az épület földszintjén egy IBUSZ és egy FÉNYSZOV iroda kap helyet. A 120 OTP-lakás átadását a jövő év végére tervezik. Fotó: Erb János Megnyitó Julius 15-én Óvóhelyből kiállítóterem A pincében vetítések lesznek M ost nem érünk rá vitatkozni, a sürgető és hatékony cselekvések ideje jött el..." Hallottam már ezt igazgatói tanácsülésen, brigádvezetői értekezleten, gyáregységi termelési tanácskozáson. Néha ugyanígy, néha más szavakkal. A lényeg azonban azonos volt: a megoldandó gondok kapcsán önkénytelenül szembe állították azt a két dolgot, amelyet nem volna szabad. Mert mégcsak külön emlegetni se lehetne a tetteket megelőző, jó döntéseket segítő, közakaratot kialakító alkotó vitákat és magát a hatásos cselekvést. Ám, ha az ilyen érvek birtokában vitatkozni kezd az ember az említett megfogalmazás tarthatatlanságán, olykor különös dolgokat tapasztalhat. Minden vitapartner természetesen elismeri, hogy „ez elvileg így is van”, de ugye most „más időket élünk" egy darabig, úrrá kell lennünk gazdasági nehézségeinken, úgyhogy a „mindennapi gyakorlatnak" leginkább a fegyelmezett cselekvés felé kell fordulnia. Ez igaz, hanem ez „elvi- leg-gyakorlatilag" egyfajta bizonytalanságot jelez: egyesekben némi zavar támadt a demokrácia, a fegyelem, a közakarat és együttes cselekvés összefüggéseinek értelmezésében. Több helyen is meghökkentettek e két fogalom efajta összepárosításával: demokrácia vagy fegyelem. Hajlamos lenne rálegyinteni az ember, s múló fogalomzavarként felfogni ezt a szembeállítást, amely feltételezi, hogy a demokrácia kizárja, de legalábbis akadályozza a fegyelmezett tevékenységet, és fordítva. Csakhogy félúton elakad ez a legyintés, amikor ezt az elvi tévedést éppen elvvé próbálják „aktualizálni”. Valahogy így: gazdasági gondjaink megszaporodtak, másfajta munkára, másfajta vezetési stílusra van szükség, hagyjuk tehát most a demokráciát, ne beszéljünk róla addig, míg ki nem lábalunk a bajainkból. Határozott döntéseket, intézkedéseket, „kemény vonalat" emlegetnek ezután. Megtévesztően jól hangzik ez is, igaz? Mert valóban az eddiginél hatékonyabb és fegyelmezettebb munka, a célszerűbb, a határozottabb döntések, a következetesebben végrehajtandó intézkedések az ellenszerei a többi közt gazdasági nehézségeinknek. Csakhogy mindezekre gondosan kidolgozott programunk, határozataink és elképzeléseink vannak. Mégpedig olyanok, amelyek számításba veszik az egész ország népének szándékait, közös erőfeszítéseink lehetőségeit. S éppen mert ilyenek, azért hatásosan megvalósíthatók: a legszélesebb társadalmi összefogásra alapoznak, pontosan megszabva az említett másfajta követelményeket is. Akkor viszont éppen e követelmények nevében, s éppen ebben a fejlődési szakaszban egy pillanatra is mérlegre tenni a demokrácia légjogosultságát, az — nevezzük nevén - politikai rövidlátásra vall. (S ellenkezik az említett politikai-gazdasági program alapelveivel.) A szocialista demokrácia társadalmi rendünknek alap- tulajdonsága, fejlődésének feltétele és fejlesztésének módszere is egyben. „Felfüggeszt- getni" tehát a társadalmi szerkezet megváltoztatása nélkül nem lehet, erre gondolni is naivitás. Vagy még rosszabb: alapvető társadalmi vívmányaink egy részének meg nem értése. Mert joggal tekintjük vívmányoknak a szocialista demokrácia fejlesztésében eddig elért eredményeinket, s egyenrangú fontosságúaknak anyagi-gazdasági fejlődésünk té- nyeivel. Márcsak azért is, mert egymással szerves egységben gyarapodhattak csupán ilyen ütemben. Az eddig elértek egyik feléről hogyan lehetne tehát lemondani, a másik fele érdekében? Gazdasági előrehaladásunknak (tehát jelenlegi gondjaink megoldásának is) az egyik létfeltétele, hogy á szocialista demokrácia mégin- kább kiteljesedjék: a tapasztalatok bizonyítják, mekkora társadalmi erőket lehet mozgósítani általa. Hiszen minél több ember önkéntes és tudatos részvétele a társadalmi és gazdasági közügyek intézésében, a célszerű döntések meghozásában, nemcsak a beleszólás jogának gyakorlását jelenti egyszerűen: hajtóerővé válik a végrehajtásban is, az együttes cselekvés, a fegyelem, a hatásos munka feltételeinek kialakításában, egészen az áldozatvállalás közösségi készségének megteremtéséig. Nem vitatni kell tehát a demokrácia ilyen vagy olyan mértékű „alkalmazását", ellenkezőleg: minél több teret kell adni érvényesülésének. Abban azonban, úgy vélem, az eddiginél pontosabb különbséget kell tenni — s ezen a ponton kapcsolható „naprakészen” a fegyelem fogalmához —, hogy a demokráciának miben van szerepe és miben nincs, miben kell, hogy legyen, és miben nem lehet. Például: egy üzemben a termékváltás, a gazdaságosság, a takarékosság kérdéseiben minél több ember számára. lehetővé tenni a beleszólás demokratikus jogát, az nemcsak kötelezettség, hanem igen célszerű is. A helyes döntés egyik biztosítéka lehet De- ennek megszületése után az, hogy miből mennyit és mikorra kell megcsinálni, hogy milyen technológiával, s hány órát kihasználva a munkahelyen, az már nem népszavazás kérdése. N e szégyelljük elővenni a régi, bevált igazságokat, amikor szükségünk van rájuk. Mindig többet érnek a legtöbb, mégoly tetszetősre gömbölyített _ szólásmondásnál. Az egyik ilyen: a legszélesebb demokráciát kell megteremteni a közösségek ügyeinek intézésében, a döntések meghozatalában, s aztás vasfegyelmet, együttes cselekvést a végrehajtásban! Ebben kell _ következetesnek lenni. Ebben az összefüggésben érdemes együtt emlegetni a demokráciát és a fegyelmet. Sztanfcay József A hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződésről tárgyalt Leonyid Brezsnyev Robert Byrd amerikN szenátorral. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke a Krímben fogadta a Demokrata Párt szenátusi többségének vezetőjét, aki a Legfelsőbb Tanács parlamenti csoportjának meghívására érkezett a Szovjetunióba. A szovjet—amerikai kapcsolatok elvi kérdéseiről szólva Brezsnyev megállapította: Carter elnökkel folytatott bécsi megbeszélései eredményeként a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak távlatai nem rosszak. Most mindkét országnak az a feladata, hogy megtegye a szükséges erőfeszítéseket az adott lehetőségek megvalósítása érdekében. A békés célokat szolgáló szovjetamerikai együttműködés fejlesztése kétségkívül mindkét nép érdeke, s egyúttal az egész emberiség érdeke is — hangoztatta Leonyid Brezsnyev. A hadászati támadó fegyverzetek kérdésével igen részletesen és hosszan foglalkoztak a megbeszélés során. Brezsnyev megállapította: a Bécsben aláírt SALT—II szerződés és a vele összefüggő dokumentumok mind ez ideig a legnagyobb hozzájárulást jelentik a rakétanukleáris fegyverkezés megfékezéséhez. Az SZKP KB főtitkára aláhúzta, hogy a szerződés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapul, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettségei és érdekei teljes mértékben kiegyensúlyozottak a szerződésben, amelyet megbízhatóan lehet ellenőrizni. Leonyid Brezsnyev kifejezte reményét, hogy a SALT—II szer-' ződés mielőbbi hatályba lépése megnyitja az utat új, a hadászati fegyvereket messzemenően korlátozó és csökkentő intézkedések előtt a SALT—lll-ról folytatandó tárgyalásokon, s ezzel együtt elősegíti azt is, hogy sikereket érjenek el a fegyverzet- korlátozás és a leszerelés más területein is. Byrd szenátor a maga részéről állást foglalt amellett, hogy pozitívan fejlesszék az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatait, tegyenek további közös erőfeszítéseket a felvetődött kérdések kölcsönösen elfogadható megoldására. Sajátos kísérlet a Szaljut—6-on Sajátos kísérletet hajtottak végre a Szaljut—6 űrállomáson: azt vizsgálták, hogy okoz-e bármiféle formaváltozást az űrállomás és a hozzá kapcsolt űrhajók együttesében a tartós egyoldalú napsütés, nem deformálja-e a felmelegedés a kozmikus objektumot. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin ebből á célból úgy rögzítette az űrállomás helyzetét, hogy a komplexum ugyanazt az oldalát fordítsa tartósan a Nap felé. A Szaljut—6 és a Szojuz—34 űrhajóra szerelt optikai műszerekkel pontosan rögzítették a kiinduló helyzetet, s megfelelő időközönként ellenőrizték, hogy nem jelent- kezik-e deformálódás. Az adatokat rendszeresen rögzítették, s a megfigyelések eredményeit a szakértők dolgozzák föl. Szerdán jelentősen módosították az űrkomplexum pályáját. A progressz teherűrhajó hajtóművének felhasználásával vezényelték a komplexumot magasabb pályára. Helyi, mondhatnám „mikra- kozmikus” szinten már megvalósult a leszerelés: az egyik régi pécsi óvóhelyből néhány napon belül kiállítóterem lesz. Három évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy a Széchenyi téren, az Asztalos János Kollégium alatt nyíló hatalmas üreg enyhíthetné a Pécsi Galéria helyiséggondjait. Az átalakítás terveit a Pollack Mihály Műszaki Főiskola magasépítési intézete készítette el, a munkálatok elvégzésével pedig a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatot bízták meg. Szerdán délután Pincehelyi Sándorral, a Pécsi Galéria vezetőjével a helyszínen jártunk. Hétfőn a műszaki átadásnak meg kell történnie, érthető, hogy sok sürgő-forgó munkást láttunk. Betonoztak, a szellőzőcsöveket helyezték el, és nagy területen elkészült már a padló kőborítása is. — A 36 méter hosszú, 6 méter széles nagytermet egy kis belépő, majd hatalmas üvegfal választja el az utcától — magyarázta Pincehelyi Sándor. — A kiállításokra az oldalfolyosón keresztül lehet majd bemenni. Ezt a területet is felhasználhatjuk kiállítási célokra. Hátul, a folyosó végén lévő helyiségből raktár lesz. Bal kéz felől meredek lejáratot találunk. A lépcső egy 12 méter mélyen húzódó pincébe vezet. — Itt lesznek a filmvetítések, ismeretterjesztő előadások — mondja a Galéria vezetője. — Évek óta nincs képzőművészeti ismeretterjesztés a városban, legalább ez a gond is megoldódik. — Mi lesz a Színház téri kiállítóterem sorsa? — Feltétlenül szüksége van rá a Galériának, hiszen a Széchenyi téri kiállítóterem is tulajdonképpen csak kamara jellegű kiállítások rendezésére alkalmas. Úgy terveztük, hogy itt kapnak helyet az országos, csoportos kiállítások, míg a Színház téri terem az egyéni kiállítóké lesz. A rendezvények sorát július 15-én a VI. Országos Kerámia Biennálé nyitja meg. Szeptemberben Frank Magda, Francia- országban élő magyar származású szobrászművész kiállítását rendezik meg, majd októberben így éltek nagyapáink Pécsett címmel helytörténeti kiállítás nyílik. A november hónap a lahti képzőművészeké lesz, decemberben pedig a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának első vidéki bemutatkozására kerül sor a Galéria két kiállítótermében és az Ifjúsági Házban. Kissé bizarr funkció-párosítás, de érdemes megjegyezni: a kiállítóterem melletti üregekben kap helyet a régóta hiányolt Széchenyi téri nyilvános illemhely is. H. J. L Parkrészletet alakítottak ki a Ivov-kertvárosi Sarohin tábornok úton az úttest és a járda közötti területen. A szabadtéri virágbemutató hangulatossá varázsolja a korábban sivár környéket.
