Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-31 / 208. szám

/ Félévi számvetés Útban a szén a pécsi szénelőkészítő üzembe Fotó: Proksza László A tervezettnél Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Villóny-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát pécsi palackozóüzemében idén öt százalék­kal többet, összesen 21 millió üveg üdítő italt palackoznak. A Márka-üdítők kétdecis kiszere­lésben négy megyében és a Balaton déli partján kerülnek forgalomba. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 208. szám 1979. július 31., kedd Ára: 1,20 Ft kevesebb szén Az anyák védelmében Megütközve hallgattam fia­talasszony ismerősöm kálváriá­ját. Munkahelyet keresve, elju­tott egyik nagyvállalatunkhoz is. Kedvesen fogadták, és fel- derült a tekintetük, mikor meg­mutatta a szakmunkás bizo­nyítványát. Az érdeklődés azon­ban hamar tartózkodásba for­dult, amint a családi körül­ményei kerültek szóba, és el­árulta, hogy fél év múlva anyai örömök várnak rá. Nem utasították el nyíltan, — ho­gyan is tehették volna, hiszen akkor ellentétbe kerülnek a munkajog szabályával — de a vállalat illetékesei ettől kezdve úgy irányitották a be­szélgetés fonalát, hogy a vé­gén neki kellett nemet monda­nia. Azt már csak távozása előtt, „jóindulatúan” súgták meg, hogy tudnak ám ők jobb munkafeltételeket is teremteni az említetteknél, de csak azok számára, akikre tartósan szá­míthatnak. Ilyen szomorú tapasztalato­kat szerencsére ma már egyre ritkábban hallani. Az utóbbi években a terhes nők védelme, a munkáltatók javarészénél megfelelő. A kedvező változás mögött, a szocialista humá­num mellett, jelentős gazda­sági érdekek húzódnak: az ak­tív keresőknek közel a fele nő, és a „gyengébb nem” munka­képes korú tagjainak 75 szá­zaléka veszi ki részét a társa­dalmilag szervezett munkából. Az anyai hivatás azonban a teljes értékű munkavégzés mel­lett sem szorulhat — és nem is szorul — háttérbe. Aligha beszélhetnénk nemek közötti egyenjogúságról, ha nem vol­nának többletjogai azoknak a dolgozó nőknek, akiket néhány hónap választ csak el attól, hogy életet adjanak. Munkajogunk biztosítja is e kedvezményeket. A munkálta­tónak a terhes nő kérelmére és orvosi vélemény alapján gondoskodnia kell arról, hogy állapotának megfelelő munka­körbe kerüljön, anélkül, hogy átlagkeresete csökkenne. A kismama, terhessége negyedik hónapjától a gyermek egyéves koráig nem kötelezhető túlórá­zásra és készenlétre vagy túl­munkára is csak beleegyezésé­vel lehet beosztani. Fontos ga­ranciát nyújt az előírás is, ami szerint a felvételre jelentkező nővel kötendő munkaviszony, terhesség címén nem tagad­ható meg. iá néhány vállalatnál, már az átszervezések, rekonstrukciók megkezdése előtt gondoskod­nak arról, hogy a terhes anyák még átmenetileg se kerülhes­senek egészségükre káros mun­kakörbe, amely állapotukhoz képest aránytalan terhet róna rájuk. Sok helyen feltérképezik azokat a tennivalókat, amelye­ket a könnyebb munkakörbe helyezendő kismamák elláthat­nak. Szó sincs arról, hogy a vállalatoktól ez valamiféle jó­tékonykodó gesztus. Meg le­het és meg is kell találni min­denütt a lehetőséget arra, hogy a kismamák képzettségükkel, képességükkel arányban álló, hasznos munkát végezzenek. Érthető módon ott a legked­vezőbb a kép, ahol szervezeti­leg is keresik a megoldást, azaz arra törekszenek, hogy gazdája legyen a kismamák érdekvédelmének. Fórumul szolgálhat erre a vállalati nő­bizottság vagy kisebb gazdál­kodó egységeknél a szakszer­vezeten belül működő szociál­politikai bizottság. Gazsó L. Ferenc ■ Mi volt a lemaradás oka? ^ Szervezettebb munkával behozható a lemaradás Az európai gyermektalálkozó is elősegíti a béke, a barátság eszméinek erősödését Nemzetközi szeminárium a gyermekek neveléséről Az európai gyermektalálkozón részt vevő 44 nemzeti és nem­zetközi szervezet képviselői vasárnap nemzetközi szemináriumot kezdtek a DÍVSZ székházában, hogy megvitassák a gyerme­keknek a béke, a barátság, a szolidaritás és az együttműködés szellemében való nevelésének tapasztalatait, feladatait. Feith Bence, a Magyar Út­törők Szövetsége titkárának üdvözlő szavai után Horváth Éva, a Gyermek- és Serdülő­kori Mozgalmak (CIMEA) fő­titkára kiemelte: az 54 tag­szervezetet tömörítő CIMEA megalakulásától kezdve a gyermekekért tevékenykedik. A nemzetközi gyermekévben fon­tos feladatának tartja, hogy bővítse hatósugarát, szilárdítsa együttműködését valamennyi haladó és demokraikus gyer­mekszervezettel, amelyek bár különböző társadalmi beren­dezkedésű országokban tevé­kenykednek, azonos célért, a felnövekvő nemzedék békés, biztonságos jövőjéért, ember­hez méltó gyermekkoráért küzdenek. A CIMEA főtitkára köszöne­tét mondott tag- és baráti szervezeteinek, amelyek a Viet­nami Szocialista Köztársaság ellen intézett kínai agresszió súlyos következményeinek eny­hítéséért összefogtak. A világ minden sarkából már eddig is értékes élelmi­szer-, gyógyszer- és más kül­demények érkeztek a háború sújtotta területekre. A * •• rr JOVO felnőttjei Ezután Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára felszólalásában emlé­keztetett az 1979-es esztendő eddigi nemzetközi regionális tanácskozásaira, amelyek elő­segítették, hogy szerte a vilá­gon reflektorfénybe kerüljön a jövő felnőttjeinek mai élete, sorsa. Húsz év múlva a világ lakóinak száma eléri a hat- milliárdot, s ennek fele gyer­mek- vagy serdülőkorú lesz. Hangoztatta, hogy a gyerme­kek ellátása, életkörülményeik alakulása szorosan összefügg hazájuk gazdasági és társa­dalmi fejlettségével, viszonyai­val. A felnövekvő nemzedék helyzetében csak akkor követ­kezik be gyökeres változás, ha a kizsákmányolás és elnyo­más minden megnyilvánulása, a monopóliumok hatalma megszűnik, s a társadalom egésze demokratikusan meg­újul. — A haladó és demokra­tikus gyermekszervezetek sorá­ban a Magyar Úttörő Szövet­ség cselekvőén támogatta és támogatja az afrikai kontinen­sen küzdő nemzeti felszabadí­tó mozgalmak harcát a nem­zeti függőség utolsó bástyái­nak, a faji diszkriminációnak felszámolásáért, a nemzeti és gazdasági függetlenség meg­teremtéséért — folytatta Szűcs Istvánná. — A szolidaritási moz­galom történetének jelentős fejezetei azok az akciók, ame­lyek a chilei és más latin- amerikai országokban élő, a fasiszta és diktatórikus rend­szerek fizikai és morális rom­boló hatásánok kitett gyerme­kek megsegítésére bontakoztak ki. Továbbra is aggodalommal tölt el bennünket a palesztin menekülttáborokban élő gyer­mekek helyzete, akiknek támo­gatására a jövőben is cse­lekvőén vállalkozunk. — őszintén remélem, hogy az európoi gyermektalálkozó is elősegíti a béke, a barátság és a szolidaritás eszméinek erősödését - mondotta vége­zetül Szűcs Istvánná. Társadalmi felelősség A Magyor Népköztársaság kormányának képviseletében Nádor György, az Állami If­júsági Bizottság titkára szólt 34 ország gyermekszervezetei­nek képviselőihez. — A nem­zetközi gyermekév arra ösztö-' nöz mindenkit, hogy szembe­nézzen a tényekkel, azzal, hogy a világ gyermekeinek helyzete, sorsa függvénye a társadalmi viszonyoknak, hogy a gyermekek fejlődéséért fele­lős felnőtt társadalom emberi jogainak szerves része a gyer­meki jogok biztosítása - fej­tette ki az AIB titkára. Szólt arról, hogy hazánkban vala­mennyi állami szerv, társadalmi és tömegszervezet hozzájárul ahhoz, hogy az ifjúság törvény­be iktatott jogai érvényre jus­sanak. Sok gyermek számára okoz megrázkódtatást a szét­hulló család, a válások okoz­ta nemtörődömség, de káro­kat okoz a rossz értelemben vett szülői szeretet, a gyermek agyondédelgetése, s a vele való értelmes együttlét hiánya is, ezért is sorolta a gyermek­év hazoi előkészítő bizottsága a legfőbb feladótok közé az okos gyermekszeretet, az egészséges család-eszmény népszerűsítését, a kicsinyekért érzett táradalmi felelősség erő­sítését. A több mint másfél száz ha­ladó és demokratikus ifjúsági szervezetet tömörítő DÍVSZ ne­vében Ernesto Ottone Fernan­dez elnök szólt orról, hogy 1979-ben arra ösztönözték tag- szervezeteiket, kezdeményezzék a gyermekek jogait biztosító akciókat. Emeljék fel szavukat világunk olyan kiáltó ellent­mondásainak megszünteté­séért, amelyben együtt él a gyors iramú technikai fejlődés s az elmaradottság, egyhe- lyütt a jóllakottság, míg más térségekben az éhség, oz ele­mi létfeltételek hiánya. A gyer­mekek kétharmada a fejlődő országokban született, nagy ré­szük alultáplált, s járványos betegségek tizedelik soraikat. Negyedmilliárd gyermeket fe­nyeget közvetlenül oz éhhalál. Éhbérért dolgozik napjainkban is 50 millió 12 éven aluli gyermek, s Európa fejlett tőkés országai sem tettek meg min­dent gyermekeik jólétének biz­tosításáért. A növekvő munka- nélküliség ezekben az orszá­gokban is sok iskolapadba való gyereket kényszerít rend­kívül alacsony bérért vállalt munkára. Család és gyermek Ruth Mompati, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség titkára kifejtette: - A társa­dalmi egyenlőségért, a női egyenjogúság megteremtéséért folytatott harc elválaszthatat­lan a családok, a gyermekek boldogulásáért, biztonságos jövőjéért vívott küzdelemtől. (Folytatás a 2. oldalon) Baranya megye legnagyobb tipari vállalatánál, a Mecseki Szénbányáknál már az év ele­jén tudták, hogy az idei ter­melési tervek teljesítése nem lesz könnyű feladat. A közel­múltban a pártbizottság érté­kelte a féléves eredményeket, a cselekvési programban meg­határozottak teljesítését. Az ülésen egyértelműen megálla­pították, hogy a vállalat a leg­főbb mutatókat nem tudta el­érni, minden erőfeszítés elle­nére, szabadnapi termelések beiktatásával sem tudták a mennyiségi előirányzatokat hoz­ni. A 18 500 tonnás lemaradás a félévi, csaknem másfél mil­lió tonnához képest elenyésző mennyiség, ha azonban az egyes üzemek termelését vizs­gáljuk, szembetűnőbb a lema­radás. Szászvár és Béta-bá­nya a hat hónapban egyszer sem tudta a tervet teljesíteni, Vasas és Pécs-Bányaüzem há­rom hónapig tudott mennyiségi tervet elérni, Zobák jól hajrá­zott, Kossuth hullámzó teljesít­ményt nyújtott, ám végül is jó eredménnyel zárt. Mi volt a lemaradások oka? A kérdést sokan feltették a pártbizottsági ülésen is. Két­ségtelen tény, hogy a terme­lés folyamatosságát az objek­tív nehézségek is akadályoz­ták. Bétán például a tetemes lemaradást a meglévő szerve­zési hiányosságokon túl leg­főképpen az okozta, hogy a tavasszal bekövetkezett omlás után megszigorították a terme­lési feltételeket. A vállalatnál jócskán elő­fordul kapkodás, felkészület­lenség, amely mind-mind a termelés gátló tényezőjévé vált. Az értékelés szerint leg­inkább a mélyművelés szerve­zettségén kell javítani. De so­kat lehet még tenni a nagy ér­tékű gépek, fejtésbiztosító és jövesztő berendezések műkö­dési feltételeinek javításán, van tartalék a termelékenység növelésében. A fejtési előreha­ladási sebesség például nem éri el az egy métert, s ez bi­zony az utóbbi 15 év átlaga alatt van. A fejtésekben és az elővájásokban is jelentős a veszteségidő, az állásidők csökkentésével további meny- nyiségi" növekedést lehetne el­érni. Az is igaz: a vállalat nem „dúskál" a munkaerőben, ám a meglevőket is jobban lehet­ne mozgósítani ésszerűbb mun­kaerő- és műszakgazdálkodás­sal. A helyzet tehát nem túl ró­zsás. Mindezek ellenére a Me­cseki Szénbányáknál mégsem uralkodik levert hangulat. Az erők felmérésével, a lehetősé­gek további vizsgálatával olyan megállapításra jutottak, hogy a második félévben ki lehet köszürülni az első hat hónap­ban keletkezett csorbát. Ehhez persze arra van szükség, hogy mindenki a maga helyén, a sa­ját feladatát pontosan és megfelelő minőségben lássa el. A fegyelemsértőkkel szem­ben szigorúbb felelősségrevo- nást alkalmaznak. A feladatok végrehajtásában az eddiginél jobban számítanak a szocia­lista brigádokra. (békéssy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom