Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-30 / 207. szám
iragvnintös és btirokkos tapéta Milyen lesz a megyei tanács épülete belülről? A magasföldszinti tanácskozóterem mutatós faburkolata A folyosó nem fal, amin ajtók vannak Olcsóbb, és tartósabb Vörösfenyőböl készül víztároló Szigetváron Termálvíz-tárolásra használják Hogy egy középületet miképpen értékel a közvélemény, általában azon múlik, milyen annak megjelenése, mennyire hivalkodó, vagy éppen mennyire puritán. A befejezéséhez közeledő új megyei tanács épületét már ideje megszoknia a városnak, nagy meglepetéseket, vitákat bizonyára nem fog indukálni közelgő átadása után sem. Talán belső képe vált majd ki ítéleteket. Ezért is kerestük meg a kérdéssel Máthé Andrást, a BARANYATERV belsőépítész tervezőjét, aki az új tanácsháza belső arculatát formálta: milyen az ideális középület belülről? — Úgy gondolom' hogy a megye fontos középületéről van szó, tehát olyan belsőt terveztem, amely ennek megfelelő, szándékom szerint szolidan elegánsát. A megyei tanács épületének olyannak kell lenni belülről is, amely tiszteletet vált ki az emberekből, ugyanakkor nem félemlíti meg őket. De nem riasztja, feszélyezi a belépőt, mert ez is méltatlan lenne rendeltetéséhez. — A belsőépítész tevékenységét úgy képzeljük, hogy kap egy üres épületet, amit aztán berendez különféle bútorokkal, így van ez? — Ez is része a munkánknak, de egy épület belsejének megjelenése nagyban azon múlik, hogy a kezdetektől mennyire dolgozik együtt a tervező a belsőépítésszel. Nekem szerencsém volt, mert Köves Emil, a Pécsi Tervező Vállalat Ybl-díjas tervezője a kezdetektől bevont a munkájába. Az épület folyosórendszerének — úgy vélem — szép, ugyanakkor egyszerű kialakítása például ennek az együttműködésnek az eredménye. Úgy gondoltuk, hogy a folyosó nem csupán egy hosszú fal, amin ajtók vannak... A barnára pácolt ajtókkal, a fehér oszlopokkal és a zöld színű ívelt falakkal talán sikerült egyszerű, mégis jellegzetes folyosókat kialakítani. Volt min megszűrődni az ötleteknek, elképzeléseknek. Mó- thé András már sok jelentős középületnek volt a belsőépítésze. Hároméves munka köti az NDK-hoz, ahol kórházépítkezés egyik résztvevője, itt volt alkalma tapasztalni és tanulni a pontosságot, a részletek jelentőségét, s hogy az épület funkciója a meghatározó a belső kép kialakításában is. A Zala megyei pártbizottság! épületnél, hogy egy középület munkahely is, reprezentáló jelenség is, a Nagykanizsai Művelődési Központnál, hogy a környezetnek alakító hatosa van az ott szórakozókra, művelődőkre. Az NDK-beli tapasztalatok eredménye a tájékoztató rendszer, amely nemcsajt szavakkal, de színekkel is eligazítja a hivatalos ügyeit intéző belépőt. — S amiről gyakran elfeledkeznek, egy ilyen középület munkahely is, ahol életük jelentékeny részét töltik el a tanácsi apparátus dolgozói. Munkájukhoz megfelelő világítás, jó hangviszonyok, kellemes klímu is szükséges. Mindezekre ügyeltünk, mint ahogy arra is, hogy a leírók szobájába virágmintós tapéta kerüljön, az egyházügyi hivatalba pedig barokkos. Lassan elkészül az új tanács- háza, kívülről is kezd kibom- lani a lebontásra ítélt öreg házak közül. Máthé András hetente járja a folyosókat, szobákat, ellenőrizni, segíteni a szakipari munkát, hogy annak eredménye olyan legyen, amilyent elképzelt. S közben új munkáján is dolgozik, a Paksi Városi Tanács épülő házának kialakításán. B. L. Vörösfenyőből épül víztároló Szigetváron. Ez lesz hazánkban az első olyan hatalmas víztartály, amit ebből az értékes — bútor, és, hajógyártásra, vízalatti építkezésekre — haszná, latos fából készítenek. A tartályt összeállításra készen Csehszlovákiából hozzák. Az elmúlt héten már megérkeztek a csehszlovák irányító szerelők is, akiknek segítségével a Dunántúli Meliorációs Vállalat területi főnökségének dolgozói összeál. lítják a 11 dongából álló óriás „hordót". A 800 köbméteres tá. roló fontos egysége a szigetvári hévízközmű-rendszernek, melynek célja a termálvíz komplex hasznosítása. A szigetvári kutak — amik az ország tíz leg- bővízübb termálkútjai közé tartoznak — vizét hat hektáros pa. lántahajtató és zöldségnevelő telep hőellátására, a Lenin lakótelep lakásainak használati melegvízzel és természetesen a helyi strand melegvízzel való ellátására használják fel. Termálvízről lévén szó, nem kis gondot okozott, hogy miből készüljön a víztároló, mivel a hazánkban hagyományos vasbeton-tartályok nehezen tűrik a termálvíz agresszivitását: hamar korrodálódnak, a hő hatására megrepedeznek. A jobb megoldás keresése nem volt hiábavaló, kiderült, hogy a MÉLYÉP. TERV egy csehszlovák szövetkezeti társulás felkérésére egy palántahajtató telep tervein dolgozik, és a csehszlovákok vörösfenyőből készítik a hozzátartozó víztárolót. Nemsokára megszületett a megállapodás: a Svornost cég szívesen elkészíti a vörösfenyő víztárolót Szigetvárnak is. Dobrovitz Gusztáv, a MÉLY- ÉPTERV osztályvezetője elmondta, hogy a vörösfenyő kitűnően állja a termálvizet. Ezt egyértelműen bizonyítják a Csehszlo. vákiában már meglévő tartályok, amik közül jónéhányat 10—12 évvel ezelőtt építettek. A tárolókat — méretüktől függően — több-kevesebb dongából állítják össze. A speciális impregnáló anyag, amivel bevonják, a gombásodást akadályozza meg. Északi szomszédaink mezőgazdasági célokra, többek között trágyalé tárolására is vörösfenyőből készült tartályokat használnak. A szigetvári vár északi kapujától 200 méternyire létesülő tároló szerelési munkái néhány hét alatt befejeződnek. A számítások szerint a vörösfenyő víztároló 30—40 százalékkal ol. esőbb, mintha vasbetonból építették volna meg. Az ország második és harmadik, négyszáz-négyszáz köbméteres vörösfenyő víztartálya a Somogy megyei Táskán, illetve Szegeden készül. Ezeket szintén termálvíz tárolására használják. T. É. A lakásépítési kölcsönök új összegei A felújítási hiteleket is növelték Amit az építtetőknek tudniuk kell Érdemes-e még mogánerő- ből építkezni? Sokakban felvetődik most ez a kérdés az egyes építőanyagok árának emelkedése után. Ki-ki eldöntheti, vajon megéri-e, mindenesetre az tény, hogy a Minisztertanács oz építőanyagok áremelkedéséből adódó többletterheket a hitelek felső határainak növelésével részben ellensúlyozza és ezzel mérsékli az építtetők készpénzfizetési terheit. Az intézkedésekről kérdeztük Balatonyi Dezsőt, az OTP Boranya megyei igazgatóját.- Az árintézkedések a házilagos kivitelezésű lakossági építkezéseket, így elsősorban a családi ház építést érintik, ezenkívül növelik a házilagos kivitelezésű többszintes lakó- házépítés, továbbá a felújítás, bővítés, lakásmegosztás, korszerűsítés költségeit is. Az állami és szövetkezeti építőipari szervezetek kivitelezési áraira a hatósági árintézkedés nem vonatkozik. Éppen ezért a lakásépítési kölcsönök ösz- szeghatárai 1979. augusztus 1- től módosulnak. A hitelek szá- zolékos mértéke, a kamat és a visszafizetési idő — tehát az egyéb hitelezési feltételek — nem változnak, a kölcsönösszegek — amelyek az augusztus 1. után megkötött, illetve az augusztus 1. előtt megkezdett, de be nem fejezett kölcsönszerződéseknél alkalmazhatók — viszont annál inkább. A családi ház építéséhez nyújtható kölcsönök felső határa például valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik (a megyeszékhelyeken, városokban, illetve kiemelt településeken) — 202 van ilyen az országban — az eddigi 120 ezer forint helyett 160 ezer forint, a többi községben a régebbi 110 ezer helyett 150 ezer forint az igénybe vehető OTP-kölcsön felső határa. Mivel a hitel felső határának ellensúlyozására gondoltak, a hitelek elbírálásánál minden esetben figyelemmel leszünk arra, hogy milyen mértékű a többletköltség az adott családi ház építésénél, azaz számba vesszük a kölcsönengedé- lyezés időpontjában már elkészült munkákot, az építtető nyilatkozatában felsorolt meglévő építőanyagokat, és ezektől függően differenciáltan, de rugalmasan alkolmazandók a felső határok. — Az ország bármely településén állami vállalatnál dolgozó munkások, továbbá a három-, illetve annál több gyermekes családok az eddigi 160—160 ezer forint helyett 200—200 ezer forint családi- ház-építési kölcsönt vehetnek igénybe. A családi házat úgynevezett kedvezményes akciókban építők kölcsönének plafonja ugyancsak 40 ezer forinttal emelkedik. A házilagos és kisipari kivitelezésű többszintes lakóház építkezésekhez, valamint a csoportos korszerű családiház-építkezésekhez indokolt esetben pótkölcsön adható. Ennek összege 20 ezer forint. — Sokan nem új házat akarnak építeni, hanem a meglévőt felújítani, tatarozni, ami megint csak a pénztárca mélyére nyúlással jár. Hoztak-e nekik is könnyebbséget a hitelezési irányelvek módosításai?- Természetesen ők is részesülnek a többletköltségek terhének könnyítéséből, hiszen a felújításra, tatarozásra, illetőleg bővítésre, azaz a nem lakás célját szolgáló épület lakássá való átépítésére igényelhető kölcsön felső határa 30 ezer forinttal emelkedik. A rendelkezések kitérnek arra is, hogy a folyamatban lévő építkezéseknél azok az építtetők, akik a hitelszerződést mór megkötötték, ha ez indokolt, meghatározott összegig — a kölcsönök most megállapított felső határát figyelembe véve - pótkölcsönt igényelhetnek a takarékpénztártól. h. I. Amerika bölcsője körül Beszélgetés egy szié indiánnal Pécsett Az USA energiahordozóinak jelentős része indián földeken van Független államként szeretnék elismertetni a rezervátumokat Egy sziú indián a Széchenyi téren? Ez nem kis port verne fel. Pedig ott volt, csak senki nem vette észre. Bejárta a város kacskaringós, régi utcáit, megfordult a tettyei romok között és gyönyörködve itta magába a havi-hegyi sziklák közül belátható panorámát. Egy híján ötven éve vágyott erre a találkozásra, ugyanis tizenegy éves korában járt „utoljára" Pécsett Kutasi Kovács Lajos, Londonban élő magyar író, az indián kérdések szakértője, az észak-amerikai sziú indián törzs tiszteletbeli tagja. A Gondolat Könyvkiadó jelentette meg A Zöldpokoltól a Vidámkikötőig és Az elveszett világ című könyveit, amelyek Brazília indián világát mutatták be. Most van megjelenőben az ugyancsak Latin- Amerikáról szóló Fekete istenek — fekete emberek és az észak-amerikai indiánok életét bemutató — Amerika bölcsője körül című — könyve. — Kutasi Kovács Lajos húsz évig élt Braziliában. Mi késztette arra, hogy most az észak- amerikai indiánokkal foglalkozzon? — 1974 óta rendszeresen járok az USA-ban, egyik fiam rákkutató orvosként ott dolgozik. Ezeket az utakat felhasználtam arra, hogy ilyen irányú érdeklődésemet is kielégítsem. Az észak-amerikai indiánok élete, sorsa, jelene és jövője a legizgalmasabb témák közé tartozik. Időközben sok baráti kapcsolatra is szert tettem, sikerült mélyebben megismernem az indián-valóságot, az indianista mozgalmat. Az Amerika bölcsője körül című könyvem ezekről az — elsősorban New Englandban szerzett — tapasztalataimról számol be. — Amikor feleségemmel Morning Star (Reggeli Csillag) és Clear Sky (Tiszta Ég) indián házaspárt meglátogattuk, már az első találkozásunkkor feleségem kezébe adtak egy indián bölcsőt, amiben több indián generációt ringattak. Tulajdonképpen ebben a pillanatban merült föl bennem a könyveim ötlete. — Az indiánok világáról, az indián valóságról eléggé vegyes kép él legtöbbünkben, ön hogy vélekedik erről? — Valóban, a köztudatban élő kép általában kétszeresen is hamis. Egyrészt romantikus, másrészt anakronisztikus szemlélet hatja át. Az utóbbira az jellemző, hogy úgy közelít az indiánokhoz, mintha azok még mindig valahol a XIX. században élnének. Mindezt elkerülendő, indián szervezetekkel, polgári harcosokkal, törzsfőnökökkel vettem föl a kapcsolatot, hogy a tényleges indián valóságot közelíthessem meg. — Milyen ez a valóság? — A múlt században úgy látszott, hogy az indián eltűnőben lévő emberfajta. A mi századunk első negyedében azonban egy meglepő biológiai megújulás következett be, amit átfogó kulturális megújulás követett. Ez azt jelenti, hogy — míg a századelőn 200 ezer volt a lélekszámúk, jelenleg mór több, mint egymillió indián él az USA-ban. Ami pedig a kultúrát illeti, végleg bebizonyosodott az, hogy az indiánok nem akarnak „beleolvadni” az amerikai társadalomba, hanem meg akarják őrizni indián mivoltukat. A létért való harcot nagyban megnehezíti az, hogy az egymillió indián 300 különböző törzshöz tartozik és csaknem ugyanennyi — egymástól merőben különböző — nyelvet beszél és különböző kulturális háttérrel rendelkezik. Ezzel együtt döntő tényező az a hallatlanul komoly indián értelmiségi réteg, amit elsősorban az indián írók, művészek, tudósok, jogászok, polgárjogi és törzsi vezetők képeznek, ök hozták létre a 60-as évek elején az American Indian Mou- vement-et, ami egy átfogó, komoly szervezet az indiánok kezében. E fejlődést — bármilyen ellentmondásos is — ma az jellemzi leginkább, hogy az indiánok visszaperlik jogtalanul elvett földjeiket. A „fehérek" 370 szerződést kötöttek velük és szegtek meg egyoldalúan. Időközben kiderült, hogy az indián rezervátumok területe rendkívül gazdag ásványi kincsekben. Néhány érdekes adat: indián területeken található az amerikai szénkészlet egyharmada, az uránkészlet fele, ugyanakkor olajuk és földgázuk is van. Mindezzel az indiánok ma már saját maguk akarnak gazdálkodni. Vannak olyan törekvéseik is, hogy rezervátumaikat független államoknak ismertessék el az Egyesült Államokon belül. — Milyenek ebben a harcban az esélyek? — Én azt hiszem, hogy az indiánoknak sikerül megőrizniük a maguk világát, mert végülis a különböző törekvések közül a legreálisabb útra fognak lépni előbb vagy utóbb. Ennek a tartalmát egy indián egyetemi tanár úgy fogalmazta meg, hogy az indiánoknak oly módon kell megőrizniük önmagukat, hogy ugyanakkor átvegyék a „fehér ember" kultúrájából és civilizációjából is az evidens értékeket. Azaz: egy kettős kultúrát igyekezzenek kialakítani __ ö sszegezésképpen azt mondhatom, hogy az én véleményem szerint a „mohikánok” nem tűntek el, hanem élnek és jelen vannak, de talán még inkább jelen lesznek az amerikai társadalomban. Bebesi Károly Ötödik alkalommal nyitotta ki kapuit a nagyatádi szobrásztelep. A hazai művészeken kívül az idén szovjet, román, lengyel és csehszlovák szobrász- művészek is meghívást kaptak az alkotótáborba. A képen: Viktor Konecny csehszlovák szobrászművész munka közben.
